Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-17 / 41. szám

1995. február 17., péntek Hazai Tükör ^rom Kívánság, Honda Mistic: jogszerűtlen szerencsejátékok Mérgező anyag szivárgott ki Sürgősségi orvosi ügyelet Gyöngyösön Változatlan ellátást ígérnek Gyöngyösön 21 hónapig az Országos Mentőszolgálat látta el a városban a sürgősségi orvosi ügyeletet. Az 1993. május 1-jétől ’95. január 31-ig terjedő időszak mindenképp eredményesnek mondható. Az országban csak Debrecenben és Budapest egy-két kerületében dolgoztak hasonló módon a mentősök, az orvosokkal karöltve. Az ellátás zökkenőmentes volt már csak azért is, mert a mentők és az orvosi ügyelet között állandó rá­diókapcsolat élt, ami megkönnyítette és meggyorsította a bete­gekhez történő kiszállást. Az elmúlt év végén azonban az önkormányzat, financiális okokból, felmondta az OMSZ-szel kötött szerződést. Dr. Kozma József, a megyei mentőszervezet főorvosa elis­meri, hogy a tavalyihoz képest valóban növekedtek a költsé­geik, ez azonban nem haladta meg az infláció éves mértékét. Idén januárban a ’94-es árszin­ten tovább végezték a munkát. Ebben az évben 12,8 millió fo­rintért látták volna el az ügyele­tet, ezt a városházán sokallot- ták, és nem hosszabbították meg a szerződést. Az önkormányzat intézmé­nyét, a Humán Alapellátások Intézetét (HAI) bízta meg új koncepció kidolgozásával. Dr. Molnár Magdolna, a HAI veze­tője gyorsan cselekedett. Először is elkészítették az idei költségvetés-tervezetet, ami kétmillió forinttal keve­sebb a mentőszolgálat ajánlatá­nál. Tárgyalásokat folytattak a mentősökkel, ápolókkal és gépkocsivezetőkkel. Ennek eredményeként részfoglalkozás keretében tovább alkalmazzák őket, megbízási szerződéssel. Az új, 24 órás ügyelet vezető orvosa, dr. Purger Piroska sze­rint olyan szolgáltatásról van szó, amit a lakosság megszo­kott, épp ezért tovább kell foly­tatni. Tekintettel arra, hogy az ügyeleti munkát lényegében ugyanazok látják el, akik eddig, erre minden remény megvan. A továbbiakban nem lehet a men­tők telefonszámát hívni, he­lyette a huszonnégy órás ügye­let eddig is működő Dózsa György úti rendelőjét keressék azok, akiknek gyors orvosi be­avatkozásra van szüksége. Te­lefonszáma: 311-727. Az ügyeleti ellátás Gyöngyös teljes közigazgatási területére kiterjed, tehát a mátrai gyer­mektáborok és üdülők is nyu­godtan igénybe vehetik. Újdonság az előző időszak­hoz képest, hogy a Gyöngyösön praktizáló háziorvosok na­gyobb számban kapcsolódtak be az ügyeleti munkába, mint korábban. A tapasztalat szerint a 24 órás ügyeleti módszer nagymértékben tehermentesíti a háziorvosokat, így ők jobban el tudják látni speciális felada­taikat. Nagy Gyula Lopást gátol a kormányzár Nem terjeszthetők jogszerűen a „Három Kívánság” és a „Honda Mistic" nevű sorsjáté­kok sorsjegyei, mivel a szer­vező engedélyét a Szerencsejá­ték Felügyelet január 7-én fel­függesztette. Tiltott szerencsejátéknak mi­nősül Magyarországon az Ausztriából szervezett „Co- libri” elnevezésű szerencsejá­ték - tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát csütörtökön a Szerencsejáték Felügyelet. A „Három Kívánság” és a „Honda Mistic” sorsjátékokat az ENTERGAME Kft. szer­vezte. Mivel engedélyét felfüg­gesztették, a január 6-át köve­tően vásárolt sorsjegyek esetén a nyereményigények bírósági érvényesítésére nincs lehetőség - hívja fel a játékosok és a sors­jegyek terjesztésében résztve­vők figyelmét a felügyelet. Bí­rósági úton nem követelhetők az Ausztriából szervezett „Co- libri” szerencsejátékból esedé­kes nyeremények sem, sőt jog­sértő cselekménynek minősül a játék szervezésében, terjeszté­sében és magában a játékban való részvétel. Győri József, a felügyelet tit­kára az MTI-nek elmondta: az Ausztriából szervezett „Co- libri”-ben való részvételre a felhívást szórólapokon terjesz­tik. A játékosok másokat is be­vonnak a játékba. A befizetett összegekből a szórólap állítása szerint nyereményeket sorsol­nak ki. A Szerencsejáték Fel­ügyelet bejelentés alapján érte­sült a „Colibri” hazai felbukka­násáról, és megteszi a szüksé­ges lépéseket az illegális játék terjesztésének megakadályozá­sára. A szerencsejátékról szóló törvény szerint külföldről nem szabad Magyarországon sze­rencsejátékot szervezni, azt propagálni. A külföldiek számára viszont adott a lehetőség, hogy a szer­vezésre céget alapítsanak Ma­gyarországon, és engedélyezési kérelemmel forduljanak a Sze­rencsejáték Felügyelethez. A felügyelet megvizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e a jogszabá­lyoknak. A kiadott engedély alapján jogilag ellenőrzött keretek kö­zött folyhat a szerencsejáték szervezése. (MTI) Mérgező anyag szivárgott ki egy vagonból Veszélyes, maró vegyszer szivárgott ki egy zárt va­gonból csütörtök reggel a hegyeshalmi vasútállomá­son. A Hajmáskérre tartó vas­úti szerelvény egyik kocsi­jából csepegő anyag az eső hatására tejszerü köddé vált, ezt észlelték a vasuta­sok. A műanyaggyártáshoz használatos mérgező folya­dékot - amely vízzel érint­kezve tüdővizenyőt okozó gázzá alakul át - Németor­szágból Szlovákián át szállí­tották Magyarországra. A helyszínre vonult tűzol­tók a környéket azonnal le­zárták, a MÁV vegyi alaku­latának Budapestről érkezett szakértői felnyitották a va­gont, amely 61 hordóban csaknem 19 ezer kilogramm diklór-acetilén-kloridot tar­talmazott. A tárolóedények közül öt felborult, s egy ki­lyukadt, ebből csepegett a vegyszer. A rést tömítették, a szivárgást megszüntették, a környéket pedig mészhid- ráttal felszórták. Az ügyben a vizsgálat tart, az eljárásban a vegy­szert megrendelő hazai cég szakemberei is részt vesz­nek. Miről vall arcunk? Manapság egyre többen jönnek rá, hogy érdemes felfigyelni elődeink több ezredéves tapasz­talataira. A hajdani keleti népek már ismerték a vizuális diag­nosztika valamennyi fortélyát, azaz tisztában voltak azzal, hogy egészségi állapotunkról beszédesen vall egész testünk, ezen belül különösen érzéklete­sen arcunk. A közérdeklődésre számot tartó téma országosan ismert szakértőjével, Kövesdi Natáliá­val, a budapesti Életfa Bt. veze­tőjével találkozhatnak az érdek­lődők - az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szer­vezésében - február 22-én, szerdán délután 4 órakor az egri Szilágyi Erzsébet Gimná­zium (Eger, Ifjúság u. 2.) ebéd­lőjében. A vendéggel Pécsi Ist­ván, lapunk olvasószerkesztője készít nyilvános interjút, amelynek keretében a résztve­vők helyben elsajátíthatják azokat az ismereteket, amelye­ket a hétköznapok során sokré­tűen kamatoztathatnak. Az egyesületi tagok fényké­pes igazolványuk felmutatásá­val ingyenesen vehetnek részt a programon. A helyszínen új je­lentkezőket is fogadnak. Magyar szabadalomként gyár­tott autólopás-gátló kormány­zár beszerelését végző hálózat kialakítását kezdi meg a Tállas és Társai Bt. - tájékoztatta az MTI-t csütörtökön Dragon Pál, a cég képviselője. A rendőrség és a biztosítók által is ajánlott szerkezetből a tervek szerint már az első évben mintgy 10 ezer darabot kívánnak besze­relni a hazai utakon futó sze­mélygépkocsikba. A speciális kormányzárat két évvel ezelőtt kísérletezte ki Lu­kács József komlói autószerelő, a terméket azóta szabadalmi be­jelentés védi a Találmányi Hi­vatalnál, megkapta a Közleke­dési Főfelügyelet engedélyét. A szükséges hatósági vizsgálato­kat a TÜV Hannover Kft. vé­gezte el. A találmányra kizáró­lagos hasznosítási szerződést kötött a Covent Ipari Kockázati Tőkebefektető Rt., amely részt vett a kísérleti sorozatgyártás finanszírozásában is. A találmány alkalmazása le­hetetlenné teszi, hogy az autó­tolvajok kedvelt módszerük sze­rint a kormánykerék hirtelen félrerántásával eltörjék a kor­mányzárat. A mechanikus szer­kezetet külön kérésre elektro­mos mágneses zárral is ellátják, amely megakadályozza az autó elindítását akkor is, ha a tolvaj indítókulccsal rendelkezik. Prosztatarák-szürőprogram, teljesen ingyen Egerben is Az elsősorban 45 év fölötti fér­filakosságot veszélyeztető - sokszor halálos kimenetelű - prosztatarák korai felfedezését és gyógyítását szolgáló orszá­gos szürőprogramot szerveznek február és december között az ország 18 kórházában. A vizs­gálat ingyenes lesz - közölték a programot végrehajtó Ferring Hungary és a Byk Büro Buda­pest nemzetközi gyógyászati cégek képviselői csütörtökön, budapesti sajtótájékoztatón. Schumann Béla, a Byk Büro Budapest cég képviselője el­mondta: bár a prosztatarák az egyik legsúlyosabb férfibeteg­ség, a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az abban szenvedők 60 százaléka már igen előrehaladott állapotban keresi fel az urológiákat. Ebben természetesen része van annak is, hogy a prostata carcinoma sokáig semmiféle tünettel, fáj­dalommal nem jár. A fájdalmak jelentkezésekor viszont már nem gyógyítható a beteg, és esetleg már csak pár hónapja van hátra. A szűrési programot egyéb­ként egy-két évente ajánlott el­végeztetni. Ha a betegséget si­kerül kialakulásának korai álla­potában felfedezni, akkor a ke­zelések segítségével akár 10- 15 évig is elélhet az illető. Az ingyenes vizsgálat két részből áll: egy urológiai fiziká­lis és egy vérvizsgálatból. Amennyiben felfedezik a be­tegséget, megkezdik a részletes vizsgálatokat és a gyógyítást. Egy speciális számítógépes szoftver segítségével pedig több évig figyelemmel kísér­hető a páciens állapota. A de­cemberig tartó modellértékű program során mintegy 35 ezer vizsgálatot végeznek. Ennek segítségével a betegséggel kap­csolatos magyarországi adato­kat kívánják megszerezni, egy későbbi nemzeti szűrési mód­szer megvalósításához. A tár­sadalombiztosítás - egy ko­rábbi szűrési pályázat kereté­ben - a 18 kórház közül 8 ese­tében támogatja az összesen mintegy 35 millió forintos programot. A vizsgálaton minden 45 év feletti férfi részt vehet, ha je­lentkezik az urológiai szakren­delőkben, vagy egyenesen a programban résztvevő 18 kór­ház valamelyikében: Budapes­ten a János Kórházban vagy az ORFI-ban, vidéken pedig Nyír­egyháza, Szolnok, Szeged, Du­naújváros, Győr, Pápa, Pécs, Kiskunhalas, Székesfehérvár, Mohács, Zalaegerszeg, Debre­cen, Baja, Nagyatád, Szombat­hely, Eger kórházaiban. Egy rangos egri történelmi kiadvány - nemcsak szakembereknek Mostanság csak a pénznek, a Mammonnak hódolnak oly so­kan, s vajmi kevesen törődnek azokkal, akik továbbra is azt teszik, amit korábban csinál­nak, vagyis szolgálják a honi tudományt, illetve a művésze­teket. Közéjük tartozik dr. Mi- sóczki Lajos kandidátus, főis­kolai tanár, aki nemcsak a le­endő pedagógusok szakmai és emberi felkészítésével foglal­kozik, hanem hozzáértő és lel­kes búvára annak a hagyaték­nak, amelyet eleink hagytak ránk. Méghozzá abban re­ménykedve, hogy intelmeikből okulunk, s mindent megte­szünk azért, hogy jövőnket - lehetőségeink szerint - vi­szonylag felhőtlenné formál­juk. A kitartó nevelő azonban ennél is többet tett, hiszen - át­érezve kollégái nehézségeit - vállalta a szervező, a kunyerál- gató szerepkörét is. Bizonyára nem volt könnyű, ám hogy ügyesen boldogult, bizonyítja az, hogy összeszedte a forinto­kat, amelyekből a História Nostrae Alapítvány finanszí­rozta az 1994-ben megjelent Egri Történelmi Évkönyv első kötetének kiadási költségeit. A megszokott terepen már gyorsabban feltalálta magát. Munkatársait, a hivatás sze­relmeseit, áldozatos szolgálóit rávette arra, hogy eljuttassák hozzá azokat a kéziratokat, amelyekből összeállíthatta ezt a kiadványt. Mondjuk meg mindjárt: nem sok gondja akadt a színvonal­lal, hiszen minden szerző a tőle telhető pillanatnyi legjobbat nyújtotta. Ä kritikus méltán elégedett, ugyanis a közreműködők olyan írásokkal jelentkeztek, amelye­ket szabatos, világos stílus jel­lemez. Ráadásul számoltak a nagyközönség érdeklődésével is, azaz színesen, olvasmányo­san fogalmaztak. így aztán ezt a vaskos munkát bátran forgat­hatják a középiskolások, sőt az alacsonyabb képzettségű fel­nőttek is. Ritka erény az effajta meg­közelítés. Valószínűleg mind­annyian tisztában voltak azzal, hogy csak ekként kelthetik fel a kíváncsiságot az iránt a múlt iránt, amely nélkül nem létez­hetnek épkézláb holnapok. Cselényi Zsuzsanna a céhmes­terré válás feltételeinek meg- nehezedését elemzi egri és or­szágos viszonylatban. Bozsik Rafael arra keres választ, hogy az érseki uradalom - a job­bágyfelszabadítás után - mi­ként kezelte a birtokrendezés ügyét. A bronzkori hatvani kul­túrát reprezentáló sírban talált relikviákat mutatja be Szabó József. A bányászat XIX. szá­zadi helyzetrajzát adja Kriston Pál. Csesznokné Kukucska Ka­talin az 1825-1848 közötti kö­vetutasításokat villantja fel, je­lezvén az egyértelműen érzé­kelhető liberalizálódó magatar­tást. A magyar mezőgazdasági irodalom kezdeteihez kalauzol bennünket Barta János. Ráczné Horváth Agnes azt vi­lágítja meg, hogy a századfor­dulón hogyan érvényesülhettek a közéletben a lányok és asz- szonyok. Az utolsó Habs- burg-trónfosztás kül- és belpo­litikai körülményeivel ismertet meg minket Nagy József. Szőke Domonkos a Magyar Szemle kisebbségi kérdésről vallott nézeteit összegzi. Kozári Jó­zsef az 1956. október 23. és de­cember 31. közötti időszak eseménytörténetéhez sorakoz­tat fel adalékokat a 6. Lövész- hadtest-Parancsnokság 1957. január 11-én kelt jelentése alapján. S ne feledkezzünk meg a „karmesterről” sem: ő azt mu­tatja be, hogy milyen eredmé­nyekkel büszkélkedhetett az idegenforgalmi és a turisztikai élet Gyöngyösön és a Mátrá­ban 1919-től 1944-ig. Megéri beleolvasni, mert iz­galmas motívumokkal szem­besülhetünk. Akárcsak a többi színvonalas vállalkozásban. Összebeszélés nélkül mindnyá­jan azt hangsúlyozzák: vegyük komolyan a messzi ősök ne­künk postázott üzenetét, éljük át a harcaikat, vívódásaikat, lássuk meg az adathalmaz mö­götti embereket, akik töpreng­tek, kínlódtak, örültek, alkot­tak. Nos, ők kivétel nélkül azt sugallják: tanuljunk tévedése­ikből! Úgy hírlik: jön majd a kö­vetkező eresztés is, vagyis lesz folytatás. Persze csak akkor, ha összegyűlnek azok a bankók. Reménykedjünk. Pécsi István Az Iparművészeti Főiskola - vizuális és kommunikációs tanszakának fotósai kiállí­tást rendeztek az egri Ifjúsági Házban. A tárlat hétköznapi témákat dolgoz fel izgalmas grafi­kai hatások alkalmazásával. fotó: perl märton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom