Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-25 / 21. szám

1995. január 25., szerda 9. oldal Tudomány És Világa Feljegyezték róla, hogy névnapján mindig bőkezűen megvendégelte társait, és szívesen részt vett a Magyar Tudományos Aka­démia nagygyűlést lakomáin is. Jó szíve mindenkinek könnyen megbocsátott. Hosszú életet élt, hiszen néhány hét híján 96 éve­sen hunyt el, mindvégig szellemi képességeinek birtokában. Mindez a 195 esztendeje születt és a száz esztendeje halott Jedlik Ányos volt, aki a legnagyobb hazai fizikusaink egyikeként vonult be a tudománytörténetbe. Küzdelmes élet a felfedezésekért Jelentős szakmai sikert hozott a csöves villámszedő Egerben is bemutatta A kiegyezés után egy évvel, 1868-ban rendezték meg Egerben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XIII. vándorgyűlését. Az erről ké­szült jegyzőkönyv tanúsága szerint - amelynek nyomta­tott változatát 1869-ből a me­gyeszékhelyen, a Főegyház­megyei Könyvtárban őrzik ­«I* az akkori kor neves hazai tu­dósai tartottak előadásokat. A különböző szakterületeket képviselők között volt Jedlik ' Ányos fizikus is, aki két új ta­lálmányát: a villamdelejes hullámgépet, valamint az úgynevezett villamdelejes ke­resztrezgési készüléket mu­tatta be a résztvevőknek. A bécsi világkiállításon „világszenzációnak” számított Egy fennmaradt kép a nagy fizikusról, Jedlik Ányosról „Kellő iskolai előképzettség nélkül, vele együtt haladók tá­mogatása és útbaigazító taná­csa nélkül, egyedül a maga ere­jéből, lankadatlan tudomány- szeretete által serkentve küz­dötte fel magát e század felfe­dezőinek sorába!” - így jelle­mezte Jedlik Ányos küzdelmes életét Eötvös Loránd, a nagy magyar fizikus. 1800. január 11-én született a Komárom megyei Szimő községben. Sze­gényparasztok gyermeke volt. Már az első években benne élt a tudásvágy. Akaratereje, szívós­sága átsegítette a nehézsége­ken. A pozsonyi gimnáziumban érettségizett, és 1817. szeptem­ber 10-én a Benedek-rend tagja lett. Matematikából és fizikából 1821-ben, filozófiából és törté­nelemből pedig 1822-ben szi­gorlatozott a pesti tudománye­gyetemen, ahol a bölcsészet doktorává avatták. Még ebben az esztendőben a Benedek-rend győri gimnáziumához került tanárnak. Kilenc évet töltött ott, és közben a rendelkezésére bo­csátott fizikai szertárban meg­kezdte kísérleteit. Mint kezdő fizikus, egész érdeklődésével a varázslatos távlatokat nyújtó „villanydelejesség” felé for­dult. Foglalkozni kezdett Oers­ted dán fizikus 1820. július 1 -jei értekezésével, amely a galváná­ram mágnestűre gyakorolt ha­tásának kimutatásával a villa­mosság és mágnesesség régóta sejtett kapcsolatára vetett fényt, majd tanulmányozni kezdte Ampére felfedezését. Ezek alap­ján Jedlik maga is kísérletezett, és az áram mágnesre gyakorolt hatásának tanulmányozásával és a hatás fokozása céljából szerencsés eredeti elgondolás­sal, acélmágnes helyett erősebb elektromágnest alkalmazott. Az első ilyen készülék 1828-ban, pozsonyi tanárkodása idején készült, és mivel a fizika törté­netében nincs előző feljegyzés ily elgondolásra, igazolt, hogy az első acélmágnes nélküli, tisz­tán elektromágneses kölcsön­hatás alapján működő állandó forgású készülék alkotójának Jedlik Ányost tekintsük. Azokban az években egy másik, gyakorlati jelentőségű találmánya is volt. Közkinccsé tette a savanyú- és szódavíz- gyártás módját új gépével. Az 1840-es év fordulópontot jelen­tett életében. Ekkor foglalta el a pesti tudományegyetem fizika­mechanikai tanszékét. Jedlik előadásai során több ízben ta­núságot tett hazafias eszméiről. Tanárságának első éveiben la­tinul adott elő, amikor azonban az 1843^14. évi országgyűlés kötelezővé tette, ő volt az első, aki magyarul kezdte meg elő­adásait. Sőt úgy érezte, köteles­sége új, a korszerű követelmé­nyeknek megfelelő magyar nyelvű fizikakönyvet írnia. En­nek és jegyzeteinek az a nagy jelentősége, hogy diákjai a ha­zai szerző magyar nyelvű könyvéből tanulhattak. 1848. március 15-én Jedlik Ányos volt a pesti egyetem böl­csészeti karának dékánja. Cse­lekedetei összhangban voltak felfogásával, következetesen kiállt a nép ügye mellett. Szív- vel-lélekkel részt vett a nagy megmozdulásokban. A szabad­ságharc leverése után vizsgálat indult ellene. „Ránk nehezültek az idők” - írja ebben az időben naplójában. Végül is visszatért katedrájára, hogy a magyar if­júságot magyarul tanítsa. Idejét megosztotta a tanítás és a kísér­letezés között. Azokban az években a fizikusokat és gép- szerkesztőket világszerte az a kérdés foglalkoztatta, hogyan lehetne mechanikusan forgatott áramfejlesztővel kielégítő mó­don villanyáramot fejleszteni. 1856-ban jutott Jedlik arra a gondolatra, hogy magának az áramfejlesztő gépnek az áramát használja fel gépe elektromág­neseinek táplálására. Annak forgórészéből kivezetett áramot az elektromágnesek tekercsén vezette át. így aztán erősebb lett a mágneses tér. A forgó­részben még erősebb áram ke­letkezett, az fokozódó erejű mágnességet keltett egy bizo­nyos határig. Ezt az elvet való­sította meg Jedlik 1861-ben el­készített gépében. Azt is felis­merte, hogy nem szükségesek acélmágnesek, mert az elekt­romágnes vasmagjában jelent­kező visszamaradt csekély mágnesség már elegendő ah­hoz, hogy kezdeti gyönge mág­nesező áramot indítson. Tehát az önerősítés elve mellett vilá­gosan kimondta az öngerjesztés elvét is. Ez a kettő együtt az úgynevezett dinamó-villamos- elv. Mindezt pontosan 1861-ben fogalmazta meg. Hat évvel előzte meg ezzel Jedlik a német Siemenst és az angol Wheatstone-t, akiknek általá­ban az elvet és a dinamógépet is tulajdonítják. A Jedlik által készített gép csak 1861-ben került a buda­pesti tudományegyetem fizikai szertárának leltárába elvi és használati utasításokkal együtt. A feltaláló saját keze írásával készült használati utasítás egyik pontja világosan ki­mondja a dinamó-villamosger- jesztés elvét, és így a leltári be­jegyzés 1861-es évszáma ok­mányszerű hitelességgel bizo­nyítja, hogy Jedlik a fontos el­vet Siemens és Wheatstone előtt felismerte. Nagyon világosan látta ezt a kérdést H. Wage- mann német technikatörténeti író, aki tárgyilagosan kijelen­tette, hogy „bár a használati utasításból - amelyet a dina­móhoz csatolt - egyértelműig kitűnik, hogy Jedlik már az öt­venes években kimondotta a di­namóelektromos elvet - mint ahogy azt Siemens elnevezte -, mégsem követelte magának a dicsőséget. Jellemző előkelő és előítélet-mentes gondolkodás- módjára, hogy erre a kérdésre vonatkozólag később mindig ki­jelentette, hogy a dicsőség Sie­mensét illeti, aki ennek az ötlet­nek technikailag életképes for­mát adott, és ez a döntő.” Öregkorában is szívósan munkálkodott. Kora gondolko­dóival együtt vallotta, hogy „az emberi jólétet az emberiségnek csak azon osztályai fejleszthetik magasabb és állandóbb fokra, amelyek minél számosabb ter­mészettudományi ismeretek célszerű és ügyes gyakorlati al­kalmazásával foglalkoznak.” Még gyakorlati kalauzolást is adott, hogy miként állítsák a természet erőit az emberiség szolgálatába. Csatornázási ter­vekkel foglalkozott, mestersé­ges öntözéssel akarta termővé tenni a száraz, esőben szegény vidékeket. Ritka életkort ért meg. Kilencvenöt éves korá­ban, 1895. december 12-én hunyt el Győrben - száz évvel ezelőtt a XIX. század egyik leg­jelesebb magyar fizikus feltalá­lója. Élete a népéhez hű tudós élete volt. Hazafiassága nem fellengzős frázisokban, hanem emberséges magatartásban és folytonos munkálkodásban nyilvánult meg. Ezért vált máig is sokak példaképévé. Mentusz Károly A törvény előtt igazolta magát! Az 1848^19-es forradalom és szabadságharc leverése után az egyetemi tanároknak is igazol­niuk kellett magukat a törvény­szék előtt. Jedlik Ányos napló­jában azt jegyezte fel, hogy há­rom kérdésre kellett felelniük. Eszerint: „vajon a magyar kormány által kívánt nyilatko­zatot hazánk függetlenségének elismeréséről saját kezűleg ír­ták-e alá, és volt-e szerepükt annak készítésében? Maguk vagy rokonaik kaptak-e polgári vagy katonai hivatalt? A ma­gyar kormánynak szóló hódoló­iratot aláírták-e?" Jedlik ez utóbbit ugyan alá­írta, de egyébként nem vett részt a politikai életben. így fél­évi huzavona után végül is 1850 április 16-án megkapta a felmentést. Jedlik Ányos 1863-ban olyan elvet hozott nyilvánosságra, amelyet azóta is alkalmaznak a fizikában. Több millió voltos elektromos feszültséget úgyne­vezett „lökésgenerátorokkal” állított elő. Ennek a működési elve ugyanaz, mint ahogyan már 1863-ban kilencven centi­méter hosszú - mintegy másfél millió volt feszültségű - elekt­romos szikrákat gerjesztett. Ezt az eredményt merőben új eljá­rás alkalmazásával érte el. Dörzsvillanygépek segítségével leydeni palackokat töltött meg, s azokat az új rendszerű kap­csolóival gyorsan egymás után kapcsolta. így a sorba kapcsolt sűrítők feszültségei összege- ződtek, s a töltőgép feszültsé­gének sokszorosát tudta előállí­tani. Ezt a módszert csak tizen­két évvel később, 1875-ben kezdték alkalmazni a fizikusok. Ezen a téren Jedliknek volt egy másik újítása is. Megszer­kesztette az óriási szikrák előál­lítására a leydeni palackoknak célszerűbb, még egyszerűbb formáját. Sűrítőket készített 1200 m2-es irodaházban iroda­helyiségek hosszú távra bérbe adandók. Átlagosan 24 m2-es irodák, jól megközelíthető helyen, telefonnal, nagy parkolóval. Vállalatok, intézráények, kft.-k számára egyben és külön-külön is. Érdeklődni: § ___ munkaidőben 3 6/410-858-as telefonon. ^ ­10-12 milliméter külső átmé­rőjű és 63 centiméter hosszú üvegcsövekből, és 27-30-at egy kötegbe fogott belőlük. Ez­által kisebb teret elfoglaló szer­kezettel több elektromosságot tudott összegyűjteni, és erőtel­jesebb szikrákat kapott. Az 1873-as bécsi világkiállí­táson a pécsi Zsolnay-gyár meglepő porcelán mintadarab­jai mellett Jedlik készüléke volt a másik kimagasló magyar „vi­lágszenzáció” . Bemutatta csö­ves villanysűrítökből összeállí­tott készülékét. Ez mennydör­gésszerű hangot hallatott, és ha­talmas szikrákat lövellt. Méltán csodálták meg neves külföldi pályatársai is. Az elismerés jól­esett Jedliknek, mert előtte sú­lyos csalódás érte. Amikor ugyanis az egyetemen ismer­tette a palackok és palacklánco­latok elméletét és felépítését, a rektor üdvözlő beszédében megrótta, hogy tudományával nem lép az európai nyilvános­ság elé. Jedlik komolyan vette a figyelmeztetést, és találmányát a világ elé tárta. Rutimix kft. HASZNÁLTRUHA NAGYKERESKEDÉSE ÚJ TAVASZI ÁRUKÉSZLETTEL VÁRJA A VISZONTELADÓKAT! Budapest, XIV. Mexikói út 4. (Kerepesi-Fogarasi út sarok) Árusítás: H-CS: 7-15, P: 7-14. Kényelmes parkolás! T: 1637-620 HOLLANDIÁBÓL KÖZVETLEN IMPORTÁLT FELNŐTT ÉS GYERMEK VEGYES ÉS IDÉNY SZERINT FAJTÁRA VÁLOGATOTT JÓ MINŐSÉGŰ RUHANEMŰK 10-25 és 100 kg-os zsákban 110.-- 750.-Ftlkg.Ar,, FELNŐTT VEGYES RUHANEMŰK, ANORÁKOK, BLÉZEREK, PÓLÓK, PULÓVEREK, NADRÁGOK, JOGGINGOK, NYAKKENDŐK, EXTRA GYEREKÁRU, BÉBI RUHA, GYEREK JOGGING stb. KÉRÉSRE AZ ÁRU MINŐSÉGE 13 VÁSÁRLÁS ELŐTT MEGTEKINTHETŐ! A világon az első dinamót Jedlik Ányos készítette - amelyet ma is őriznek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom