Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-25 / 71. szám

14. oldal 1995. március 25., szombat Hazai Tükör Csődbe űzött önkormányzatok Egri székhelyű kft. pályázatot hirdet 1 külkereskedelmi előadó-tolmács munkakör betöltésére. Német nyelvtudással és külkereskedelmi gyarkolattal rendelkező pályázók jelentkezését várjuk. A német-magyar nyelvű önéletrajzot oklevélmásolattal és fényképpel április 5-ig kérjük megküldeni "Dolgozz velünk 25013" jeligére a kiadóba Eger, Pf. 23. ___________________________(25013) P ÁLYÁZATI FELHÍVÁS Ecséd község polgármestere pályázatot hirdet a Művelődési Ház vezetői állás betöltésére. Pályázati feltételek: felsőfokú (művelődés-szervezői vagy népművelői) végzettség Pályázathoz csatolni kell: 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt szakmai önéletrajzot iskolai végzettséget tartalmazó okiratokat Bérezés a Kjt.-tv. szerint. Szolgálati lakás megoldható. Pályázat benyújtásának határideje: 1995. április 12. (26776) (Folytatás az 1. oldalról) A polgármesterek javasolták: az önkormányzatok soron kívül tárgyalják meg, és március 31-e előtt írásban is kérjék a megyei vagyonátadó bizottság­tól a település belterületén lévő teljes energiaközmíí-vagyon önkormányzati tulajdonba adá­sát. Ugyanakkor utasítsák visz- sza a villamosenergia-szolgál- tató vállalat igényét, amely azt kívánja elérni, hogy a jövőben az önkormányzatok a közvilá­gítás díján felül a javítás, a kar­bantartás költségeit is külön fi­zessék meg. Többen is elpana­szolták: miután nem voltak haj­landók szerződést kötni az áramszolgáltatóval a felújí­tásra és a karbantartásra, a vállalat úgy „büntette" őket, hogy az utcákban kikapcsolta a villanyt. E téren is határoztak: ha a szolgáltató a közvilágítás­ban nem megfelelő szolgálta­tást nyújt, az ebből keletkező kárért felelnie kell. Támogatják továbbá az országos szövetség kezdeményezését, hogy egé­Megélénkültek az utóbbi időben a hasznos közművesmunkák Gyöngyöstarjánban. A hét kö­zepétől a községi új gázhálózat még hiányzó 40 százalékának építését is folytatják már. A csatornázás során a kivite­lezők túljutottak a legsziklá- sabb terepszakaszon, s így a csőrendszer elhelyezésével a község majdnem egész terüle­tén végeztek. A 16-17 kilomé­ternyi vezetékből mindössze 250 méteres szakasz lefektetése van hátra, de ezt is rövidesen befejezik az előzetes elképzelé­szítsék ki a privatizációs tör­vényjavaslatot: ne a vagyon­átadó bizottságnak kelljen ha­tároznia az energiaközmü-va- gyon átadásáról, hanem az a törvény erejénél fogva valósul­jon meg. A Heves Megyei Gyógyszer­tári Központ önkormányzati tu­lajdonba adásának modelljét - Veszprém mellett - úttörőnek minősítette a főtitkár. Az ügyre hamarosan pont kerül, remélhe­tőleg már a március 31-i, me­gyei közgyűlésen. Szintén e napig kérik a vagyonátadó bi­zottságtól az állami földalapból a külterületükhöz tartozó, eddig kárpótlásként fel nem használt földek, legelők, rétek, erdők önkormányzati tulajdonba adá­sát. A rendezvény résztvevői vé­gül hat küldöttet választottak az országos találkozóra: Számos- völgyi Pétert, Kisari Zoltánt, Pál Lászlót, Bencze Lászlót, Varga Antalt és Farkas Józse­fet. (szüle) sek szerint. Gyöngyöstarján környezetvédelmét szolgálják azok a további tervek is, ame­lyek a kommunális hulladék el­helyezésével kapcsolatban a he­lyi képviselők csütörtöki ülésén szóba kerültek. Az önkormányzati testület tanácskozásán természetesen a tavalyi gazdálkodás zárszám­adása kapott nagyobb jelentő­séget, s emellett a szociális rendeletek felülvizsgálásával, egységes szerkezetbe foglalá­sával foglalkoztak tüzetesebben a képviselők. Elénkebb közművesmunkák Gyöngyöstarján jobbítására AZOKNAK, AKIKNEK FONTOS A HAVI KAMATJÖVEDELEM 1. hónapra 14 % 2. hónapra 15 % 3. hónapra 16 % 4. hónapra 19 % Eves kamatok: 5. hónapra 20 % 6. hónapra 21 % 7. hónapra 24 % 8. hónapra 25 % 9. hónapra 26 % 10. hónapra 38 % 11. hónapra 39 % 12. hónapra 40 % A kamat havonta felvehető, de ha csak negyedévente tartanak rá igényt, évi 1% többletkamatot fizetünk. Lejáratakor történő kamatfelvételkor kamatos kamatot számítunk, így az éves hozam 28,15%. Lejárat után tovább nem kamatozik. BIZTOS BEFEKTETÉS ÉMttMBBIÉBMiilÉMMBÉÉiBilMliBllMBtMWÉiMÉMBBiiMIBi HATVAN ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 3000 HATVAN ___________A Paragrafusok Birodalmában_____________ P énzt fialtak a biztosítási csalások (Folytatás az 1. oldalról) A mind nagyobb anyagi ne­hézségei enyhítésére megpró­bálkozott biztosítási csalással is. Megtörtént az ítélet indoko­lása szerint, hogy ép Tátrával összefüggésben terjesztett elő kárigényt. Máskor hamis kár­eseményt jelentett be a biztosí­tónál. Á legjellemzőbb eset: az SV 04-96-os rendszámú Tátra Kerecsenden, a sofőr hibájá­ból a patakmederbe zuhant. Az SV 04—94-es viszont Bükkábrányban munka köz­ben belecsúszott az árokba. Kicseréltette a rendszámtáblá­kat, hogy totálkár címén 1,1 millió forintot vehessen fel. Segített neki ebben Farkas Ti­bor elsőrendű vádlott, a Hun­gária Biztosító megyei igazga­tósága gépjármű-kárrendezési csoportjának vezető kárszak­értője. A bíróság a bizonyíté­kok alapján megállapította, hogy az ügyet intéző Farkas, kötelességét megszegve, nem hívott össze úgynevezett to- tálkár-bizottságot, s nem ké­szült el a totálkár-jegyzőkönyv sem, a szemlézés is felületes volt. A biztosítási szakember pontosan meg nem nevezhető összeget kapott a kártérítésből mindezért. Máskor - 1990 decemberé­ben - Bóta újabb kárbejelenté­sére úgy utalt ki 300 ezer fo­rint kárelőleget Farkas, hogy már tudta: a bank a biztosító tudomására hozta levélben, hogy zálogjog terheli a Tátra teherautókat, s a pénzintézet kérte, semmit ne fizessenek ki a fuvarozónak. Bóta 1990 augusztusában ezen túl olaszországi utazásá­ról egy FIAT Ritmóval tért haza. Az autót azonban nem vámkezeltette, így a vám­csempészet vétségét is elkö­vette. Bécsben hagyott Fordra akart kártérítést ••• Kalandos történet az ötöd- rendű vádlotté is. Varga Endre, aki akkor az egri városi tévének is végzett operatőri munkát, szintén anyagi gond­ban volt. Megkereste Farkast, aki bemutatta neki Péró Nán­dor harmad- és Erdélyi Mihály negyedrendű vádlottakat. Ők vállalták, hogy Bécsbe kiviszik Varga Ford Sierráját. Az oszt­rák fővárosban egy szerelőnél hagyták. A kocsitulajdonos ezután - 1990. június 12-én - feljelentést tett Budapesten az egyik kerületi kapitányságon, hogy ellopták az autóját. Ezzel félrevezette a hatóságot. Beje­lentette a hamis tényt a bizto­sítónál is, holott egyébként cascója sem volt. A kocsi nem került elő - érthetően -, az újabb kárügy alapszakértője természetesen Farkas Tibor lett. Mellesleg - a bíróság megállapítása szerint - az egész ötlet tőle szárma­zott... Nos, Varga több mint egymillió forintot vett fel kár­térítésként. Nem ért azonban véget a Ford Sierra kálváriája. Péró és Erdélyi Bécsből haza­hozták az „eltűnt” kocsit, amit Farkas utasítására Ostoroson, egy garázsban helyeztek el. A rendszámát a kárszakértő vette magához, az autóra pedig egy Wartburg azonosító táblája került. Farkas 10 ezer márká­ért kínálta a Fordot, ám mi­előtt vevőre talált volna, azt a rendőrség lefoglalta. Varga 1991 októberében a biztosító­nak okozott kárt megtérítette, ám csalás és magánok­irat-hamisítás miatt kellett fe­lelnie. Kézenfekvő módja volt an­nak is, hogyan rendezzék egy balesetes kocsi kárát úgy, hogy nem kötöttek rá cascót. Farkas közbenjárásával Tóthné Füsti Éva vádlott - akit egy évre próbára bocsátott a bíróság - kiállított egy betét­lapot, mintha ő idézte volna elő a kárt, s a kötelező felelős­ségbiztosítás alapján Szabó László - az ő pénzbüntetése 30 ezer forint - végül 140 ezer fo­rint kártérítésben részesült. Ezért Farkas 15 ezer forintot kért és kapott, továbbá övé lett a roncs és az autó minden pa­pírja. Pénznövelő módszer: kártérítés „rásérüléssel” A 15 ezer forint pénzbüntetés­sel sújtott Zsitva István 1990 februárjában újonnan vett Lanciájával szenvedett balese­tet. Csakhogy volt egy kis bökkenő. Ittas járművezetése miatt korábban bevonták a jo­gosítványát. Mi tehát a te­endő? Azt kell beadni az ille­tékeseknek, hogy más vezette a kocsit! A hamis kárbejelentés körül Bóta Csaba bábáskodott, a kárszakértő pedig Farkas volt... Az akció majdnem 250 ezret hozott a konyhára, a biz­tosító hátrányára. Fodor Emil - a pénzbünte­tése 45 ezer forint -, s a pró­bára bocsátott Kiss Károly is összemesterkedtek egy kis pénzt. Előbbi némiképp össze­törte az autóját, az utóbbi pe­dig - egy Zsukkal meghúzatva - úgynevezett „rásérülést” okozott. Betétlapot is adott. Ezek után 242 ezer forint ütötte Fodor markát, 93 ezer­rel több, mint amennyit kellett volna kapnia. Egy sokadik eset: Nissan Patroljával Csehszlovákiában balesetezett Ivánszki Árpád. Nem rendelkezett azonban sem cascóval, sem külföldi biztosítással, a pénzre viszont szüksége lett volna. Megkérte hát Fodort, adjon neki hamis betétlapot. Ennek révén hozzá­juthatott a kártérítéshez. Ivánszkinak csalásért és ma­gánokirat-hamisításért 20 ezer forintot "kell büntetésül leró­nia. Külön fejezet a bűnügyek sorában mindaz, aminek elkö­vetője a bíróság szerint Péró Nándor és Faludi László volt. Több autósnak is „elintézték”, hogy hamis műszaki érvényes­ség kerüljön be a forgalmi en­gedélyükbe. Persze, nem pusz­tán a jóindulat vezérelte ebben őket. Péró - aki nemegyszer Nagy Nándorként mutatkozott be - más ügyekben is közre­működött, Budapesten is bíró­sági eljárást folytattak vele szemben. Kedvenc módszere volt, hogy külföldről vámmen­tesen hozott be az országba mozgássérülteknek készült ko­csikat, amelyeknek átalakítá­sához adatokat hamisított, majd értékesítette mindegyi­ket. Egy ízben, amikor valót­lan adatokat kívánt bejegyez­tetni egy okmányba, Albin nevű testvérét használta fel. Utóbbi ugyanis az Egri Rend­őrkapitányság dolgozója volt, s végül 30 ezer forint pénz- büntetést kapott hivatalos személy által elkövetett közok­irat-hamisítás miatt. Enyhítő és súlyosító körülmények sora Amint az az igen alapos ítéleti indokolásból is kiderül, ebben az ügysorozatban számos kü­lönleges körülményt figye­lembe kellett venniük a jogal­kalmazóknak. Feltétlenül enyhítő tényező­ként vette számításba a bíróság az évtized elejét jellemző át­meneti állapotokat. Ezek kö­zött például azt, hogy a bizto­sítók sem technikailag, sem a személyi feltételeket tekintve nem voltak felkészülve az igen értékes nyugati gépkocsik ilyen ügyeinek intézésére. Szabálytalanságok fordultak elő a casco biztosítások meg­kötésénél is, s nagy harc bon­takozott ki a kötelező felelős­ségbiztosítás megszerzéséért. Elég furcsa volt a bankok ma­gatartása is, hiszen kellő fe­dezet híján is adták sorban a hiteleket. Az is nagyon jel­lemző, hogy tíznél is több utolsó felszólítás kellett ah­hoz, hogy végrehajtást kérje­nek Bóta tartozásainak behaj­tása érdekében. Arról nem a vádlottak tehet­tek, hogy ennyire elhúzódott a büntetőeljárás. Legalább egy évig tartott a nyomozás, s a vádemeléshez még az ügyész­nek is hónapokon át nyomo­zást kellett folytatnia. Jelentő­sen nehezítette az ügyek feltá­rását az is, hogy a korrupciós cselekmények felderítése és bizonyítása - éppen amiatt, mert sem a vesztegetési pénzt adónak, sem az azt elfogadó­nak nem áll érdekében, hogy a történteket a hatóságok tudo­mására hozza - meglehetősen reménytelen vállalkozás. Sokat nyomott a latba az évek múlása azért is, mert időközben az Állami Biztosító egri fiókját is érintő kiterjedt ügycsoportban több gyanúsí­tottal szemben az újabb köz­kegyelmi rendelkezések foly­tán, vagy bizonyítékok hiá­nyában meg kellett szüntetni az eljárást. Emellett 1990. má­jus 15-től a különösen nagy kárt okozó csalás elkövetési értékhatára 1 millió 1 forint­ról 5 millióra emelkedett, így a minősítés is változott: jelentős értékre elkövetett csalás bűn­tettére. Ez természetesen ha­tással volt a büntetések kisza­bására, miként az is, hogy a törvénymódosítások következ­tében az egész büntetési rend­szer hazánkban - csúnya mű­szóval - liberalizálódott. Vagyis, enyhébb irányba mozdult el. Négy év eltelte után az általános bűnmegelő­zési célokat kétségkívül már nem lehetett olyan súllyal fi­gyelembe venni, mintha nem sokkal a bűntények elkövetése után fejeződhetett volna be az eljárás. Az ítélet meghozatalakor tekintettel volt a bíróság egyes vádlottak időközbeni megbe­tegedésére, továbbá az el­hangzott beismerő vallomá­sokra, s nyomatékos enyhítő körülményként mérlegelte a károk megtérülését. Súlyosító körülményként említette a bün­tetőtanács elnöke több vádlott esetében a többszörös bűn­halmazatot, a rendszeres va­gyoni előnyre törekvést, Far­kas Tibor esetében azt, hogy jogtalan vagyoni előnyt köve­telt magának, Péró Albinnal szemben pedig nyilvánvalóan azt, hogy bűncselekményét hivatali beosztásával vissza­élve követte el. A keddi számban és a mai írásban felsorolt, elsődlegesen anyagi vonzatú büntetések mellett természetesen a vád­lottaknak - a polgári eljárás­jog szabályainak megfelelően - a biztosítónak okozott káro­kért is felelniök kell majd. A megyei bíróságon pénte­ken kapott tájékoztatás szerint Erdélyi Mihály és védője fel­lebbezést nyújtott be elsődle­gesen felmentésért, másodla­gosan további enyhítésért. A többi vádlott, s miként már szó volt róla, a vádhatóság képvi­selője, tudomásul vette az el­sőfokú ítéletet, így az Erdélyi kivételével mindenki esetében jogerőre emelkedett. Szalay Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom