Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-10 / 8. szám
1 < < ♦ 1995. január 10., kedd PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. oldal A Dombos Bt. az APEH „szentesítését” várja Az egykori tamaleleszi Egyetértés Mgtsz-ből 1992 decemberében 27 taggal és 5,5 millió forintos üzletrésszel megalakult szentdomonkosi Dombos Bt. immár gyakorlatilag megszűntnek tekinthető, miután alaki és formai hibák miatt a megyei cégbíróság visszautasította annak bejegyzését 1994. augusztus 24-i hatállyal. A gazdálkodóegység vagyona felosztásának végeztével még az APEH jóváhagyását is meg kell várni, hogy végleg pontot tehessenek az ügyre. Mátraballán már vizsgálják a kutat A mátraballai állomáson található kút - amelynek mélyéről a parádi kénesre emlékeztető víz buzog fel - állapotának felmérésével a közelmúltban végzett a miskolci székhelyű Geo-Szerviz Kft. A helyi ön- kormányzat és a potenciális befektetőként jelentkező budapesti magyar-német FCI Fischer Kft. által finanszírozott vizsgálat írásos anyagát e hónap közepére ígérték a kutatók. Szünetel a derecskéi csatornahálózat kiépítése A mátraderecskei szennyvízhálózat kiépítését - amely a településhatáron belül már tízszázalékos készültségi állapotban van - átmenetileg szünetelteti a kivitelező. Az év végén leállított munkálatokat várhatóan február elején, esetleg közepén újítják fel. Terpesen házhelyek kialakítását tervezik Negyven házhely kialakítását tervezik az apró Terpesen. Ezek egy része régi beltelek, másik része pedig szövetkezeti földeken terül el. Az egyeztetések után - kedvezőbb esetben - már a nyáron meghirdethetik az átlag 20-szor 50 méteres házhelyeket. Cigány kisebbségek Domonkoson, Leleszen Szentdomonkoson kedden, Tar- naleleszen szerdán alakult meg a cigány kisebbségi önkormányzat. Az előbbinek Bar- kóczi Gáspár, míg az utóbbinak Radics Ödön lett az elnöke. Itt még a régi megyei közgyűlést búcsúztatta Pál László.,. (Fotó: Kaposi Tamás) Új ciklus, új feladatok Pétervásárán... Egymásnak adják a kilincset Pétervására polgármesteri szobájában a belépek: van, aki csupán egy percre ugrik be, hogy kezet szorítson, gratuláljon a régi-új polgármesternek, Pál Lászlónak, de van olyan is, aki házépítési gondjaival, az új szennyvíztelep szervezésével keresi fel a város első emberét. Az új ciklus első napjaiban kerestük fel a polgármestert, a Magyar Olimpiai Bizottság tagját, a leköszönt megyegyűlés sportbizottságának volt elnökét, hogy az ünneplések sodrásában, a felkészülés komoly perceiben váltsunk szót a tennivalókról.- Meghatódottság nélkül nem tudok visszaemlékezni a most lezajlott választásra - mondja. - Csak köszönetét mondhatok a ragaszkodásért, de ez adja az újabb erőt is a folytatáshoz, hiszen valamennyiünk előtt világos, hogy a következő év, évek sem lesznek könnyűek. Csak a közös összefogás, akarat segíthet át bennünket a ránk váró feladatokon.- Hogy kezdik az új ciklust?- Jó helyzetben vagyunk, mert az elmúlt esztendőkben úgy gazdálkodott a testület, hogy a fejlesztések ellenére nincs adóssága a városnak.- Valóban sikeres ciklust tudhat magáénak a testület. Újságcikkek - a valóságnak megfelelően - a „béke szigetének” is nevezték a várost. A folytatás mindenképpen nehezebb lesz. Milyen tervek foglalkoztatják Pál Lászlót?- Ha pénzünk nem is lesz több, mint az előző ciklusban volt, de nekem biztosan több időm jut majd a városra és - remélem - a családomra is, hiszen a jövő esztendőben fejezem be a négyéves Államigazgatási Főiskolát. Elsőként szeretnénk megtartani, megőrizni a régi munkahelyeket, hogy a megszűnések ne szaporítsák a munkanélküliek népes táborát. Ha előzetes tárgyalásaink megvalósulnak, a malomudvarban 20 dolgozóval beindul egy kompresszor-ösz- szeszerelő üzem, salgótarjáni vállalkozó segítségével. Tárgyalunk a régi Berva-telep sorsáról is. Itt szeretnénk felgyorsítani a tárgyalásokat a német céggel, hogy minél előbb kialakulhasson a modem, jól felszerelt telepen egy középüzem. Az idő nem használ az épületeknek, a felszereléseknek. Gondjainkat tetézi, hogy a telep tulajdonosa a Berva Rt., az áttétel pedig csak nyújtja az időt. A nyugati partner ugyanakkor csak tiszta tulajdonviszonyokkal foglalkozik, oda fektet be.- Foglalkozunk szociális lakások építésével is. A Táncsics úton 3-^4 telket akarunk kialakítani a fiatal házasok részére, amelyeket ingyen bocsátunk a pályázók rendelkezésére. Az építőanyagot Keller József egri vállalkozó előlegben adja az építkezőknek, csak azért, hogy meginduljon az építkezés, s törleszteni csupán később kell az anyagok árát. A beindult építkezéssel nemcsak biztos családi alapot akarunk teremteni a fiataloknak, hanem egyben munkaalkalmat is adni a kőműveseknek, villany- szerelőknek és a többi szakmabelinek.- Az idősebb korosztálynak szeretnénk kényelmessé tenni az életét azzal, hogy a szociális otthon bővítését szintén elkezdjük az új ciklusban. Az előzetes tárgyalásainkban segítséget kértünk és kaptunk Csomós Lászlótól, körzetünk országgyűlési képviselőjétől, így talán bizakodhatunk abban, hogy a terveinket meg tudjuk valósítani.- Az új vásártér kialakítása, megtervezése és kivitelezése is komoly feladatot jelent számunkra. De ezt ugyancsak meg kell oldani, méghozzá addig, amíg tömegszerencsétlenség nem történik egy-egy országos kirakodóvásár alkalmával. Már dolgozunk a szennyvízhálózat tervezésén, kialakításán is. A becsült költségek elérik a 400 millió forintot. Erre kötnének rá az erdőkövesdiek és a váraszóiak is. A központi telephely a város határában lenne, a szövetkezeti gazdasági épületek szomszédságában. Ä gondunk csupán az, hogy az elmúlt évek során - a különböző beruházások miatt - kimerültek a családi kasz- szák. Sokan nem tudják vállalni az 50-60 ezer forintos hozzájárulás költségeit. Minden lehetségesét megteszünk, pályázatokat nyújtunk be, ahová csak lehet, hogy csökkentsük ezeket a költségeket.- Az intézmények zavartalan működtetésén túl - mint ahogy eddig is tette az önkormányzat - kiemelt figyelmet szeretnénk fordítani a felnövekvő ifjúság szellemi és testi egészségére is. A költségvetésünk egy-két százalékát kívánjuk e célra fordítani. A labdarúgás mellett kézi-, illetve röplabdamérkőzések megrendezése és - ha a költségvetés engedi majd - a tekepálya korszerűsítése is szóba kerülhet - összegezte a következő négy év terveit Pál László. (-ács) Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat BÜKKSZENTERZSÉBET polgármestere: Zay László (független) 1943-ban született a településen, s azóta is itt él. Nős, két fiúgyermek édesapja. Végzettsége szerint épületgépész-technikus. A lakosság érdekeit 1979-től képviseli, ekkor lett a helyi költségvetési üzem vezetője. 1985-ben tanácselnöknek, 1990-ben pedig polgármesternek választották, így Zay László immár a harmadik ciklusát kezdheti meg a falu élén. A képviselő-testület tagjai: dr. Juhász László (SZDSZ), Utassy Ignác (MSZP), Király Barnabás, Nagy Tamásné, Nyergesné Utassy Edit, Nyerges Jenő, Zay Gábor (függetlenek). Cigány kisebbségi önkormányzat: Suha Jenő, Danó Ervin, Kiss Ottóné (Lungo Drom). PARÁDSASVÁR polgármestere: Holló Henrik (független) 1949-ben született Recsken, de közel 25 éve már Parádsasvá- ron él. Nős, két leánygyermek édesapja. Jelenleg a helyi üveggyárban dolgozik munkaügyi osztályvezetőként, emellett a 'pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem humánpolitikai szakának hallgatója. A tavalyi választásokon immár második alkalommal nyerte el a polgárok bizalmát. A képviselő-testület tagjai: Sásdi István alpolgármester, Gotyár Endre, Varga Sándor (Munkáspárt), Fényesi Józsefné (MSZP), Szilágyi Lajos (független). RECSK polgármestere: Fekete József (SZDSZ) Fekete József 47 éves üzemmérnök. Nős, három gyermek édesapja. 1971-től a Mátravi- déki Fémművek szerkesztő-mérnökeként tevékenykedett, majd 1987. február 1-jé- től 1990. szeptember 30-ig Recsk tanácselnöke volt. Az 1990-es önkormányzati választásokon ismét elnyerte a választópolgárok bizalmát, csakúgy, mint legutóbb, 1994. december 11-én. A képviselő-testület tagjai: Borsos Mátyás, Holló Sz. István, Klamarik Julianna, Pabolkov József, Rácz Zoltán (függetlenek), Fábián János, Holló Imre, Holló N. István, dr. Vasas László (SZDSZ), Ráki Lajos, dr. Sófalvi Antal (MDF-FKGP- KDNP). Cigány kisebbségi önkormányzat: Lakatos Attila, Puporka Elemér (függetlenek), Puporka Jenő, Puporka László, Rácz Ernő (Lungo Drom). Helyi erdöbirtokosságok Megalakult Tarnaleleszen és Bükkszenterzsébeten az erdőbir- tokosság. A mintegy négyszázas létszámú tagság elnökséget és ellenőrzési bizottságot választott. Az előbbi helyen Bozó Lászlót és Kovács Oszkárt, míg a másik településen Bozó Józsefet, illetve Zay Miklósáét bízták meg az ügyek intézésével. A központi épület is gazdátlan... (Fotó: Kaposi Tamás) Kétszáz család sorsa a cégbíróság kezeben (Folytatás az 1. oldalról)- Ilyen körülmények között milyen tervekkel rendelkezett a holding a jövőt illetően?- Már 1993 decemberében világossá vált, hogy talponma- radásunk - változatlan formában - csak a vagyon teljes felélése mellett lehetséges, ezért vagy további átalakulásokra, vagy végelszámolásra van szükség. Miután az 53 milliós vagyonunk az alaptevékenységhez kapcsolódik, ennek működtetése az erdő nélkül nem megoldható. A szövetkezet gazdálkodási lehetőségei beszűkültek: mindössze 393 hektár szántó és 579 hektár legelő állt rendelkezésünkre. A kárpótlás még nem fejeződött be, jogerős bírói ítélet - amely végül a szövetkezet kijelöléseit hagyta jóvá - is csak tavaly nyáron született. Emellett a tulajdonosok ez idáig nem vették birtokba az erdőt. Ilyen körülmények között viszont mindössze 4-5 ember megélhetését tudtuk volna biztosítani.- Az átalakulással kapcsolatban milyen alternatívák kínálkoztak a tagság számára?- A tavaly augusztusban tett javaslataink között szerepelt, hogy mintegy hetvenen lépjenek át a Bolyavölgye Szövetkezetbe üzletrészükkel megerősítve azt, ám szeptemberben 128-an - aláírásukkal hitelesítve - bejelentették: a holding szétválását kezdeményezik, mivel saját szövetkezetét kívánnak alapítani. Az alig két hónapra rá megtartott közgyűlésen azonban kiderült: mégsem akarnak önállósulni. Ugyancsak augusztusban az er* zsébetieknek javasoltuk: a Primer Rt.-vei közösen szarvasmarha-tenyésztési részvénytársaságot alapítsanak, lévén a nevezettek tőkeerősek, fejleszteni is tudnak, és 10-15 személynek munkát adhatnak. Másik útként •kínálkozott, hogy saját kisszövetkezetet alapítanak az átalakulás időszakában, ám ez esetben csupán 4—5 ember megélhetését tudnák biztosítani. Ok ezt a megoldást választották... Emellett értékesíteni szerettük volna a nem termelő vagyont, a befolyó összeget a tagság között szét lehetett volna osztani. Mintán a tagság semmilyen változtatást nem fogadott el, a szövetkezet vezetése lemondott december 5-i hatállyal.- Az új vezetés milyen elképzelésekkel rendelkezik?- Nos, nincs új vezetés. Mikor bejelentettük a lemondásunkat, a korábbi hangadók - akik ellenünk lázítottak csöndben háttérben maradtak, és mint kiderült, senki sem akarta vállalni a vezetés hálátlan feladatait. így - miután gazda nélkül maradt a holding - a cégbíróság kezébe került az ügy. Információim szerint ők majd összehívnak egy közgyűlést, ahol a tagság vagy választ vezetést, vagy megindítják a végelszámolást, ugyanis 1,5-2 milliós tartozása és ezzel szemben több mint 7 milliós követelése van a holdingnak. Ez a folyamat legalább 200-250 családot érint majd negatívan, hiszen a végelszámolásnál feltehetőleg csak az eredeti érték töredékéért tudják majd értékesíteni a vagyonúnkat. Önálló gazdálkodásra pedig 0,2-1 hektáros törpebirtokokon - amelyek a földek 80 százalékát teszik ki - aligha lehet gondolni. Kühne Gábor
