Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-21 / 18. szám
12. oldal Hétvégi Magazin Ritka kincsünk, a termőföld A szelvénygödör a mintavételen kívül lehetőséget ad a talaj keresztmetszetének, rétegeinek tanulmányozására A talaj a kertészeti, mezőgazdasági termesztés alapvető eszköze, az összes emberi tevékenység alapja, feltétele. A talaj termeli meg számunkra az élethez szükséges tápanyagot, oxigént. Sokkal nagyobb odafigyelést, gondozást érdemel, mint amennyit általában kap. Ahhoz, hogy a kertünkben végzett munka eredményes legyen, igyekezzünk minél szakszerűbben dolgozni. Ennek érdekében az első és legfontosabb teendőnk, hogy megismerjük kertünk talaját: tápanyag-ellátottságát, kémhatását, kötöttségét, szerkezetét. Ezek a tulajdonságok fogják meghatározni, hogy ott melyik növénytől várhatunk jó minőségű és megfelelő mennyiségű termést. A talajvizsgálatot mintavétellel kezdjük. A kertünkből 1000-1500 négyzetméterenként két átlagmintát veszünk. Maga az átlagminta is több, legalább öt részmintából kell, hogy összeálljon. Ha csak zöldség, dísznövény termesztését tervezzük, elég a legfelső 30 centiméteres rétegből mintát venni, de szőlő-gyümölcs telepítés előtt már 60-90 centiméter mélységig kell lemennünk. Ebben az esetben több, különböző tulajdonságú réteg követheti egymást. A mintát minden rétegből külön-külön vesszük és alaposan összekeverjük. Néhány tulajdonságmeghatározó vizsgálatot házi módszerekkel is elvégezhetünk. Ide tartozik az egyszerű, helyszínen elvégezhető kémhatásvizsgálat. Tiszta pohárban desztillált vízzel talajoldatot készítünk, és ebbe belemártjuk az Univerzál indikátorpapír vékony csíkját. Néhány másodperc múlva a narancssárga papírcsíkon színváltozást észlelünk. Az indikátor- papír mellékelt színskálájával összehasonlítva megállapítjuk a pH (azaz kémhatás) értékét. Ez a módszer azonban csak tájékoztató jellegű információt ad. Pontosabb kémhatásvizsgálathoz komolyabb műszerek szükségesek. Helyszínen • végezhető a mésztartalom megállapítása is. A talajt híg sósavval (vagy erős ecettel) csepegtetjük le. Ha a mésztartalom 1 százalék alatt van, pezsgést nem észlelünk, 1-2 százalék mész esetén alig látható a pezsgés (esetleg fülünkhöz tartva hallható), 3-5 százalék esetén már jól észlelhető, 5 százalék fölött erős. Egyszerű módszerrel állapítható meg a szódatartalom. Kémcsőben 2 centiméter talajmintára desztillált vizet töltünk fél kémcsőnyi magasságig, majd összerázzuk. Ülepedés után fenolftalein indikátort csepegtetünk bele. Ha rózsaszín, kevés szódát, ha pirosabb, több szódát tartalmaz. Mindezeket azért kell tudnunk, mert a növényeink más-más talajtulajdonság mellett fejlődnek jól. A felsorolt vizsgálati módszerek „házi használatra” alkalmasak. Nagyobb jelentőségű termesztés, szőlő-gyümölcs telepítés előtt ezt hivatalossá kell tenni. Hová fordulhatunk? Két lehetőség közül választhatunk: vagy a Heves Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat Eger segítségét veszik igénybe, vagy pedig a Mezőgazdasági Szaktanácsadó, Termékvizsgáló Kft.-hez (Gyöngyös, Vármegyeház tér 5.) fordulnak igénybejelentéssel. A talajvizsgálat eredménye szerinti talajművelés, termesztés csökkenti a feleslegesen végzett munkát és ezzel az anyagi ráfordítást. Biogazdálkodás esetén pedig nélkülözhetetlen. V. Pénzes Judit ________________Mindennapi Nyelvünk________________ G yarapodnak a „pöszék és pongyolák” Egy olvasói levél címét idéztük meg, s ezzel azt is bizonyítani akarjuk, hogy a pöszeség és a pongyolaság, mint nem- kívánatos jelenség és gyakorlat, egyre szélesebb körben jelentkezik. S megszaporodik azoknak a száma, akik az s hangot sz-nek ejtik: pöszög- nek, selypegnek, selypítenek, pongyolán beszélnek, pontatlanul, tomposán, slamposan, felületesen fogalmazzák meg mondanivalójukat. Nem véletlen az sem, hogy az elítélő kritika hangja is felerősödik, egyrészt az olvasói levelekben, másrészt költőink verseinek szövegrészleteiben. Erről tanúskodnak megidézett példáink is. „A Magyar Rádióban foglalkoztatott műsorvezetőktől, riporterektől megkövetelhető, hogy szépen és tisztán ejtsék a magyar szavakat. Sajnos, ez a követelmény sok esetben nem teljesül. Ez pedig éppen olyan hiba, mintha az Operaházban zenei hallással nem rendelkező énekesek lépnének fel. A rádió Napközben című műsora 1994. december 14-i adásának szerkesztője és műsorvezetőjének pösze sziszegése ébresztette fel évek óta felhalmozódott mérgemet, hogy mindezt szóvá tegyem. Az ilyen és ehhez hasonló beszédhibás műsorvezetés követőkre talál, pedig amúgy is hajlamosak vagyunk a pongyola beszédre. Ez annál is inkább sajnálatos, mert a magyar szavakban az s a leggyakrabban előforduló mássalhangzó. A hosszú zenei betétek túlnyomó többsége kemény rock, kamaszos vonyításokkal fűszerezve” (Népszava, 1994. dec. 21.).. Ezekhez a kritikai megjegyzésekhez társíthatjuk Gyárfás Endre: A nyelvrontás hét kora című költeményének e megállapításait: „A nyelvrontás első kora a gyermekkor, mert beszédét éppen környezete rontja: gügyögnek neki, selypegnek, dödögnek, s a nyelvet így torzul tanulja meg”. Jékely Zoltán: Utat vesztettél című versének kritikai hangvétele az útvesztés fogalomkörében számolja el, ha ifjúságunk „nyafka magánhangzókkal, hadarin beszél, csorba hangon kornyikál, lágy l-ekkel sziszegdél, „k”rá- kogó k-kal motyogva, helytelenül képzi r-jeit.” Győri László: Szégyen című költeményében rója meg azokat a fiatalokat, akik megjátszott pózolással, erőltetett harsány hangon, kiabáló modorban közlik mondandójukat az utcákon, a nyilvános helyeken is. Az is igaz azonban, hogy sokan a túl zajos rádiós és televíziós reklámok miatt emelik meg a hangjukat. A túlharsogó reklámok „közvetítői” szó- és nyelvhasználata gyakran ingerel bennünket. Nyelvi érzékenységünket is próbára teszik. Ezért nem véletlenül szerepel közleményünk címében a pöszék és pongyolák megnevezés. Mindkét nemkívánatos jelenség és gyakorlat nemcsak túl hangosan, hanem pongyola megfogalmazásban jelentkezik mindennapi nyelvhasználatunkban. A pongyolaság jellemzői: a fegyelmezetlen és bonyolult ter- jengősség, a feleslegesen hosszú mondatok vizenyős szerepvállalása. Költőink még találóbb megjegyzéseit idézzük most tanulságul. A „költő a nyelv orgonaművésze, ki látja, mint párosul a szépség az értelemmel” (Berda József). Ugyancsak Berda Lecke a nyelvről című versében arra inti a pongyolán beszélőket és fogalmazókat: „Légy világosabb és rövidebb, mert sok beszédnek sok az alja, az észt más kell, hogy vigasztalja”. Szemlér Ferenc szerint a közlésünket „ ép mondatokká fűző értelem a felesleges szóhalmazok révén csapdába kerül.” Az alábbi mondatokban orrára bukik a logikai fegyelem. Erre is utal Garai Gábor ebben a versrészletben: „Olykor egy tiszta kijelentő mondat ellenkezője sem igaz egészen” (Garai: Túl bonyolult). Ugyanabban a szövegrészletben lévő szóismétlések, az idegen szavakkal teletűzdelt szövegrészietek váltogatása fölényeskedő szakszerüskö- déssel az arányos mondatszerkesztést is ellehetetleníti. Ösz- szefoglalva a pongyolaság eddig felsorakoztatott jellemzőit, azt kell elsősorban kiemelnünk, hogy a pongyolaság meggyengíti beszédünk és írásunk hatásfokát, az önálló gondolatok és jól értelmezhető nyelvi formálás szerepvállalását. A pongyolaság tehát önmagában is a nyelvi, a nyelv- használati igénytelenségre szoktat bennünket. Bakos József Milyen módszerekkel szabadulhatunk meg a vészesen kínzó stresszhatásoktól? Legalább hét esztendeje szinte elviselhetetlen korban élünk. Polgárjogot nyert a tusakodás, az acsarkodás, a másik értékeinek semmibe vevése, vélt erényeink csakazértis csillagokba emelése. Ötvözve mindez a katasztrofális gazdasági helyzettel, s az abból fakadó állandó nyugtalansággal, létbizonytalansággal. Ezek az úgynevezett vadkapitalizmus velejárói. Tengernyi negatívum, amelyekre nem készülhettünk fel, amelyeket el kellene viselnünk. Milliók tanúsíthatják, hogy a seregnyi bajjal egyre kevesebben birkóznak meg eredményesen. Elég csak arra utalni — s ezt az adatot már szerte Nyugaton is emlegetik -, hogy hazánkban fokozatosan nő a 40 és 60 esztendő között elhalálozott férfiak száma. A legtöbben arról panaszkodnak, hogy szinte tűrhetetlen idegfeszültségtől gyötrődnek, hozzátéve azt, hogy a gyors tempóban adagolt csillapító tabletták egyáltalán nem kínálnak végleges megoldást, holott mindenki ezt szeretné. Utalnak a stresszre is. Az esetek zömében helytelenül, hiszen nincsenek tisztában azzal, hogy mit takar ez a fogalom. A pontos, választ attól a Budapesten élő és dolgozó Tokár Mária kineziológustól kapjuk meg, aki nem is olyan régen mutatkozott be az egri Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban rendezett program keretében. A tanári, illetve az újságírói pedantériából következően előzetes diskurzusra számítottam. Méghozzá a fővárosban. De hát közbeszóltak a körülmények. Ő ugyanis kollégája helyett „ugrott be” az utolsó pillanatban, így aztán nem jöhetett létre az a találkozás. Persze azért adódott egy nap a tájékozódásra, s legalább másfél óra arra, hogy bepillantsak e sajátos hivatás műhelytitkaiba. Rögvest kiderült: amit ez a talpraesett, vérbeli előadónak minősíthető pedagógus hölgy csinál, mindenkit felvillanyozna. Érthető, hiszen aki figyel rá, aki komolyan veszi, s alkalmazza is az általa kínált ötleteket, mindenképpen jól jár, hiszen a pillanatnyi fáradozás, áldozat az egészsége javára kamatozik. Nem is kismértékben. Ritkán éreztem ilyen könnyedén magam, hiszen egy személyben lehettem riporter és hallgató. Mindössze arra kellett ügyelnem, hogy érzékeljem: mikor érkezett el a közbelépés pillanata. Bárki /megtanulhatta, hogy a felfokozott izgalmi állapotra szükség van, persze nem olyan sűrűn, mint a hétköznapokban.- Ha a macska egérvadászatra indul, s megleli, elkapja állatát, akkor felugrik a vérnyomása, a cukorszintje, ám amikor békésen elfogyasztotta a „csemegét”, akkor kényelmesen elterül, és alszik. Másként fogalmazva: az előbbi magas értékek mindjárt leesnek a normálisra. Az ember mostanság viszont állandó próbatételekre rendeltetett, s ilyenkor aztán nem áll vissza a régi rend, hanem fokozatosan emelkedett marad a grafikon. S ezután kezdődnek a bajok, amelyek végül is a komoly betegségek kialakulásához vezetnek. „Tudománya” minderre orvoslást nyújt, s erről meg is győződhettünk a helyszínen. Elmondta: kiváló szakemberek - ősi tudás fel- használásával - megállapították, hogy a sejtmemóriában minden rögzül, azaz megfelelő technikával a szervezet úgy tesztelhető, hogy készséggel „válaszol” a feltett kérdésekre. A hallgatóságból jelentkező vállalkozó ezt elemezte is, de a közönség is megtanulhatta, miként igazodjon el e téren. Emellé - s ez sem mellékes - néhány mozdulatot is megjegyezhetett. Olyanokat, amelyek - kellő türelem esetén - csökkentik a nyugtalanságot. Elég csak az egyik tenyeret a nyakra, a másikat pedig a homlokra helyezni, s bizonyos idő után az illető tapasztalhatja hangulata tisztulását, közeledő békéjét. A társaság mást várt, végül mégis elégedetten távozott, kézfelnyújtással jelezve, hogy nem bánta meg a cserét. így van ez rendjén, ugyanis épülést kínáló úton indulhatunk el. Hogy meddig jutunk, az már rajtunk áll, ám mindenki sikeresen vizsgázhat. Aki ott volt, biztos megkísérli... Pécsi István *** Dr. Ruszlán Magemodov orosz orvos-természetgyógyászra, neves hipnotizőrre számítottak a résztvevők, de nem érkezhetett meg. ígéretét január 25-én - az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szervezésében - váltja valóra, hiszen délután 4 órakor mutatkozik be a Szilágyi Erzsébet Gimnázium ebédlőjében (Eger, Ifjúság u. 2.). Vele a fentebbi írás szerzője készít nyilvános interjút, amelynek során Brezsnyev főtitkár egykori kezelője főként a közönség kezeléséből ad ízelítőt. Az egyesületi tagok fényképes igazolványuk felmutatásával vehetnek részt a programon, a helyszínen új jelentkezőket is fogadnak. Váci Mihály szép versének sorai Váci Mihálytól idézünk: „És érezzék egy kézfogásról rólad, Hogy jót akarsz, és te is tiszta, jó vagy:” Folytatását lásd a rejtvényábra vízsz. 1. és függ. 1. sz. soraiban. VÍZSZINTES: 1. Az idézet folytatása (zárt betűk: I, K, S) 14. Helység Békés megyében 15. Magasra növő fafajta 16. Középen nézi! 17. Aranka becézve 19. A lengyel légitársaság 20. Rangjelző szócska 21. Polgári Törvény- könyv, röv. 23. Szabadtéri néprajzi múzeum 26. Ultrarövid- hullám, röv. 27. Karcsú, sudár termetű 29. Felügyelnek rá 30. ... Vera (filmcím) 31. Olajbogyó 33. Valamely út kitűzött végpontja 34. Keres 35. Férfinév 36. Betéti Társaság, röv. 38. Hélium 39. Világos angol sör 40. Helyrag 4L Út menti mélyedés 43. Madarak testét borítja 45. Ford. ételízesítő 46. Új formát öltenek 49. Égtáj 51. Kecskebeszéd 52. Attila névváltozata 54. Tárgyak szabályos, áttekinthető állapota 55. Mértéktelenül eszik 57. Olajzöld színű 58. Jelez (ford.) 59. Fohászkodás szava 61. A személyét megelőző helyre 62. Feszítő eszköz 63. Én, magam - latinul 64. Valakit ért meggya- núsítás 66. Római negyvenkilenc 67. Az USA elnöke volt (Abraham) 70. Becézett fiúnév FÜGGŐLEGES: 1. A versidézet befejező sora (zárt betűk: G, SZ, M) 2. Oktalan, értelmetlen 3. Gallium 4. Ady költői álneve volt 5. Valakit kísérő személy 6. Női név 7. Kemény szélei! 8. Nagy János monogramja 9. Az FTC válogatott labdarúgója (András) 10. Férfinév 11. Műveltető képző 12. Szünet része! 13. Gyorsan futó 18. Egoizmus 22. A történetírás múzsája a görög mitológiában 24. Ábrázat 25. Tehergépkocsi-márka a volt SZU-ból 26. Az előadást érdektelennek találta 28. Papírmérték 30. Az arany vegyjéle 32. Szemes takarmány 34. Ébredne 37. Taszít 38. Merre 4L Küldeményt címzettnek kikézbesít 42. Kölcsönbe adott összegen felül fizetendő díj 43. Hatalmas csőrű, tarka tollú madár 44. Válogatott lengyel labdarúgó volt 46. Esőn állni 47. Mell 48. Fekete István egyik állatregényének címe 50. Egyetlen ember tulajdona sem 53. Becézett női név 55. Katonák illetménye 56. Forgácsleválasztó szerszámmal valamiről egy darabot eltávolít 59. ... herceg (Borogyin operája) 60. Férfinév 63. Részben becéloz! 65. Mario ... Monaco (olasz operaénekes) 68. Nitrogén és kén 69. Tiltószó 70. Peru gk-jele 71. Középen írni! Báthory Attila
