Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-01 / 51. szám

2. oldal Hazai Tükör 1995. március 1., szerda Kossuth László levele, hutaüvegek A vár gótikus palotájában új időszaki kiállítás nyűt „Múzeumunk új szerzemé­nyei” címmel tegnap az egri vár gótikus palotájának föl­dszinti termében dr. Semper- ger Tibor, Heves Megye Köz­gyűlésének alelnöke új idő­szaki kiállítást nyitott meg. A tárlat anyagait az utóbbi évek képző-, iparművészeti, történeti és néprajzi vonatko­zású tárgyvásárlásaiból állítot­ták össze. Akvarellek, egy neorene- szánsz hálószoba-garnitúra, vármetszetek, nemesi levél, Kossuth László levele heves vármegye rendjeihez, parádi hutaüvegek, bélapátfalvi cse­repek, a megye területéről és magyar nyelvterületekről származó népi textíliák, visele- tek, használati tárgyak várják az érdeklődőket. Az időszaki kiállítás május 21-ig tart nyitva. Általános tájékoztatással 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunk NMT mobiltelefonról a 03-as ingyen hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8340 telefonszámon készséggel áll rendelkezésére. WESTEL IRODA: MISKOLC, 3530 SZÉCHENYI U. 70., TEL: (06 46) 411 -550, RÁDIÓTELEFON: (60) 351 -000 WESTEL FORGALMAZÓK: • GYÖNGYÖS, APEX KFT,, 3200 FÖ TÉR 10., TEL: (06 37) 11-665, RÁDIÓTELEFON: (60) 327-678 • EGER, MONTE CARLO GAMES, 3300 KATONA ISTVÁN TÉR 5., TEL.: (06 36) 312-733, RÁDIÓTELEFON: (60) 352-300 Főleg munkaidőben telefonál, vagy inkább órákban intézi ügyeit? Szünet nélkül csöng a vagy csak akkor kapcsolja be, ha fel akar hívni Keveset beszél, vagy éppen egész nap "láthatatlan drót"? Szokásaink különbözőek, de a rádiótelefon előfizető számára egyformán fontos és a Westel 450 különösen büszke arra, hogy előfizetői körében 1992 óta nem emelt árakat. Sőt, mostantól - a jól bevált kettőt változatlanul hagyva - már négy különböző, ám hasonlóan kedvező díjcsomagot kínál: Q START: Ha Ön keveset telefonál, viszont sokan keresik, most fellélegezhet. A Start díjcsomagban a havi díj igen alacsony, s ha Ön a hívó fél, csúcsidőn kívül komoly kedvezménnyel beszélhet. © STANDARD: Népszerű alapdíjcsomag, amely a leggyakoribb igényekhez igazodik. © EXTRA: Ha Ön rendszerint csúcsidőben telefonál, nem lehet közömbös, mennyit fizet a beszélgetésért percenként. Az Extra díjcsomag csúcsidőben a legalacsonyabb tarifát nyújtja. © PRÉMIUM: Azoknak ajánljuk, akik az átlagosnál lényegesen többet használják készüléküket, mivel a havi díjban foglalt ingyenes percmennyiség itt a legnagyobb. Ha elégedett eddigi díjcsomagjával, természetesen nem kell váltania. De ha igényei úgy kívánják, a négy közül biztosan talál egyet,. amelyik tökéletesen illik Önhöz. Mint egy remekbe szabott szmoking. Vagy egy csinos kosztüm. (((f)))!!!)! m\Iestel RÁDIÓTELEFON KFT az üzlet Tudományos emlékülés Gyöngyösön Fél évszázados üzenet...! Március közepén lesz fél évszázada annak, hogy az akkor Debrecenben működött ideiglenes nemzetgyűlés határoza­tot hozott a földreform végrehajtására. Ez az esemény nem­zeti történelmünk egyik legnagyobb mérföldköve volt. Erre emlékeztek tegnap délelőtt Gyöngyösön, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karán tar­tott országos tudományos ülésen. Bevezető előadásában dr. Romany Pál, a mezőgazda­ság-tudomány kandidátusa, címzetes egyetemi tanár, haj­dani mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter emlé­keztetett: az első földosztás Heves megyében volt 1919. február 21-én Kápolnán, gróf Károlyi Mihály birtokán, ame­lyet önmaga kezdeményezett. Száz éve történt, hogy Dará­nyi Ignác, néhai földművelés- ügyi miniszter - a már akkor valóban hírneves magyar­óvári után - Gödöllőn is egy agrártudományi kutatóhelyet létesített. Hangsúlyozta az előadó: az 1945-ös földosztással a ko­rábbi nagybirtok megszűnt. Ezáltal sokan olyanok jutot­tak földhöz, akiknek koráb­ban nem volt tulajdonuk, és ennek révén úgynevezett tör­pebirtokosok lettek. Bár tör­ténelmileg megkésett folya­mat volt, de mégis nélkülöz­hetetlen. Rámutatott: a múlt­nak nagyon sok üzenete van. Különösen, hogy századunk­ban a földügyek kezelésében háromszor bukott meg a gaz­dasági ésszerűség a politikai döntésekkel szemben. Pél­dául 1958-ban, amikor a gaz­dasági számítások ellenére a politika a tömeges kollektivi­zálás mellett döntött, és azt három év alatt meg is valósí­totta. Azután 1991-ben, amikor- a sokféle elgondolás között - a termelő típusú szövetkeze­teket - a gazdaságossági szá­mítások ellenére - politikai okokból meg kellett szüntetni. Felhívta a figyelmet, hogy ma már agrárgazdasági és ag­rártörténeti tény, miszerint mezőgazdaságunk az 1958 utáni negyedszázadban érte el a legmagasabb fejlettségi színvonalat, és rangot szerzett Európában. Sokszor kínke­serves, kanyargós utat tett meg ez az ágazat, amíg elju­tott odáig. A jövőnk nemzeti kincse pedig nem más - emelte ki -, mint a termőföl­dünk és polgáraink tudása. Ezekkel kell okosan sáfár­kodnunk azért, hogy megta­láljuk az ésszerű döntéseket. A továbbiakban Pál József, az 1945-ös földosztás egyik kormánybiztosa idézte fel azokat a személyes élményeit, amelyeket ma is őriz abból az időszakból. Mint mondta, ak­kor 23 évesen került ki - so­kakkal együtt - a Közgazda- sági Egyetemről, és mint Sza­bolcs megye szülöttje, oda nevezték ki kormánybiztos­nak. Az időközben elhunyt társa, Kerek Gábor volt a He­ves megyei kormánybiztos. Együtt tanultak a néhai Györfy-kollégium tagjaiként, és részt vettek a földreform­ban. Szólt arról is, hogy Erdei Ferenc akkori belügyminisz­ter röplapokon szólította fel a kollégistákat, vállaljanak részt ebben a történelmi fo­lyamatban. Aláhúzta, hogy sok vita folyt arról: szabad-e az ország területének egy- harmadát megmozgatni annak érdekében, hogy tavasszal vethessenek a gazdák. Végül is hamar eldőlt ez, miután tár­sadalmi szükségszerűség volt a földosztás. Az erről szóló törvény március 21-én szüle­tett, és egy nappal később el­kezdődött a végrehajtása. Ezt a nagy munkát gyorsított ütemben április 10-ig meg is valósították. A községekben létrejöttek a földigénylő bi­zottságok, amelyek nyilván­tartásba vették az érintetteket. Hamar kimérték a területeket, és elkezdődhetett a vetés. Pál József leszögezte: üzemszervezési szempon­tokra nem gondoltak a föld­osztáskor, hanem tizenöt holdban határozták meg az úgynevezett törpebirtokokat, amelyekhez hozzájutottak az érintettek. Ezáltal kétségtelen egyenlősdi alakult ki, amely­nek káros hatásai ma is jel­lemzőek. Ugyanakkor óriási érdem volt, hogy 1945-ben hárommillió ember jutott földhöz hazánkban. Ez óriási érdem volt, mivel abban az időben élelmiszerhiánnyal küzdöttek országszerte. Ám már akkor a jövőre gondoltak, hogy a falvakban ipart és szolgáltatást telepítsenek és olyan szövetkezeteket hozza­nak létre, amelyek hosszabb távon is a megélhetést szol­gálják. 1945 szeptemberéig volt kormánybiztos, amikor már mindenütt megteremtet­ték a feltételeket a gazdálko­dáshoz. A plenáris ülés után a téma résztvevő szakértői elméleti konferencia keretében érté­kelték a földreform üzenetét. (mentusz) Morvái interpellációja a hazai gyufagyárakért A Parlament keddi ülésén az in­terpellációk sorát Morvái Fe­renc (FKGP) nyitotta meg. A megyénkből pártlistán mandátumot szerzett honatya úgy vélekedett: tönkremegy mindkét magyarországi gyufa­gyár, mivel az illegális import elárasztotta hazánkat. Soós Károly Attila, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára válaszában emlé­keztetett arra, hogy Magyaror­szágon a gyufa nem tartozik az engedélyköteles termékek so­rába. Az államtitkár ezután adatokkal cáfolta, hogy ha­zánkba túlzottan nagy mennyi­ségű gyufa érkezne külföldről. Alaptalannak nevezte azokat a vádakat is, amelyek szerint vi­rágzik az illegális gyufabehoza­tal. A magyar gyufagyárak - amelyek egyébként svéd tulaj­donban vannak - nem azért áll­nak rosszul, mert a külföldi gyufa elöntötte az országot, ha­nem mert más tűzgyújtó eszkö­zök ára jelentősen lecsökkent. Soós Károly Attila arra is utalt, hogy csak a gyárvezetés meg­alapozott kérésére rendelhet el a tárca védővámokat. Morvái Ferenc viszontvála­szában leszögezte: a gyufa fa­tömegcikként érkezik, és a vá­mok nem védik a hazai gyártó­kat. A kisgazda képviselő a mi­niszteri választ nem fogadta el, a törvényhozás azonban igen­nel szavazott Soós Károly At­tila felszólalására. Dr. Semperger Tibor, a megyei közgyűlés alelnöke megnyitja a tárlatot fotó: kaposi tamá;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom