Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-27 / 23. szám

1995. január 27., péntek 5. oldal Eger És Körzete Egy rajzpedagógus kiállítása Egerben... Immár hagyomány a Pásztor- völgyi Általános Iskola és Gimnáziumban, hogy időről időre rajzpedagógus művészek kiállítását rendezik meg. Ezút­tal Borics József siroki rajzpe­dagógus, festőművész kiállítása látható az intézményben, a Pásztorvölgy u. 25. szám alatt. A tárlatot február 22-ig tekint­heti meg az érdeklődő közön­ség. „Fehér Hangok” az emberi harmóniáért Megjelent az egri egészségügyi alapellátást és bölcsődéket irá­nyító intézmény mentálhigié­nés csoportjának egészségne­velő kiadványa, a Fehér Han­gok. A füzet írásai foglalkoz­nak többek között az infarktus­sal, a szülői „mesterséggel”, a párkapcsolatok örömeivel és gondjaival, az önmegismerés útjaival, valamint az iskoláskor tudnivalóival. A Hotel Egerben rock and roll parti A farsangi kínálatot bővíti a Rádió Eger, amikor rock and roll partit rendez a Hotel Eger­ben, február 25-én. A rendezők a hajnalig tartó bulira nemcsak az egykori klubtagokat várják. A Rádió Eger a bálról élő köz­vetítést ad a 101,3 MHz-en. A partira már igényelhetők jegyek a helyszínen. Nyelvtanfolyamok angolból és németből A TIT Bugát Pál Egyesülete hatvanórás angol, német kezdő, újrakezdő és középhaladó nyelvtanfolyamokat indít Eger­ben, a Klapka utca 9. szám alatt. Emellett már lehet jelent­kezni a februári egri alap-, kö­zép- és felsőfokú állami nyelv­vizsga írásbeli részére, szintén angol és német nyelvből. „Sze­retem az irodalmat...” címmel pedig általános iskolások ré­szére szerveznek irodalmi szakkört. Az érdeklődők már jelentkezhetnek a 313-395-ös, illetve a 311 -906-os telefon­számon, vagy akár személyesen a TIT Bugát Pál Egyesületnél Egerben. A száz éve alapított dohánygyár és az első egri vízvezeték-hálózat Úgy hiszem, hogy méltán tart­hat számot az érdeklődésre, mikor is létesült az első vízve­zeték-hálózat a megyeszékhe­lyen. Arra pedig bizonnyal senki sem gondol, hogy mindez a dohánygyár kiépíté­sével függött össze. Tudnunk kell, hogy a gyár vízszükségle­tét a régimódi kerekes kutak közel sem tudták fedezni. Amikor a gyár felépült, a székesegyház és a mai Vö­rösmarty utca között terült el a hatalmas vásártér (a Törvény­ház még nem állott!), amelyen volt ugyan egy árva kerekes kút, de nem halaszthatták a megfelelő mennyiségű és mi­nőségű víz biztosítását az üzem minőségi gyártmányai­nak készítése során. Eleinte az Érsekudvarból szamárháton hordták a vizet, de ez minden­képpen elégtelennek bizonyult a dolgozók vízszükségletének biztosításához, nem is be­szélve az üzemi felhasználás­ról. Az egyébként egyáltalán nem elhanyagolható mésztar­talmú vizet a legsürgősebben helyettesítem kellett egy meg­felelő minőségűvel. Szakértő bizottság érkezett Egerbe, s megállapította, hogy Eger környékének legjobb minőségű vize a közeli Felső- tárkány területén található. Olvassunk csak bele az egri dohánygyár törzsvagyonleltá­rába: „...A dohánygyár ivó- és használati vízzel ellátására és az országos vízépítési igazga­tóság közegészségügyi mér­nöki osztálya által készült terv szerint a Felsőtárkány község határában fakadó, úgynevezett barát-hegyi források foglalása s az egri dohánygyárba való bevezetése által vízvezeték lé- tesíttetett. E célból Heves me­gye Felsőtárkány község hatá­rában az úgynevezett Ba­rát-hegyen levő Tagos-dűlő­ben a szükséges ingatlan terü­letet a forrásfoglalás keresz- tülvitetése céljából a kincstár megvásárolta.” A vonatkozó telekkönyvi kivonat szerint az abban felso­rolt szerződések alapján Bartha Simon és az egri egy­házmegyei hatóság részéről összesen 7 hold 673 négyszö­göl terület 8,964 korona 25 fil­lér vételárért a kincstár birto­kába került. No, de vizsgáljuk csak tovább az említett hivata­los leírást: „Ezen a területen a szüksé­ges vízmennyiséget föld alatti vízfogók (Valériák) által két vízgyűjtő aknán keresztül a harmadik főgyűjtő aknába fogják fel, s innen a szolgalmi jog megváltása mellett több magáningatlanon, Felsőtár­kány és Eger közötti törvény- hatósági közút testére, Eger­ben pedig a Széchenyi, a Gimnázium utcákon és a Vá­sártéren fektetett vezetőcsö­veken át jön a dohánygyár te­lepén levő víztartályba.” Egy iratból megtudjuk, hogy vízbőség esetében na­ponta körülbelül 300 hektoli­ter volt a hozam. Abból a je­lentékeny alkalomból, hogy a vízvezetéki forrástelep elké­szült. és a lefektetett vezető­csöveken át a víz a dohány­gyár területére megérkezett, a munkások rögtönzött ünnep­séget rendeztek örömükben, s a víztornyot - amely egyéb­ként ma is áll - fellobogózták, sőt, a gyár kapujában egy mozsárágyú dörejével is a megyeszékhely lakosságának tudomására hozták a nagy és jelentős eseményt. Oly bő víz­zel rendelkezett a kiépített csőhálózat, hogy a városban később négy közkutat is rá­kapcsoltak a dohánygyári há­lózatra! E nagyszerű és mindenkép­pen úttörő munkálat 100 ezer koronájába került az államnak. A királyi dohányjövedék kö­zölte a várossal, hogy a lakos­ságnak jó ivóvízzel való ellá­tására nagyobb átmérőjű csö­veket fektetnek le, s ehhez a város 30 ezer koronával járul­jon hozzá. E kedvező ajánlatot a kép­viselő-testület nem fogadta el, csupán hatezer koronát szava­zott meg a dohánygyári vízve­zetékbe kapcsolt négy városi közút költségeinek fedezésére. A képviselő-testület ettől füg­getlenül elhatározta, hogy sa­ját vízhálózatot létesít. Bárány Géza városi főmérnök 1910 őszén már el is készítette ter­vezetét, a felsőtárkányi Tóma­lom és a Berva-völgyi forrá­sok bekapcsolására. A városi képviselő-testületi üléseken e fontos ügy húzódott-halasztó- dott, míg végül is az 1914. má­jus 22-i tűzvész siettette a vá­rosi vízmű kiépítését. A megyeszékhely vízellá­tási gondjait végül is Schréter Zoltán jeles geológus kijelö­lése alapján oldották meg: a mai Petőfi téren, a strand főbe­járata előtt kiváló bőségű és minőségű ivóvizet hoztak fel­színre. (Ezt ma I. számú kút­nak nevezik.) A vízmű teljes megépítését a város a Speyer Bankháztól felvett kölcsönből fedezte. Bi­zonnyal nagyon kevesen tud­ják, hogy az Eger Városi Vízmű 1927. július 21-én indí­totta meg üzemét. Az igazsághoz tartozik, hogy a dohánygyári ivóvízhá­lózatot kibővítették, leágazást biztosítva a Kaszinó utca, a Zalár utca, a Dobó tér és végül a Jókai utca vonalán. Én még nagyon jól emlékszem, hogy gimnazista koromban a Csiky Sándor és a Széchenyi utca sarkán állott egy városi köz­kút, amely kiváló forrásvizet szolgáltatott, és sokan - ne­megyszer jóval távolabbról is - onnan hordták az ivóvizet. Az 1928. évi nagy földren­gés folytán beállott geológiai változások miatt a tárkányi források már kevesebb vizet adtak, s ezért egy időben a do­hánygyár a területére érkezett vizet csakis és kizárólag saját használatára fordította. De vé­gül is békés és józan megálla­podás jött létre Eger képvi- selő-testülete és a királyi do­hányjövedék között a víz használatára. íme, így szól e fontos ok­mány: „A m. kir. dohánygyár a tulajdonát képező felsőtár- kányi vízvezeték vizét a szer­ződésben körülírt átalakítási munkák teljesítése után kizá­rólag csakis ivóvíz céljára fogja igénybe venni, s annak üzemét az eddigi mértékben továbbra is fenntartani köteles. Fennmarad a m. kir. dohány­jövedéknél a m. kir. pénz­ügyminiszter úr 1902. évi de­cember hó 11-én kelt 100. 1931/1902. számú rendeleté­vel engedélyezett azon kötele­zettség, hogy a felesleget, te­hát a fenti célra fel nem hasz­nált vizét a város rendelkezé­sére bocsátja, megjegyezvén, hogy előre nem látható geoló­giai alakulások, igen vízsze­gény évszakok, avagy más kö­rülmények, esetleg javítások, tisztogatások stb. folytán be­állható mindazon esetekben, amiből felesleges víz rendel­kezésére nem állna, a város közönsége a kincstárral szem­ben semminemű igényt nem támaszthat. Eger város közön­sége viszont kötelezettséget vállal arra, hogy az egri m. kir. dohánygyár által úgy a jelen­ben igényelt, mint a jövőben szükséglendő vízmennyiséget tetszése szerinti mennyiség­ben rendelkezésére fogja bo­csátani...” Alapításának 100. évfordu­lóját üli az egri dohánygyár, s ez a nagyszerű alkalom önként kínálta a lehetőséget, hogy kedves olvasóinkat beavassuk az egri vízvezeték-hálózat megszületése históriájának „titkaiba”. Sugár István Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat BALATON polgármestere: Kormos Béla (független) 1931-ben született. 1954-ben a számviteli főiskola belkereske­delmi szakán szerzett mérleg­képes könyvelői oklevelet. A főiskola elvégzése után a Heves megyei Mezőkemél helyezke­dett el. 1990-ben ment nyug­díjba. Még ebben az évben pol­gármesterré választották. Az 1994-es önkormányzati válasz­táson függetlenként indult, és ismét elnyerte választói bizal­mát. Nős, felesége is nyugdíjas. A képviselő-testület tagjai: Bóta Csaba, Fehér Istvánné, Kor­mos B. László, dr. Varga László (függetlenek), Kormos Cs. Ti­bor, Kormos Imre, Kormos B. Tibor, Kormos Dénes, ifj. Su­lyok Imre (MSZP-Munkáspárt). A tárkányi képviselők pénze a község „kasszáját” gazdagítja Félsotárkányhan megtartotta második ülését a helyi önkor­mányzat. Napirendre került Pócsik Gábor előterjesztésében a költ­ségvetési koncepció. Fontos in­formációként megismerhették a „szenátorok” az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonele­meket, amelyek hasznosítása az elkövetkező hónapok egyik fő kérdése lehet. Megállapították, hogy az előző testület megnyugtató anyagi kondíciókkal adta át a stafétabotot. A részletes költségvetést egyébként a következő ülésen tárgyalják. Ezután Bakondi Simon pol­gármester előadta a bizottságok megalapítására vonatkozó ja­vaslatát. Élénk vita után, amely az elnevezést illetően kialakult, létrehozták az alábbi bizottsá­gokat, és elfogadták a személyi összetételüket is: A pénzügyi bizottság elnöke: Pócsik Gábor, tagjai: Bajzát Albert, Juhász Károly. Meghí­vott szakértő: Sike Mária. A településfejlesztési, ide­genforgalmi és környezetvé­delmi bizottság elnöke: Dávid Imre. Tagjai: Farkas Tamás, Bajzát Sándor képviselők, Bar- tyik János, Kisbenedek Gyula külső tagok. Az oktatási, kulturális és sportbizottság elnöke: Bajzát Rafael. Tagjai: dr. Molnár Éva képviselő, Vásárhelyi Gyula külső tag. Meghívott szakértő: dr. Orbán Sándor. A szociális és segélyezési bi­zottság elnöke: Bajzát Sándor. Tagjai: Fekete Pál, Varga Zol­tán képviselők, Bakondi An- talné, Vásárhelyi Lajos külső tagok. Hogy miként is alakul a bi­zottságok hatásköre és fel­adata? Nos, ezt a közeli jövő­ben a szervezeti és működési szabályzatban kell majd részle­tesen kidolgozni. A testület tagjai a képviselői tiszteletdíjukról a község javára egyöntetűen lemondtak. Felve­tődött az a gondolat is, hogy a köz javára bocsátott pénzt a „Felsőtárkány Ifjúságáért’’ el­nevezésű közalapítvány javára utalják át. Az ülés elé beterjesztett munkatervjavaslatot nem fo­gadták el a képviselők, mivel bővíteni kívánják a megtárgya­landó témákat, ezért ügyrendi bizottságot hoztak létre, amely­nek tagjai a polgármester és a bizottságok vezetői. Feladatuk átdolgozni és a következő ülésre beterjeszteni az idei munkatervet. Az iskolaszékbe Bajzát Ra­fael, dr. Molnár Éva, Varga Zoltán képviselőket delegálták. Az egyebek napirendjei kö­zött dr. Molnár Éva tájékoztatta a testületet az egészségügyi alapellátásban várható változá­sokról... A közeljövőben bevezetik a fizikoterápiás kezelést, és heti kétszer két órában a gyermek- orvosi szakrendelést a Molnár- Pataki Bt. költségére. A falu­ban élénk érdeklődést kiváltó egészségügyi kérdés után a fel- sötárkányi tó hasznosítására benyújtott kérelem elbírálásáról döntöttek. Előzetes elvi enge­délyt adtak Boros Gyula vállal­kozónak, hogy részletesen ki­dolgozott javaslatát a pénzügyi és településfejlesztési bizottsá­gok elé terjessze. (B. R.) A rehabilitációért A megyei kórház tudományos bizottsága és a kórház krónikus belgyógyászati és rehabilitációs osztálya rehabilitációs tudomá­nyos ülést rendez február else­jén, szerdán délután 2 órakor Egerben, a Megyei Művelődési Központ nagytermében. Amint azt dr. Halmos Béla osztályvezető főorvostól meg­tudtuk, az ülést videofilm-vetí­téssel kötik egybe, amely az amputáltak, a combnyaktöröt- tek és a féloldali bénultak reha­bilitációjával foglalkozik. Egyúttal termékbemutatót is tartanak. A későbbiek során a háziorvosok részére is tervez­nek filmbemutatót, mintegy szakmai tanácsadásként. Hiszen a kórházból kikerült betegek további kezelésében, az életbe való beilleszkedésük­ben igen nagy szerep jut nekik is. A jótett láng, amely f üti az embereket Bélapátfalván is működik a Máltai Szeretetszolgálat Megyénkben - de a tágabb ha­tárokat figyelembe véve is - még nem mondható általános­nak, hogy kisebb településen tevékenykedne a máltaiak csoportja. Nos, Bélapátfalván már két esztendeje megalakult, s ma már nem kis eredménye­ket mondhat magáénak a kis csapat. Á Máltai Szeretetszolgálat bélapátfalvi csoportjának ve­zetője, Lengyel János előbb a kezdeteket idézi:- Időben egy kicsit vissza kell mennünk, egészen az ominózus romániai eseménye­kig. Nekem akkor volt egy kis teherkocsim, gondoltam, se­gíthetnénk. Sikerült tíz mázsa kenyeret szerezni, csak legyen vállalkozó, aki átviszi. Termé­szetes, hogy vállaltam. A ke­resztfiammal elindultunk Er­délybe. de Makónál megállí­tottak: nem mehetünk át, mert erősen lőnek. Nos, ott a gyűj­tőhelyen találkoztam először a szeretetszolgálat tagjaival, akik átvitték a kenyerünket. Azóta tartottam velük a kap­csolatot, mások is segítettek itt, Bélapátfalván, mígnem megkaptuk az engedélyt a mű­ködésre. Tény, hogy ki kell ér­demelni. így aztán annál na­gyobb volt az örömünk, ami­kor Kozma Imre atyától, a Ma­gyar Máltai Szeretetszolgálat elnökétől megkaptuk a pecsé­tes levelet. A helyi szervezet vezetői között ott találjuk Szabó József Mihály plébánost és Frits Bélánét. Tavaly júli­usban például Kárpátaljáról, Beregszászról láttunk vendé­gül tizenkét gyereket, nevelő­jükkel együtt. Nagyon jól érez­ték magukat, s a helyi polgár- mesteri hivatal két kocsit is biztosított, amely a gyerekek­kel együtt sok ruhát, ajándékot szállított vissza Beregszászra. Tavaly a két ünnep között a kárpátaljai Batár község isko­lájának vittünk ki egy szállít­mányt. Tartós élelmiszert, mintegy 180 ezer forint érték­ben. Kell-e mondanom, hogy' nagyon sok segítőkészséggel találkoztunk, kezdve az ön- kormányzattól a vállalkozó­kig. Nagyon sok nehézségünk volt a határon, az ukránok nem akarták átengedni a szállít­mányt, mondván, hogy rom­landó élelmet akarunk bevinni. Holott erről szó sem volt. Ha nehezen is, de végre sikerült. Az az öröm, amellyel a segélyt fogadták, erőt ad a további ténykedésünkhöz is. Mert higgyék el, ezt csak önzetlen­ségből, a mások bajával való azonosulás révén lehet csinálni hosszú távon. Mi pedig nem hagyjuk abba. A jövőben is sokat és sokaknak szeretnénk segíteni. mikes Az üvegszerű világ Korponay Margó, Egerben élő és alkotó festőművész kiállítá­sát rendezte meg a Bródy Sán­dor Megyei Könyvtár, még­hozzá nagy sikerrel. A tárlatnak szépszámú látogatója volt: az akvarell tájképek és az olaj­technikával készült csendéle­tek, figurák megnyerték a szemlélők tetszését. A művész mottója: „A világ olyan átlátszó, mint az üveg, csak ez az üveg puha és meleg, és él, annyira él, hogy kibírha­tatlan lenne, ha nem lehetne mosolyogni.” Nos, ez kitűnik a kiállított alkotásokból, mint ahogyan az is: Korponay Margó igyekszik a természet­hez nagy alázattal és tisztes­séggel közeledni, és őszintén bemutatni az igazságot. A tárlatot febmár 28-ig még meg lehet tekinteni a könyvtár­ban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom