Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-07-08 / 6. szám

1995. január 7-8., szombat - vasárnap Gyöngyös Es Körzete 5. oldal Divéki Zsolt - nem mindennapi szolgálati helyén Májusban is volt már hó Kékestetőn - idézi az obszervatórium meteorológusa Már az új szezonra készülnek az üdülőben Az ország legmagasabban fekvő pihenőháza, a már be­utaló nélkül is látogatható, is­mert kékestetői ÉDOSZ-üdülő átmenetileg „bezárt” a hét ele­jén. Elvégzik most benne a leg­szükségesebb karbantartási munkákat, csinosabbá teszik a szobákat, s két héten belül a kedves szálló megkezdi új sze­zonját, talán már a téli sportok kedvelőinek, a szánkózóknak és sízőknek az örömére is. Intézményeknél a községi képviselők Hétfőn tartja idei első ülését Markai képviselő-testülete. A település vezetői találkozásuk elején együttesen keresik majd fel az önkormányzat intézmé­nyeit, hogy a helyzetükről köz­vetlenül is tájékozódjanak, a tennivalókat még a helyszínen megbeszélhessék. Ezután pedig majd a községházán pénzügyi ellenőrző és szociális bizottsá­got, illetve alpolgármestert vá­lasztanak, aktuális kérdésekkel foglalkoznak, sőt, rendeletet is alkotnak. Új fejőházban a hónap közepétől A detki mezőgazdasági szövet­kezet új ludasi fejőházának nemrégiben volt a műszaki át­adás-átvétele. Az elképzelések szerint a kétszer nyolc állásos, korszerű üzemi létesítményt még e hónap közepe táján hasz­nálatba is veszik a szövetkezeti tanyán. Tüdőszürést tartanak a községi kultúrházban Gyöngyöshalászon a hét köze­pén tüdőszűrést kezdtek. A he­lyi művelődési házba szállított, majd itt felszerelt röntgennel várhatóan egy hétig végzik a la­kosság immár hagyományos egészségügyi ellenőrzését. Helyi jegyváltás pesti színházakba A gyöngyösi Mátra Művelődési Központ decembertől új szol­gáltatással jár a helybeliek kedvében. Ennélfogva az in­tézményben bármely budapesti színház és hangversenyterem műsorára megválthatok a belé­pőjegyek, amikért eddig bizony fel kellett utazni a fővárosba. Divéki Zsolt az „ország tete­jén" dolgozik. S érdekes em­ber lenne enélkül is, hiszen olyan meteorológus, aki erede­tileg látszerésznek tanult, majd állt is a pályakezdésénél, még Budapesten. Utóbb pedig, ka­tonakorában, fotósként töltötte végig máig emlegetett egyen­ruhás szolgálatát. A kékestetői obszervatóri­umba úgyszólván teljesen vé­letlenül került. Választott szakmájában ugyanis nem tu­dott elhelyezkedni Gyöngyö­sön, így - amint értesült az egészen más munkalehetőség­ről - szinte percig sem tétová­zott. Megragadta az addig csak hallomásból ismert állás aján­latát, s - új „ cégénél” szerzett új képzettségével, technikusi oklevelével - azóta is a hegyre jár dolgozni. Immár hét és fél esztendeje telnek itt a műszakjai. Jó ideig - munkatársaival együtt - a keleti országrész és két buda­pesti állomás rádiójeleit is gyűjtötte, továbbította. Míg újabban - 1993 augusztusától, hogy Békéscsaba vette át a gyűjtést - „csak” a kékesi fő­állomás mindennapi feladatait végzi, immáron kellő tapaszta­latokkal is eléggé felvértezve. Az időjárás óránkénti észle­léseit rögzíti gépükön, kiegé­szítő mérésként pedig az ultra­ibolya-sugárzásokkal, az ózonréteg vastagságával, a légszennyezettséggel foglal­kozik. S emellett még a társa­dalmi állomásokkal - például a gyöngyösi OVIT dolgozói­val - tartja a kapcsolatot.- Ez utóbbi során - magya­rázza az érdeklődésre - a csa­padékmennyiségről, a levegő, valamint a talaj hőmérsékleté­ről kapok napi adatokat... A számítástechnika a tavalyi március óta segíti tevékenysé­günket. Műszereink közvetle­nül csatlakoznak a korszerűbb berendezéshez, ami — mutatja emeleti szobájában - remekül látszik monitorunkon. Nem unatkozik, beszélgeté­sünk közben is folyamatosan dolgozik.- Huszonnégy órás szolgá­latunkban korábban éjszaka még jutott két- vagy három­órás pihenő is, ha csak valami előrejelzés miatt nem volt szükség a teljes készenlétre - folytatja a fiatalember. - Az idén azonban már nehezebb a dolgunk, kevesebb a ráérő időnk. Mivelhogy kevesebben is vagyunk. Öttagú kis csapa­tunk négytagúra apadt, s ma­holnap - amint „biztatnak” bennünket - háromra fogy a társaság a szervezetünket sem elkerülő, általánosnak mond­ható „karcsúsítások” miatt...- Az aldebröi kollégánk tá­vozott közülünk, de hogy a három gyöngyösiből végül is ki marad, s számítanak-e to­vább a terpesi munkatár­sunkra, egyelőre még nem tud­juk. Ilyenformán meglehető­sen bizonytalan a jövőnk ezen az állomáson is, s enélkül sem éppen csupa öröm. Hiszen, ha érdekes, izgalmas, ritka is, amit csinálunk, igen szerény fizetség jár érte. Nincs mű­szakpótlék, s költségtérítésül is szinte csak a legalapvetőb­bet kapjuk. Pedig ide jobbára gépkocsival kell járnunk, s az autózás már közismerten jóval többe kerül, mint az üzem­anyag... Az állásunkhoz - ért­hetően - mégis valamennyien ragaszkodunk, mivel ma nagy szó a kereset! S mi tagadás, azért van sok jó is a munkánk­ban! Mivel végső soron szép, mesés környezetben telnek a napjaink, kitűnő levegőn, pá­ratlan csöndben. Igazán min­den évszaknak megvan az a szépsége, amit bizonyára csak kevesen élvezhetnek. Ré­szemre különösen az ősz cso­dálatos! Ebben gyönyörkö­döm leginkább.- Néha a család is feljöhet, körülöttem vagy velem lehet. A szilvesztert még baráti kör­ben is sikerült töltenünk most legutóbb idefenn! A meteorológus kuriózu­mok ismerője, őrzője Kékeste­tőn. Kapásból mondja, hogy a legutóbbi, több mint négy év­tizedben például 1963 febru­árja hozta a legnagyobb, a 146 centiméteres havat, s 1957 má­jusában lehetett még tavasszal is szánkózni, sízni, miután a tél fehér csapadékának vastag­sága akkor is elérte a húsz cen­tit. A leghidegebbet, a mínusz 22.5 Celsius-fokot 1956 feb­ruárjában, míg a legmelegeb­bet, 30,5 fokot 1952. augusz­tus 15-én mérték. S a kékeste­tői kánikulai rekord nemrégi­ben, 1992 augusztusában is majdnem megismétlődött! A széllökések sebessége pedig 3.5 esztendeje mutatta az ed­digiek maximumát, az órán­kénti 113-114 kilométert. Sovány a vigasz - de az sem éppen utolsó, ha az ember ilyeneket emlegethet egy sajá­tos munkahelyen. Kép és szöveg: Gy Gyula Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat GYÖNGYÖSOROSZI polgármestere: Tóth Tiborné (független) Gyöngyösorosziban született 1944-ben. Tanulmányai befeje­zését követően a helyi mező- gazdasági termelőszövetkezet­ben dolgozott pénztárosként, bérelszámolóként, majd a fő­könyvi munka területén. Köz­ségében 1973-tól volt tanács­tag, 1979-től társadalmi tanács­elnök. A második ciklusban polgármester. Férjezett, két gyermek édesanyja. A képviselő-testület tagjai: Bagi Illés, Bányai József, Ludányi Kálmán, Ludányi Tibor, Molnár Illés, Nemesik Lászlóné, Rácz Jenő, Rudas János és Szarvas Gáborné (függetlenek). KISNÁNA polgármestere: Koncsos Sándor (független) Negyvenkét esztendős, helybeli lakos. Tanulmányai során me­zőgazdasági technikusi kép­zettséget szerzett, majd felső­fokú külkereskedelmi szakké­pesítést is nyert. Két évtizedet töltött a közigazgatásban, dol­gozott tanácselnökként is. A második ciklusban polgármes­ter. Mostani megválasztásáig a domoszlói mezőgazdasági szö­vetkezetben tevékenykedett. Nős, két gyermek édesapja. A képviselő-testület tagjai: Búzás József (MDF), Géresi László (független), Hliva Mihály (szlovák), Kohajda Ferenc, Koklács József, Koklács Sándor, Koncsos Károly és Szarvas László (függetlenek). Szlovák kisebbségi önkormányzat: Domoszlai Józsefné, Hliva Mihály és Huszár Mihályné (függetlenek). LUDAS polgármestere: Ivony Attila (független) Ludason született 1952-ben. Hatvani középiskolai tanulmá­nyai befejezését követően előbb miskolci, majd budapesti konzervatóriumokban is bőví­tette ismereteit. Jelenleg főál­lásban a Mátra Erőmű Rész­vénytársaságnál dolgozik. Vá­lasztói bizalmából immár a má­sodik ciklusban tiszteletdíjas polgármester a községben. Nős, két gyermek - egy fiú és egy leány - édesapja. A képviselő-testület tagjai: Bencze Tibor Gyula, dr. Hulinay János, Kőmüvesné Ivony Ildikó, Sike Nándor (függetlenek), Horváth László, Pappné Erki Katalin, Szadváry Ferencné (SZDSZ-es támogatással). „Dombi” közösségfejlesztés Közösségfejlesztést szeretné­nek a gyöngyösi Kálvá­ria-dombon az egészségügy­ben, a jólétben, a szegénység elleni harcban, a munkalehető­ségek teremtésében, a lakás- helyzetben és a környezet javí­tásában, szabadidős tevékeny­ségekben, a művészetekben tör­ténő előrelépés érdekében. A cselekvéshez a már működő és a későbbiekben alakuló közös­ségek összefogására, segítsé­gére számítanak a szervezők. A jelentkezőket Pintér Mi­hályné várja az MMK-ban. Biztató városrendezési tervek Gyöngyösön - már a jövőnek is Már több esztendeje elkezdőd­tek azok a városrendezési munkálatok, amelyek végezté­vel — remélhetőleg - egy új, szép településkép tárul majd az emberek elé. Ezekről és egyéb tervekről beszélgettünk Eper­jesi Lászlóval, Gyöngyös város főépítészével, a közelmúltban. A szakember érdeklődé­sünkre elmondta a Hírlap olva­sói számára, hogy nagy hang­súlyt kapott a tervek elkészí­tésnél a környezetx’édelmi szempontok figyelembevétele. Próbáltak úgy kialakítani egy új városképet, amely alkal­mazkodik az emberek igényei­hez, miszerint: „több zöld, ke­vesebb autó”. így történik a centrum felújítása. A Szent Bertalan utca egy része már teljesen sétálóutcává alakult, növelve ezzel is a sza­bad teret a gyalogosok szá­mára. Lassan a Fő térről is ki­szorulnak véglegesen az autók, így a központ a későbbiekben mentesülhet a nagy forgalom alól, és kialakulhat majd a gya­logbelváros. Az úgynevezett „mentesítő utcákat" úgy jelölték ki, hogy