Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-25 / 48. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1995. február 25., szombat Kertbarátoknak Déligyümölcsök hazai termesztése Ma már minden nagyobb ha­zai piacon megfelelő, sőt bő­séges a választék trópusi, szubtrópusi, mediterrán terüle­ten termelt gyümölcsökből. Közülük legnagyobb mennyi­séget citrusfélékből (narancs, citrom, mandarin, grapefruit), banánból, majd fügéből, kiwi- ből, ananászból találunk. Sok­szor fog el bennünket a kíván­csiság, vajon milyen lehet a növény, amin ez a jóízű gyü­mölcs terem, és megterem-e nálunk? Sokan próbálkoznak a szép gyümölcsökből kiszedett magok elvetésével. A magok­ból kifejlődött növényeket az­után már felismerjük, hiszen többségük mint cserepes dísz­növény megvásárolható a vi­rágüzletekben, faiskolai lera- katokban. A déligyümölcsök hazai termeszthetőségével nemcsak kertbarátok, hanem szakem­berek is élénken foglalkoznak. Az érdeklődés fokozódására a hazai tankönyvek, szakiro­dalmak már szerepeltetik ezen gyümölcsfajok rövid termesz­téstechnológiai ismereteit. Legtöbben a citrom ter­mesztésével foglalkoznak. Számos ismerősöm szobájá­ban hozott már gyümölcsöt, a háziak nagy örömére. A cit­rom, latin nevén: Citrus limon (innen ered a limonádé elne­vezés) szubtrópusi növény. Olaszországban, Görögor­szágban, Spanyolországban járva utcai sorfaként vagy gyümölcsültetvényekben ta­lálkozhatunk vele. Fája erőtel­jes, felfelé növő ágrendszert fejleszt, levelei kemények, megdörzsölve olyan illatot ad, mint a termése. Vesszőin, fő­leg az új, növekvő részeken gyakran találunk töviseket. Nagyszámú viráguk a levél­hónaljakban és az ágak végén találhatók. A virág csészelevelein olaj­kiválasztó mirigyek vannak, ezért jellegzetes illatot árasz­tanak. A citromot magvetéssel jól tudjuk szaporítani. Érett, szép, nagy gyümölcsöt válasszunk ki erre a célra. A kiszedett magvakat meg kell mosni. Erre azért van szükség, mert a citrom húsában csírázást gátló anyagok vannak, amit mosás­sal a magról eltávolíthatunk. A magvetést végezhetjük cse­répbe, tejfölöspohárba (alul ki kell lyukasztani), ládába - a mag mennyiségétől függően. A vetés mélysége: 2-3 cm, a magvak egymástól való távol­sága: 4-6 cm. A magvetést öntözzük be, takarjuk le üveglappal, majd tegyük 20-20 Celsius-fok kö­rüli hőmérsékletre. A cserép, illetve láda földjét tartsuk mindig nedvesen. A csírázáshoz 2-3 hét szük­séges. Amikor a növény kikelt, le lehet venni az üveglapot. Ad­dig neveljük ezen a helyen, míg el nem érte a 2—3 leveles nagyságot. Ekkor kiemeljük, a gyökér hegyét az erőteljesebb oldalgyökér-képződés érdeké­ben lecsípjük. A visszacsípett gyökerű növényt egyesével becserepezzük. Az így előállí­tott növényt magoncnak ne­vezzük. Sajnos, csak hosszú idő múlva (legtöbbször 10-12 év) ad termést. A folyamat felgyorsítására, valamint azért, hogy szebb termésű fánk legyen, előnyösebb a magoncokat 2-3 éves koruk­ban beszemezni vagy beoltani. Az oltóhoz a szaporítóanyagot megfelelő tulajdonságú termő fáról kell szerezni. V. Pénzes Judit Mindennapi Nyelvünk Csábító nevek Napjainkban megszaporod­tak azok a névadási típusok, amelyek az ugyancsak egyre szaporodó üzletek, áruházak, vendéglátóhe­lyek, kocsmák, cukrászdák, ÁBC-k, butikok és a ben­nük árusított különböző márkájú áruk, termékek el­nevezései, márkanevei, áru­nevei. Nemcsak nagy szá­muk miatt, hanem az elne­vezések befolyásoló erejé­nek hatástényezői miatt is megérdemlik figyelmünket. S különösen az az elneve­zési jelenség és gyakorlat, hogy nem divatoznak a mesterségesen erőszakolt idegen eredetű elnevezéstí­pusok. Megszoktuk az Om­nia (kávé), az Ariel (mosó­por), a Blendamed Complete (fogkrém) elnevezést a rek­lámokban is. A Biopon, a Biomix elnevezés önmagá­ban véve az áru jellegére kevés csábító hatástényező, de fogalmi tartalmára hasz­nálható adalék az, hogy a Bio szóelem a biológia meg­nevezés rövidült formája. Nem is olyan régen idegmegterhelést jelentett számunkra, hogy idegen szavak, elnevezések árasz­tották el az áruházak cégé­reit. A már megszokott Do- mus, Juventus mellett utcá­inkon megjelentek az angol elnevezések, a Discount, Cipő-shop, Happy box. Az üzlet megnevezés eltűnt, he­lyette a center, chowroom elnevezéseket olvashattuk. Csak Corso-cipöt árultak, Dríco-táskát vehettünk. Mint minden hóbort, divat­különcködés - ahogy mon­dani szoktuk - kimegy a divatból, úgy tünedeztek el az idegen eredetű márkane­vek mindennapi nyelvhasz­nálatunkból, s helyettük a bizalmasabb hangulatú, csá­bító, csalogató, s hangalak­jukban is a fantáziát meg­mozgató becézgetö elneve­zések kapnak szerepet, mint például a „Döglött Kakasnak becézett vendéglátóhely neve Pétervásárán” (Heves M. Hírlap, 1995. jan. 21.). Ebbe a típusba sorolhatók a „Sörgödör elnevezésű össznépi ivó”, a Ködmön csárda elnevezés is. Az Eger és körzetének lakóit tájékoztató kiadvány ezekről a „csábító'’, illető­leg „csalogató” nevekről gazdag példatárt mutat be: Picurka ABC, Icike-Picike ABC, Kis-Cuki cukrászda, Tur-Csi (darabos és kilós áruk boltja), Félpénzes köny­vesbolt (Szuperinfo, 1995. jan. 20). Megyei lapunk hirdetései között olvashat­tuk a Kuckó bútor kisáruház, a Bóbita méterárubolt, a Be­térő vendéglő, Hami tejivó (Heves M. Hírlap, 1995. febr. 3.). A kicsinyítő képzős bi­zalmaskodás divatjáról árulkodik ez a szövegrész- let is: „Mintha egy rajz­filmdíszlet lenne, olyan az a falatka látszerészbolt a gyön­gyösi piactéren” (Heves M. Hírlap, 1994. júl. 26). A pi­pes, a csiribiri és negédeskedő jelenség és gyakorlat válto­zatos példáit hallhatjuk az egri piactéren is a kereske­dők és a vásárlók beszélge­téseiben is. Elhangzik egy-egy kedveskedő Putyi, Muci, Marcsi megnevezés is. Az elburjánzó durva be­szédmód közepette jólesik olvasni ezt a hirdetési szö­vegrészletet: „Szuper mi­nőségű ruhavásár Marikánál Egerben” (Szuperinfó, 1995. febr. 3.) A Komédiás söröző és a Bizarr butik ne­vekhez méltó események kapcsán a nőmén est omen szólás is érvényes tartalmat hordoz. Erről bizonykodik ez a sajtóbeli szövegrészlet: „A Bizarr butik névhez méltó események zajlottak le. Két férfi támadta meg gázspray-vel az eladót. A tulajdonos meg eltűnődött a csábítás szándékával vá­lasztott néven”. (Blikk, 1995. jan. 28.) A divatos tánc, a Csacsacsa nevet ad­ták az ugyancsak divatos ruhaanyagokat kínáló butik­nak is. Ezek a divatárubol­tok névként ritka becene­veket kaptak: Kitty, Viki, Lia, Ria, Zizi, Kuky, Mónika, And­rea, Tina, Nikolett, Szandra, Bianka stb. A nyelvi lelemények és a nyelvhasználati hóbortok a becézgetésnek egészen sa­játos formáit és módjait al­kották meg a rockzene, a be­atzene világát érintő szó- és nyelvhasználati jelensé­gekben. íme, a példatár: bit- zene, rockzene, roki, rokizó, rockopera; popzene, popéne­kes, popegyüttes. A szóhasz­nálati divathóbort tipikus példája, hogy egy cipész divatos lábbelijét popcipő névvel kínálgatja megren­delésre, megvételre. A bizalmaskodó becézés a szóbeliségben egyre diva­tosabb gyakorlattá vált. Er­ről tanúskodik a szórakoz­tatóhelyet megnevező diszkó szó életútja nyelv- használatunkban. A disz­kóban, a táncos mulatóhe­lyen diszkózene szól. A diszkó szó megjelent fel­iratként trikókon, táskákon. Bizalmaskodó becézője, a dizsi is szerephez jutott. A kedvenc kutyáink be- cézgetésére felhasznált megnevezések: kutyus, ebecske, kutyuli, kutyika, blöki, az ugyancsak bizal­maskodó szóval a gazdik szóhasználatában gyakorta elhangzanak. Sajnos, mindennapjaink nyelvhasználatában szinte kulcsszerepet vállalnak az ócsárlás, az acsarkodás, az áskálódás, a vádaskodás, a rágalmazás, az alattomos int- rikálás szavak. A bizalmas­kodó becézgetés jelensége és gyakorlata enyhít ezen a valóban nemkívánatos szó- és nyelvhasználati gyakor­laton is. Dr. Bakos József Mozart Nagymarosról Nincs itt csőd, csak bízni kell A Nagymarosi Kamarazenei Társaság hangversenyt adott a Líceum földszinti zene­termében. Azért itt, mert a főiskola ének-zene tanszéke baráti szóval fogadta be és meg őket egy Mozart-estre. Aki valamelyest is jártas abban a dzsungelben, amit ma magyar szellemi életnek, vagy jobban és szabatosab­ban fogalmazva közéletnek szokás nevezni, az felkapja a fejét. Nagymaroson, eb­ben a vízlépcső miatt elhíre- sült dunakanyarbeli telepü­lésen létezik egy kamaraze­nei társaság, és az nemzet­közivé is tud terebélyesedni. Sőt, tavaly nyár óta akad egy norvég-szőkeségű első hegedűse Kjell Arne Jorrgen- sen személyében, de hogy egy hollófekete hajú fiatal japán lány is legyen köztük a változatosság kedvéért, mélyhegedűn játszik köz­tük, nekik, nekünk, itt, Egerben Hagivara Joshiko! Azért a „vidéki team”-ben magyar tagok is akadnak: Jóföldi Anett (fuvola), Szabó Bálint (klarinét), Juhász Barna és Konrád György (mélyhegedű), Mózer Kata­lin és Gallai Judit (gordonka) szóló-szinten művelik a hangszerek repertoárját. Amulunk is azon, „hogyan adódnak össze így a dol­gok”, mire minden kivilágo­sodik: a zeneakadémiai stú­diumok után Nagymaroson évenként-nyaranként zenei tábor működik, ide hív- nak-csalogatnak bel- és kül­földi „megszállottakat”, akik a hivatást nem politikai szólamként, nem közéleti szótári szinten értelmezik, inkább közel állnak a vallá­sos lelkesültséghez. Hisznek abban, amit szolgálnak. A zene ügyét. Most például Mozartot. A műsort a D-dúr fuvolanégyessel kezdték. Ezt a remek zenei szökdé­cselést, napfényes-virágos erdőben járkálást, csatango- lást Mozart mannheimi él­ményei közben, 1777 de­cemberében vetette papírra. Húszon csak egy sóhajnyi- val túl, Párizs és a siker felé haladtában új benyomások, végzetesnek is nevezhető impressziók árnyéka alól is látva-hallva a zsongást, azt a bonyolult mozzanatsort, amit összesen és utólag mű­nek és életnek nevezünk. Ez a rokokó-korbéli fiatalem­ber úgy meséli el nekünk ezt a zenei áradozást, mint va­lami délutáni kedves cseve­gést, mintha az asztalon sü­temény lenne, még nem it­ták meg és ki a kávéscsésze tartalmát, még kedélyes- kednek is közben erről-ar- ról; legfőképpen pedig azt figyeli a szerző, hogy öt vo­nal között hogyan ugráltassa a hangokat, azok hogyan „viszonyuljanak” egymás­hoz, mert hiszen a lejtés, a hullámzás, a leereszkedő melódiatöredékek éppoly fontosak ebben a játszado­zásban, mint az a tény, hogy a fuvola vezeti-vezényli ezt a szerfölött fegyelmezett lelki kirándulást. Azért nyitja meg a lélek szelepeit, hogy az első hegedű is visz- szaszólhasson. Es hogy na­gyobb foganatja legyen en­nek a játszadozásnak, a brá­csa, gordonka is segít indáz­tatni az Ariadné-fonalakat, amelyek hosszan, de a sza­badságnak is nevezhető örömhöz ívelnek. Oda, ami­kor a hallgató rádöbben, jól­eső érzéssel megállapítja, hogy ezt az andalgó-anda- lító sétát azért tetették meg vele, mert a szellem moz­gása a legszebb játék ezen a világon, amit itt, a Földön berendezhet magának az ember. És ugyanezt monda­nám, imám, folytatnám az A-dúr klarinétötösről, a C-dúr vonósötösről összetá­kolt gondolataimban is, mi­közben azon töprengek, mi­ért is van annyi derű, élet, erő, elevenség ezekben a dúr-hangnemekben? És míg a kétórás zenélés fölötti örömömet tapsban fejezem ki a telt házzal együtt, csak furkálja oldalamat az élményadta másik vonulat - itt és ma, erkölcsi és egyéb válságokról beszélnek, saj­nálják és féltik magukat az emberek, hogy holnapra már itt a szellemi és az anyagi csőd, hogy ebben az országban már nem lehet tisztességesen megélni, a szélhámosok és könyöklők, a fezőrök és egyéb alvilági lovagok minden tisztességet lábbal taposnak, a violin- kulcsot és más szerszámo­kat el lehet dobni, nincs szükségünk rájuk. És akkor ide jön Nagymarosról egy sosem hallott, sosem híreit együttes, és telejátssza a lel­künket malaszttal. Igenis, malaszttal, amit kegyelem­nek is fordítanak az egyház­tudorok. Magyarán és biza­kodva: lehet, hogy sok min­den rossz manapság ebben a Duna-Tisza-völgyi tájban, de a szellemiek jelen van­nak, a tehetségek összetar­tanak, működnek és szer­veznek. Társadalmat is, jö­vőt is, művészetet is, böl­cselkedést is, összetartozást és ragaszkodást is. Japán és jó norvég megy zenélni Nagymarosra! És hogyan! Nincs itt csőd, csak bízni kell. Farkas András Természetgyógyászok egymás között- Vajon mivel gyógyítottak a régi varázslók ?- Melyik mivel. Volt, aki bottal verte a pácienseket, hogy kiverje belőlük a gonosz szel­lemeket.- És az használt a betegek­nek?- Hogyne... A fenti párbeszéd folytatását lásd a vízszintes 4., valamint a függőleges 1. és 24. számú so­rokban. VÍZSZINTES: 1. Az a távolabbi 4. A válasz folytatásának első része (zárt betűk: O, A, L, E) 14. A helyére rakja 15. Hölgyet partnerétől táncba hív 16. Tömb 17. Rend­szeresen magán visel 19. Hosz- szú idő múlva 20.... right (min­den rendben) 21. Férfinév 23. Indulatszó 25. Magas testhő­mérséklet 26. Udvariatlan meg­szólítás 27. Álmosság jeleként száját nagyra nyitja 28. Alvás közben látott képzet 30. Náci szervezet volt 31. Női név 33. Vízi bogár 34. Hihetetlen - a mohamedánok szerint 35. Os­tobább 36. Állóvíz 37. Igen - angolul 38. A személyét meg­előző helyre 40. Filmek fényér­zékenységének egysége 4L Menyasszony 42. Tonnasúly, röv. 43. Erre a helyre tesz 45. Természetes formában előfor­duló - latin eredetű kifejezéssel 47. Csongrád megye székhelye 48. Félteni 49. Motorkerék­pármárka a volt NDK-ból 51. Ennivaló 52. A vértanúk városa 53. A kripton vegyjele 54. Vé­gezz kerti munkát! 56. Némán toló! 57. Ku-Klux-... (hírhedt terrorszervezet az Egyesült Ál­lamokban) 58. Koravén egy­nemű hangzói 59. Margarin­márka 61. A sivatag hajója 63. Nem létezik 65. Szellemi dol­gozók munkahelye 67. Pénzt valaki részére számiáztat. FÜGGŐLEGES: 1. A válasz második része (zárt betűk: A, S, R, Y) 2. Zakó alatt rövid ujjú ruhadarabot vi­selő 3. Amelyik helyen 4. Kecske mondja 5. Szomorú, bánatos 6. Rügy szélei! 7. Csi­nálhat 8. Az ott levő személyek 9. Értesülés 10. Gála egynemű hangzói 11. Igen - angolul 12. Juhok lakása 13. Kb. 30 liter­nek megfelelő űrtartalmú 18. Délceg termetű 22. Női név 24. A válasz utolsó, befejező része 27. Kereskedelmi termék 28. Kerti munkát végeztek 29. Mo­hódén és bór 32. Német semle­ges nemű névelő 33. A réz vegyjele 35. Tárgyat pénzért kölcsönbe vesz 36. Három - oroszul 39. A rét füvét ette 4L Autóközlekedési Tanintézet, röv. 43. Mindent helyettesítő szócska 44. Ajándékozik 46. És - angolul 48. Időmérő szerke­zet 50. Rendőr - közismert zsargonnal 52. Alaszkához tar­tozó szigetcsoport 53. Jóízűen nevet 55. Füstköd - eredeti he­lyesírással 57. Szellemi vetél­kedő 58. Valamit bőven árasztó 60. Nagy költőnk (Endre) 62. Mezőgazdasági eszköz 64. Nyílhegy része! 66. Adél egy­nemű hangzói 68. Kiejtett más­salhangzó. Báthory Attila i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom