Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-11 / 60. szám

2. oidai VILÁGTÜKÖR 1995. március 11., szombat Rabin és Husszein váratlan találkozója Az ENSZ a rugalmasság jeleit látja Jichak Rabin izraeli miniszter- elnök csütörtökön késő este vá­ratlanul a Vörös-tenger jordá- niai szakaszán lévő Akabába repült, ahol Husszein jordániai királlyal találkozott. Rabin, Jeruzsálembe történt visszaérkezésekor, újságírók­nak elmondta: a hásemita ural­kodó kezdeményezésére létre­jött találkozón a békefolyamat legújabb fejleményeiről cserél­tek eszmét. A megbeszélésen Rabin megerősítette szándékát a Szíriával való tárgyalások folytatására, és szóba került a terrorizmus kérdése, valamint a palesztinokkal folyó tárgyalá­sok alakulása. A két politikus találkozójára Perry amerikai védelmi minisz­ter véleménye szerint legkeve­sebb kétszázezer katonát kel­lene Boszniába vezényelni, ha az Egyesült Államok katonai eszközökkel akarná rákénysze­ríteni a megoldást a szemben álló felekre. Egy csütörtökön elhangzott beszédében hason­lóképpen kivitelezhetetlennek nevezte a szerbek elleni légi csapásokat, illetve a muzylmá- nok elleni fegyverszállítási tila­lom egyoldalú feloldását. Megítélése szerint mindkét fejlemény az USA-nák a hábo­rúba való belesodródásához ve­zetne, és előbb-utóbb szüksé­gessé tenné, hogy a kormányzat jelentős számú szárazföldi erő­ket vezényeljen Boszniába. — néhány órával azután került sor, hogy Jasszer Arafat PFSZ-ve- zető és Simon Peresz izraeli külügyminiszter erezi tárgyalá­sán egy sor kérdésben megálla­podásra jutott, s a találkozót mind palesztin, mind pedig iz­raeli részről áttörésnek értékel­ték. Rabin és Husszein érintette a tavaly októberben aláírt béke- szerződés pontjainak végrehaj­tását is. Az izraeli kormányfő jelezte, hogy a közel-keleti kőrútjának izraeli állomásán lévő amerikai külügyminiszter­rel megvitatták Jordániának az Egyesült Államok irányában fennálló adóssága elengedésé­nek problémáját. Az izraeli rá­Könnyen elképzelhető, hogy a vállalkozás több tízezer ameri­kai áldozattal járna - mondta. Aláhúzta: a légi csapásokkal sem mennének sokra, mert egy­részt veszélybe sodornák a pol­gári lakosságot, másrészt kiten­nék az amerikai pilótákat a fog­ságba esés veszélyének. A miniszter ugyanakkor el­ismerte, hogy kevés esélyt lát a boszniai konfliktus mihama­rabbi politikai rendezésére. - Jelenlegi politikánk egyáltalán nem dicséretre méltó, de az al­ternatív megoldások egyenesen katasztrofálisak lennének - hangoztatta. Védelmébe vette az ENSZ-erőket is, rámutatva, hogy jelenlétükkel egyfelől szavatolják a segélyek eljutását dió szerint Warren Christopher megígérte Rabinnak, hogy a kérdést hamarosan rendezik. Izrael nemrég stratégiai ér­dekének nevezte a jordániai adósság eltörlését, amelyre ko­rábban az amerikai kormányzat ígéretet tett. A republikánus többségű képviselőház azonban az 1995- ös pénzügyi évben 275 millió dollár helyett csak 50 millió dollár leírását hagyta jóvá. Az összesen 700 millió dollárnyi adósságból tavaly már levontak 222 milliót, s a Fehér Ház tervei szerint 1996- ig három részletben tö­rölnék el Jordánia tartozását az Egyesült Államoknak. a lakossághoz, másfelől gátat szabnak a harcok kiszélesedé­sének. William Perry álláspontját hevesen bírálta a szenátus re­publikánus többségének a veze­tője. Robert Dole leszögezte, hogy a kormányzat mindaddig támogatta a fegyverszállítási ti­lalom beszüntetésének és a szerbek elleni légi csapások el­rendelésének az ötletét, amíg London és Párizs nem emelt ki­fogást az elképzelésekkel szemben. Úgy vélekedett, hogy a többi NATO-tagország az embargó feloldása mellett van, és követnék az Egyesült Álla­mok példáját, ha Washington megtenné az első lépést. Izrael feloldotta a tengeri blokádot Izrael feloldotta a Libanon déli részén érvényben lévő tengeri blokádot. Ezt Jichak Rabin mi­niszterelnök közölte Warren Christopher amerikai külügy­miniszterrel - jelentette be teg­nap egy magas rangú izraeli kormánytisztviselő. A Reuter jelentése szerint a tisztségviselő megerősítette a Háárec izraeli napilapban meg­jelent azon értesülést, amely szerint csütörtökön - Tel Aviv- ban megrendezett találkozóju­kon - Rabin ilyen irányú kije­lentést tett az amerikai diplo­mácia vezetőjének. Vietnami zafírláz A hadsereg katonái szórták szét a Vietnam központi fennsíkján hetek óta engedély nélkül drá­gakövek után kutatók ezreit - jelentette hanoi lapértesülé­sekre hivatkozva a DP A német hírügynökség. A Vietnami Szocialista Köz­társaság minden részéből ösz- szesereglett munkanélküliek és szerencselovagok serege - becslések szerint legkevesebb tízezren - keresi a gyors meg­gazdagodás lehetőségét a Ho Si Minh-várostól 200 kilométerre északra fekvő Dac Lac tarto­mányban, amióta az év elején elterjedt a híre annak, hogy nagy mennyiségben találhatók ott zafírok a földfelszín alatt. Az akció során a katonák legkevesebb 23 kiló követ fog­laltak le, túlnyomórészt silány minőségűt. A kincskeresők kö­zül ezernél is többen a közeli erdőségekbe menekültek. A hatóságok arra panasz­kodnak, hogy a „zafírláz” nyo­mán gyorsan terjed a bűnözés és a prostitúció a térségben. Ráadásul az emberek gyakorla­tilag felhagytak a földművelés­sel, a „bevándorlási hullám” következtében jelentősen emelkedtek az árak, az állam pedig nem csekély adóbevétel­től esik el az engedély nélküli drágakő-kitermelés folytán. Olcsó robotmisszió Az USA űrhajózási hivatala ro­botmissziót meneszt a Holdra, hogy újabb információkat sze­rezzen a Föld legközelebbi „űr- társáról”. Meglehetősen olcsó lesz a robotdelegáció „utazási kerete”, mindössze 59 millió dollárba kerül majd a vállalko­zás. A tervezett start időpontja 1997 júniusa. Az űrhajó a Hold felszínének, talajának kémiai összetételét elemzi majd, méri az égitest mágneses és gravitá­ciós mezőit, és megpróbál fa­gyott vízre, azaz jégre bukkanni a Hold sarkvidékein lévő kráte­rek árnyékos mélyén. Magas rangú ENSZ-tisztvise- lők a rugalmasság jeleit vélik felfedezni Horvátország és a krajnai szerbek részéről, ami reményt ébreszthet arra, hogy sikerül diplomáciai megoldást találni az UNPROFOR-erők esetleges kivonulásából fakadó veszélyek elkerülésére. A békefenntartásért felelős ENSZ-főtitkárhelyettes, Kofi Annan azt mondta, hogy a zág­rábi kormány bizonyos fokú kompromisszumkészséget kez­dett tanúsítani az utóbbi napok­ban, bár tény, hogy még nem sikerült semmiféle konkrét megállapodás. Az UNPRO- FOR-erők leköszönő parancs­noka, Bertrand de Laprésle francia tábornok úgy nyilatko­zott, hogy ő a krajinai szerbek oldaláról tapasztal „újsütetű nyitottságot” a válságos helyzet megoldása irányában. Diplo­máciai források szerint a leg­többet emlegetett elképzelés lényege, hogy megváltoztatnák a horvátországi ENSZ-erők ne­vét, mandátumát, az egységek létszámát a jelenleginek a fel­ére csökkentenék, egyidejűleg pedig csapatokat küldenének Horvátország nemzetközi hatá­raira is. A kötelék nagysága vi­ták tárgya, mivel az ENSZ nem akarja, hogy a horvátok és a szerbek között húzódó tűzszü- neti vonal mentén túl szétszór­tan és hézagosán helyezkedje­nek el a csapatai. A világszer­vezetnek kifogásai vannak azon horvát javaslattal szemben is, hogy a robbanásveszélyes zó­nát fegyvertelen megfigyelők ellenőrizzék. Februári áremelkedések Jugoszláviában Februárban 30 százalékkal nőttek Jugoszláviában a fogyasztói árak - jelentette be a Jugoszláv Statisztikai Intézet. A hivatalos statisztikák szerint az ipari termékek ára 27, a szolgáltatásoké pedig 34 százalékkal növekedett. (Az élelmiszerek ára egy hó­nap alatt 38,7 százalékkal emelkedett.) A gazdasági válságkeze­lési program múlt év januári bevezetése óta még egyetlen alka­lommal sem volt ilyen magas a havi pénzromlás. A statisztikai intézet szerint a jugoszláv állami vállalatok januárban 2,137 millió ember alkalmaztak: az ipari munkások száma 1,7 millió volt, míg a szolgáltatások területén 437 ezer ember dolgozott. Alapos „nagytakarítás” lesz a Baringsnél Londoni értesülések szerint alapos takarításra készül a Barings bank új holland tulajdonosa a múlt héten összeomlott pénzinté­zet felső vezetése körében. Az ING-csoport - amely villám­gyors mentőakció keretében kebelezte be a City egykor legpa­tinásabb bankját - néhány napon belül állítólag megszabadul a Barings teljes igazgatói gárdájától, de Peter Baring elnöktől és közvetlen munkatársaitól mindenképpen. Az ING indulatait az kavarhatta fel, hogy mind több hiteles forrásból nyer megerősí­tést a Barings vezetésének „bűnrészessége” a katasztrófát elő­idéző távol-keleti tőzsdei zsonglőrködésben, jóllehet, egyelőre az is eldöntésre vár, hogy történt-e törvénysértés az ügyben. A szlovák gazdasági reformprogram segítése A japán kormány hitelintézete, az Export-Import Bank 7,5 mil­liárd yen összegű szabad felhasználású kölcsönt folyósít Szlo­vákiának gazdasági reformprogramja támogatására - jelentet­ték be a bank illetékesei. Emlékeztettek arra, hogy Szlovákia a volt Csehszlovákia kettéválása - 1993 januárja - óta a Nemzet­közi Valutaalap és a Világbank útmutatásai alapján valósítja meg a piacgazdaságra való áttérés programját. Ezt az Eximbank is támogatja, s ennek megfelelően már tavaly februárban 80 millió dolláros kölcsönt folyósított a reformintézkedések finan­szírozására. Lorenzo tetemes kárt okozott Olaszországnak Az olasz számvevőszék szerint több mint egymilliárd dollár kárt okozott országának Francesco de Lorenzo egykori egész­ségügyi miniszter, aki sok olasz szemében az Itáliát évtizede­ken át kormányzó korrupt hatalmi elit jelképe - jelentette az AFP. Francasco de Lorenzót azzal vádolják a bírák, hogy mi­niszterként hatalmas kenőpénzeket fogadott el a gyógyszergyá­raktól az orvosságok drágításának engedélyezése fejében. Az állami számvevőszék számítása szerint bűnös üzelmeivel az egykori miniszter 1900 milliárd líra —1,15 milliárd dollár - kárt okozott. A miniszter fél évet töltött börtönben, mielőtt a múlt év decemberében, megrendült egészségi állapotára tekintettel, házi őrizetbe helyezték. Perry nézete a boszniai konfliktusról Sztálin és a befejezetlen holocaust Köztudott, hogy Sztálin élete utolsó éveiben ül­dözte a „fehérköpenyes gyilkosokat” - a Kreml zsidó orvosait, akiket azzal vádolt, hogy összees­küvést szőnek ellene. Az már kevésbé ismert, hogy üldözte a zsidó antifasiszta bizottság tagjait, és többeket közülük agyonlövetett vagy meg­gyilkoltatott. Erről rántja le a leplet Alekszandr Borcsagovszkíj Párizsben most megjelent - „A befejezetlen holocaust” című - könyve. A KGB irattárainak megnyitása lehetővé tette a 72 éves Borcsagovszkíj számára, aki jól ismerte az utolsó sztálini terrorhullám (1948-1953) áldo­zatául esett zsidó értelmiségiek többségét, hogy hat hónap alatt áttanulmányozza azt a 72 kötetnyi anyagot, amely „a zsidó írók tervszerű likvidálá­sáról” peranyagok formájában fennmaradt. A folyamat 1948. január 13-án kezdődött azzal az autószerencsétlenségnek feltüntetett gyilkos­sággal, amelynek Szolomon Mikhaelsz színész, a moszkvai zsidó színház igazgatója esett áldoza­tul. E .jeladást” gyors egymásutánban követték a letartóztatások, kihallgatások és perek. A könyv részletesen ismerteti az ezt követő szembesítéseket, a „beismerő vallomásokat”, a vádlottak befeketítését, de ugyanakkor azt a sze­repet is, amelyet egy bizonyos Iszak Fefer zsidó költő és drámaíró - a zsidó antifasiszta bizottság titkára - vállalt azzal, hogy 1944 óta együttmű­ködött a KGB-vel. Az 1952-ben agyonlőtt Fefer árulása - mutat rá könyvében Borcsagovszkíj - fájdalmas kiábrándulást okozott a moszkvai zsidó értelmiségnek. A terrorhullám senkit nem kímélt - még Molo­tov feleségét, Polinát sem, akit 1949-ben letartóz­tattak, munkatáborba zártak, s akit csak Sztálin halála után rehabilitáltak. A könyv hosszú listát sorol fel, amely mintegy száz nevet tartalmaz. A francia cím (L’holoca- uste inachevé) nem felel meg az eredeti orosz címnek, amely magyarul így hangzik: „A meg­vádolt vér”. Borcsagovszkíj a népirtásra irányuló sztálini akarat mögött azt véli felfedezni, hogy a diktátor véleménye szerint „a zsidók nem alkot­nak nemzetet, hanem egy etnikai csoport marad­ványai, amely szinte mindenütt megtalálható a világban”. Zuhanó dollár - A Bank of Tokyo tisztviselője kiigazítja a táblázaton a valutaárfolyamo­kat. A nemzetközi valutapiacokon az elmúlt napokban tovább folytatódott a dollár mélyrepü­lése. Ötven éve nem adtak olyan kevés yent egy dollárért, mint ezekben az időkben... Vízhiány Szófiában - Az idős asszony szomjasan issza az ásványvizet a bolgár főváros nemrégiben megnyitott közkútjánál. Szófia ugyanis - ahol a bolgár lakosság egynyolcada él - súlyos vízhiánnyal küzd, s az ivóvizet szigorúan adagolják...

Next

/
Oldalképek
Tartalom