Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-24 / 20. szám

1995. január 24., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA És KÖRZETE A hidegre fordult időjárás akadályozhatja a munkálatokat - A Recsk határában épülő szennyvíztisztítómű kiépítését a havazás ugyan nem gátolta, ám amennyi­ben a mínuszok tartósnak bizonyulnak, a betonozást - ha csak átmenetileg is - fel kell füg­geszteni. Jelenleg a telep „lelkének” tartott - a leginkább költség- és időigényesnek számító - levegőztető, illetve ülepítőmedence kialakításán fáradoznak a munkások. A kezelőépület már tető alá került, így remény van arra, hogy a május 31-i határidőre a nevezett műtárgyak is üzemképesek lesznek. A fővállalkozó United Technologies Bureau Kft. ígéretei szerint au­gusztus 15-én már megindulhat a próbaüzem a három települést - Recsket, Parádot, vala­mint Mátraderecskét - is ellátó szennyvíztelepen. Vonzó körülményeket teremtenek Egerbocson a fiatalok számára Pénzügyi kérdésekről esik szó Derecskén A mátraderecskei önkormány­zatnál már megkezdődött az idei költségvetés előkészítése. A kardinális kérdés részleteit a pénzügyi, a gazdasági, a szociá­lis és egészségügyi, valamint az oktatási és ifjúsági bizottság is megtárgyalta. A költségvetés egészével a képviselők - első olvasatban - január 30-án fog­lalkoznak majd. Csomós László fogadóórákat tart... Csomós László, a pétervásárai választókörzet országgyűlési képviselője ma három települé­sen is fogadóórát tart. Terpesen 9-től fél 11-ig, Szajlán 11-től fél 1-ig, míg Bükkszéken 1-től 3-ig kereshetik fel az ott élők észrevételeikkel a honatyát. Bizottsági elnököket választottak Sírokban A közelmúltban ülésezett Sírok képviselő-testülete, ahol a fris­sen megalakult bizottságok el­nöki posztjainak sorsáról is egyezség született. Eszerint a pénzügyi bizottság élére Tuza Gábor, az egészségügyi, szociá­lis és segélyezési élére pedig Boskó János került. Az oktatási, kulturális és sportbizottság el­nöke Baranyiné Török Emma lett, míg a településfejlesztésié Zsidei Istvánné. A leleszi napközi otthon bővítését is tervezik Csütörtökön tartja idei első ülé­sét a tarnaleleszi önkormány­zat. Itt elsősorban a ’95-ös költ­ségvetéssel összefüggő kérdé­seket vitatják meg a képviselők, de szó lesz a napközi otthon, il­letve a halottasház bővítésének, valamint a temető körülkeríté­sének lehetőségeiről is. Varga Károly tárlata a péterkei galériában A szombatok kivételével feb­ruár 3-ig látogatható Pétervásá- rán Varga Károly fazekasmű­vész tárlata a művelődési ház­ban. A népművészet ifjú meste­rének kiállítására a magyar kul­túra napja rendezvényének ke­retein belül került sor. Burgundi Istvánnak, Egerbocs fiatal polgármesterének az ön- kormányzati választásokon már másodszor szavazott bizalmat a falu lakossága.- Önök az elmúlt négy évben nagyszabású beruházásokat kezdtek, amelyeknek nagy része már be is fejeződött. Melyek a további terveik?- Konkrét elképzeléseink vannak - mondja -, de ezek megvalósításában jelentősen korlátoznak bennünket anyagi lehetőségeink. Az 1990-es vá­lasztások után hamar felismer­tük, hogy egy kis község egye­dül nehezen tud fejlesztésekbe kezdeni. Sokkal több a lehető­ség, ha úgynevezett település- szövetségi háttérrel biztosítjuk helyi terveink valóra váltását. Az eddigi nagy beruházásokat is - közművesítés, telefonháló­zat - csak így tudtuk megvaló­sítani. Ezek a kiadások - a nagy összegű állami támogatás mel­lett is - jelentősen megterhelték mind az önkormányzatot, mind a lakosságot.