Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-31 / 26. szám

1995. január 31., kedd Nyugdíjasok Fóruma 7. oldal Harminc egri tért vissza otthonába... Hogy ez a feltevés mennyire igaz, bizonyítja az a harminc egri honpolgár, aki évek múltán visszatért, és ma ki­lencen élnek még, de amikor visszaemlékeznek arra a hi­deg januárra, újra elszorul a szívük, lélegzetük is eláll egy pillanatra, és ha kiül egy könnycsepp a szemre, talán jégszemként koppanna is a fagyos földre. Eger városára sötét hatalmak árnyéka borult 1945. január 2-án. Ötven évvel ezelőtt a megszálló szovjet csapatok 70 embert hurcoltak el (18 és 40 év között) németes hangzású nevük miatt, és közel 100.000 magyar sínylődött szovjet in- temálótáborokban. Az egriek közül harmincán tértek haza, és ma még kilencen élnek kö­zülük. Róluk emlékezett 1995. ja­nuár 9-én a városháza dísz­termében Eger város képvise­letében dr. Ringelhann György polgármester, aki fo­gadást adott tiszteletükre. Az első sorban foglaltak he­lyet a túlélő hazatérők: Fodor Ferenc, Kugler József, Grósz Anna (Lukács Józsefné), Knapp Alajos, Prummer György és Tóth Lászlóné kép­viseletében Tóth Edit, Tóth István helyett felesége. Oroszi László a Szovjetuni­óban volt magyar politikai Rabok és Kényszermunkások Szövetsége (SZORAKÉSZ) nevében emlékezett arra a hi­deg januári napra, amely a második magyar holocaust volt a sokat szenvedett haza földjén:- Kedves sorstársak, ha visszaemlékeztek, január 3-án gyűjtöttek össze bennünket a szovjet NKDV fegyveres ka­tonái és úgynevezett magyar polgárőrök segédletével két nyitott teherautón szállítanak Kál-Kápolnára. A lótrágyát kihányatják a tehervagonból, és minden egyéb tisztítás nél­kül behajtanak bennünket: or­vost, munkást, parasztembert, pedagógust, papot, leányt, asszonyt, akinek csak németes hangzású neve volt a bűne. Ja­nuár 10-én indult el a szerel­vény 1800 személlyel, egy hónapig tartott az út, mire ki-ki megérkezett Ukrajnába vagy a Gulágra. Másnap már munkába álltunk. Külön hálá­val tartozunk Menczer Gusz­táv sorstársunknak, aki külö­nösen Lemberg környékén szigorló orvosként életeket mentett meg, emberek százai áldják a nevét, hogy gyógyító keze hazasegítette ókét. Menczer Gusztáv külön méltatja Eger város kezdemé­nyezését, hogy elsőnek emlé­kezik a jogtalanul meghurcol­tak keserves sorsára, és törté­nelmi dokumentumok alapján idézi azokat az eseményeket, amelyek előkészítették a kol­lektív bűnösség elvét. Már 1943 elején Benes agyában születik meg az angolok egyetértésével a kollektív fe­lelősség alkalmazásának lehe­tősége. Ellentmond ennek azonban az 1944. március 21-i német megszállás, amely ma­gára vállalja a zsidók elhurco­lását, a faji üldöztetést és a to­tális háború összes rémségét. 1944 végén a Vörös Hadsereg a megszállt területekre hábo­rús bűnösként 20.000 volk- bundista elemet szednek ösz- sze, amikor már megalakul a debreceni kormány. Kiadják a 0060-as titkos rendelkezést, amelynek alapján Egerben Dancsa János baloldali rend­őrkapitány összeírja a jobbol­dali embereket és a fegyveres harcokban részt vett katoná­kat, aminek következménye 750.000 ember meghurcolása, ebből 220.000-en pusztultak el a gyaloglás, éhezés, megfa- gyás miatt. A politikai foglyok 90 százaléka hal bele a fog­ságba, a kényszermunkások 30 százaléka pusztul el. Rá­kosi magyar anyák előtt jelenti ki, hogy 1948-ban minden ha­difogoly hazatért, de akiket ezután engednek el, azoknak az útja Tiszalök, Miskolc in- temálótáboraiba vezet, és csak 1953 után szabadulnak, ha még élnek. „Ez a magyar történelem, és egyszer már tudomásul kell venni a valós történelmet. A történelmi igazság ismerete nélkül nem lehet igazi keresz­tény erkölcsi alapon álló ma­gyar társadalom...” Ekkor ja­vasolja Menczer Gusztáv, aki­nek nem engedték hazatérése után sem az orvosi vizsgák le­tételét, hogy háromperces néma felállással emlékezzünk azokra, akik nem térhettek haza a fehér pokolból, vagy már itthon kínozta ki belőlük az életet a hazahurcolt beteg­ség. A néma vigyázzállás tisz­telgés is a hősök előtt, akikre azért emlékezünk, hogy többé ne forduljon elő ekkora törté­nelmi tévedés, amit csak utó­lag bánnak meg az elkövetők. Lukács Józsefné (Grósz Anna) mondja el, hogy amikor Ukrajnába vitték, nem vették emberszámba. Először nevétől fosztották meg, csak egy szá­mot kapott, mint a rabok, ő volt az 502-es. Beoltották a nőket, hogy szüntessék meg a havivérzést, káposztalevest kaptak minden délben 20 de­kagrammot, fekete kenyérrel, reggel és este tea, az éhségtől kikaparták a földből a nyers krumplit, ostorral korbácsol­ták őket, a gyerekek kövekkel dobálták, volt, aki belehalt. Lenyírták őket, rongyokban jártak, hazajövet mindenüket elvették, kéregettek, hogy el ne pusztuljanak. Knapp Alajos is emlékezik a fekete kenyér és jégbiroda­lom embert próbáló napjairól, aki önfeláldozó módon édes­apja helyett vállalta a fehér pokol kínzó gyötrelmeit. A Dnyeper menti bányákban dolgozott, tolmácsként is használták, de öt társával megszökött, kikerülték a la­kott területeket, eljutottak Odesszába, ott némának te­tette magát, így menekült meg. Dolgoztak a kötelező munkán kívül a parasztoknak is cukorrépáért, mert ez tar­totta bennük a lelket. Erre is nagyon kellett vigyázni, el­dugni, hogy el ne lopják. Csak arra kérték az Istent, hogy egyszer hazajussanak. íme, hazajöttek ők, de min­den évben emlékeznek azokra, akik névtelen halottai egy ide­gen földnek, és nevüket itthon rebegi el öreg és fiatal, hogy emlékezzünk... Gál Elemér A vikingek hozták a szifiliszt? A szifilisz már 400-500 évvel azelőtt létezhetett Európában, mint azt a történészek korábban gondolták. Erre következtettek svéd tudósok egy ősi viking ko­ponya tanulmányozása alap­ján. A Gefle Dagblad című lap je­lentéséből kiderül: a szakértők szerint a koponyacsonton levő elváltozások a vérbaj követ­kezményei. A leletet Stock­holmtól 200 kilométerre északra találták, és valószínű­leg az időszámításunk szerinti 900-1000-ből származik - írja a Reuter. A koponyát további vizsgála­tokra az Egyesült Államokba küldték. Szenzáció lenne, ha a fino­mabb műszeres vizsgálatok is igazolnák a svéd szakértők fel- tételezését, miszerint a vérbaj már a viking hajósokkal partra szállt Európában. A történettu­domány eddig úgy tudta, hogy a szifiliszt spanyol és portugál hajósok hozták be Amerikából a 15. század végén. Az ügynök szerepkörében - Paolo Barzmann rendezésében Max von Sydow elvál­lalta a Time is money című film főszerepét. A művet benevezték a Baule-i fesztiválra is. Az ismert svéd színész szerepköre hasonló az Ügynök halála ügynökéhez. feb-fotó Korának súlyos bűne és hibája... Történelmi tény, hogy a kisvár­kor (tüdővérkör) felfedezőjét, Servét Mihály spanyol orvost 1553-ban Genf város tanácsa máglyán égetteti meg a Szent­háromság-ellenes tanaiért. Ma már áll a Kálvin-Servét emlékoszlop. Francia nyelvű felirata lé­nyege ez: Mi, akik a nagy reformátor mindenben hű tanítványainak valljuk magunkat, elvetvén bű­nét és hibáit, amely korának bűne és hibája is, engesztelésül állítjuk ezt az oszlopot! Ha el tudunk jutni odáig, ahogy Isten bocsássa meg a korszakos bűnökben a korszak hibáját is, amely az én hibám is, a korszakos bűnt is, amely az én bűnöm is, akkor elvettük az akadályt saját életutunkból a tekintetben, hogy együtt épít­sük Isten országát. Nem annyira köztudott, hogy a genfi libertinusok, a szabad gondolkodók és élők provokatív céllal hívták a gyermekkorában megférfiatlanított Servétet Genfbe. A pszichoszomatikus köl­csönhatások ismeretében lélek­tani tény, hogy a fiatalkorban kasztráltak felnőttkorukban szinte minden esetben jellem­betegek, jellemsérültek lesz­nek, s többnyire kveruláns, kö­tekedő emberekké válnak. Jel­lemzőjük a nőies hiszteroid magatartás, magamutogatás, beteges önámítás, vizionálás, hallucinálás, bizonyos belső hangra, sugallatra való hivatko­zás. Nos, sajnos ez jellemezte Servétet is. Ám akkor jól tudták Kálvin esküdt ellenségei, akik szaba­dos életvitelük akadályozóját látták benne, hogy miért hozat­ták a monomániás, rögeszmés, testi-lelki sérült embert Genfbe, aki a Szentírás tekintélyét ta­gadja, és a skizofrénekre jel­lemző módon, csak belső sugal­latra hallgat és hivatkozik. Aligha találtak volna megfe­lelőbb kulcsfigurát Kálvin el­len, aki abban az időben maga is állandó életveszedelemben forgott. Ennek ellenére Kálvin - és ez a történelmi valóság - nem kereste Servét vesztét, első ta­lálkozásuk alkalmával csak tá­vozását kérte. Később is csak ezt kívánta tőle. Igaz: Servét bárhová megy a környező országokban, ugyanaz a sors várt volna rá. Csak máglya és máglya kö­zött választhatott. Utólag mégis úgy summáz­ták az emberek: nagy kár, hogy az eretnekség tűzzel-vassal való üldözésében Kálvin nem tudott kora felfogásán és gya­korlatán felülemelkedni, és el­érni, hogy Servétet kivégzés he­lyett száműzzék. Ha belegondo­lunk abba a perbe, nehéz észre nem venni, hogy valójában az a harc fentebbi síkon zajlott le, és a libertinusok csak mario­nett-figurák voltak. Minden tiszteletem Sütő András ízes magyar nyelvének és drámaformáló tehetségének. A Csillag a máglyán történelmi értékelése mellett van egy té­vedése, miszerint Servét Kálvin ifjúkori barátja lett volna. Azt a pszichodrámát vagy inkább pszichotragédiát (amelyben Servét kész lett volna Kálvint elégetni s így va­gyonát megkaparintani) csak Shakespeare tudta volna meg­írni, ha később születik. Azon a bizonyos genfi mág­lyán nem „csillag”, hanem kora szelleme, s egy karakteropata, annak mártírkomplexusa és lelki hasadtsága égett. Mert Servét tudattalanjának kiszolgáltatva el akart égni azért, hogy heréltsége és annak minden valós és pszichés kö­vetkezménye ne égesse tovább. Azt a máglyatüzet Genf vá­rosa tanácsával a diabolos (szétdobáló) gyújtotta meg. Az idők Ura pedig Kálvint igazolta: A megreformált és törté­nelmi egyházzal. Patkós Attila s munkaórán bel! Minden típusú nyugati autó javítása garanciával. AutószerelSknek és viszonteladóknak □ hengerfej □ kormánymű □ gömbcsukló □ turbó javítása U kerákcsapágy cseréje w w Bp., XVI. Lucernás u. 15. ( Tel.:06-60-388-513 i őId BANK Értesítjük T. Ügyfeleinket, hogy az OTP II. és OTP III. befektetési jegyeket, ill. a letéti elismervényeket, valamint az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolásokat fiókjainknál átvehetik. Országos Takarékpénztár I és Kereskedelmi Bank Rt. I Heves Megyei Igazgatósága ! _________________________________(21267)., T ovábbra is változatlan áron! "Azért fizetem elő a Heves Megyei Hírlapot, mert minden fontos információt már kora reggel elolvashatok benne ...És az sem mindegy, ha megrendelem a lapot, akkor egy évben több mint két hónapig ingyen kapom meg az újságot. ...De a negyedéves előfizetés is megéri, mert így is több mint tizenöt Heves Megyei Hírlapnak spórolom meg az árát. ...Én is tudom, hogy előfizetve olcsóbb a Heves Megyei Hírlap, és telefonon is megrendelhetem a (36) 412- 646-os telefonszámon!" HEVKTHlRUr Előfizetői megbízás HÍVES "a'HÍRLAP Alulírott megrendelem a Heves Megyei Hírlapot 19.......................hó......naptól az alábbi fizetési mód és ü temezés szerint. □ Nyugta ellenében készpénzzel fizetek. □ Meghatalmazom az AS-M Kiadói Kft.-t, hogy az előfizetői díjat lakossági folyószámlámról megterhelés útján beszedje: Pénzintézet neve:........................................................................... F olyószámla száma:..................................................................... Közületi számla ellenében fizetek- átutalással (számlaszám:.................................................................)- csekkel. Fizetési ütem. □ havonta □ 2 havonta □ negyedévente □ fél évre □ egész évre Megrendelő neve:............................................................................................ Lakása:...................................................................város................................. A megrendelőlapot kérjük zárt borítékban beküldeni a következő címre: AS-M Kiadói Kft. 3300 Eger, Barkóczy u. 7. Dátum:........................................................ ................................ . .utca..............házszám a láírás Megrendelését telefonon is megteheti a (36) 412-646-os telefonszámon

Next

/
Oldalképek
Tartalom