Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-23 / 19. szám
6. oldal Az Olvasók Fóruma 1995. január 23., hétfő Hónapról Hónapra Egy törölt biztosítás története AB-AEGON Általános Biztosító Rt. Egri Fiók Igazgatójának Eger Tisztelt Igazgató Úr! 1994. 12. 28. keltezésű levelükkel 1994. 07. 01. hatállyal törölték állományukból a Recsk, Ércbánya Itp. 27. 2/2. lakásunk biztosítását, késedelmes befizetés miatt. A késedelmes befizetés egyébként az Önök sorozatos hibáiból adódott, ezért a törlést mélységesen felháborítónak tartjuk! Úgy látszik, nincs szükség az ügyfelekre, mert ha a mi hibánkból történt volna is a késedelem, véleményünk szerint egy felszólítást lehetett volna küldeni - más biztosító ezt így teszi -, ám mindez elmaradt. Most röviden leírom az Önök sorozatos, több évre visszanyúló, téves, hanyag ügyintézéseit. Tesszük ezt azért írásban, mert az Önök dolgozói szóban eddig minden évben megígérték, hogy a későbbiekben már minden rendben lesz biztosításunkat illetően, de ez - sajnos - nem lett igaz, sőt, a rossz munkájukból adódó késedelmes befizetést nekünk „tudták be”, amely tény levelünk megírására késztetett. 1990.03.29-én feleségem - Tóth Tibor üzletkötőjükkel — biztosítást kötött a LAKÁSUNKRA és (ezt törölték) NYARALÓNKRA. Az első évben még minden rendben volt, de már az 1991. évre csak a nyaralóra kaptuk meg a befizetési csekket. Ahhoz, hogy a recski lakásunkra befizethessük a biztosítási díjat, be kellett utazni Egerbe, az ottani fiókjukhoz, ahol - ide-oda küldözgetésünket követően - a harmadik ügyintéző kiszámolta az emelt díjú összeget, s megkaptuk a csekkeket is. Az ügyintéző - amiatt, hogy e hiányosság előfordulhatott - a számítógépet okolta, s megígérte, többször ez nem fordul elő. Sajnos, ez nem így történt, mert minden év elején - felváltva a feleségemmel - utaznunk kellett Egerbe, és fiókjuknál úgy „harcoltuk” ki a díj kiszámítását. Volt eset, amikor még ezt is elhibázták, s nekünk kellett itthon korrigálni! Az 1993-as év végén - hogy végérvényesen rendezzük a sorozatos mulasztásukat - kötvényekkel felszerelkezve utaztam Egerbe, s az igazgató úrral szerettem volna beszélni. Mint ahogy ez lenni szokott, értekezleten volt - közölte velem az illetékes munkatársa, így meg kellett „elégednem” egy osztályvezetővel, akihez a munkatárs elkísért. Az osztályvezető úr lemásolta az általam vitt kötvényeket, valamint az eredeti díjmegállapítást, majd megígérte, hogy 1994 januárjának vége felé egyeztetik, ügyintézik, stb., azaz kijavítják az eddig elkövetett hibákat, amelyek a későbbiekben nem fordulhatnak elő, annál is inkább, mert Egerben is lesz számítógép, így a munkafolyamatok jobban ellenőrizhetőek lesznek. 1994 januárjának végén azonban nem kaptunk biztosításunkkal kapcsolatban semmilyen értesítést. Feleségem többszöri, telefonon való sürgetésére - 1994. 05. 30 keltű postabélyegzővel ellátott borítékban — megkaptuk mind a lakás, mind a nyaralónkra vonatkozó befizetési csekket és az új kötvényeket, így ezek után 1994. 06. 09-én befizettük az első félévi díjakat - 12 db csekken -, majd a későbbiekben a 12. havit december 15-én. 1994 utolsó negyedévében megkaptuk a nyaralónkra az 1995. évi befizetési csekket, a lakásra nem, tehát minden maradt a régiben, illetve ezt Önök azzal zárták le, hogy törölték a lakásbiztosítást, mégpedig a mi hibánkból. A közlésükhöz ezek után mi már örömmel hozzájárulunk, azzal a megjegyzéssel, hogy ilyen hanyag, gondatlan munkát végző biztosítónál nem szabad a továbbiakban ügyfélnek lenni. Megkérdezem még azt is: miért csak 1995 januárjában tudja meg azt az ügyfél, hogy már 1994. július 1-jétől nincs biztosítása, holott a biztosítási díjat év végéig fizette?! Nyaralónk biztosítási díját is azonos módon, illetve időben fizettem, noha Önök szerint „késedelemmel”. Akkor ezt miért nem törölték? Mindez rejtélyes számunkra. Az Önök számára nem...? Tájékoztatásul közöljük, hogy levelünk másolatát megküldjük a vezérigazgatójuknak, valamint - azért, hogy „jó” munkájukat minél szélesebb körben megismerjék - a Heves Megyei Hírlap című megyei lapnak. Szabó László és felesége Recsk, Ércbánya-telep 27. A gyermekeink fogáról van szó... Ha január Az 1995. évi naptárak még alig érintve állnak a helyükön. Zsebnaptártainkban már többé-kevésbé átvezettük a régiből rokonaink, barátaink, ismerőseink címét és telefonszámát, hogy ha szükség lesz rá, kéznél legyenek. Ez is hozzátartozik az évnyitáshoz, meg az is, hogy iskoláink diákjai újra benépesítették a várost, visszaérkezve a karácsonyi vakációról. Visszaérkeztek, hogy újra kézbe vegyék a hetekre letett tankönyveket, füzeteket, szótárakat. A viszonylagos ünnepi csendnek vége, bár ez eddig sem volt zavartalan, ha a napokon keresztül szóló dudakoncertekre, avagy az akármilyen tilalom és büntetés kilátásba helyezése ellenére nagyokat robbanó petárdák ijesztegetésére gondolunk. Még szerencsésnek mondhatjuk, hogy súlyos sérülések nem történtek. A téli sportok kedvelőit eddig nem kényeztette el a nagy természet, hisz hiába kapott a gyerek karácsonyra ródlit, sít, korcsolyát vagy korcsolyacipőt - ki mit -, ha ugyan kapott, hisz ezek megvételéért igencsak bele kellett nyúlni a pénztárcák rekeszeibe. Hó- és jéghiány miatt e sportszerek mindeddeig csak a szobák sarkaiban búslakodtak, teljes nyugalomban. De most, téliesen szólva, úgy látszik, megtört a jég, mert az elmúlt napok felettünk vonuló hófelhőiből megeredt a hókristályok sok-sok milliárdja, és fehérbe vont hegyet-völgyet, földet, utat, fát, háztetőt. Kiszakadt az angyalok dunnája - mondták régen. Persze, erre a szólás-mondásra már a mai fiatalság, de még a közép- nemzedék sem emlékezhet, mert az angyalok is negyvenva- lahány évig lakat alatt voltak, s gondolni sem lehetett rájuk - legfeljebb titokban. Szóval: január, tél, fehérség, gyermeki öröm, hógolyózás, kipimlt arcok, tiszta levegő. A tél ilyen örömeit kedvelők Válasz Czipó Lászlónénak: 1995. január 9-25. között választókerületem mind a 38 településén fogadóórákat tartok. Fogadóóráimon sokan keresnek meg egyéni problémáikkal. Ezek közé tartozik a hadirokkantak, hadiárvák, hadiözvegyek ügye is. Az ez ügyben hozzám fordulóknak személyesen és írásban is közöltem, hogy a hadirokkantakra, hadiárvákra, hadiözvegyekre vonatkozó törvény megszületett ugyan, de - sajnos - hatályba- akkor tél fel-felpillantanak a magasba: lesz-e folytatása? A sí szerelmesei reménykedve s tágra nyílt szemmel nézik a napi hójelentéseket, a hazaiakat és külföldieket egyaránt, s tervezik a régen várt sítúrákat. A korcsolyázók a hőmérő higanyszálát tanulmányozzák, azzal az óhajjal, hogy „jaj, el ne olvadjon a jégpálya sima tükre, ahol a zene hangjait követően - a nagy-nagy esések mellett - jól lehet andalogva körülsiklani a jégen, egészen záróráig. De mindennek két oldala van. Ami az egyiknek kedvtelés, szórakozás, öröm, az a másiknak aggodalom, gond, megpróbáltatás lehet. Értem ezt azokra, akik gépkocsiba, autóbuszba ülnek, hogy munkahelyüket vagy másféle utazási céljukat így érjék el. A járművezetőknek most - természetesen máskor is - fokozottan a legteljesebb odafigyeléssel, óvatossággal, körültekintéssel kell közlekedniük. Felelősségük igen-igen nagy, hisz elsősorban utasaik testi épségére kell vigyázniuk, nemkülönben az általuk vezetett járműre is, mert az is több milliós érték. Épp azért nem kívánatos, hogy hófúvás, hótorlasz kapja el őket, vagy az útmenti árokban kössenek ki, ami mindenképp kockázatos, de könnyen végzetes is lehet. Szeretnénk remélni, hogy ilyenre nem kerül sor. Tehát öröm és vidámság van a mérleg egyik serpenyőjében, gond és aggodalom a másikban. Melyik a súlyosabb, melyik a könnyebb? Ki dönti el? Nem is vesztegetem tovább a szót. El lehet