Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-27 / 23. szám

> 1995. január 27., péntek Panoráma 7. oldal A legmagasabb kitüntetést kapta Argentínában Oskar Schindler özvegye. FOTÓ: feb-reuters A zsidók megmentöje... Argentínában kitüntették Emilie Schindlert, a II. világ­háború idején több mint ezer zsidó életét megmentő német gyáros, Oskar Schindler öz­vegyét. A kitüntetést Guido Di Telia külügyminiszter adta át az özvegynek, az auschwitzi haláltábor felszabadításának 50. évfordulója alkalmából. - Megtiszteltetés számomra - nyilatkozta a Reuternek Emi­lie Schindler, aki Buenos Ai­res egyik külvárosi negyedé­ben él. Mint az asszony el­mondta, jelenleg emlékiratain dolgozik. Életrajza reményei szerint a jövő évben jelenik majd meg. Már kapható a Csók és Könny c. női magazin Nők vallanak önmagukról... Igaz történetek:- szerelemről,- bánatról,- boldogságról, valamint sok más érdekes olvasnivaló is található a Csók és Könny című most megjelent női lapban. Feminizmus Spanyolországban A spanyol nőknek az utóbbi 20 évben sikerült kitörniük a ha­gyományosan nekik szánt háziasszonyi és anyaszerepből. Ma­napság már általános és elfogadott, ha egy nő a házasságkötés után sem mond le a munkáról és a szakmai előmenetelről. A ki­lencvenes években a spanyol nőknek a harc nehezebb szaka­szát kell megvívniuk: bekerülni a társadalom magasabb réte­geibe, azokra a vezető posztokra, ahol a döntések születnek. A nők törvény előtti egyen­lőségét az ifjú spanyol demok­rácia az 1978-as alkomány szö­vegében fogalmazta meg, bár az alkotmány szövegének ki­dolgozásában nem vett részt egyetlen nő sem. A vezető állami pozíciókban még most is nagyon kevés a nő: a parlamenti képviselőknek csak 16 százaléka, a köztisztvi­selőknek mindössze 13, a pol­gármestereknek pedig 5 száza­léka nő. A gazdasági élet vezető posztjain sincs több nő, mint máshol. A spanyol vállalatok közül csak minden hatodikat irányít nő, és a többi vállalat (mind az állami, mind a magán- szektorban) vezetői közt csak 12 százalék a nő. Ezek az adatok „A spanyol nők a XXI. század küszöbén” című tanulmányban olvasha­tók, amelyet Spanyolország a szeptemberben Pekingben megrendezendő IV. Világkon­ferencia a nők helyzetéről ren­dezvényeire készített elő. Marina Subirats, a Spanyol Nőszövetség elnöknője így nyi­latkozik: „Spanyolországban soha nem volt igazán szervezett nőmozgalom. A kezdeti, radiká­lis tendenciák mostanra lenyu­godtak’’. A hetvenes évek má­sodik felében 10-15 nőmozga­lom alakult, ezek közül a legra­dikálisabb a Forradalmi, Patri­archátus Ellenes Nők Autorita- rizmus Ellenes Harca mozga­lom volt, amely visszautasított „bármilyen kapcsolatot a férfi- társadalommal”. A nőmozgal­mak történetét most kiállítás mutatja be Madridban. A spanyol nőmozgalmak tör­ténete a törvény előtti egyenlő­ségért vívott harccal kezdődött. Az 1975 (Franco halálának éve) előtti törvények megkü- lönböztetőek voltak. A Polgári Törvénykönyv 321-es cikkelye szerint pl. a 21 és 25 év közti hajadon nők csak atyai enge­déllyel hagyhatták el a szülői házat, az 57. cikkely pedig elő­írta, hogy „a férj kötelessége, hogy megvédje a feleségét, a feleségé pedig az, hogy enge­delmeskedjék a férjének". A házasságtörést a nő esetében mindig büntették, a férfiak ese­tében pedig csak akkor, ha az nyilvánosan történt. 1978-ban született meg a há­zasságtörést büntető törvény el­törlése és a fogamzásgátló sze­rek legalizálása, 1981-ben elfo­gadták a válást engedélyező és 1985-ben az abortuszra vonat­kozó (erőszak, az anya, illetve a magzat súlyos megbetegedése esetén) törvényt. Azóta sok te­rületen történt előrelépés. Pél­dául 1971 és 1977 között meg­háromszorozódott a fogamzás- gátló módszereket használó nők száma, bár a spanyol nők­nek még ma is csak 14 száza­léka szedi a fogamzásgátló tab­lettát (pl. a belgák 39 százalé­kával szemben). A legnagyobb előrelépés az oktatás területén történt. 1981-ben az egyetemi hallga­tók 48 százaléka volt lány, 1991-ben már 55 százaléka. A technikai jellegű főiskolákon megkétszereződött a leányhall­gatók száma, de még így is csak 14 százalék. A munkához való jog 1975-ig szintén nem adatott meg a spanyol nőknek, illetve csak férjük, illetve apjuk enge­délyével vállalhattak munkát. Ma már a dolgozók 36 száza­léka nő. Ugyanakkor emelke­dett a női munkanélküliség, amely ma a munkanélküliek 40 százalékát teszi ki. A fizetések elvileg egyen- lőek kellenének hogy legyenek, de a gyakorlatban a nők a fér­fiak bérének csak 80 százalékát kapják. Ennek ellenére nem emelkedett a szakszervezeti harcban résztvevő nők aránya. A spanyol nőmozgalom leg­nagyobb problémája az, hogy nincs utánpótlás. A mai fiata­lok készen kapták meg, amit az előző generáció nőtagjai kihar­coltak, és úgy látszik, ennyivel egyelőre be is érik. (MTI) Kérdőjelek Lesz szerződés? Az alapszerződés kidolgo­zása, a kisebbségek hely­zete, a bősi beruházás sorsa, gazdasági együttműködé­sünk zavarai, európai fel­zárkózási törekvéseink eset­leges egybehangolása - a kurta felsorolásból is nyil­vánvaló, milyen kiterjedt témaköröket kellett áttekin­tenie a magyar miniszterel­nöknek és pozsonyi vendé­gének. Vladimir Meciar kormányfő - Hóm Gyulá­hoz hasonlóan - igen lénye­gesnek nevezte a mostani, hivatalos budapesti vizitet, hiszen (ebben nincs vita a felek közt) mind nyilvánva­lóbb: a szomszéd országok közt nélkülözhetetlen össz­hang, a mindkét félnek tet­sző megoldások megtalálása nemcsak a kétoldalú vi­szony alakulása szempont­jából létfontosságú, hanem befolyásolhatja mindkét fél nemzetközi megítélését is. Újabb nekirugaszkodás? Pozsony és Budapest között természetesen még Szlová­kia friss függetlensége óta sem ez az első kísérlet az el­lentétek oldására. Bár a jó szándékot mindkét részről hangoztatták, a jelek szerint most szakadt át az alapszer­ződés útjában álló diplomá­ciai „gát”: amit a szlovák fél régóta szorgalmaz - a ha­tárgarancia -, s amit Ma­gyarország sürgetett - a magyar kisebbség jogai -, a jelek szerint bekerülnek a most készülő alapdokumen­tumba. Ez egyfelől biztosí­taná, hogy egyik fél sem támaszt a másikkal szemben területi követeléseket, más­felől garantálná a nemzeti kisebbségek számára azokat a jogokat, amelyeket az Eu­rópai Unió és az Európa Ta­nács dokumentumai tartal­maznak. Ez az európai megközelí­tés nemcsak az eddigi ellen­tétek áthidalását segítette, hanem javította mindkét or­szág esélyeit a földrész in­tegrációs szervezeteihez való csatlakozásra. Mert Eu­rópa nem civakodó, hanem jó szomszédokra vár. (FEB) Magaslati esküvő Magasabbra az életében már aligha jut, mint az esküvője napján lesz az a két venezuelai hegymászó, akik csak az 5002 méter magas Bolivar hegycsú­cson hajlandók kimondani a boldogító igent. Carlos Reyes és Nelly Duarte február 25-re tervezi a magaslati esküvőt. Utazni kell, utaztatni nem Feketelista az alkalmatlanokról Aki ebben az évben szervezett keretekben kíván külföldre utazni, nyilván már eldöntötte, hová szeretne menni. Abban azonban még bizonytalan lehet, hogy melyik utazási irodá­ban fizet be az áhított üdülésre vagy körutazásra. Bizonytalansága teljességgel érthető, hiszen az elmúlt idő­szakban nemegyszer rekedtek külföldön a „boldog” világjá­rók. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH) az áldatlan állapotok felszámolása érdekében kidolgozott egy szigorító javaslatot az utazási irodák működésére. A jelenleg érvényes szabá­lyok szerint szinte bárki ala­píthat utaztatással foglalkozó társaságot. így azok is, akik egyszer (vagy többször?) már „jégre" vittek gyanútlan ven­dégeket. Ezért az OIH a jövő­ben csak azoknak adna enge­délyt efféle tevékenység végzé­sére, akik igazolni tudják. hogy az elmúlt 5 évben nem vezettek csődbe utazási irodát. Ezzel azt kívánja megakadá­lyozni a hivatal, hogy aki egy­szer már belebukott ebbe a do­logba, az ne kezdhesse más néven újra. Az elképzelések szerint azonban nemcsak akkor le­hetne felszámolni az irodát, ha fizetésképtelen, hanem akkor is, ha nem a megfelelő színvo­nalon teljesíti feladatát. Az irodák működésének feltéte­léül szabott úgynevezett va­gyoni biztosíték megemelése szintén az utazók biztonságát szolgálná. Ha ugyanis bármi­lyen okból elfogy a társaság pénze, ebből lehet fedezni a legszükségesebb kiadásokat, így például ebből fizetik a kül­földön rekedt csoportok haza­utazását, vagy a felmerült szál­lodai és egyéb kifizetetlen költségeket. A vagyoni biztosí­ték célszerű felhasználására a Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőség kapna megbízást. Ezenkívül az OIH szüksé­gesnek tartja, hogy - a más te­rületeken jól működő véd­jegyhez hasonlóan - az irodák is külön emblémával jelezzék megbízhatóságukat a tájéko­zatlan vendégeknek. Ezt a jel­vényt a Magyar Utazási Irodák Szövetsége ítélné oda a tagjai­nak, amelyekért felelősséget vállal. Mivel azonban ezek az el­képzelések a legjobb esetben is csak az év első felében — a kötelező hivatali egyeztetések után - nyerhetik el végleges formájukat, ebben az évben még aligha befolyásolhatják az utazási irodák működését. Bánhegyi Zsuzsa Ferenczy-Europress Hill Oroszországban - A Forma-1-es világbajnoki futamok dobogósa, Damon Hill Oroszországban tesz látogatást, utazását szponzorai szervezték. fotó: feb-reuters

Next

/
Oldalképek
Tartalom