Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-25 / 21. szám
5. oldal 1995. január 25., szerda Füzesabony És Körzete Kétnapos tanácskozás a termelőkkel Kálban A káli önkormányzat és a falugazdász február 2-3-án 14 órától Kálban a pártok házában kétnapos tanácskozást rendez a különböző termelőszövetkezetek, egyéni gazdák, valamint a termeltető cégek vezető képviselőinek részvételével. Az értekezlet célja, hogy az említett gazdaságok, értékesítők termeltetési szerződést is tudjanak kötni. Pillanatképek - színesfotó-kiállítás Nagytályán, a polgármesteri hivatal tanácskozójában a magyar kultúra napja alkalmából fotókiállítás tekinthető meg január 31-ig. A természetből ellesett pillanatképeket hétfőtől csütörtökig, 8-tól 15 óráig nézhetik meg az érdeklődők. A költségvetésről, egyéb aktualitásokról Január 31-én 16 órakor tartja legközelebbi ülését Mezősze- mere önkormányzata. A képviselők az idei költségvetési előzetesről, valamint egyéb, aktuális kérdésekről, bejelentésekről tárgyalnak majd. „Vizsgaidőszak” van a füzfonó-tanfolyamon A héten - csütörtökkel bezárólag - vizsgaidőszak van a káli fűzfonó-tan folyam résztvevői számára. A Füzesabonyi Munkaügyi Központ által támogatott tanfolyamon húszán vesznek részt, zömmel a cigány kisebbséghez tartozók. Sajnos, munkát a tanfolyam elvégzőinek a központ nem tud biztosítani, de így legalább szakmájuk lesz az érdekelteknek. A mának a tegnapról, a máról a holnapnak A Poroszlói Újság januári számával az ötödik évfolyamába lépett. Szerkesztői a címben kifejezett gondolatot tartják a jövőben is mottójuknak. A lap e havi számában bemutatkozik a polgármester, találhatnak újlő- rincfalvai összeállítást az olvasók, de szó van az óvodai és iskolai életről is. Dr. Kovács Béla minden szerdán Újlőrincfalván fogadja a betegeket Újlőrincfalvai cél: fiatalítani a falut Újlőrincfalva ötödik éve önálló község közigazgatásilag, igaz, körjegyzői szállal még kötődik Poroszlóhoz. Soltész András polgármesternek a tavalyi választásokon ismét bizalmat szavaztak. A folytonosság e tekintetben adott. Az eltelt négy év alatt ez a parányi község szépen gyarapodott. Van telefon, gáz, víz... Ez a gazdagodási folyamat is folytatható?- Újabb, nagyobb fejlesztésbe nemigen foghatunk. Nincs pénzünk. Ötmillió forint plusz kamattal tartozunk az OTP-nek. Évente kétmillió ötszázezret kell fizetnünk. Évi költségvetésünk pedig kilencmillió körül mozog. De bízunk abban, hogy lesznek pályázati lehetőségek, amivel egy kis pénzt még „hozhatunk” Újlőrincfalvára.- Nem készülnek „vegetációs” időszakra?- Semmiképpen sem. Vannak dolgok, amelyeket pénz nélkül is meg lehet oldani. Ilyen számomra az az elképzelés, hogy valamiképpen megfiatalítsam a falut. Újlőrinc- falvát zömmel nyugdíjasok lakják. Az elöregedés nem az utóbbi években következett be. Mára, sajnos, oda jutottunk, hogy be kell zárnunk - létszámhiány miatt - az óvodát. Őszre, ha nem változik a helyzet, egy gyerekünk maradna.- Van valamilyen „fiatalító" medicina?- Remélem, jót találtunk ki. Az első lakáshoz jutók támogatását szeretnénk módosítani. Hogy ötvenezer forintnál több kamatmentes kölcsönt tudunk-e adni, még nem tisztázott. Az viszont igen, hogy van egy körülbelül egyhektá- ros területünk, közművesítve, amit kilenc telekre fel tudnánk osztani. Lehet, hogy csak a névleges értékén értékesítjük a telkeket. Ha a képviselő-testület egyetért velem, akkor az is előfordulhat, hogy ingyen bocsátjuk olyan fiatal családok rendelkezésére, akik hajlandók hosszabb ideig letelepedni Újlőrincfalván.- A fiataloknak munkahely is kell...- Ez a legnagyobb gond. Valamikor a Fundaplast biztosított elfoglaltságot az itt élőknek. Sőt, a környező falvakból is átjártak dolgozni. Most évek óta üresen áll egy értékes épület. A legutolsó becslések szerint 25 millió forintot ér a szociális létesítményekkel is rendelkező csarnok. Valamilyen szerelőüzem beindítása célszerű lenne. Olyan, ahol inkább férfiakat tudnának foglalkoztatni. Nők számára van a környéken két varroda is. Remélem, hogy lesz egy vállalkozó, aki felismeri, hogy vidéken ma még olcsóbb a munkaerő.- Tudom, hogy Egerből költözött falura. De volt - hogy úgy mondjam - „falusi" múltja... A családja is osztja a faluszeretetet?- Sarudon nőttem fel. A családom később Egerbe költözött. Majd én vissza, de már ide, Újlőrincfalvára. Itt építkeztem, hosszú évekig a poroszlói tsz-nél dolgoztam. Polgármesteri ténykedésem elején is. Több mint két évig társadalmi megbízatásként végeztem a dolgom. Rá kellett azonban jönnöm, hogy háromfelé nem szakadhatok. Szeretem a falut, indokolja ezt, hogy itt vagyok, s ha tenni akarok érte, akkor jóval több időt kellett rászánnom. Meg aztán a családom sem láthatja a kárát, hogy az apuka nem tud este a fáradtságtól sem játszani, sem pedig szigorú lenni. Három fiam van. Szeretném őket a szó szoros értelmében nevelni. A nagyobb az idén érettségizik. Neki nagy tervei vannak. Fogorvos szeretne lenni. A középső fiam kereskedő lesz, ha igaz. A legkisebb még alsós általános iskolás. Az a véleményem, hogy a faluban az ember sokkal csa- ládiasabban élhet. Nemcsak a szűk környezete tartozik a családjába, hanem a szomszédja, de egész sor más ember is. S nekem erre szükségem van. Látom, a gyerekeknek is...- Nem irodához kötött munkája volt. Munkavédelmisként mozgalmas napokra emlékezhet...- Talán hihetetlen, de még egy ilyen kis falu sem „nyugis”. Rengeteg problémával megkeresnek a lakosok. Különösen aktuális kérdések a különböző támogatások. A gyerekes szülőket továbbra is az érdekli, hogy nyújtunk-e támogatást az iskolai étkeztetéshez, a gyerekek közlekedéséhez. A rossz hír - hogy nincs pénzünk — ugyanis nagyon gyorsan terjed. Remélem azonban, hogy - amiként eddig is - ezekre a dolgokra találunk anyagi forrást. Másképp a falu fiatalítása is kútba esett próbálkozás lenne. S ezt nem szeretném. Ez a cél nagyon fontos számomra. Mint polgármesternek és mint falun élőnek is...- Nos, kívánjuk, érje el a célját! Rada Katalin Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat DORMÁND polgármestere: Ferencz Vilmos (független) 1939-ben született. Az általános iskola elvégzése után az egri Dobó István Gimnáziumban érettségizett. Első munkahelye a MAV-nál volt. Ezután került az államigazgatásba, ahol 1962-től 1982-ig dolgozott. Közben elvégezte a tanácsakadémiát is: 15 évig tanácselnök volt. 1990-ben választották meg először a község polgármesterévé. Nős, egy gyermeke és két unokája van. A képviselő-testület tagjai: Bartus Sándor, Schél Ottóné (független), Godó János, Lipták'Imre, Nagv Sándor, Rajna Kálmán (MSZP), Salamon József (KDNP). Cigány kisebbségi önkormányzat: Csanádi Katalin, Gál Bertalanná, Váradi László (Lungo Drom). MAKLÁR polgármestere: Ujj István (FKGP) 1943-han született Makiáron. Az általános iskola elvégzését követően Egerbe került, ahol érettségi vizsgát tett. Az egészségügyben helyezkedett el, s a megyei tüdőgondozóban dolgozott röntgenesként. Az 1990-es évben választották először polgármesterré, majd tavaly ismét bizalmat szavaztak neki a település polgárai. Nős, egy leánya van és egy leányunokája. A képviselő-testület tagjai: Hídvégi Attila, Petővári Ferenc (MSZP, MSZDP), Misz János, Molnár Attila, Molnár Jó- zsefné, Polonkai András, (függetlenek^ Szabó Géza (FKGP), Simon Gábor (MSZP), Vizi László (KDNP). KÁL polgármestere: Tompa Vilmos (független) 1936-ban született. Az általános és a középiskola elvégzése után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen mezőgazdasági mérnöki diplomát szerzett. A mezőgazdaságban helyezkedett el, majd dolgozott a megyei állattenyésztési felügyelőségnél mint állomásigazgató. Az 1990. évi választások óta Kál nagyközség polgármestere. Nős, két felnőtt gyermeke és két unokája van. A képviselő-testület tagjai: Csiffáry Róbert, Fehér Klára, Károlyiné Kiss Ida, Kozma Vilmos, dr. Záhorszky Gábor (függetlenek), Boda György, dr. Hinora Sándor (MD^), Bossányi László, Érsek Mihály (KDNP), Krizsán András, Koczkanics Lászlóné (SZDSZ). Cigány kisebbségi önkormányzat: ifj. Aszódi Dezső, Berki Géza, Báder Flórián (KRÖE), Suha Mátyás (ISZMRÉSZ). A tavalyi évben eredményesek voltak a besenyőtelki gazdák A hagyományoknak megfelelően hívta össze a besenyőtelki mezőgazdasági szövetkezet most is tagjait, nyugdíjasait, ahol Besenyei Gyula, a szövetkezet igazgatóságának elnöke adott széles körű tájékoztatást a gazdaság eredményeiről, gondjairól a zárszámadás alkalmából. Az aszályos időjárás ellenére - amely csak a napraforgótermésre volt jelentős kihatással - a többi kalászos termés eredményével elégedettek. Növelhették volna a termésátlagokat az öntözőberendezések beindításával, de sajnos, az aszály ezt nem tette lehetővé, így a megtermeltek egy részét a saját állatállományuk takarmányozására használják, míg egy részét szabadon - szerződés nélkül - értékesítették. Mint Besenyei Gyula elmondta, ebben az évben kedvezőbb volt az értékesítés a szabadpiacon. A tejet viszont szerződéses formában adják el, melynek eredményével elégedettek. Javult a húsértékesítés jövedelmezősége is, amely az árak emelésével is összefüggésbe hozható. Figyelembe kell azonban venni - a kedvező árbevétel - árnyoldalát is. Ugyanis beruházást egyáltalán nem végeztek, gépeket sem vásároltak, az alkatrészeket és a működéshez szükséges eszközöket is csak rendkívüli megszorításokkal tudják beszerezni. Tulajdonképpen a tartalékok felélése folyik, és így csak a napi megélhetés van biztosítva. Ezen a rendkívül kedvezőtlen helyzeten mindenképpen változtatni kell, mert csak akkor lehet arról beszélni, hogy a mezőgazdaság - a népgazdaság számára is - jövedelemtermelő ágazat lehet. Erre azonban egyelőre - ismerve az ország helyzetét - nincs semmiféle kedvező kilátás. Az egyéb tevékenység köréből kiemelte a gyógynövény felvásárlását és feldolgozását, melyet főleg a környéken megtalálható kamilla tesz ki. Nagy részét exportra szállítják. Gondot okoz a szövetkezetnek az a tény is, hogy a termelésre hasznosított területük - a kárpótlás következtében - mintegy ezer hektárral csökkent. Ennek ellenére a 104 fő aktív dolgozónak - hosszabb távon - tudnak munkalehetőséget biztosítani. Az év folyamán mintegy 20-25 százalékos béremelést hajtottak végre, de így sem éri el a dolgozóik, tagjaik átlagkeresete a hasonló adottságokkal rendelkező szövetkezetek dolgozóinak átlagkeresetét. Az 1995. évről szólva elmondta az elnök, hogy a kalászosok vetését időben elvégezték. Az időjárás is kegyes a szövetkezethez. Kedvezőtlen jelenség viszont a nagyarányú pocok-kártétel, amely ellen védekezni sem tudnak. Ugyanis a területen jelentős a vadállomány. Biztosítani kellene a szövetkezetnek, hogy a pocok elleni védekezés esetén a vadállomány ne károsodjon. Itt említette meg a vadászati Jörvény hiányát, mivel a vadászok és a termőfölddel rendelkezők érdekei homlokegyenest eltérőek. Míg a termelőknek - akik nem azonosak a vadászokkal - el kell tűrniük a vadak kedvezőtlen hatásait, addig a vadászok, azon túl, hogy szenvedélyüknek hódolnak, jelentős bevételre is szert tesznek. Az illetékeseknek mindenképpen szorgalmazni kellene a vadászati törvény megalkotását. Besenyei Gyula, mint küldött részt vett a január 11- 12-én Budapesten megtartott Mezőgazdasági Szövetkezetek Kongresszusán is, amelynek lényegét az alábbiakban fogalmazta meg. Szerény „ígéretet kaptak” a kormányzat részéről, melyhez még szerényebb anyagiakat ígértek. Sürgősen rendezni kell a termőföldekkel kapcsolatos minden olyan kérdést, mely kifejezésre juttatja, hogy a legnagyobb kincs a termőföld. Mint minden más területen, így a mezőgazdaságban is érvényes: csak akkor lehet eredményesen működtetni a földet, ha meg is kapja a megfelelő hajtóerőt. Végül: sokszínű termelési forma szükséges ahhoz, hogy mindenki megtalálja a számára legkedvezőbb lehetőséget. Pólyák Pál