- Úgy tudom, az idősek száma meglehetősen nagy a községben. Ez mennyiben befo­lyásolja az elképzeléseiket?- Való igaz, nehézségeinket az alacsony lélekszám mellett az életkor szerinti megoszlás is fokozza. A 682 lakosból majd­nem százan 70 éven felüliek, nagyon hiányzik az aktív ke­reső réteg. Éppen ezért terveink arra irányulnak, hogy olyan kö­rülményeket teremtsünk, amely vonzó a fiatalok számára, és másokat is letelepülésre kész­tet. Az egyik ilyen megtartó erő a közművesítés és az infrastruk­túra megteremtése, amely már-már városi kényelmet biz­tosít.- Alapvető probléma, hogy a faluban kevés a munkahely. Lát-e valamilyen lehetőséget ennek orvoslására?- Sajnos, a tönkrement téesz nyomán kialakuló kisgazdasá­goknál kicsi a valószínűsége, hogy rentábilisak lesznek. Ez az út tehát nem járható szá­munkra; ugyanakkor bármilyen ipar idetelepítése szintén meg­haladja lehetőségeinket. Ter­mészeti adottságainkat kihasz­nálva talán az erdősítési prog­ramban bizakodhatunk: ha ebbe bekapcsolódhatnánk, több évre munkát biztosíthatnánk a la­kosság egy részének.- Feltétlenül építenünk kell a környék egyedülálló termé­szetvédelmi ritkaságai adta le­hetőségekre, gondolok itt a tu­rizmus megszervezésére, amellyel összhangban elkészí­tettük a falu rendezési tervét. E koncepció keretében egy szol­gáltatóházzal bővítenénk a fa­luközpontot, amely egyben új munkahelyeket jelentene a helybélieknek.- S ha már szó esett az ala­csony lélekszámról... Vajon mit lehet tenni annak érdekében, hogy növeljék a település vonz­erejét?- Mivel valóban kívánatos lenne növelni az itt élők szá­mát, egy utca megnyitásával, telkesítéssel és kamatmentes hi­telekkel szeretnénk segíteni a fiatal házasokat és a betelepü­lőket. Helyre kell állítanunk a beruházások során megrongá­lódott utakat, a főutcán pedig járda építését tervezzük, segítve a gyalogosközlekedést. Te­kintve, hogy a lakosság jelentős része időskorú, növekvő igény van egy napközi otthonra, amit lehetőségeinkhez mérten igyekszünk megvalósítani. Kétségtelen tény, hogy az előző ciklusban a jól együttmű­ködő képviselő-testület nagy­ban segítette, támogatta a pol­gármester munkáját. Nos - az új tagok névsorát ismerve -, most is minden ok megvan a bizakodásra. Karóczkai Júlia Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat TERPES polgármestere: Sály István (független) 1945-ben született Terpesen, ahol azóta is él. Végzettségét tekintve építésztechnikus. 1974-től a pétervásárai költ­ségvetési üzemnél mélyépí­tés-vezetőként dolgozott, jelen­leg a korábbi üzem jogutódjá­nál, a PEVIK Kft.-nél műszaki ellenőr. Az 1990-es választá­soktól társadalmi polgármes­terként dolgozik, így most már a második ciklust kezdhette el. Nős, két leány édesapja. A képviselő-testület tagjai: Antal József, Zvara Albin, Zvara Albert, Kiss Sándor (függetlenek), Menyhárt Géza (SZDSZ). Cigány kisebbségi önkormányzat: Csonka Gábor, id. Bencsik Lajos, ifj. Bencsik Gusztáv (Lungo Drom). ' SZAJLA polgármestere: Vahalcsik István (független) 1942-ben született Egerben. Szakmája szerint mezőgazda- sági gépész. Előbb a pétervásá­rai gépállomáson, majd a szaj- lai termelőszövetkezetben dol­gozott. Szajlán eddig tanács­tagként, vb-tagként, majd ön- kormányzati képviselőként te­vékenykedett a decemberi vá­lasztásokig. Hosszú évekig a helyi népfrontbizottság titkára és a sportkör elnöke volt. Nős, két gyermek édesapja. A képviselő-testület tagjai: Huszár Géza, Ficzere János, Keszje Tibor, Végh Miklós, Vinczéné Szeberényi Ibolya, Tóth György (függetlenek), Juhász Zsolt (SZDSZ), Suha Kálmánné (függet­len, kisebbségi mandátummal). Cigány kisebbségi önkormányzat: Bencsik Urbán, Németh Le­hel (Lungo Drom), Botos Kázmér (független). Tizenegymilliárd forint cserébe a védett területekért? Szemben más, hasonló cipőben járó településekkel, a Tarnale- leszen és a környező községek­ben élők fegyelmezetten vették tudomásul, hogy a kárpótlási törvény értelmében ilyen vagy olyan formában jogosan nekik járó erdők egy részéről le kel­lett mondaniuk. 1993 áprilisá­ban ugyanis - a kárpótlási her­cehurca kellős közepén, tekin­tettel az itt fellelhető értékekre- életre hívták a Tárná menti tájvédelmi körzetet. A kárpótol­taknak és a részarány-tulajdo­nosoknak persze - elméletileg- nem kell lemondaniuk a jogos jussról, ám hogy a gyakorlatban mire tehetik rá kezüket, egye­lőre nem tudni. Az Alkotmány- bíróság ugyan még tavaly no­vemberben kötelezte a kor­mányt: az egykori téeszek terü­letéből kivett védett erdők és legelők ügyét vigye a Parla­ment elé, ám ez idáig jószerivel semmi sem történt e téren. Sóskúti György, a folyamat itteni „levezénylésének” terhet cipelő Bükki Nemzeti Park osz­tályvezetője szerint nehezíti ja helyzetet, hogy a törvények ér­telmében nem kárpótlásról, ha­nem teljes kártalanításról van szó. Ez pedig - országos szin­ten - mintegy 11 milliárdos tó- adást jelentene az államnak, amit aligha viselne el a kassza;. Másik megoldásként kínál­kozna - folytatta az osztályve­zető -, hogy ne pénzben, ha­nem természetben fizessék ki ja tulajdonosokat. A Földműve­lésügyi Minisztérium azonban határozottan tiltakozott az éj­ién, hogy a MEFAG-tól újabb 2300 hektárnyi erdőt, illetve le­gelőt elvegyenek. így ebben a patthelyzetben mindenki a kormánytól várja a megoldást. Négy gyermek már otthonra lelt az újjávarázsolt recski kastélyban A közelmúltban fejeződtek be a recski Barkóczy-kastéy felújí­tási munkálatai, így immár fo­gadóképes az eredetileg húsz­helyesre tervezett Mária Ol­talma Gyermekotthon. A buda­pesti székhelyű, Páli Szent Vincéről elnevezett irgalmas- nővérek által fenntartott intéz­mény már most sem üres: négy szolnoki elárvult testvért gon­doznak a patinás épületben, de a napokban várják nyíregyházi társaik érkezését is. A kastély még a ’40-es évek elején került az egyház birto­kába a Barkóczy-családtól, ám az ’50-es évek elején ezt az épületet is államosították; előbb az AVH használta, majd a tanács napközije lett. A szük­séges karbantartási munkála­tok elmaradása miatt azonban idővel lakhatatlanná vált, és közel tíz esztendeig állt üresen, gazdátlanul. A rendszerváltást követően az Irgalmasrend visszaigé­nyelte az műemlék épületet, és az állami kártérítésből - ame­lyet az egyházmegye is kiegé­szített - felújíttatta. A mintegy 10 millió forintos beruházás „megkoronázásaként” Sere­gély István egri érsek felszen­telte a kastély épületében újonnan kialakított kápolnát e hónap közepén. Mint Szörényi László parádi esperes elmondta, az egyház­megye területén működő gyermekvédő intézetekkel már korábban felvették a kapcsola­tot, ugyanis ők irányíthatják át ide az elárvult apróságokat. Rédei Margit nővér, a gyer­mekotthon vezetője szerint a kastélyban akár 18 esztendős korukig is maradhatnak nevelt­jeik. Egyelőre arról sincs szó - jelentette ki a nővér -, hogy helyben, az otthonban oldanák meg a gyermekek oktatását.- Nem célunk - folytatta -, hogy a világtól elzárva nőjenek fel a hozzánk kerülő csöppsé­gek; ők a többi gyerekkel egy­ütt járnak majd a helyi óvo­dába, illetve iskolába. (-ne) A napokban szentelték fel az épületben kialakított kápolnát...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom