Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-22 / 45. szám
2. oldal VILÁGXÜKÖR 1995. február 22., szerda Lebegy lemondásra szólította fel Jelcint Alekszandr Lebegy orosz tábornok egy német lapinterjúban azonnali lemondásra szólította fel Borisz Jelcin elnököt, a nyugati államokat pedig egy lehetséges polgárháború megakadályozására. A Bild című német lap tegnapi számában megjelent interjúban a Moldovában állomásozó 14. orosz hadsereg parancsnoki úgy vélte, hogy minden perc, amelyet Jelcin még a hatalomban tölt, csak tovább élezi az országban kialakult helyzetet. Lebegy meggyőződése szerint Jelcin elveszítette az állami szervek feletti ellenőrzését, s Oroszország kormány nélküli hajóként hányódik. - Ez a helyzet hatalmas társadalmi robbanáshoz vezet, s ennek hangját nem csupán Oroszországban fogják hallani - állította a tábornok. Döntő hibának minősítette az orosz hadsereg bevonulását Csecsenföldre. Kijelentette, hogy tüzérséggel, légitámadásokkal és páncélosokkal nem lehet helyreállítani az alkotmányos rendet.- Groznijt teljesen lerombolták, lehetetlen újjáépíteni. Bolond, aki azt állítja, hogy Cse- csenföld elfoglalása pénzt hoz az orosz államkasszába - nyilatkozta Lebegy, és rámutatott, hogy az olajipar helyreállítása Groznijban legkevesebb tíz évet vesz majd igénybe. Ösz- szegzésként hozzátette: a csecsen háború kizárólag veszteségeket okozott az oroszoknak. Lebegy szerint összeurópai feladat, hogy ne hagyják Oroszországot polgárháborúba süllyedni. Minden mostani kiadás semmi ahhoz képest, amibe Oroszország összeomlása kerülne a világnak - mondta. Szólt arról is, hogy Oroszország területének 17 százaléka szennyezett, amit hibás atomreaktorok, elavult vegyipari üzemek és tönkrement olajipari berendezések okoztak.- Mindennek egy társadalmi robbanással együtt olyan súlyos következményei lennének, amelyeket mindenki megérezné: Csemobilnál is súlyosabb helyzet alakulhat ki - nyilatkozta Lebegy altábornagy a német újságnak. Újabb fejlemények az Agusta-ügyben párt brüsszeli és liége-i közHetfon este a belgákat igen foglalkoztató helikoptervásárlási botrány ügyében, az Agusta-ügyben nyomozó hatóságok házkutatást tartottak Kari van Miértnél, a brüsszeli Európai Bizottság piaci versenyfeltételekért felelős belga tagjánál. Mint a politikus tegnap reggel egy brüsszeli rádióállomásnak nyilatkozva elmondta, a nyomozók bizottsági irodáját, majd lakását is átkutatták. Van Miért szerint az akcióra az ő kifejezett kívánságára került sor. Kari van Miért - és részben Willy Claes NATO-főtitkár is - azt követően került az érdeklődés homlokterébe, hogy a hét végén a flamand szocialista pontjában tartott házkutatáskor olyan nyomokra bukkantak, amelyek szerint egy hét évvel ezelőtti, 12 milliárd frankos helikoptervásárlási ügyletben a szállító olasz cég, az Agusta 50 millió frank csúszópénzt utalt az akkor is koalíciós tag flamand pártnak. Az eset idején - 1988-ban - van Miért a párt elnöke volt, Claes a párt színeiben a kormány egyik gazdasági tárcáját vezette. A hét végi házkutatás nyomán a pártapparátus két tagját őrizetbe vették, közülük az egyik sajtójelentések szerint beismerte, hogy valóban eljutott hozzá a kérdéses összeg. De tagadta, hogy erről a pártvezetésnek tudomása lett volna. Van Miért úgy fogalmaz, soha semmit nem tudott az 50 millió frank érkezéséről, sőt, nagyon valószínűnek tartja, hogy a pénz igazából csak 1989-ben jutott el a pártközpontba, amikor már nem ő volt az elnök. Az Agusta-botrány eddig csak a vallon szocialisták soraiban tarolt: a már harmadik éve tartó nyomozás során tavaly a belga kormány akkori (vallon szocialista) miniszterelnök-helyetteséhez, a vallon terület kormányfőjéhez és belügyminiszteréhez vezettek egyes szálak, mindhárman le is mondtak tisztségükről. Palesztin gyász - Izraeli katonák lelőttek egy palesztin fiatalembert az Erez melletti ellenőrzőpont közelében. Izraeli források szerint a 19 éves Yousef Abo Amshah nem állt meg, amikor erre felszólították. A rokonok, az ismerősök gyászolják az elhunytat... A közel-keleti béke megmentése végett A veszélyben lévő közel-keleti béke megmentése érdekében beruházásokra, a magántőke nagyarányú beavatkozására, mobilizálására van szükség - szögezték le annak a tanácskozásnak a résztvevői, amely hétfőn este zárult Párizsban. A földközi-tengeri térség jövőjét elemző, s az UNESCO szervezésében zajlott összejövetelen szakértők és politikusok százai vettek részt: az utóbbiak között volt Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság vezetője, valamint Simon Peresz izraeli és Amr Mu- sza egyiptomi külügyminiszter. A tanácskozás résztvevői szerint a térségben a lehető legrosszabb forgatókönyv valósul meg; Alain Juppé francia külügyminiszter például úgy fogalmazott, hogy a békefolyamat veszélyben van, hiszen egyrészt nem csökken az Iz- rael-ellenes merényletek vak erőszakhulláma, másrészt a Gáza-övezetben élő palesztinok életkörülményei egyértelműen romlottak az elmúlt egy évben. A résztvevők éppen ez utóbbira reagálva azt javasolták, hogy a gázai helyzet javítása végett dolgozzanak ki új Mar- shall-tervet, amit azután hamarosan az Európai Parlament elé terjesztenének. (MTI) Szent-Iványi István USA-beli látogatása A magyar kormány integrációs törekvéseinek kifejtése és az euroatlanti beilleszkedést elősegítő magyar-amerikai együttműködés áttekintése áll Szent-Iványi István USA-beli tárgyalásainak a középpontjában. A külügyminisztérium politikai államtitkára hétfő este érkezett meg Washingtonba, ahonnan pénteken utazik tovább New Yorkba. Zsúfolt programja keretében Szent-Iványi István megbeszéléseket folytat az amerikai külügyminisztérium, a védelmi és a pénzügyminisztérium illetékeseivel, felkeresi a nemzetbiztonsági tanácsot, találkozik a kongresszus külpolitikával foglalkozó tagjaival, és ellátogat a külföldi beruházásokat finanszírozó állami vállalat, az OPIC központjába. Amerikai külpolitikai szakértőknek előadásokat tart majd a közép-európai térség helyzetéről, illetve a NATO kibővítésével kapcsolatos ma-, gyár elképzelésekről. Az utóbbi témakör bizonyosan kiemelt helyen szerepel majd a hivatalos megbeszéléseken is. Úgyszintén Washington vendége Gyarmati István kül- ügyminisztériumi főosztályvezető, EBESZ-megbízott. Nizzai I» rákul a - Az idei nizzai karnevál témája az idén 100 esztendős mozi. A vidám felvonuláson a nézők megcsodálhatták Drakula hatalmas figuráját is... Az orosz-lengyel gazdasági együttműködésről Csemomirgyin orosz kormányfő és lengyel vendéglátója, Paw- lak közös nyilatkozatot fogadott el a gazdasági együttműködés bővítéséről. Marek Pol lengyel ipari miniszter és Oleg Davidov orosz miniszterelnök-helyettes pedig megállapodást írt alá egy földgázvezeték építéséről. Az évi 67 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas vezeték Oroszországból szállítja majd lengyel területen át az energiahordozót Németországba. Megbeszélések a szellemi tulajdonjogokról Mivel a felek előreléptek a szellemi tulajdonjogok védelméről tartott kínai-amerikai tárgyalásokon, Peking indokoltnak tartja a megbeszélések magasabb szintre emelését - mondta a kínai külkereskedelmi és külgazdasági minisztérium szóvivője. Az Egyesült Államok pekingi nagykövetségének tájékoztatása szerint arról van szó a megbeszélések jelen szakaszában, hogy Kína haladékot kapna az amerikai szellemi tulajdonjogok maradéktalan védelmének megszervezésére, amiért cserébe külön, szakosított állami szervet hozna létre a feladat megoldására. Jelcin-rendelet az egészség védelméért Jelcin rendeletileg megtiltotta a szeszes italok, a dohánytermékek és bizonyos gyógyszerek reklámozását a tömegtájékoztatásban. A lakosság egészsége védelmében hozott elnöki döntés értelmében a tömegtájékoztatásban ezentúl nem lehet reklámozni szeszes italt, dohányterméket, továbbá olyan gyógyszereket, amelyeket nem vizsgáltak be, és gyógyászati kezelési módokat, amelyeket az illetékes hatóságok nem engedélyeztek. A boszniai kormányfő nagyszabású programja A boszniai kormányfő nagyszabású programot terjesztett elő, amelynek lényege, hogy külföldi befektetéseket remél a háború sújtotta gazdaságba. Haris Silajdzic kijelentette, hogy az ország elleni agresszió ellenére már a jövőbe kell tekinteni, és közölte: a kormány a külföldi befektetők számára 400 céget választott ki. Elsőbbséget a kommunális vállalatok, a közlekedés és a telekommunikáció élveznek. Hallatlanul népszerű volt, el is nevezték „a keletnémetek hangjának”. A brandenburgi tartományi rádió reggeli adásainak állandó műsorvezetőjét, Lutz Bertramot a nyugati kollégák is elismerték, és irigyelték többmilliós hallgatósága miatt. A pimaszság határát súroló, de soha nem sértő, okvetetlenkedő és mindig a lényegre tapintó kérdései a politikusi interjúkban szinte új iskolát teremtettek. Szó szerint imádták, a ma- pokban mégis búcsúznia kellett hallgatóitól, mert kiderült, hogy 1983-tól a kelet-berlini fordulatig a Stasi besúgója volt. Lutz Bertram esete egy a sok közül, még ha a többiek nem is kavarnak ekkora vihart. Az utolsó adásban a riporter a hallgatók kérdéseire válaszolt. A telefonálók véleményének széles skálája nagyon jól jellemezte azt a vitát, amely jelenleg Németországban a Stasi Egykori Stasi-besúgok lebukása egykori munkatársainak és besúgóinak jövőjéről folyik. A hallgatók egy része a pokolba kívánta Bertramot, amiért éveken át becsapta őket, hittek neki, tisztességes embernek tartották, s most minden összeomlott, kiderült, bogy ő is gazember volt. A telefonálók másik tábora megértéséről biztosította Bertramot, hiszen 1983-ban azért állt be a besúgók közé, mert csak ezzel a feltétellel kapott nyugati útlevelet és utazhatott az NSZK-ba örökölt szem- betegségének gyógyítására. (Azonban már ott sem tudtak rajta segíteni, és teljesen megvakult.) Az eddig bőbeszédű műsorvezető most hallgat, és - mint mondja - nagyon szé- gyelli magát, de némi megkönnyebbülést érez, hogy a dolog napvilágra került. Egy mecklenburgi városka evangélikus papjának pere is megkezdődött. O mintegy három évtized alatt több mint ötszáz hívét árulta be a Stasinak. Jarmen város lakói sok titkot bíztak a papra, aki szorgalmasan továbbította az információkat. Több tucatra tehető azok száma, akik a lelkész úrnak „köszönhetően” kerültek börtönbe, vagy repültek az állásukból. A pap kettős élete csak a fordulat után derült ki, amikor az állambiztonság irattáraiban az érintettek előkerestették dossziéikat, és felfedezték, hogy a lelkész volt a besúgó. Ma is szinte még mindennaposak a lebukások, holott öt év telt el az egykori elnyomó apparátus sorsát véglegesen megpecsételő esemény óta. Az állampárt és az ellenzéki csoportok képviselőinek kerékasztal-tárgyalásán 1990. január 15-én a belügyminiszter előterjesztette, hogy a külföldi hírszerzést és a belső állambiztonsági feladatokat egyesítő Stasit miként szervezik át. Először hangzott el hivatalosan, hogy az állambiztonsági minisztériumnak több mint 90 ezer állandó munkatárs és majdnem 120 ezer külső segítő, besúgó dolgozott. Az ellenzék nem volt hajlandó belemenni semmiféle átszervezésbe, és a Stasi teljes felszámolását követelte. Az esti órákra több mint 100 ezer ember gyűlt össze Berlin Lichtenberg kerületében az állambiztonság hatalmas területen fekvő központja előtt. A békés és erő- szakmentes keletnémet fordulat legforróbb estéje volt ez. A televízió és a rádió megszakította adását, s nyugalomra intette az embereket. De mintegy kétezren benyomultak az épületekbe. A gyűlölt apparátus elleni dühüket fokozta az a luxus, amit láttak. Törtek-zúztak, de az irattárakhoz nem fértek hozzá. Másnap a polgárokból alakult bizottságok vették át a Stasi épületeinek őrzését, és hozzákezdtek az irathegyek feldolgozásához, a múlt kiderítéséhez. Jelenleg mintegy kétezer munkatárssal egy külön hivatal végzi a rettegett keletnémet állambiztonság iratainak feldolgozását. Már több százezerre tehető azok száma, akik megnézték aktáikat, de még így is naponta vagy kétezer magánkérelem érkezik. Emellett a hivataloktól is tömegével érkeznek a kérdések, hogy erről vagy arról az illetőről mi szerepel a Stasi irataiban. Az utóbbi időben élénk vita alakult ki arról, hogy a megbékélés érdekében bezárják-e a Stasi-irattárakat, és a súlyos bűncselekményeket kivéve hirdessenek amnesztiát a Stasi-bűnökre. Joachim Gauck szerint az irattárakat addig nem szabad bezárni, amíg mindenki, aki óhajtja, nem nézhette meg az aktáját, hiszen mindenkinek joga van tudni, ki és mit követett el ellene. Rupert Scholz alkotmányjogász szerint: addig nem szabad amnesztiát hirdetni, amíg nem tudjuk, mit bocsátunk meg.