minél kevesebbet érintsenek a sűrűn lakott területekből. Sok egyéb városi utat is fel­újítanak, mint például a Kos­suth utcát, amelynek első sza­kaszát - amint az olvasóink előtt már ismeretes - a közel­múltban adták át korszerűsítve a forgalomnak. Az átalakítás során ügyeltek arra, hogy még biztonságosabbá tegyék a gya­logosok közlekedését. A zeb­ráknál védőszigeteket képeztek ki, emellett pedig a város több pontján további közlekedési lámpákat helyeznek majd üzembe. A tervezők és a város veze­tői a kerékpárosokra is gondol­tak. Elkészült a város kerékpárútjának tanulmány- terve, amely alapján már több szakaszon, például a József At­tila utcában találkozhatunk ke­rékpár úttal. A tervek szerint az utak fel­újítása a legtöbb helyen együtt jár majd a közművesítéssel, il­letve a már meglévő közművek felújításával. Erre leginkább a Petőfi utcáról nyíló, úgyneve­zett zsellérközöknél van szük­ség. Itt ugyanis teljesen hiány­zik a közműhálózat, s emiatt nincs lehetőség a terület régóta várt, kívánt újjáélesztésére. Gyöngyös - fekvése miatt - sokat szenved azoktól az autó­soktól, akik kénytelenek - más lehetőség hiánya miatt - áthaj­tani a városon. Ez az átáramló forgalom nagymértékben szennyezi a város levegőjét. Ennek az állapotnak a meg­szüntetésére is születtek ígére­tes tervek. Ezek szerint egy ke­leti kerülőút halad majd a Sár­hegy alatt, összekötve az új, 3-as autópálya adácsi leágazá­sát a 24-es út városon kívüli szakaszával. Bár ezek még csak távlati tervek, de az engedélyek be­szerzése már megkezdődött. Eperjesi László hangsú­lyozta: bár rengeteg a tenni­való, s mindez sok pénzbe ke­rül, mégis megpróbálják vég­rehajtani a kitűzött feladatokat. Ilyen - egyebek mellett - az Orczy-kert rekonstrukciója. A park mai állapota ugyanis bi­zony elég siralmas a közepén még mindig éktelenkedő ro­mos szabadtéri színpaddal. Ez utóbbinak a bontását szeren­csére már sikerült elkezdeni, s a rendelkezésre álló pénzhez mérten az idén várhatóan elin­dulnak majd a felújítási mun­kálatok is. A tennivalók végez­tével a park végre tényleg olyan formát kap, ami közel áll majd az eredetihez. Ugyanekkor a város más parkjait is felújítják fokozato­san, ezáltal is növelve a zöldte­rületek nagyságát és minősé­gét. Beszélgetésünk során fény derült arra is, hogy a város számos épületének felújítását tervezik. Ilyen például a Fő tér 10. szám alatt található, ma még elég romos épület. Ebben az évben elkezdődik a felújí­tása, amelynek befejeztével ez a jobb sorsra érdemes palota ad majd helyet a még a ferencesek által emelt kolostor épületében működő városi könyvtárnak. Erre a funkcióváltásra azért van szükség, mert a kolostor visszakerül a szerzetesrend tu­lajdonába. Az idén írták ki azt a pályá­zatot, amely egy új lakó- és ke­reskedelmi funkciókat tartal­mazó együttes létrehozását cé­lozza meg. A program megva­lósításának helye a Kassai út laktanya felé eső része, ahol ma még csak félig lebontott épületek sorakoznak. A városnak ilyenformán megvannak a tervei, amelyek alapján egy valóban szép, min­den tekintetben vonzó, megra­gadó mátraalji területközpont válhat majd belőle. Drelyó Agnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom