Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-04 / 3. szám

4 > 1995. január 4., szerda Bűnügyi Kaleidoszkóp 7. oldal A ferdeszemű rendőr mosolya Egy-San Franciscó-i történet emléke „Szirénázó motoros rendőr nem jót sejtet, különösképpen, ha az én visszapillantó tükröm­ben jelenik meg, közvetlen a kocsi mögött” — gondoltam, s mondtam rögtön a vezetőnek azon a szépnek induló nyári napon, San Franciscóban. Még megkockáztattam egy fanyar, de abszolút igaz tréfát:- Mi a tökéletes biztonság titka?- Hát, ha mindenki visszapil­lantó tükrében ott szirénázik két motoros rendőr! Harsányabb kacagásra már nem futotta az időből, nagyobb kalandra pedig nem tellett volna (pedig milyen klassz lát­vány, amikor a dombos-tera­szos friscói utcákon szinte re­pülnek az autók valami kaland­filmben Alcatraz-sziget irányá­ban), nekünk ez maradt csak kalandfilm. Nemcsak a kínai negyed mérhetetlen tömege, de kb. 20 éves autónk - az is csak kölcsön! - rozoga, olajfolyós ál­lapota miatt is. Vezetőm (de jó ezt így mondani: vezetőm - mert végre nem nekem sziré­náztak, villogtak, integettek, mindenféle papírt nem az én or­rom alá nyomtak stb. stb... még legalább hússzor!), szóval veze­tőm jobbra veszi a kormányt (értsd: autókormány!), én pedig készítem a videokamerámat, hogy életünk nagy eseményét rögzítsem. Kicsiben már kezd hasonlítani a Los Angeles-i Radiy King esetére, csak nem kerül elő a gumibot, nincs rej­tett kamera, nem lázad fel ér­tünk senki, és még többmilliós kárpótlást sem kérhetek a vé­gén; mondaná ügyvédem (ha lenne!): munkaképtelen sze­gény, igaz, hogy visszaeső bű­nöző, de a gumibotok súlyos csapásai nyomán munkaképte­len szegény. Szegény Radiy King és sze­gény-szörnyű amerikai jogok! De vissza a mi történetünkre. Mosolygós látvány volt, amint a ferdeszeműek negyedében összefutottak a sárgák, és a fe­hér arcú bűnözőket körbevet­ték. Ebben a jelenetben a rendőr volt a főszereplő, mond­hatom: nagyszerűen alakított. Még a kamerát is mozgásba hozhattam, és ő mosolygott, villogtatta sárga fogait. Nem kellett tarkóra tenni a kezünket, nem kotorászott a lábunk kö­zött, szóval olyan emberinek tűnt az egész. Mindaddig simán ment minden, amíg nem kellett szót értenem. Mert az - kéz- zel-lábbal alátámasztva - még világos volt, hogy valami záró­vonal átlépéséről beszél ki a bukósisak alól, kioktató tónus­ban. Aztán mondott még vala­mit, de amikor összenéztünk, csodálkozott, hogy nem értjük. Erre én megszólaltam, bár ne tettem volna: „Azért nem jó a kontaktu­sunk, mert Ön kínai, mi pedig magyar dialektusban beszéljük az angolt”. Etje ő megsértődött: „Én amerikai vagyok!" És szélesebb gesztusokkal szerepelt ezentúl bevándorló honfitársai előtt. Társam olajat öntött a tűzre - ez már ilyenkor törvényszerű -, mikor sem jogosítványt, sem útlevelet nem tudott átnyújtani a hivatal emberének. A helyze­tet mentendő, ékes hortobágyi dialektusban egy másodperc tü­relmet kértem a bukósisakostól, miközben verejtékező homloka alatt meresztgette a szemét, táskámban irataimat kutattam. „Megvan!” - kiáltottam (amelyet igazában egyetlen szó fejezett ki, az, hogy: Okay), és átnyújtottam a tenyerébe Yugo gépkocsim forgalmi engedé­lyét. A feljelentő cédulára így felkerült az alvázszám, amely számára a mi személyi adatain­kat jelentette. Ez a kis tréfa 82 dollárba ke­rül - ennyit kell majd befizetni postán, ha jön a csekk! A rendőr jól dolgozott, állapítot­tuk meg mindketten, mert a tá­jékoztató papíron, amelyen még 30 büntetési lehetőség van, a mi kategóriánk is olvasható. Innen tudtam meg a követ­kezőket is: biztonsági öv nem használata 28, gyorssávban ha­ladás 500 dollár, stoptábla fi­gyelmen kívül hagyása 100 dol­lár büntetést von maga után. Tehát még olcsón megúsztuk, s még ittunk volna rá menet köz­ben egy kólát, ha nem szere­pelne a tájékoztatón: „Ivás, evés, dohányzás vezetés köz­ben: 50 dollár.” A fanyar ízű találkozó vé­gére maradt még egy karcsú poén: a rendőr megkért, ve­gyem át én a volánt, mert csak nekem van papírom, ő azt elis­meri nemzetközi jogosítvány­nak... Hát, igen! Ha részeg lettem volna is, enyém a pálya, mert van egy forgalmi engedélyem, neki pedig egy igaza, mint ahogy egy az Isten! Széles mo­sollyal elköszönt nézőitől is, így mutatva: legyőztem a be­vándorló idegent! Én pedig küszködve-kap- kodva keresgéltem a sebességi fokozatok között, hogy ráakad­jak mielőbb arra az útra, amely a hazafelé menekülés útja is. Rosszkedvűen ültünk egy­más mellett, végérvényesen el­romlott ez az egyetlen napsü­tötte San Franciscó-i nap. Az­után örömmel gondoltam haza, mert ott azért mégiscsak egy nyelven beszélünk, ha nem is értünk szót mindenben. Sziki Károly Több pénzt a gazdasági bűnüldözésre! Súlyos gazdasági gondjaink közepette nem kerül-e lehetetlen anyagi helyzetbe a rendőrség? Nem fenyegeti-e veszély orszá­gunk közrendjét, közbiztonságát? Megkapja jövőre a működé­séhez elengedhetetlenül szükséges forintokat a rendőrség? Az Országos Rendőr-főkapitányság gazdasági főigazgatója, Va- lenta László rendőr dandártábornok szerint nehéz év vár nem­csak az országra, hanem a rendőrségre is:- A költségvetési előirányzatok alapján 43,5 milliárd forinttal gazdálkodhatunk majd, mind­össze 3,5 milliárd forinttal töb­bel, mint 1994-ben. És ez semmiképp nem fedezi a 22-25 százalékos inflációt.- A rendőrség mindennapi munkájában hol szorul majd leginkább a „ nadrágszíj” ?- A mai 30 ezer forintos bruttó átlagbér 10 százalékos emelése szerepel a tervekben, ami akkor is kevés, ha tudjuk, hogy más területeken még eny- nyi sem jut. A rendőrök nem vállalhatnak mellékállást, má­sodállást, abból a pénzből kell megélniük, amennyi a borí­tékba kerül. A pálya eddigi vonzerejét jelentő lakástámoga­tási keretünk az 1994-es szinten marad. Sajnos, 1995-ben vissza kell fognunk a technikai fej­lesztést, és csökkentenünk kell a gépjárműparkunkat is. Rom­lani fog a rendőrségi épületek állaga is, hiszen csak a legszük­ségesebb karbantartásokra jut majd pénz.- Vannak-e preferált rendőr­ségi feladatok, amelyekre a költségvetésben elkülönített összegeket szánnak?- A jövő évi költségvetésben három olyan új tétel szerepel, amit megadott célokra fordítha­tunk. Ezek egyike a gazdasági bűncselekmények megelőzését és felderítését szolgáló szerve­zet továbbfejlesztése, amelyre várhatóan 250 millió forintot kapunk. A második fontos szempont az Országház vé­delmi rendszerének a megerősí­tése, ami a robbantásos merény­letek elszaporodása miatt vált halaszthatatlanná, és mintegy 100 millió forintba kerül. A harmadik pedig ez: a rendőr­ségi titkos információk gyűjté­sére 150 millió forintot terve­zett a központi költségvetés. N.Zs. Ferenczy Europress AMI A TOLL VÉGÉRE KÍVÁNKOZIK A gyilkosoknak nincs menekvés...?! Nem állunk messze az igazságtól, ha azt mond­juk, meglehetősen vegyes a fogadtatása a me­gyei rendőr-főkapitányság múlt évi utolsó nagy sikerének. A bejelentés az 1992-ben kíméletle­nül meggyilkolt két idős gyöngyösi asszony el­leni bűntény elkövetésével alaposan gyanúsít­ható fiatalemberek elfogásáról bizony megosz­totta a közvéleményt. Némelyek máris fanya­lognak, mások inkább örvendeznek. A kétkedők főképpen azzal érvelnek: jó, jó, de hát micsoda közbiztonság az, amikor a ma­gányosan élő, kora miatt védekezésre valójá­ban már képtelen nőket megölő tettesek két éven át szabadon flangálhatnak! Még súlyoso- dik a kritikájuk annak tudatában, hogy az első, felettébb szomorú és riasztó eset után pár hó­nappal bekövetkezett a második rémtett! Külö­nösen azok után emelik a tamáskodók a hang­jukat, hogy az összefüggés a két ügy között már annak idején nyilvánvaló volt. Mindkettő áldo­zat olyan egyedül lakó, koros hölgy, akik egy­formán italkiméréssel, úgynevezett bögrecsárda fenntartásával keresték a kenyérre valót. Olcsó szeszkínálatuk vonzotta a kétes alakokat, az af­féléket is sajnos, akik már eljutottak arra a pontra, hogy egy kis haszonért akár gyilkolni is képesek. Sehogyan sem megy a fejükbe, mi tar­tott több mint két esztendeig Kállai Ferenc és Minyák József meggyanúsításáig. Főleg úgy, hogy mindketten Gyöngyösön, illetve a me­gyében tartózkodtak végig ezalatt. Ezzel szemben az elégedettségüknek hangot adók leginkább azt vallják: a lényeg a dologban az, hogy e szörnyű cselekedetek elkövetői sem úszhatják meg a felelősségre vonást! Aki egy kicsit is figyelemmel kíséri a bűn- cselekmények alakulását, a bűnüldözés mai le­hetőségeit, körülményeit, az jól tudja, mi áll a megalapozottság hátterében. Addig elérkezni ugyanis, hogy valaki vagy valakik esetében alapossá váljék egy ilyen komoly súlyú bűntény megvalósításának a gyanúja, bizony sok min­dennek kell egybecsengenie. A türelmetlenség, az elhamarkodott eljárási mód vezethet olyan nyomozati és igazságszolgáltatási baklövések­hez, mint amilyen a martfűi rém esete, vagy a Burai-ügy volt hajdanán. Az előbbinél tizenegy évet ült fegyházban ártatlanul egy férfi, miköz­ben a valódi tettes folytatta a vérengzést. Az utóbbinál pedig ki is végezték a családja kiirtá­sával megvádolt apát. Később kiderült: egy ro­kona vezette félre a gyors eredmény elérésére törekvő hatóságot. Mindenesetre ő sem úszta meg a hóhérkötelet... A lelkűk mélyén most inkább megnyugvást érzők azt is előszeretettel mondogatják dicsérő- leg a rendőrségi tájékoztatás nyomán, hogy nem csupán a két, élet elleni bűnügy eleddig homályban lévő részletei tárultak fel, hanem sok más bűncselekményé is. A bűnbanda — amelynek egyes tagjai talán akaratlanul is két társuk, Kállai és Minyák nyomára vezették a bűnüldözőket - bizonyíthatóan további három rablásban és 62 betöréses lopásban „sáros”. A hozzáértők utalnak a fentieken túl arra is, hogy bár formai szempontból egy esztendő el­telte után a két gyilkosságnál megszüntették a nyomozást, azért a háttérben csak folytatódott a felderítő munka. S hogy nem voltak hiábava- lóak az erőfeszítések, azt a most közzétett eredmény feltétlenül igazolni látszik. A lakos­ság pedig tapasztalhatja: nem alusznak az arra hivatottak, igyekeznek megszolgálni az adófi­zető állampolgárok pénzét. A két tábor képviselői persze, nem felejtik el kinyilvánítani azt a nézetüket sem: az igazi ag­godalommentes napok akkor következnek majd el, amikor a több évvel ezelőtti ivádi gyilkosság gyanúsítottját is bemutatják egy sajtótájékoz­tató keretében... (-lay) A megyei bűnügyi statisztikáink... Számos érdekes információ következtethető ki ebből a táb­lázatból, amely az előző év vé­gére a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon elké­szült és ott közzé is tett gyors­mérleget tartalmazza. Olyan tények ezek, amelyek révén nyomon kísérhetjük, mi­ként alakult az elmúlt eszten­dőkben térségünk bűnügyi helyzete. Választ kaphatunk arra a kérdésre is, vajon meny­nyire tették jól dolgukat a bűn üldözői. Az évek során kétezerrel csökkent az ismertté vált bűn- cselekmények száma. Ez leg­alább annyira megnyugtató le­het, mint az, hogy 22 százalék­kal javult a nyomozás-eredmé­nyességet tükröző igen lénye­ges mutató. S az előbbieket kö­veti a talán legjellemzőbb adat: az ismeretlen tetteses ügyek felderítése. Ebben is megfi­gyelhető a fejlődés, hiszen a ’91-es 22,8-ról a ’94-es 48,2 százalékra emelkedett az esetek feltárására irányuló munka si­kerességének aránya. Ez azt is jelenti, hogy tulajdonképpen majdnem minden második bűn­tény elkövetőjét elfogják. Ismertté vált bűncselekmények 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 Nyomozás eredményességi mutató %-ban 60 50 40 30 20 10 0 12 3 4 Ismeretlen tetteses felderítési mutató %-ban 50 40 30 20 10 0 A legfontosabb bűnügyi mutatók olvashatók ki az oszlopgrafikonokból. Jól megfigyelhető, miképpen változtak 1991 - a megyei főkapitányság jelenlegi vezetésének felál­lása - óta a főbb számok. Rendőr-kék Kupa év végi teniszgála Azért az egyenruhásoknak sem árt a rendszeres testedzés, a mozgás, hogy elemyedt iz­maikat megdolgoztassák. E gondolat szellemében rendez­ték meg - immár második al­kalommal - a Rendőr-kék te­niszkupát a múlt esztendő utolsó napjainak egyikén, a két ünnep között a mátraderecskei sportcsarnokban. A vándorserlegért páros mérkőzéseket bonyolítottak le, s végül szoros csatában a dr. Lantos-dr. Farkas duó sze­rezte meg a győzelmet. A résztvevők felvételünkön láthatók. Állnak (balról jobbra): Szívós András, dr. Lantos Bálint, dr. Bodnár Ju­dit, dr. Farkas Sándor, Kris- tonné dr. Bállá Magdolna és Dorkó Attila. Guggolnak: Szabó Béla és Kelemen Miklós. Vigyázat, traffipax! Mivel sokan járnak - elsősor­ban üzleti utakon - Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében, ezért az alábbiakban az ottani sebes­ségmérők mozgását is figye­lemmel kísérhetik. Január 6-án, 6-14 óra: Gyöngyös, Hatvan belterület, 4-es főút Szolnok - Karcag. 14- 22 óra: Füzesabony belterület, 3-33-as főút, 32-es főút Szol- nok-Újszász, 31-es főút Jászbe­rény. Január 7-én, 6-14 óra: Gyöngyös, Hatvan belterület, 3-24-es főút, 4-es főút Szol- nok-Karcag. 14-22 óra: Eger belterület, 24—25-ös számú főút. Január 8-án, 6-14 óra: Gyöngyös, Hatvan belterület, 3- as, 3-21-es főút. 14-22 óra: Eger belterület, 3-25-ös főút, 4- es főút Szolnok külterület, belterület. Január 9-én, 6-14 óra: Gyöngyös, Hatvan belterület, 3-25-ös főút, 4-es főút Szolnok külterület-belterület. Január 9-én, 6-14 óra: Gyöngyös, Hatvan belterület, 32-es főút Jászberény külterü­let. 14-22 óra: Eger belterület, Szolnok belterület, külterület. Január 10-én, 6-14 óra: Gyöngyös, Hatvan belterület, Szolnok 4-es főút, Kenderes, 31-es főút Kenderes, 31-es főút Jászapáti. 14-22 óra: Eger bel­terület, Szolnok 4-es főút Fegy­vernek. Január 11-én, 6-14 óra: Gyöngyös, Hatvan, Szolnok bel­terület, 32-es főút Jászalsó- szentgyörgy. 14—22 óra: Eger belterület, 34-es főút Fegyver­nek, Kunmadaras. Január 12-én, 6-14 óra: Gyöngyös, Hatvan, Jászberény belterület, Szolnok külterület. 14-22 óra: Heves, Szolnok bel­terület, 31 -es főút Jászapáti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom