Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-16 / 13. szám
6. oldal Az Olvasók Fóruma 1995. január 16., hétfő Hivatalosan engedélyezett, jóváhagyott „rablás”...? Nem foglalkozom azzal, hogyan beszéltek arra rá, hogy vezessük be otthonunkba a gázfűtést. Sajnos - bevezettettük és használjuk is a gázt. Azzal nem foglalkozom, hogy az induláskor egy köbméter gáz ára mennyi volt, hogyan változik és mi lesz a jövőben. Azzal már igen, ha napjainkban bármilyen probléma van a készülékeinkkel, azok javítása, karbantartása mibe kerül. Arányban van-e a kért szolgáltatás a fizetnivalóval? Az alábbi történt 1995. január 7-én: Január 6-án az egri gázműveknél bejelentettem, hogy nem tudjuk begyújtani a konyhai konvektort. Közölték, hogy másnap, azaz 7-én kijön az ügyeletes. Kijött. Pillanatok alatt leemelte a konvektor külső burkolatát. Próbálta begyújtani - nem sikerült. Kivette a „gázlángfú- vókát”, belenézett, megvan: mondja, tűvel megpiszkálta, visszarakta. Begyújtotta - sikerült. Csavarhúzóval valamit igazított, majd sprével két helyen ráfújt a készülékre. Egy mozdulattal visszarakta a külső burkolatot. Kész. Az egész művelet kb. hét-nyolc percig tartott. Alkatrészt nem cserélt, anyagszükséglet a javításhoz nem kellett. Ezután a számla megírása következett: a kiszállás 275 Ft, a fúvóka tisztítás 619 Ft, ez összesen 894 forint. Hát mi ez, ha nem egy „mocskos rablás" ?! Ehhez semmit nem tudok hozzátenni, sem elvenni, csak azt, hogy három napi megélhetésemet fizettem ki tíz perc munkáért. Szabó Antal Eger, I. It. Olvasószolgálat, Pf. 23. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával természetesen a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Adott esetben a levél szerzőjének nevét és címét nem közöljük, de a levelet a közérdeklődésre való tekintettel ismertetjük. Címünk továbbra is változatlan: Heves Megyei Hírlap Szerkesztősége, 3300 Eger, Pf. 23. Végsösoron én zavartam őket...? Szomorú tapasztalatom volt egy, a megye élén álló intézményben, hivatalos okmány megírásával kapcsolatosan. Nem volt még rá precedens, hogy észrevételemet újságnak megírjam, de ez az eljárás megalázó részemre, valamint az intéző személyére nézve kompromittáló. Történt ugyanis, hogy egyik polgártársammal nézeteltérésem támadt. Ezzel kapcsolatosan a megfelelő intézményhez fordultam sérelmemmel, becsületes nevem és pontos címem aláírásával. Válaszában az intézmény a vezeték és a keresztnevemet is összekeverte a szóban forgó polgártársam nevével. Elmegyek akkor a bizonyos hivatalos személyhez (személyigazolvánnyal) kijavíttatni, gondoltam ezzel az ügy le lesz rendezve. Tévedtem. Következik a nézeteltérés rendezése, kiküszöbölése, a gépírónő rögzíti a dolgokat, a név még mindig a legelső borítékhoz igazodik. Ismételten javítattva, nyomatékosan felhívjuk rá a figyelmet. Egy hét múlva elkészül az a bizonyos hivatalos „egyezség”, még mindig az összecserélt névvel. Már nincs kedvem leírni a következő procedúrát, egy hivatalos okmánnyal való bánásmódot, a gépírónő felkapta az írógépet, távozott, én ott maradtam itt-ott javított, senki által (osztály) nem láttamozott, bélyegzett aktával. „Végsősoron én zavartam őket”. Jó lenne, ha mindenki hivatása magaslatán, maradéktalanul ellátná a munkáját a becsületes állampolgárokkal szemben. Kultúremberek vagyunk és meg van a véleményünk, de sajnos a pozícióval sok minden megengedtetik. Nem szeretnék ebből ügyet csinálni, sem egy intézményt rágalmazni, hiszen rendes emberek is dolgoznak ott. Csupán szeretném, ha ilyen dolog ritkán fordulna elő és alkalomadtán a polgárokról, ügyeik intézéséről is esne pár szó. (A teljes név és cím a szerkesztőségben) Omladozó műemlékeink... - Csillogó palota - volt egykoron - ma omladozó műemlék épület. Bizony ráférne már a felújítás az egri Kossuth utcai épületre, amelyben a gyermekrendelő is helyet kapott. fotó: kaposi tamás Őze Lajos vers- és prózamondó verseny 1995. április 27-én Budapesten, a Merlin Színházban tartják meg az országos Őze Lajos vers- és prózamondó versenyt. A részvétel feltételei 14-20 év közötti életkor, legfeljebb 8 perc hosszú szabadon választott műsorral. Jelentkezni kell levélben: 1995. január 31-ig az alábbi címen: Józsefvárosi Művelődési Ház, 1088. Bp. VIII., József krt. 70. A borítékra írják rá: Őze Lajos verseny. Információk:- az elődöntők március 15-19 között lesznek Budapesten, illetve vidéki városokban, amiről március elején tájékoztatjuk a jelentkezőket.-a döntőt este gálaműsor követi, amelyen a helyezettek és neves művészek szerepelnek. A versenyt az „Alapítvány a dadogókért” hirdeti meg a neves színművész születésének 60. évfordulója alkalmából. Az alapítvány elsődleges célja, hogy ezzel is segítse a dadogok társadalmi elismerését, és enyhítse a velük szemben sokszor tapasztalható előítéletet, intoleranciát. Támogatók: II. kér. Önkormányzat Művelődési Iroda, Józsefvárosi Művelődési Ház, Merlin Színház. Postaláda a szerkesztőségben Kovács Józsefné egri olvasónk kérte, hogy helyezzünk el egy postaládát szerkesztőségünkben, hiszen napjainkban olyan drága a postai kézbesítési díj, hogy sokan inkább megspórolva a bélyegköltséget, írásos észrevételeiket bedobnák a postaládába. Olvasónk kérésének eleget téve a szerkesztőség előterében el is helyeztük postaládánkat, így bárkinek módjában áll javaslatát, felvetését ilyen módon eljuttatni hozzánk. De be lehet dobni azokat a szelvényeket is, amelyek valamilyen játékunkhoz, akciónkhoz kapcsolódnak. Várjuk tehát, hogy valóban hasznos funkciót töltsön be a láda, olvasóink üzeneteit eljuttatva hozzánk. Vad, vagy kártevő? A veszély sokkal súlyosabb, ami a vadon élő, vadászható állatfajokat fenyegeti, mint ahogy azt dr. Kőházi istván, a Heves Megyei Vadászkamara elnöke ismerteti a megyei hírlapban. Ő a vadállományt fenyegető legnagyobb veszélynek azt tartja, hogy az új földtulajdonosok nem védik kellőképpen a vadállományt, hanem „... úgy tekintik, mintha a vad is az övék lenne, holott az államé.” (Arról nem esik szó, hogy a zsákmányolt vad nem az „állam hűtő- szekrényébe” kerül). Kérem, bár úgy lenne, hogy sajátjuknak érezhetnék a földek gazdái a nyulakat, őzeket, fácánokat. Akkor eszük ágában sem lenne kipusztítani azokat, mert hiszen a szaporulatuk levadászása révén tisztes jövedelemhez juthatnának. A baj éppen az, hogy nem tekinthetik sajátjuknak, mert az „állam” elvette tőlük, csak azért, hogy rögtön továbbadja a vadászoknak. A földek gazdái - sajnos - most csak kártevőt látnak a vadban, és ha így marad, ne csodálkozzunk, ha minden eszközt felhasználnak, hogy távol tartsák a földjüktől, veteménye- iktől, termelvényeiktől. A mostani pocokinvázió elleni mérgezés is szomorú példa rá, hogy bizony a nyulaktól, őzektől nem sajnálják a mérget... A világon nincs annyi vadőr, rendőr, aki meg tudná védeni a vadat, ha a mezőgazdát mesterségesen ellenségévé tesszük. Amennyire nagy a veszély, oly könnyű a megoldás. Kedves Vadászurak! A gazdák ilyen elmarasztalása helyett tessék inkább őket is érdekeltté tenni a vadállomány védelmében és biztosra veszem, ők lesznek annak a legjobb, legeredményesebb védelmezői. Reményfy László Eger, Babocsay u.39. A boldog nyertes Az Egerben jól ismert művészházaspár - Blaskó Balázs és Saárossy Kinga - gyermeke, Bálint nyerte meg az AROMA Rt. ajándékkosarát. A különféle ízletes árucikkekből - téliszalámi, bonbon, stb. - összeállított ízléses kosarat Németh Ferenc, az egri Szuperett áruda vezetője adta át az ifjú és láthatóan boldog nyertesnek. A szerencsés gyermek életében remélhetően ezzel egy szerencsesorozat veszi kezdetét, hiszen még az iskoláskort sem érte el. Az ajándékkosár persze, nem csupán az ő, hanem az egész család tetszését elnyerte. fotó: kaposi tamás Szellemi Szilánkok Csecsen ügyek, ügyek a csecsen Kecses, feszes, csecsen csecsen cseperedett Dudajev Az aprócska csecsen nem szopik már orosz csecsen Fel! Támadunk! ...aztán tán feltámadunk... Tovább a lenini úton... visszafelé! Egyik olló nem vájja ki másiknak a hegyét. a Népszavában nevem bár csak macskaköröm, rendületlen tovább rovom csacska köröm. A tisztaság rendet, a piszok piszkot szül. Megyei Hírlap, 94. dec. 23. 5. old.: „Az 1993-ban született... zeneszerző..!’ Hm... tehetséges a kicsike! Apropó: TV Ablak, 94. dec. 30.: Ha e honban kutyák már nem, csak tigrisek lesznek bízhatunk, ők kevesebb emberhúst esznek Érv a halálbüntetés-vitához: Ne ölj! ...mondotta az Úr. De azt nem tette hozzá, hogy az államnak szabad! Czenkár Béla dr.
