Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-06 / 5. szám
1995. január 6., péntek Eger Es Körzete 5. oldal Kisbakancsos túra a szabadidőközpontból A Forrás Gyermek-Szabadidőközpont az idén is folytatja azokat a természetjáró programokat, amelyek révén a gyerekek szűkebb, illetve távolabbi pátriánk nevezetességeivel ismerkednek meg. Holnap két kirándulás várja az érdeklődőket. Az egyikre reggel 8 órakor lehet jelentkezni, s a résztvevők Mátraházát, Remetebércet, Kékestetőt keresik majd fel. A másikra 8.40-kor indul az autóbusz a pályaudvarról, és az útvonal Felsőtárkány, Barátvölgy, Nádasbérc, Kavicsoskilátó, Oldalvölgy lesz. Színház, sulimozi az egri Ifjúsági Házban Ma este 7 órakor ismét láthatja a közönség az egri Ifjúsági Ház színpadán a nagy sikert aratott, Stílusgyakorlatok című darabot. Január 10-én, kedden pedig indul a legkisebbeknek az ovi-, míg az iskolásoknak a sulimozi. Az első program keretében 10 órakor az Utón hazafelé című produkciót, míg a nagyobbaknak délután 2 órától a Szabadítsátok ki Willyt! című amerikai játékfilmet vetítik. Rajzos játékok, rejtvények és kifestök Ismét kapható a gyerekek körében kedvelt rejtvény-, magazin- és kifestőűjság, a Tapsi. Sokféle rajzos játékkal, ötletes fejtörővel, különleges rejtvényekkel és kiszínezhető képekkel várja a lap a kisiskolásokat. Munkamegbeszélés a segítő tevékenységről A megyei pedagógiai intézetben (Eger, Széchenyi út 47.) január 10-én délután 3 órakor munkamegbeszélést tartanak, amelynek célja, hogy a megyében működő mentálhigiénés, pszichés jellegű és más segítő tevékenységről szerezzenek pontos adatokat a résztvevők, s tájékozódjanak egymás munkájáról. Az információk alapján egy füzetet kívánnak megjelentetni az e területen tevékenykedő személyekről, intézményekről. Az eseményt - amelynek megrendezését több intézmény és szakember igényelte - az Egerben dolgozó pszichológus, dr. Hídvégi Márta kezdeményezésére szervezték. Teljes figyelemmel a gyermekek között! Még karácsony előtt történt, hogy négy gyermek élénken beszél - hangos szavak nélkül is - a nevelőtanárnak látszó nővel, akihez úgy ragaszkodnak, mintha anya is volna. A gyermekek kísérőjük szájmozgását figyelik, a tanárnő tagoltan, lassan, félhangosan beszél, és ebből megértik, hogy kevés a pénzük, amiből nem telik szaloncukorra, de van 70 forintjuk, hogy moziba mehessenek. Bámulatba ejt az a közvetlen ragaszkodás, ahogyan csüggenek vezetőjük arcán, mintha most minden jó csak tőle függne. Nem állhatom meg szó nélkül, hogy meg ne kérdezzem kilétüket. A kölcsönös bemutatkozás során derül ki, hogy Kákái Ist- vánné nevelőtanár, akit a gyerekek Zsóka néninek szólítanak. Persze, ők négyen hallás- sérültek, de el akarnak igazodni a halló emberek között, és ezért járnak a zajos város forgatagában. A nevelőta- námő bemutatja a gyermekeket, és csodálatos módon megértik Zsóka néni beszédét: csak- erősen figyelik tagolt szájmozgását. Zsóka néni segítségével fogom fel a neveket: Farkas Ibolya, Nagy Renáta, Drótán Ferenc és Bari Adrien. A továbbiakról már csak igazgatói engedéllyel értesülhetek. így vezet az utam az egri Mlinkó István Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon igazgatóságához. Már csak az a tény is sarkall erre, hogy ez a nem mindennapi iskola a falakon kívül is, az utcán pont úgy működik, mint bent. Az iskola igazgatónője, Mezei Lajosné (Kovács Márta) készséggel tájékoztat az iskola múltjáról, jelenéről.- Egerben a siketek iskolája 1901. október 15-én kezdte működését öt tanulóval. Első igazgatója, Mlinkó István bizonyítja be, hogy „A siketek nem némák!”, és a velük való foglalkozás nem pénzpazarlás. Több átmeneti otthon után épül fel mai helyén 1928 szeptemberében az intézet, és 8- tanulócsoporttal kezdi meg 90 tanuló oktatását... Iskolánkban a 10 osztályos iskolai tagozat mellett 1970-től óvoda is működik. Új szolgáltatásunk, hogy a háromévesnél fiatalabb hallássérült kisgyermekeknél elkezdjük a korai gondozást, szüleik számára pedig rendszeres tanácsadást szervezünk.- Mi jellemző az önök gyógypedagógiai munkájára?- A gyermek személyiség- fejlődésében a beszédnek felbecsülhetetlen a jelentősége (beszéd = információ + emberi kapcsolat + élmény). A veleszületett károsodást az agy működése során képes jelentős mértékben kompenzálni. Ez az „öngyógyító” lehetőség az élet első hónapjaiban a legnagyobb, az életkor előrehaladtával csökken... A két előkészítő osztályban a gyermekek megtanulnak írni, olvasni, és megismerkednek a matematikai alapfogalmakkal. Ritmikus mondókákat, gyermekverseket tanulnak, fogalmakat csoportosítanak, szerepjátékokat, pantomimet játszanak, vagy báboznak. Képessé válnak, hogy gondolataikat - nyelvtanilag még hibásan - szóban, mondatokkal kifejezzék. Biztos alapot kapnak a további nyolc általános iskolai osztály megkezdéséhez... Kiemelt feladatként kezeljük a hangos beszéd tanítását, nem a jelnyelv segítségével tanítunk. Napi 15-20 perces szurdolo- gopédiai foglalkozáson vesznek részt, hogy szájról olvassanak, és a társadalomba való beilleszkedést elősegíti a hallókészülék is, amelyet kötelezően viselnek a fül mögött. A hallás- és ritmusnevelés a nevelők állandó jellegű feladata. Ez a foglalkozás a hallássérülést és annak következményeit speciális módszerekkel kompenzálja. Megismerteti a gyermekekkel a hangok világát. A hallásfigyelem fejlesztése által a hallássérült gyermek is megtanítható zenei ismeretekre. Ehhez a munkához hangszerekkel jól felszerelt különterem áll rendelkezésünkre. Munkánk célja: a nyelvi elmaradás csökkentése, a beszédmegértés (szájról olvasás és a hallási figyelem fejlesztése).- Milyen intézmények támogatják önöket ebben a felelősségteljes gyógypedagógiai tevékenységben?- Köszönetemet szeretném kifejezni a Heves Megyei Hírlapon keresztül annak a 13 vállalatnak (nevük felsorolása terjedelmes volna), amelyek segítették céljaink megvalósítását. Tanulóink és munkatársaink nevében eredményes, sikeres új esztendőt kívánok valamennyiüknek...- Ezenkívül iskolánk tantestülete 1992-ben alapítványt hozott létre a hallássérült gyermekek alapfokú oktatásának színvonalasabb ellátása érdekében. Számlát nyitottunk; a segíteni tudó magán- személyek, közületek az alábbi címre utalhatják adományaikat: Mlinkó István Alapítvány - OTP Eger 725- 11202-2. Az iskola tantestületi alapítványa is bizonyítja, hogy az itt tanító gyógypedagógusok mennyire szívükön viselik a hallássérült gyermekek bevezetését a társadalomba, és reméljük, hogy a Mlinkó István Alapítvány kérése meghallgatásra talál, hiszen „Olvasni olvasva, járni járva, úszni úszva, s így beszélni is igazán csak beszélve lehet megtanulni”... Ezt már csak társadalmi összefogással lehet megvalósítani. Gál Elemér Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat VERPELÉT polgármestere: Dr. Prokai János (MSZP) Egerben született 1958-ban. A verpeléti általános iskola után az egri GMSZ-ben érettségizett 1977-ben. 1983-ig a Mátravi- déki Fémművekben dolgozott lakatosként. 1988-ban végzett a miskolci egyetem állam- és jog- tudományi karának nappali tagozatán. 1990-ben választották először polgármesterré. Nős, felesége a verpeléti óvodában óvodapedagógus. Két kislányuk van. A képviselő-testület tagjai: Maczkó Jánosné, Erdélyiné Kozma Teréz, Gáspár Istvánná, Czuczor Antal, dr. Tóth Attila, Lasko- vics Gyula (függetlenek), Czipó Andor, Oroszi László (MSZP), dr. Pálkovács Béla, Für Dezső (MDF-FKGP-KDNP). Cigány kisebbségi önkormányzat: Lóié László, Nagy László, Suhaj Béla, Váradi Béla, Székely Károly. EGERSZÓLÁT polgármestere: Tuza Ferenc (független) 1952-ben született Egerben. A középiskolai tanulmányok után esztergályos szakmunkásként, majd termelésirányítóként több mint egy évtizedet a Csepel Autógyár egri gyárában dolgozott. 1985-ben Egerszólát tanácsának elnöke lett. 1990-ben - mint ahogyan ’94-ben is - polgármesterré választották. Nős, két lánya és egy fia van. Hobbija a közéleti munka végzése. A képviselő-testület tagjai: Verebélyi Attila, Erdélyi Imre (alpolgármester), Kelemen Pálné, Prokaj János, Horváth László, Takács János, Prokaj Márton (függetlenek). BÜKKSZENTMÁRTON polgármestere: Magyar Árpád (független) 1954-ben született Bükk- szentmártonban. Az általános iskolát helyben végezte el. Egerben géplakatos szakmát, majd érettségit szerzett. 1973 óta az egri GMSZ-ben dolgozik: előbb mint géplakatos, majd 1982-től - a főiskola elvégzése után - szakoktatóként. Nős, egy 20 és egy 15 éves fiúgyermekük van. 1990 óta tölti be jelenlegi tisztségét. A képviselő-testület tagjai: Almádi József, Dudás Emil, Szabó Sándor, Liktor Károly, Liktor Gézáné (függetlenek), Burai Artúr (Cigány Szövetség). Cigány kisebbségi önkormányzat: Burai Artúr, Berki Sándor, Farkas Ernő (Cigány Szövetség). Kivégzés, megszégyenítés Az Egri Dobó István Vármúzeum az idén is több állandó és időszaki kiállítással várja az érdeklődőket. A képtár, a kazamata, a kőtár, a palóc népművészeti tárlat, a maconi múzeumok gyűjteménye mellett a végvári életet és Balassi Bálint vitézi verseit bemutató anyag is megtekinthető. A Kivégzés, tortúra és megszégyenítés a régi Magyarországon című kiállítás viszont április elsejéig zárva tart. A nagyváradi diákok lelkesedtek az Egerben látottakért Egy régen várt találkozón - egy tanulmányi verseny kapcsán - többek között Egerről és a nagyváradi lét mindennapjairól beszélgettünk az Ady-líceumban Kapolai József igazgató úrral.- Az Ady Endre Líceum a három magyar iskola egyike - mondta. - Bár nem túlzás és nem szerénytelenség azt mondani, hogy a legnagyobb és egyelőre még a legerősebb. A másik kettő a katolikus Szent László és a református Lórántfi Zsuzsanna egyházi középiskolák, amelyek most már három éve működnek, tehát jövőre vizsgáztatják első érettségiző csoportjaikat, osztályaikat, és jelentenek egészséges konkurenciát. Rá is fér tulajdonképpen a romániai vagy szűkebb értelemben a bihari - magyarságra ez, hiszen így biztosíthatjuk, hogy az anyanyelv ápolásában, illetve az oktatásban jó eredményeket érjünk el.- Milyen kitekintésük van a határon túlra a kultúra ápolását, befogadását illetően?- Inkább a kultúra ápolását emelném ki, s nem a rossz értelemben vett befogadást. Az ápolást elsőrendű feladatunknak érezzük. Amellett, hogy úgymond adysták vagyunk, ez semmiképpen sem beszűkült magyaroskodás, hogy „na, mi, az adysok”, hanem egy bővebb vállalása annak, amik vagyunk. Szokták volt mondani, hogy teher alatt 80 a pálma. Hát, mi aztán igazán nőhetünk itt a magunk kedvére. Értse ezt mindenki úgy, ahogy én gondoltam! — Milyen a kapcsolatuk az anyaországgal?- Hát, ez érdekes kérdés. Manapság többet cikkeznek erről a magyarországi médiák, amelyeken mi is csüngünk. A múltkoriban olvastam egy érdekes megközelítését az anyaországnak, mint fogalomnak... Mondjam azt, hogy jó a kapcsolatunk? Keressük egymást bizonyos iskolai szinten, s merem állítani, hogy ez jobb, mint a felnőttek világában egymás keresése és elfogadása. Igen gyakran halljuk vissza azoktól, akik már nem tudták "(vágy nem merték) vállalni a továbbiakban az itteni kisebbségi sorsot, hogy . bizony odaát, az anyaországban eléggé nehezen tudnak beilleszkedni. Ebben a sajnálatos gazdasági helyzetben, amely mindkét országot érinti, az emberi kapcsolatok nyilvánvalóan deformálódnak. És talán ez magyarázza azt, hogy a magyarországi felnőtt lakosság kicsit már idegenkedik az erdélyiség problémakörétől, beleunt annak taglalásába. Mindez a fiatalokra nem vonatkozik, mert más-más tudatvilágban élnek a különböző korosztályok. Már 1990 óta nagyon jó kapcsolataink vannak sok magyarországi iskola bizonyos osztályaival. S ezek csak erősödnek. Egy hatvani iskola a lapokban jelezte szándékát, hogy szeretne. velünk kapcsolatot teremteni.- Különös, amit itt tapasztalok... Az épület külső falán van egy felirat: „Ifjú szívekben élek”. És ha belépek a kapun, szinte alig találok román felírást. Mindenütt Ady Endre-idézetek. Ha ide bejön egy anyaországbeli, aki itt és most nemzetállamot hirdet, vajon hogyan reagál az iskolának e lépéseire?- Nos, meg kell mondanom, mi is anyaországinak érezzük magunkat, egyszóval nem teszünk ebben különbséget, és ezt nem is szabad. Nagyvárad 1989 decembere óta toleráns város, ahol a másság természetes állapot.- Ha már a kapcsolatokról esett szó... Egerrel mi a helyzet?- Hamarabb és könnyebben szövődnek kapcsolatok azokkal az iskolákkal, intézményekkel, amelyek úgymond a főutak mentén vannak. így egy kicsit Eger kiesik, de ettől függetlenül... Hát, igen, az előbb mondottam, hogy Hatvanjelentkezett, de Eger nem. Nekünk gond, hogy ezeket az utazásokat megtegyük. De ennek dacára is keressük a lehetőséget. Nemrégiben egy egri kémiaversenyen szerepeltek a nagyváradi líceum tanulói. Nos, az iskola keretében működő alapítvány segítségével jutottak el Egerbe a tanulók. Amikor visszatértek, nagy lelkesen számoltak be mindarról, amit eddig csak az olvasmányaikból ismertek. Sziki Károly
