Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-04 / 3. szám

2. oldal Világtükör 1995. január 4., szerda Az orosz tankok Groznij felé „masíroznak” - ki tudja, hány tér majd vissza közülük...? Ellentmondásos hírek érkeznek Groznij ból Dzsohar Dudajev csecsen el­nök hétfőn késő este tárgyalá­sokat ajánlott Moszkvának a tűzszünetről. Dudajev a felhí­vásában jelezte: nem ragasz­kodik már korábbi feltételé­hez, amely szerint csak a leg­magasabb szinten, Jelcin el­nökkel vagy Csemomirgyin kormányfővel hajlandó tár­gyalni. Ajánlatára Moszkva még nem reagált. A csecsen elnök azt állította, a harcok so­rán mintegy száz orosz katonát foglyul ejtettek. Orosz részről ezt nem erősítették meg. Moszkvai rádiók szerint tegnap is folytatódtak az elke­seredett harcok Groznijban. Továbbra is ellentmondásosak voltak viszont a jelentések a pontos helyzetről. Az orosz hadvezetésre hivatkozva az In­terfax arról számolt be, hogy az orosz egységek változatla­nul ellenőrzik a város központ­ját és az elnöki palotát. Ezzel szemben a helyszíni jelentések szerint az orosz csapatok támadása kudarcot szenvedett. Az orosz felsőház egyik, Groznijban járt képvise­lője cáfolta, hogy az orosz csapatok ellenőriznék a város­ban a helyzetet. A moszkvai kormány sajtószolgálata sze­rint átcsoportosították az orosz csapatokat, s friss erők érkez­nek a városba, amelyek erődí­tett harcálláspontokat hoznak létre. A moszkvai állítások szerint a csecsen fegyveresek klórt és ciánhidrogénsavat ve­tettek be az orosz erők ellen. Clinton az abortuszklinikák elleni erőszakról A szabadságon tartózkodó Bili Clinton elnök hétfőn közzétett nyilatkozatában ismét elutasí­totta az abortuszklinikák ellen alkalmazott erőszakot, és beje­lentette: felkérte Janet Reno igazságügyi minisztert, hogy alakítson munkacsoportot a művi magzateltávolítást végző intézmények biztonságának ta­nulmányozására és a lehetséges intézkedések kidolgozására. Az elnöki nyilatkozat néhány nappal az után látott napvilágot, hogy egy huszonhárom eszten­dős fiatalember Boston közelé­ben két abortuszklinikán talá­lomra tüzet nyitott a személy­zetre és az ápoltakra. Két nőt megölt, öt másik személyt pe­dig megsebesített. John Salvit szombaton fogták el a Virginia állambeli Norfolkban, ahol ugyancsak egy abortuszintézet ellen hajtott végre fegyveres támadást. A gyanúsított ellen tegnap emeltek vádat. Bili Clinton rámutatott, hogy tisztában van vele: mind a művi eltávolítást támogatók, mind pedig a beavatkozást ellenzők táborában igen sokan vannak olyanok, akik mélyen hisznek az igazukban.- És ez így is van rendjén: a párbeszédnek, a vitának folyta­tódnia kell. Ám senkinek sem adatott meg az a jog, hogy a szabad választás ellenzésének ürügyén kezet emeljen másra - olyanra, aki alkotmányos jogá­val élve gyakorolni kívánja vá­lasztási lehetőségét - hangoz­tatta az elnök. A merényletet elítélte a sze­nátus republikánus csoportjá­nak a vezetője, Robert Dole szenátor is. Közölte, hogy fon­tolóra kell venni az abortusz­klinikák hatékonyabb védelmét szolgáló intézkedések megho­zatalát. Az utóbbi időkben négy kli­nika ellen intéztek - áldozato­kat is követelő - fegyveres tá­madásokat az Egyesült Álla­mokban az abortusz megszál­lott ellenzői. (MTI) Japán menekülttábort épít Horvátországban Japán az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) együttműködésben augusztus­ban menekülttábort létesít Hor­vátországban - jelentette teg­napi számában a Jomiuri Sim- bun. A táborban olyan menekül­teket helyeznek majd el - etni­kai hovatartozásuktól függetle­nül -, akik a boszniai harcok­ban vesztették el otthonukat. A létesítményben orvosi rendelők is lesznek, és pszichológiai ke­zelést is nyújtanak majd a me­nekülteknek - írta japán kor­mányforrásokra hivatkozva a lap. A források tájékoztatása sze­rint a Zágrábtól 50 kilométerre délre, a boszniai határ közelé­ben felépítendő táborban ezer ember elhelyezésére alkalmas lakóépületeket építenek fel. A japán kormány még ebben a hónapban versenytárgyalást ír ki a vállalkozás megvalósítá­sára, amelyet - a jelenlegi el­képzelések szerint - az UNHCR-nek eljuttatandó köz­adományokból fognak finanszí­rozni. Az építési munkálatok a ter­vek alapján az idén tavasszal kezdődnek, és augusztusban már be is fejeződnek. A tábort japán személyzet irányítja majd, részben olyan munkatár­sakkal, akik már jelenleg is részt vesznek a térségbeli me­nekültek támogatásával foglal­kozó különböző társadalmi szervezetek tevékenységében. Amint az ismeretes, az Egye­sült Államok után Japán az UNHCR második legnagyobb pénzügyi támogatója, s a forrá­sok szerint a tábor felépítése is azt szolgálja, hogy az eddigiek­nél aktívabban vegyen részt a térségbeli menekültek megsegí­tésében. Igazán kellemes hír az osztrákok számára Az osztrákok január 1 -je után a szomszédos új demokráciákból változatlanul 1000 schilling értékű ajándékcikket hozhatnak haza. A hír kellemesen érinti az osztrákokat éppen úgy. mint a környező országok illetékeseit, mert az uniós tagsággal együtt járó változások közepette fennállt az összeghatár csökkenésé­nek veszélye. A szintén nem EU-tag Svájc vonatkozásában 2500 schilling az értékhatár. A január 1-jétől EU-állampolgár osztrákok a többi EU-országból vámmentesen hozhatják be a saját szükségleteiket szolgáló árucikkeket. Mivel e meghatáro­zás új, a vámhatóságok igyekeznek útmutatást adni. A volgai autógyár új modelljének gyártása A volgai autógyár még az idén megkezdi a Lada Szamarák utódjának szánt 2110-es modell sorozatgyártását. Vlagyimir Kadannyikov igazgató egy helyi lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a gyár az összes eszközét az egy éve bemutatott 2110-es modell sorozatgyártásának idei beindítására fordítja. Az új, áramvonalas Lada ötajtós, fronthajtású gépkocsi. A Lada-gyár viszont egyelőre lemondott egy új autógyár építésének tervéről, amelynek munkálatai ilyen módon sem az idén, sem pedig jö­vőre nem kezdődnek el. Az új gyárban a tervek szerint elérhető árú kisautót, például a VÁZ 1116-os modellt gyártanák, vala­mint Opel Corsákat szerelnének össze. A Togliatti-gyár igazga­tója szerint a beruházásra összegyűjtött 50 millió dollár kevés az építkezéshez. India és az amerikai textilipari termékek India szélesre tárja piacát az amerikai textil- és ruházati cikkek előtt - jelentette be Mickey Kantor amerikai kereskedelmi fő­megbízott. A DPA szerint ez az első eset, hogy India engedé­lyezi amerikai textilipari és ruházati termékek széles körű bevi­telét. A másfél évig tartó tárgyalássorozat eredményeként aláírt megállapodás alapján India 4-5 év alatt jelentősen leszállítja az amerikai textil- és ruházati termékek vámját. A két ország textilipari forgalma igen kiegyensúlyozatlan: míg India tavaly másfél milliárd dollár értékű ruházati cikket exportált az Egye­sült Államokba, addig onnét csak 7,6 millió dollárért importált ugyanilyen cikkeket. Lanyhult az autózási kedv a németek körében Az 1980/81-es olajválság óta első ízben tavaly csökkent a ben­zin iránti kereslet Németországban - jelentette a DPA hírügy­nökség. Az Esso olajtársaság kimutatása szerint 1994-ben 4,2 százalékkal 30,2 millió tonnára csökkent a benzinfelhasználás Németországban. Az Esso ezt elsősorban a benzinadó múlt év elején történt emelésével és a gazdaság kisebb fuvarozási szük­ségletével magyarázza, de vélhetően időjárási viszonyok (esős húsvét, rendkívül forró nyár) és a reáljövedelmek csökkenése is közrejátszottak az autózási kedv lanyhulásában. A dízelolaj iránti kereslet ugyanakkor 1,7 százalékkal 25,5 millió tonnára nőtt. Amerikai-kínai konfliktus Az Egyesült Államok és Kína között kereskedelmi háború fe­nyeget a szellemi tulajdon vé­delme miatt. Az USA a múlt év utolsó napján 2,8 milliárd dol­lár büntetővámot helyezett kilá­tásba kínai árukra, ha Peking február 4-ig nem lép fel erélye­sen az amerikai szellemi ter­mékek elrablása ellen. A kínai kormány viszont ellenintézke­déseket jelentett be, ha Wa­shington tényleg életbe léptetné a szankciókat. Az amerikai vállalatok ha­talmas veszteségeket szenved­nek, mert Kínában szabadon másolják az amerikai CD-le- mezeket, számítógép-progra­mokat és más szabadalom alá tartozó termékeket. Peking csak 10 amerikai mo­zifilmet enged be az országba évente, és korlátozta a video­film-behozatalt is. Ezzel való­jában megengedte, hogy a ha­talmas kínai piacot illegális kó­piákkal lássák el. Ezeket kül­földre is exportálják. Ha az USA életbe lépteti a szankciókat, Kína meg akarja kétszerezni a vámot az ameri­kai video- és hangszalagokra, cigarettára, alkoholra és kozme­tikai termékekre. A múlt év végén tárgyalások indultak a két ország illetékes szervei között a szellemi érté­kek kölcsönös védelméről. A tárgyalások azonban eredmény­telenül végződtek. Az amerikai kereskedelmi deficit Kínával kapcsolatban október végéig 29,5 milliárd dolláros rekordot ért el. Ennél nagyobb deficitet csak a Japán­nal folytatott kereskedelemben szenvedett el az USA. Ez 1994-ben 64,7 milliárd dollárt tett ki. Oroszországban borúsan indult az újév B orúsra sikeredett az új év első napja Oroszország­ban. A jelek szerint a moszkvai vezetés nem babo­nás, ugyanis a népi hagyomá­nyok szerint olyan lesz az év, ahogy első napját töltik. Az orosz vezetés az újév napját választotta, hogy bevégezze a súlyos következményekhez vezető csecsenföldi katonai akciót. A véres rendcsinálás véglegesen lejáratta a moszk­vai vezetést és személy szerint Jelcin elnököt, akinek ideje a közvélemény többsége szerint lejárt. A jelenleg hatalmon lé­vőknek még a demokratikus já­tékszabályok látszatának betar­tásával is minimálisak az esé­lyei az elkövetkező választá­sokon. Csecsenföld fővárosába be­hatolva az orosz harckocsik | bevégezték a légierő által kez- i delt barbár pusztítást. Szergej Kovaljov, a végig a városban kitartó polgárjogi harcos, Jel­cin emberi jogi megbízottja szerint elpusztítottak mindent, ami az útjukba került. A város romhalmazzá vált, az ostrom során az utcákon szanaszét he­vertek az orosz és a csecsen ha­lottak. A város védői, köztük gyermekek, égő fáklyákká vál­toztatták az orosz harckocsikat, Molotov-koktélokkal gyújtva fel az acélszömyeket. Pavel Gracsov, akit Jelcin elnök nem is olyan rég az utóbbi tíz év legjobb védelmi miniszterének nevezett, nem­rég még arról beszélt, hogy szakmai ostobaság a harcko­csik bevetése. Igaz, ő volt az is, aki úgy vélekedett, hogy egy ejtőernyős hadosztály két óra alatt képes lenne elfoglalni Groznijt. Nem ez történt. Kovaljov szerint az ostrom halottainak száma máris szá­zakra tehető. Jelcin elnök az újévkor indult orosz Mup- pet-show első, kicsit sótlanra sikeredett kiadásában amiatt kesergett, hogy miért kell neki mások reményeit szertefosz- latni, s miért nem szeretik őt. Az orosz társadalom nemhogy nem rokonszenvez az államfő­vel, hanem egyenesen eluta­sítja Jelcint és politikáját. Nem bocsátja meg neki a csecsen­földi akciót, amelyre nem szolgálhat magyarázatul a hi­vatalos indoklás. Eszerint a „törvénytelen fegyveres cso­portok lefegyverzése és az al­kotmányos rend helyreállítása” a cél. A manipulált orosz hivatalos tájékoztatás közben úgy visel­kedett, mintha még mindig a mindenható SZKP lenne ha­talmon, amely nem tekinti fel­nőttnek a társadalmat. Már két napja bombázták karácsony előtt az orosz harci gépek Groznijt, amikor az orosz kor­mány azt állította, hogy a cse­csének úgymond színlelik a támadásokat. A lakóházak és a középületek romjai alatt ekkor már tucatjával haltak meg az emberek. Egy, a bombázásban részt vett orosz pilóta beval­lotta, hogy félrevezették őket, s azt próbálták elhitetni velük, hogy elmenekültek a város orosz lakói. Maradva az előző hasonlat­nál, a csecsen beavatkozásról döntő orosz nemzetbiztonsági tanács ugyanúgy működik, mint az egykori kommunista párt vezetése. A moszkvai poli­tikát szűk körben határozzák meg. Az orosz felső vezetés az apparátusi hatalmi harcban nőtt fel. Csoda-e, hogy magán viseli ennek jegyeit a társada­lomtól elidegenedett moszkvai politika. Jelcin elnök végképp elvesz­tette eddigi potenciális politi­kai bázisát, a demokrata erő­ket, és nyilvánvalóvá vált, hogy egyre inkább a felduz­zasztott apparátusra, illetve az erőszakszervezetekre támasz­kodhat. Mind többet beszélnek arról Moszkvában, hogy Jelcin ideje lejárt, s igazából a saját hatal­mának megőrzésében érdekelt vezetői réteg és a katonák esz­közévé vált. Az egy éve elfo­gadott új orosz alkotmány te­hetetlenségre kárhoztatja a par­lamentet, amely nem képes be­folyásolni az esményeket. Jelzésértékű volt Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök helyzetértékelése az óév vé­gén. Gorbacsov szerint Orosz­ország jövője és demokratikus fejlődésének lehetősége a tét. Ezért elsődleges, hogy sikerül­jön biztosítani a választások szabadságát. A jelenlegi veze­tés ugyanis valószínűleg gör­csösen kapaszkodik majd a ha­talomba. A jelenlegi vezetést eluta­sító társadalom nyomá­sát kifejező politikai erők ezért nyilván megpróbál­ják a választásokat előrehozni. A jelenlegi hatalmi elit viszont azok elhalasztásában, vagy Jelcin alternatívájának felmu­tatásában érdekelt. Nem lehet kizárni, hogy a hatalomcsök­kenéssel növekszik az alkot­mánnyal ellentétes megoldá­sok kísértése. Mindegyik for­gatókönyv arra utal, hogy sú­lyos belpolitikai válság felé ha­lad Oroszország. Vajon 1993 ősze, majd a csecsenföldi véres újév után mi következik még?

Next

/
Oldalképek
Tartalom