Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-17 / 14. szám
1995. január 17., kedd Gazdaság 9. oldal A tervezők elismerése - Egerben az Év Háza ’94 pályázat során nemrégiben - a középület kategóriában - ötvenezer forinttal jutalmazta a zsűri a Kistályai úti benzinkutat tervező kollektíva munkáját. Mint lapunkban korábban hírül adtuk, az elismerés Fehér Lászlót, Mácsai Juditot és Hoór Kálmánt illeti... FOTÓ: KAPOSI TAMÁS Recsken az Állami Vagyonkezelő Rt. eladásra kínálja egyik üzletrészét Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság nyílt pályázaton kívánja értékesíteni a Recski Ércbánya Vállalat reorganizációjakor tulajdonába került Enargit Kft. üzletrészt - jelentette be Lascsik Attila, az ÁV Rt. vezérigazgatója. A társaság a recski ércbánya környezetében lévő Lahóca területén végez folyamatosan nemesfémérc-kutatást. A korlátolt felelősségű társaságban az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságnak 5,88 millió forint névértékű, 10,3 százalékot megtestesítő törzstőkehányada van. A többi az ausztrál Swan Recources kezében van. A társaság legutóbbi mérlegfőösszege tizenkétmillió forint volt, amiből 9,5 millió a saját tőke. Az AV Rt. üzletrészének megszerzéséhez csak készpénz vehető igénybe. A majdani értékesítésnél elővételi joga van a kft. tagjainak, magának a társaságnak, illetve a taggyűlés által kijelölt személynek. Négy év alatt hétmilliárd dollárt fektettek be a külföldiek hazánkban Továbbra is Magyarország a külföldi tőkebefektetések első számú célpontja régiónkban - derül ki az 1994-es évről eddig napvilágra került különböző statisztikákból. Ez azért is meglepő, mert a privatizáció üteme éppen tavaly lassult erőteljesen - hangsúlyozza a Reuter kommentárja. Az előzetes adatok szerint tavaly januártól szeptember végéig a magyarországi külföldi befektetések értéke 926 millió dollár volt. A kormány 1,2 milliárdos értéket jelez előre az egész évre, ami még mindig a legmagasabb összeg a térségben. Lengyelországba körülbelül 800 millió dollár áramlott, Romániába pedig 627 millió. Csehország és Oroszország esetében még csak az első kilenc hónapi adatok vannak meg, 478 millió, illetve 768 millió dollárnyi külföldi tőke áramlott be. Előnyünk a környező országokkal szemben sokat csökkent 1994-ben, de a korán elkezdett piaci reformoknak köszönhetően a befektetések még mindig ide áramlanak a leginkább. Hazánkban 1990 óta hétmilliárd dollárt fektettek be, ez változatlanul több mint a fele a régióba érkezett teljes mennyiségnek. A magyar jogszabályok és szabályozások viszonylagosan igen fejletteknek tekinthetők. Az emberek sokkal inkább piaci módon gondolkodnak, mint a térség más országaiban. A privatizáció tavaly elsősorban a választásokkal kapcsolatos politikai bizonytalanság miatt lassult le - véli a Reuter tudósítója. A befektetések között csak egészen kis hányadot képviselt az állami vagyon megvásárlása, január és október között csupán 10 milliárd forint értékben jutottak ilyen módon vagyonhoz a külföldiek Magyarországon. Az 1993-as adat í 13 milliárd forint. A befektetések tehát egyre kevésbé függenek a privatizációtól. Szakmai körökben úgy vélik: miközben Magyarország, várhatóan, továbbra is a külföldi tőke kelet-európai kedvence lesz, nagyobb szomszédai előbb-utóbb annyira vonzóvá válnak majd, hogy lehetetlen lesz mellőzni azokat. A régió iránt érdeklődők előbb-utóbb más országokba is eljutnak, és ez természetes dolog. „Csendes” lemez a Dunaferrtől Az építő-, jármű- és gépiparban használható, egyes termékek előállítási költségeit csökkentő újdonság, az úgynevezett csendes lemez gyártását kezdik meg a Dunaferr műanyag-bevonatos lemezeket gyártó magyar-osztrák vegyes vállalatánál, a Skinfix Kft.-ben. Két acéllemez, vagy egy acéllemez és más fémlemez közé speciális technológiával egy néhány mikron vastagságú, hőre lágyuló fóliát ragasztanak, s ezáltal - attól függően, hogy az acéllemez mellett milyen más fémlemezt használnak fel - olyan anyagot nyernek, amely megőrzi ugyan az acél eredeti mechanikai tulajdonságait, de alkalGazdasági Hírek más hangszigetelésre vagy korróziógátlásra, saválló termékek is készíthetők belőle. Az önkormányzatok és a falugazdászok A csaknem nyolcszáz falugazdász közül 118-nak véglegesen megszűnt a szerződése. Ezzel mintegy tizenöt százalékkal csökkent a létszám. A falugazdászok decemberben aktívan közreműködtek a megyék agrárkamaráinak a szervezésében, s felvették a kapcsolatot az új önkormányzati testületekkel, a polgármesterekkel is. Az önkormányzatok igényt tartanak a már kialakult szakmai hálózat munkájára, s a tervek szerint anyagilag is készek hozzájárulni a hálózat fenntartásához. Több magyar áru került Szlovéniába A Horvátországba irányuló magyar export értéke tavaly 130 millió dollár volt, míg Szlovéniában 173 millió dollár értékű magyar áru talált vevőre. Ez az egy évvel korábbihoz képest 85, illetve 41 százalékos növekedést mutat. A Hungaropharma raktár telepe Ajkán Ajkán építi fel új telephelyét a Hungaropharma, amely a hazai gyógyszerforgalom ötven százalékát bonyolítja le. Ez a telep a Dunántúl nagy részét látja majd el. A következő években a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön is hasonló raktárházat építenek. Mind kevesebb jut műszaki fejlesztésre A központi költségvetésből mind kevesebb pénz jut innovációra, műszaki fejlesztésre. Elsősorban a vállalatok költenek arra - mondta Gulácsi Gábor, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára a Magyar Innovációs Alapítvány legutóbbi sajtótájékoztatóján. Szakemberek szerint jelenleg a bruttó nemzeti össztermék 0,6 százalékát költik innovációra. Ez kevés, de a kormány által kidolgozott hároméves modernizációs program végére a műszaki fejlesztésre fordítható összeg elérheti majd a bruttó nemzeti össztermék két százalékát. Nyíri Lajos, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ügyvezető igazgatója elmondta, a Központi Műszaki Fejlesztési Alap továbbra is elkülönített alapként működik, de a központi költségvetésből nem kap támogatást - hangzott el a helyettes államtitkártól. Ugyanakkor a Gazdaságfejlesztési Alapból - amelyre a költségvetési törvény 5,3 milliárd forintot irányoz elő - az ipari miniszter döntése szerint kétmilliárd forintot átadhat a Központi Műszaki Fejlesztési Alapba. A sajtótájékoztatón azt is bejelentették, hogy az elmúlt év legjelentősebb műszaki eredményének érdembeli elismerésére a Magyar Innovációs Alapítvány az idén is meghirdeti a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot. A nagydíjat és a hozzá tartozó félmillió forintot évente egyszer adják ki. A pályázatra magyar magán- személy, illetve hazánkban bejegyzett vállalat, vállalkozás jelentkezhet február 27-ig. Eredményt — várhatóan - márciusban hirdetnek majd. A kistérségekkel lehet... M ilyen következményekkel járt a társadalmi-gazdasági rendszerváltás falvainkban? Ezt vizsgálták nemrég azon a konferencián, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti ás Faluszociológiai Bizottsága rendezett. A résztvevők három szekcióban - az átalakuló mezőgazdaság, a társadalmi problémák falun és a vidékfejlesztés témaköreiben - vitatták meg ezt a fontos kérdést. A résztvevők arra a megállapításra jutottak, hogy hazánkban a falusi társadalom szerkezete a nyolcvanas évekre stabilizálódott. A rendszerváltás nyomán viszont ismét meglehetősen ingataggá vált. A korábbi stabilizálódás lényegében azt jelentette, hogy a falusi társadalom helyzete viszonylagosan javult, mérséklődtek az egyenlőtlenségek, amelyek inkább csak regionálisan nyilvánultak meg. Időközben kialakult a helyi elit, és az értelmiség egyre több településen önálló csoportként jelent meg. Lényegében ezt bontotta meg a rendszerváltás jó néhány velejárója. Mindenekelőtt a tulajdonviszonyok megváltozása, továbbá, hogy a munkanélküliség berobbant a falusi társadalomba is. Eközben az agrártermelés gondjai, feszültségei előtérbe kerültek. Mindezek hatására a falusi társadalom a szétesés állapotába került, ugyanis egyelőre nem tudni, milyen lesz a gazdálkodás, miként alakul az új elit, és egyáltalán elindul-e falvainkban a polgárosodás? Vélemények szerint nagy fontossága van, hogy a társadalmi-gazdasági folyamatok mellett a kistérségek helyzetét vizsgálják meg. Ott lehet ugyanis élesben látni, hogy mi van a „mélyben”. Ezek segíthetik elő igazán a folyamatok megismerését. Az előadók inkább a valóság feltárására törekedtek, és ráirányították az illetékesek figyelmét a falusi társadalom gondjaira, feszültségeire. Felvetették, hogy a valós veszélyek megoldást sürgetnek. A lehetőségek közül érdekesség volt az, ami az úgynevezett szociális földalapról hangzott el. Ez a Népjóléti Minisztérium kísérlete egy lehetséges szociálpolitikai program kialakítására. Ennek lényege az, hogy differenciált kedvezményekkel, szolgáltatásokkal támogassák a családi munkavégzést azokon a területeken, ahol a hátrányok halmozódnak, és a munkanélküliség is tömegessé vált. Van szabad erő, és föld áll az önkormányzatok rendelkezésére. Ez afféle „szociális háztáji”, amely a rossz helyzetben levő családoknak elsősorban földhasználatot, vetőmagot, talajmunkát és tanácsadást biztosít. Emellett lehetővé teszi a gépbérletet, a szállítást, a képzést is. Mindezek révén egy-egy család az önellátástól eljuthat a piaci termelésig is. Az önkormányzatok igen jó partnerek ehhez Szabolcs-Szatmár-Be- reg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyében, ahol ez már működik, és 140 millió forint össztámogatást jelent. A z érdekes témakör sokoldalú megvilágítását szolgálta tehát ez a konferencia. Hozzájárult a valós helyzetelemzéshez, nem kevésbé ahhoz, hogy ráirányítsa a figyelmet a megoldás módozataira. Mentusz Károly Mezőgazdasági szövetkezetek, kft.^k, egyéni gazdálkodók figyelmébe! CUKORRÉPA* TERMESZTÉSI lehetőséget kínálunk 1995*re Elérhető ár: 4CCC Et/tenna. Minimális terület: 5 hektár termelőnként, 30 hektár községenként. Garantált felvásárlás. Szaktanácsadás. A termeléshez szükséges: - műtrágyát,- vetőmagot,- gyomirtó szereket,- rovalölő szereket,- gombaölő szereket, kedvező hitelfeltételekkel biztosítjuk. Igény esetén elvégeztetjük a vetést és a betakarítást. Termelési szándék esetén, szakembereink felkeresik Önöket és részletes tájékoztatást adnak. Jelentkezni lehet levélben: MÁTRAVTDÉKI CUKORGYÁRAK Rt. 3000 Hatvan, Radnóti tér 2.