ezt egyáltalában dönteni? Most mindenesetre január van, tél van, jégcsap az ereszen, jégvirág az ablakon. Ezzel kell számolni. Ha szerencsénk lesz, majd csak megússzuk valahogy. Reméljük, épségben. Csillag László lépését, illetve az ezekre járó pénzösszegek kifizetését a kormány 1995. január 1-jéig elhalasztotta. Tehát a hozzám fordulóknak a tájékoztatást, az információt megadom. Ami az 1994. december 19-én Kisnánán (tehát nem az én választókerületemben) megtartott rendezvényüket illeti, azon parlamenti elfoglaltságom miatt nem tudtam részt venni. Csomós László képviselő A Családi Tükör rovatban jelent meg - más sajtótermékre hivatkozva - „A fogainkról van szó...” című fejtegetés január 13-án, pénteken. Nem vagyok babonás, a baljós dátum ellenére a glossza lehetne akár jó is. De - sajnos - nem jó. Fölöslegesen ráijeszt a tisztelt olvasóra, beleplántálja a gyanakvás mételyét: hátha tényleg az orvosok (és mások) csalárd „biznisze” az egész fluor-história. Lehet benne valami, egyébként miért bélyegezné „nagyszabású szélhámosságnak” ezt a „fluo-rőrületet” egy Harvey, egy Marilyn és ráadásul Diamond?! Édesem - mondja asszonyának X úr az újságja mögül -, szólj az óvónőnek, hogy Lacikának ne adjanak több Dento- car tablettát! Hogy miért? Itt van: Amerikában évente ne- gyedmillióan pusztulnak el flu- oridmérgezésben... Szóval a glossza - sajnos - nem jó. Feltételezem, hogy a hazai lakosság őszinte féltése vezérelte a rovatvezetőt, amikor közlésre érdemesnek minősítette ezt az írást. Azonban több megfontolást érdemelne, ha nem egészen ismert vizekre evez az ember. Ami a hazai szakemberek véleményét illeti, az valóban nem egyöntetű... A valós helyzetet jól megközelítem, ha azt állítom, hogy száz fogorvos közül legalább nyolcvannak meggyőződése, hogy a fluort a gyerekeknek adagolni kívánatos (természetesen a sajátjaiknak is), tizenkilenc szerint a szer hasznának mértéke vitatható, de biztosan nem árt. És talán akad egy, aki úgy véli, a fluor veszélyes méreg, óvakodjunk tőle. A külföldi szakemberek nézete a honiakéhoz hasonló. Sok nyugati országban 20-30 év óta kapnak fluort a gyerekek. Kevesebb is a szuvas foguk, méghozzá sokkal. A szer kedvező hatását és veszélytelen voltát a szakma részletekbe menően és ismételten bizonyította. Neki higgyen, tisztelt Olvasó! Dr. Bagi István megyei szakfőorvos, a MOK megyei alelnöke Már mindent lehet? A Hírlapban január 10-én megjelent, „Az elcsattant pofont sajátos számonkérés követte” című cikk kapcsán az olvasókkal szeretném megosztani véleményemet. Nos, a rendőrség véleménye, hogy a fiatalok között voltak skinhed kinézetűek is, valamint az, hogy a jövőben fokozott rendőri jelenlétet biztosítanak a Frank Tivadar utcában és környékén. Ez valóban bölcs elgondolás, hiszen cigány bűntanya van ott, és szabadon garázdálkodnak. Tudom, mert hosz- szú évekig laktam a kömmyé- ken. Tavaly tavasszal betértem a Patkó borozóba, ahol régi ismerősömmel találkoztam, aki csúnyán össze volt verve, véraláfu- tás a szeme alatt. Elmondta, amiért nem tudott cigarettát adni a cigányoknak, megverték, összerugdosták. Kérdem én: itt már mindent lehet?! Én nem ítélem el a nemzetiségüket védő magyar fiatalokat, de ezeket a rajtunk élősködő cigánybandákat meg kellene fékezni. Nem titok, hogy a bűnözők között tíz közül nyolc cigány. Nem tudnak beilleszkedni a társadalomba, nem szeretnek dolgozni. Itt, a lakótelepen látom, mit csinálnak. Amikor megkapják a szociális segélyt, napokig dorbézolnak, késő éjszakáig énekelnek, táncolnak, magnót bömböltetnek. Senkire nincsennek tekintettel. Ha valaki szóvá meri tenni, megfenyegetik. Élő példa erre az a cigánynő, aki azt mondta, "majd én megszívatom ezeket.” A saját lakásukat tönkreteszik, amit a társadalomtól kaptak. Nem vigyáznak semmire, a parkban fiatal fenyőfákat csavarnak ki, a buszmegállóban az újonnan épített váró üvegfalát kitörik, jobb esetben festékszóróval befújják. Szerintem megérettek arra, hogy kitelepítsék őket - mondjuk a Hortobágyra. Legyenek együtt, legyen önkormányzatuk. Teremtsenek maguknak munkahelyeket. Azt mondják, van közöttük tanult ember. Akkor legyen kórházuk, iskolájuk, dolgozzanak, boldoguljanak. Simon Ferenc Eger A fentebb közölt olvasói levél hangnemétől, az abban foglaltaktól szerkesztőségünk teljes egészében elhatárolja magát. Nem hisszük, hogy az ilyen megnyilvánulások - amelyek kísértetiesen hasonlítanak a rasszizmus tombo- lásának rosszemlékű esztendeire - elősegítik a kétségtelenül meglévő problémák megoldását. Sajnos, egyre feltétlenül jók: arra, hogy tovább szítsák a gyűlöletet... (A Szerk.) „Az információt megadom” A világ legnagyobb temetője... Az auschwitzi múzeum Az egykori auschwitzi haláltábor helyén a lengyel állam 1947-ben hozta létre az Auschwitz-Birkenau-i múzeumot, amely évente csaknem félmillió látogatót fogad. A 191 hektáron működő komplexum a zsidó nép szenvedésének jelképe és a világ legnagyobb temetője is egyben: a II. világháború idején a lengyelországi Oswiecimben közel másfél millióan lelték halálukat, köztük több mint egymillió zsidó. Az „Arbeit macht frei” (A munka szabaddá tesz) feliratú kapujával, gázkamráival, halottégető kemencéivel, szögesdrótjaival a borzalom néma tanúja, mementó az utókor számára - írja az AFP. A múzeumot megalakítása óta 22 millióan látogatták meg, a 17 millió lengyelen kívül főként németek, amerikaiak, olaszok, franciák és izraeliek érkeztek ide. Területén 150 épület, 300 rom, több kilométernyi szögesdrót, több ezer tárgy található. Az áldozatok emlékére helyezett el a múzeum igazgatósága a közelmúltban egy táblát, amelyen 20 nyelven olvasható a következő felirat: „Ez a hely, ahol a nácik csaknem másfél millió főként zsidó származású fétfit, nőt és gyermeket gyilkoltak meg, ne legyen soha többé a reménytelenség kiáltása, sokkal inkább örök figyelmeztetés az emberiség számára.,, Továbbra is változatlan áron! "Azért fizetem elő a Heves Megyei Hírlapot, mert minden fontos információt már kora reggel elolvashatok benneT ...És az sem mindegy, ha megrendelem a lapot, akkor egy évben több mint két hónapig ingyen kapom meg az újságot. ...De a negyedéves előfizetés is megéri, mert így is több mint tizenöt Heves Megyei Hírlapnak spórolom meg az árát; ...Én is tudom, hogy előfizetve olcsóbb a Heves Megyei Hírlap, és telefonon is megrendelhetem a (36) 412- 646-os telefonszámon!" HEVES "g'HÍRlAf Előfizetői megbízás HEVES ""HÍRLAP Alulírott megrendelem a Heves Megyei Hírlapot 19..........................hó naptól az alábbi fizetési mód és ütemezés szerint. □ Nyugta ellenében készpénzzel fizetek. □ Meghatalmazom az AS-M Kiadói Kft.-t, hogy az előfizetői dijat lakossági folyószámlámról megterhelés útján beszedje: Pénzintézet neve:...................................................................................... Folyószámla száma:............................................................................... Közületi számla ellenében fizetek- átutalással (számlaszám:..........................................................................)- csekkel. Fizetési ütem. □ havonta □ 2 havonta □ negyedévente □ fél évre □ egész évre Megrendelő neve:......................................................................................................... . L akása:............................................................................város...................................... A megrendelőlapot kérjük zárt borítékban beküldeni a következő címre: AS-M Kiadói Kft. 3300 Eger, Barkóczy u. 7. Dátum:................................................................ .................................... . .utca................házszám a láírás Megrendelését telefonon is megteheti a (36) 412-646-os telefonszámon
