Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-11 / 60. szám

14. oldal Hazai Tükör 1995. március 11., szombat Ki tud többet Egerről? Huszonegyedik alkalommal rendezte meg a Dobó István Gimnázium a Ki tud többet Egerről? városismereti ver­senyt I. osztályos középis­kolások részére. A vetélke­dőn 12 iskola csapata vett részt. A rendkívül színvona­las versenyen a győzelmet a Neumann János Gimnázium gárdája szerezte meg, a má­sodik helyen pedig a házi­gazda Dobó István Gimná­zium csapata végzett. A zsűri elnöke dr. Löffler Erzsébet, az Érseki Egyházi Gyűjtemény vezetője volt, aki megelégedéssel szólt a középiskolás tanulók nagy­fokú felkészültségéről, vá­rosuk szeretetéről. Megkerültek a január 18-i er- dőbényei rejtélyes olajlopás tet­tesei - ezt pénteken délelőtt rendkívüli sajtótájékoztatón je­lentették be Miskolcon a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság, vala­mint a Vám- és Pénzügyőrség Borsod-Abaúj-Zemplén és He­ves Megyei Parancsnokságának vezetői. Az ügy előzményeihez tarto­zik, hogy a VPOP csaknem 5 millió liter szőkített olaj nyo­mára bukkant az elmúlt két hó­nap során Borsodban, ebből csaknem 200 ezer litert az Ediafilt Kft. erdőbényei telep­helyén tároltak. Ezt a pénzügy­őrök zárolták. Január 18-ra virradó éjszaka tartálykocsik­kal, hamis rendőri igazolvá­nyokat felmutató férfiak jelen­tek meg a telepen, s azt mond­ták, hogy a gyanús olajat bizo­nyítékként elszállítják. A Vám- és Pénzügyőrség, valamint a rendőrség igen nagy erőkkel látott hozzá a szálak kibogozásához. A hat tartályau­tóban szállított olajtól hamis szállítólevelek segítségével az álrendőrök készpénzfizetés el­lenében igen gyorsan megsza­badultak különböző benzinku­taknál. A szőkített HTO-t gáz­olajként literenkénti 60 forintos áron értékesítették. (MTI) A Dream Team Színház lép fel Ma este 7 órakor Egerben, a Közgazdasági Szakközépisko­lában (Klapka u. 7. szám) a bu­dapesti Dream Team Színház lép fel az Atellana befogadó­színház vendégeként. A mese bűvölete című elő­adást Bruno Bettelheim ameri­kai pszichológus „A mese bű­völete és a bontakozó gyermeki lélek” című könyve ihlette. Fellép Balázs Mária, aki Marcel Marceau tanítványa volt Párizsban, Tóth Imre, az Artus Tánc- és Mozgószínház egykori tagja, és Regenhart Eva, aki Bécsben Willi Dorner együttesében táncolt. yar állampapír A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG Magas és biztonságos Magyar Államkötvény 1997/L Magyar Államkötvény 1997/L. Azoknak, akik biztonsággal és ké­nyelmesen akarják növelni pénzük értékét. Azoknak, akik rendszeres jövedelmet szeretnének elérni. Azoknak, akik tőkét gyűjtenek. Te­hát Önnek is, ha hosszú távon előnyösen kamatozó, biztos be­fektetést keres. Magyar Államkötvény 1997/L. A befektetők 1995. március 13. és március 17. között vásárol­hatják meg az államkötvényt ki­emelt értékesítés keretében. Az erre az időszakra meghatáro­zott ár nettó 99,2%. A legújabb Magyar Államkötvény kétéves fu­tamidejű, mely a kibocsátás napjá­tól (1995. február 1.) a lejárat nap­jáig (1997. február 1.) tart. Alap­címlete 10 000 Ft. Kamata válto­zó, alapja az 1, 3, és 6 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama + 1,75% kamatprémium. Törlesztés névértéken: 1997. február 1-én. Kamatfizetési időpontok: minden év augusztus 1-jén és február 1-jén. Az első fél évre érvé­nyes kamat mértéke: évi 31,81%. A Magyar Államkötvény 1997/L - mint az eddig kibocsátott állam- kötvények többsége, kiemelt érté­kesítést követően - másodlagos forgalomba kerül: a futamidő alatt napi árfolyamon eladható és megvásárolható a tőzsdén, a Ma­gyar Nemzeti Bank és az OTP Bank fiókjaiban, valamint egyes forgal­mazóknál. A kötvényt külföldi sze­mélyek és szervezetek is megvásá­rolhatják. A Magyar Államkötvény 1997/L Magyar Állampapír, így törlesz­tését és kamatait az állam garan­tálja. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Heves Megyei Igazgatóság Eger, Barkóczy u. 3. • OTP Bank Rt. Eger, Füzesabony, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Pétervására, Recsk „...Tarts ki addig lélek” Réti Árpád Radnóti-estje az egri színházban Nagy választás elé állítja a színészt a feladat, ha a pódi­umon halhatatlan alkotó ver­seit adja elő. Legyen a költő becsületes, alázatos tolmá­csa? Vagy teremtsen újfajta kapcsolatot a közönséggel, a megjelenítésben nem szűköl­ködvén a különböző effektu­sokban? Önmagában egyik sem volna szerencsés. Vagy túl kevés, vagy túl sok lenne. Nos, Réti Árpád csütörtök este a Gárdonyi Géza Szín­házban bemutatott Tajtékos ég című összeállításában egyiket sem tette. Egyszerűen „rábízta magát” Radnótira. Megtalálva az egyensúlyt, a „tengelyt”, a helyes arányt. Nem tartott attól, hogy önma­gában az irodalom, a vers ke­vés, de megvalósította azt, hogy a pódium nemcsak iro­dalom. Hiszen a színházban az előadó szájából minden szöveg bizonyos célok érde­kében hangzik el, s nem pusz­tán annyit jelent, mint a leírt szöveg önmagában. Szürke ruhájában megjele­nik a színész, s már az első szavaknál esztétikum és tarta­lom szoros kölcsönösségben működik, feltételezi és meg­határozza egymást. Az össze­állításban nem a pályaívet kö­veti, egy adott korszak, költői létezés képeinek részletei bon­takoznak ki előttünk, mint va­lamiféle lírai, történelmi gyö­nyörű összerakó-játékban. Mégis kijelöli a pálya kilomé­terköveit az est egy-egy ki­csúcsosodó pillanata. Réti Árpád felfogásában kristálytisztán kiviláglik: ha élethalálharcot kell vívni, nem „ csipoghat" az ember. A költő elszabadult lelke kéz­zelfogható valósággá válik, s oly közeli, oly emberi ez. Mert a színésznek szinte lát­hatóan remeg fel ajkáról a vers. Ismert nmeket mondani nem hálás dolog. Hogyne, mikor a néző belső hallásával is érzékeli, s szinte mormolja magában a verssorokat, mint­egy „elvárva”, hogy szink­ronban legyen az előadóval. Nos, az Eclogák nem mind­egyikénél „történt meg a csoda”. Mint ahogyan a záró­vers, a Himnusz a békéről is iskolásabbra sikerült a kelle­ténél. Akkor volt igazán ki­tűnő az előadó, amikor nem „zord homlokzatot mutatott kifelé”, hanem amikor nem szégyellte a megbúvó, félénk, szemérmes, esendő embert. Az elhangzott versek leg­többje szellemi csoda. Erek­lye. És Réti Árpádot hallgatva ficánkolt a szív, könnyűvé vált test és lélek, bizsergető boldogság töltötte el az em­bert. Látta, hogy a. fürge bará­tok ott ülnek, s elhitte, hogy immár időtlen időkig isszák a szürkebarátot. Még a jó szí­nész is készségesen folyamo­dik szép könnyes hangjainak lemezéhez, mert bizonyos gyötrelmes koncentráció kell az őszintén átélt szenvedés­hez. Ezen az esten a belső őszinteségről győződhettünk meg. A humanizmusnak nincse­nek fokai. A költő minden verse visszafénylik az összes megelőzőre, s láthatatlanul is előreveti az utána következők árnyékát. Réti Árpád előadói estje nem módosítja az eddig kialakult Radnóti-képet. És soha életemben nem hallot­tam ilyen szívet szorító szűkö- lön a hitveshez írt levelet. Mikes Márta Hírgyár a vidéki rádiózásért A korábbinál lényegesen na­gyobb szerepet kell kapnia a közszolgálati rádiózásban a vi­déki stúdióknak - jelentette ki Simkó János, a Magyar Rádió alelnöke azon a miskolci sajtó- tájékoztatón, amelyet a vidéki szerkesztőségek helyzetéről, szerepéről, a helyi médiákkal való kapcsolatáról tartottak. Simkó János elmondta, hogy a vidéki rádióstúdiók, illetve a benne dolgozó munkatársak munkafeltételeinek javítása ér­dekében a közelmúltban bérfej­lesztést, technikai rekonstruk­ciót hajtottak végre. A stúdiók rövidesen bekapcsolódnak a fővárosi központú hírgyár munkájába. Ennek a hálózatnak mindkét irányban hatékonyan kell működnie. Kiemelte: a he­lyi rádiózás reneszánszát éli, és hazánkban is tapasztalható, hogy a 8 millió vidéki igényli a helyi híreket. Elmondta azt is, hogy a rá­diózás körüli rendezést szol­gálná, ha mielőbb megszületne a médiatörvény, és felosztód­nának a feladatok a közszolgá­lati, illetve a kereskedelmi adók között. Persze, a közszolgálati adásnak meg kell kapnia a megfelelő helyet a struktúrá­ban. A versenybe mi is beszál­lunk - jelentette ki -, ezt is jelzi körvonalazódó szlogenünk: a Magyar Rádió legfontosabb célja a hang- és ténysebesség... Scholavin Agria ’95 Középiskolák országos borversenye „Hol jó bort érezek, betérek;/ Ne térnék hát Egerbe ?! Ha ezt a várost elkerülném,/ Az Isten is megverne.” Petőfi Sándor: Eger mellett című költeményének sorai tel­jesülnek az Egri Mezőgazda­sági Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet jóvoltából március 15—17. között. Ekkor rendezik ugyanis megyeszékhe­lyünkön a kertész és borász kö­zépiskolák országos borverse­nyét. Mint a rendező oktatási in­tézmény igazgatója, Fehérvári Andor lapunkat írásban is tájé­koztatta, a nagyszabású ese­mény szakmai védnökei az Egri Szőlészeti és Borászati Kutató- intézet és az Egri Szőlő- és Bor­termelők Egyesületének Ter­méktanácsa, a fővédnök dr. Ringelhann György, Eger pol­gármestere. Az elképzelések szerint nemzeti ünnepünkön érkeznek városunkba a versengés részt­vevői, a megnyitóra pedig már­cius 16-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor kerül sor. A további­akban bemutatják a verseny­zőknek az egri iskola tangazda­ságát és tanpincéjét, majd a bo­rok besorolását végzik el a szakemberek. Megtekintik a vendégek a szőlészeti kutatóin­tézetet, és előadást hallgatnak meg a szakképzés időszerű kérdéseiről. Ezt követi a borbí­rálat. Az országos borverseny a harmadik napon a városnézés­sel, s az azt követő díjátadással zárul. Megkerültek az álrendőr olajszőkítők

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom