Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-21 / 44. szám
1995. február 21., kedd Gazdaság 13. oldal Csakis ésszerű magatartást! V áltozatlanul pazarlók vagyunk az energiaforrásokkal, a vízzel, gázzal, elektromos árammal, pedig nap mint nap szembetalálkozunk ennek árnyoldalaival is. Ez az év - ami az energiaárakat illeti - bizony sokakat el kell hogy gondolkoz- tasson. Nemcsak a termeld vállalkozásokat, amelyeknél már az elmúlt években többszörösére emelkedtek az energiaköltségek, hanem ebben az évben a háztartásokat is. Gyakran mondjuk, hogy drága az energia, sokat fizetünk érte, ennek ellenére még mindig nem akarunk tenni ellene, hogy előnyösen változzon. Egészen a közelmúltig - az olajárrobbanás ellenére - a gazdaságunk jó részének az üzemanyagárak nem jelentettek gondot. így a felhasználás ész- szerüsítése csak másodlagosnak számított. Amikor viszont folyamatosan csökkennek az árbevételek, a vállalkozások már kevésbé hajlandók például az „utcát fűteni.” Különösen jellemző ez a magántulajdonú cégek esetében. Ez pedig elősegítheti az energiafelhasználás racionalizálását. Éppen a nyugat-európai példák bizonyítják, hogy a privatizált iskolák és kórházak a szabadsággal együtt a fenntartás terheit is „öröklik” az államtól. Költségeik jelentős hányadát pedig éppen ezeknek a csökkentésével igyekeznek elérni. Ugyancsak vannak példák arra, hogy az újabb gyártási, termelési technológiák bevezetésével - hosszabb távra gondolkodva - jelentősen csökkenthető az energiafelhasználás. T Tsy mondják, hogy a fel- \J használóknak észben kell tartaniuk, hogy az energiamegtakarítás folytonos feladat. Ez pedig rendszeres felmérést igényel, amely vonatkozik a vállalkozásokra és a háztartásokra egyaránt. A takarékosság tehát a gazdasági ésszerűséget feltételező magatartást követel a jövőben mindannyiunktól. Mentusz Károly Kiállítás nyílt: az EU-szabályozás Az Európai Unió élelmiszerszabályozását bemutató kamarakiállítás nyílt a fővárosban, a Központi Élelmiszer-ipari Kutatóintézet centrumában. Három hónapig tart nyitva, és valamennyi élelmiszerre vonatkozó előírások megismertetésére törekszik. Ezek a hazai élelmiszergyártókra és -forgalmazókra vonatkoznak, akik a nyugat-európai országokban szeretnék eladni termékeiket. Eger továbbra is vonzó a turistáknak - tavaly sokan látogattak a hevesi megye- székhelyre. A legfrissebb adatok szerint a múlt év november végéig - országosan - csaknem százmillió dollárral nagyobb lett az aktívum az idegenforgalomban, mint a megelőző esztendő azonos időszakában. A bevétel 11 hónap alatt 1 milliárd 336,8 millió dollár volt, a kiadás pedig 801,1 millió dollár. FOTÓ: KAPOSI TAMÁS Egész életében fazekas szeretne lenni, minden álma egy kemence Nekem tetszik a neve: Renáta. Ha jobban odafigyelek ennek a hangsornak a zenéjére, olyan, mintha fuvolaszót hallanék. Mély tüzű, kissé mandulavágású szeme mintha szikrákat szórna. Ehhez sehogy sem illik halk szava. Mintha akarattal fogná vissza magát, olyan érzésem van. Beszédének ritmusa is erről árulkodik. Felnőtt, kész hölgy Laboncz Renáta. Még alig tizennyolc éves. Amikor azt kérdeztem tőle, mit szeretne nagyon elérni, ezt válaszolta:- Egy égetőkemencére vágyom nagyon. Mindent lehetne várni egy ifjú hölgytől, csak ezt nem. Láthatta a meghökkenésem, mert gyorsan megmagyarázta.- Fazekasnak készülök. Ez újabb meglepetésként hatott rám. Egy csinos, fiatal lány fazekasnak készül? Könyökig szutykosan gyúrja majd az agyagot, hogy tányért, köcsögöt, csirkeitatót bűvészkedjék elő a nedves, vizes, csuszamlós „sárból”? Mindig úgy képzeltem el, hogy a korongozás bütykös, nagy tenyerű, bőrkö- tényes, zsíros,^ kalapos férfiak „kiváltsága”. És akkor itt van Renáta...?- Hogyan jutott arra az elhatározásra, hogy fazekas legyen?- A testvérem bőrdíszművesnek tanul, tőle tudtam meg, hogy az iskolájukban fazekasokat is képeznek.- Az általánosból rögtön oda ment tanulni?- Nem. Előtte egészségügyi szakiskolába jártam. De ott nem éreztem jól magam. A tanárok nem szerettek, igaz, én sem szerettem őket.- Milyen tanuló volt?- Olyan közepes...!- És egy pillanat alatt elhatározta, hogy felvételizik fazekasságból?- Nem kellett felvételizni. Oda mindenkit felvesznek, akit máshová nem.- Ujuj! Ha belegondolok, kik lehetnek ott...?- Ne gondolja. Aki csak úgy beállít, az egykettőre el is megy. Miközülünk a többség egész életében fazekas akar maradni. Én is.- Mi volt az első „műve" az iskolában?- Egy tányért formáztam, de nem korongon, hanem vékony agyaghurkákból állítottam ösz- sze. Persze, a végén sima felületet kaptam.- Milyen volt a kezének az agyaggal való első találkozása?- Hűvös tapintású, de képlékeny, könnyen formálható anyagot éreztem a kezemmel, ami nagyon tetszett nekem.- Miért pont ez?- Mert az nagyon tetszik nekem. Szeretem a formáját, és olyan jó formálni. Valamikor csak belülről vonták be mázzal, de most már kívülről is. írókával díszítjük. Én a zöld színt szeretem a legjobban. Melléje a barnát. A fekete is kedvencem. A fekete az égetéstől függ. Erre nagyon oda kell figyelni, mert kényes dolog.- Hogyan képzeli el a jövőjét?- Ezen még nem gondolkoztam. Szeretnék jól élni, kertes házat valahol a hegyek lábánál, víz mellett. De a kertben nem lesz se petrezselyem, se krumpli. Csirkét sem nevelek. A kemence...! Az nagyon kell. Mert amíg élek, fazekas akarok maradni. Ez már biztos. Renáta Pesten jár iskolába, és Gyöngyöshalászon lakik. A társaságot nagyon szereti, de a diszkót nem, mert oda olyan fiatalok járnak, akik neki nem tetszenek. Egyébként édesanyjával és az ikertestvérével mindent megbeszélnek. Igaz, van titka is. Természetesen nadrágban jár, és bakancsot húz a lábára, mert neki így tetszik. G. Molnár Ferenc A hiány kevesebb a tervezettnél A központi költségvetés januári deficitje 21,3 milliárd forint. A Pénzügyminisztérium jelentése szerint ez megfelel a tavalyi első havi költségvetési pozíciónak. Akkor a szufficitet az okozta, hogy a Matáv privatizációs és távközlési koncessziós díjának teljes összegét befizették. Enélkül a hiány a múlt év januárjában 19,9 milliárd forint lett volna. A költségvetés bevételi oldalán gazdálkodó szervezetek az időarányost mintegy 9 milliárd forinttal meghaladó többletbefizetése ellensúlyozta a privatizációs bevételek januárra eső időarányos részének - mintegy 10 milliárd forintnak - elmaradását. Az egyéb bevételi jogcímeken jelentkező elmaradást azonban nem tudta kompenzálni. Alig fizettek adót és osztalékot a pénzintézetek, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból csak az éves előirányzat 2,7 százaléka teljesült, és a központi költségvetési szervektől sem származott bevétel. A januári kiadások 21 milliárd forinttal voltak kevesebbek az időarányosnál. A megtakarítás azonban csak átmeneti, ugyanis olyan fizetési tételek vannak, amelyeket nem egyenlő ütemben kell teljesíteni, vagy még egyes előirányzatok felhasználására nem születtek meg a konkrét döntések. Az egyes kiadási címeken elért januári megtakarítások fedezetet teremtettek a központi költségvetési szerveknél januárban esedékessé vált 13. havi bér kifizetésére. A költségvetés pozícióját a közeli hónapokban az adó-visz- szaigénylések bevételt mérséklő hatásai, a különleges helyzetek miatti befizetésekből a Környezetvédelmi Alap részére teljesítendő átutalás, a MÁV Rt. időarányosnál nagyobb támogatási előlegének folyósítása, és nem utolsósorban az adósságszolgálati meghatározások módosítják. Januárban a központi forgóalap igénybevétele 6,1 milliárd forinttal mérséklődött, így az ösz- szes finanszírozási igény mintegy 92,4 milliárd forint volt. A költségvetés januárban összesen 90 milliárd forint ösz- szegben bocsátott ki állampapírokat. Ennek legnagyobb része - 76,3 milliárd forint - disz- kontkincstárjegy-kibocsátás volt. Államkötvényt 3 milliárd forint értékben bocsátott ki a költségvetés, a kamatozó kincstárjegyek állománya 1,9 milliárd forinttal bővült. A különböző adósságelemek változásai összességében 19,7 milliárd forinttal növelték a költségvetés kamatozó adósságának állományát. Az újrapolgárosodó Alföldről „Az újrapolgárosodó Alföld” címmel kétnapos tudományos tanácskozást rendez február végén a Nagyatádi Szabó István Alapítvány. A gyulai városházán február 25-én kezdődő eszmecserén az Alföld-kutató földrajztudósok, történészek, mezőgazdasági, természetvédelmi és önkormányzati szakemberek vesznek részt. Az előadók egyebek között a román-magyar határ menti kis tájak fejlődést segítő kapcsolataival, a szövetkezetek és a magángazdálkodók gondjaival, a mezőgazdaság pénzelésének lehetőségeivel, az Alföld falusi idegenforgalmával, természeti adottságaival és a hagyományos paraszti gazdálkodás hasznosítható tapasztalataival foglalkoznak majd. A nyitóelőadást Pozsgay Imre tartja az Alföld újrapolgárosodásának esélyeiről. Takarékosabban kezelik a Foglalkoztatási Alapot Lényegesen kisebb éves kerettel gazdálkodhatnak az idén a helyi foglalkoztatáspolitikát meghatározó megyei munkaügyi tanácsok. A szakminisztérium szorgalmazza, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás keretében szervezzenek közhasznú munkát. A támogatásokat főként az ilyen közhasznú-részmunkaidős foglalkoztatási formát alkalmazó munkaadóknak szeretnék juttatni. Ugyancsak előnyben részesülnek azok a munkáltatók, akik kötelezettséget vállalnak a támogatási időt követő foglalkoztatásra is. Általában azt a követelményt akarják érvényesíteni, hogy csak a tartósan munkanélküliek foglalkoztatása után részesüljenek bértámogatásban a munkáltatók. Jussanak előnyhöz azok, akik együttműködnek a munkaügyi központtal, és üres álláshelyeiket folyamatosan bejelentik. A központoknak ellenőrizniük kell azt is, hogy valóban megtörté- nik-e az elvállalt munkavállalói létszám foglalkoztatása. A képzési költségek teljes átvállalása általában csak a tartósan munkanélkülieknél lehetséges. Az értéktőzsde újdonsága: hanginformációs rendszer A Budapesti Értéktőzsde hamarosan elindítja hanginformációs rendszerét, amelynek tesztelése végső szakaszához érkezett. Az új szolgáltatás lehetővé teszi, hogy az érdeklődök telefonon kérdezzenek rá a tőzsdei értékpapírok aznapi nyitó- és záróárára, amelyet a rendszerben automata géphang mond be. Erről az értéktőzsde titkársága tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát. Ha az érdeklődő olyan értékpapírról kér tájékoztatást, amelyre aznap nem volt kötés, úgy a papírra történt utolsó kötés dátumáról, az akkori záróárról kaphatnak majd információt az ügyfelek. A „lekérdezés” úgy történik, hogy az értékpapírt: részvényt, kötvényt, befektetési jegyet vagy kárpótlási jegyet maga választja ki a hívó fél, egy-egy adott számjegy lenyomásával szelektálva a telefonon felsorolt lehetőségekből. A hívás fogadása után a rendszer lépésről lépésre szóban közli majd a felhasználóval a teendőket. így a szolgáltatást még nem ismerő ügyfelek is könnyen hozzáférhetnek majd a kívánt információhoz. A szolgáltatás használatához az érdeklődőknek olyan telefonkészülékekkel kell rendelkezniük, amelyek az úgynevezett DTMF-üzemmódban is működnek. Ezt a módot az új telefonközpontok - a legtöbb már ilyen Budapesten - alapszolgáltatásként nyújtják ügyfeleiknek. Osztrák segítség hazai tanulmányhoz Az Osztrák Köztársaság 1,5 millió schilling összegű pénzügyi támogatást nyújt az Országos Idegenforgalmi Hivatalnak a fertődi Esterházy-kas- télyra kidolgozandó fejlesztési tanulmány finanszírozására. Új, előfizetéses lapterjesztési forma A Hírlapüzletági Igazgatóság végzi az idén január 1-jétől az előfizetéses lapterjesztést a Magyar Postánál. Az említett igazgatóság a postán belül önálló üzletpolitikát folytat a jövőben. Egyértelműen érdekelt abban, hogy minél gazdaságosabban folytassa ezt a tevékenységét. Gazdasági Hírek Közös megállapodás a közös használatra Az IBUSZ Bank Rt. és az IBUSZ Rt. megállapodott az eddig közös használatban lévő hálózati egységek tulajdonáról. Az IBUSZ Bank megvásárolja az IBUSZ Rt.-től 26 hálózati egység tulajdonjogát, illetve bérleti jogát, valamint az IBUSZ Rt. részét 13 közös tulajdonú, illetve bérleményű egységben. Az IBUSZ Bank lemond a határokon közösen használt hat hálózati egység 1997. december 31-ig fennálló használati jogáról. Hitelből épül fel a zsanai gáztároló Az EBRD 55 millió dolláros hitelt ad a MÓL Rt. zsanai, föld alatti gáztárolójának kiépítéséhez, üzembe helyezéséhez. A gáztároló megépítése 9,6 milliárd forintba kerül. A tervek szerint a londoni pénzintézet külföldi bankokat von majd be társfinanszírozóként. Az európai bankok aktivitása nagyobb A következő másfél évtizedben megháromszorozódik a környezetvédelmi beruházásokba bekapcsolódó bankok száma. Egy ENSZ-tanulmány szerint az európai bankok jóval aktívabbak ezen a téren, mint az észak-amerikaiak. A pénzintézetek több mint kétharmada igényelné a környezetvédelmi „továbbképzést”, hogy tisztában legyenek az előírásokkal. Valuta vételi eladási Pénznem árt. 1 egységre forintban Angol font 174,80 178,28 Ausztrál dollár 81,43 83,03 Dán korona 18,96 19,32 Finn márka 24,07 24,53 Francia frank 21,53 21,95 Görög drachma (100) 47,60 48,52 Holland forint 66,84 68,10 Japán yen (100) 113,89 116,09 Kanadai dollár 78,52 80,10 Kuvaiti dinár 369,75 376,99 Német márka 74,92 76,34 Norvég korona 17,03 17,35 Olasz líra (1000) 69,06 70,46 Oszt. schilling 10,64 10,84 Spanyol peseta (100) 85,82 87,54 Svájci frank 88,52 90,22 Svéd korona 15,12 15,42 USA dollár 110,38 112,52 ECU (Közös Piac) 140,64 143,36
