Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-16 / 13. szám

4. oldal Hazai Tükör 1995. január 16., hétfő Bábos bemutató Egerben. Rafinált egyszerűség jellemzi az egri Gárdonyi Géza Szín­ház Harlekin Bábszínházának újabb - az évadban már harmadik - bemutatóját. A színpadon megjelenik szekerével három vásári bábjátékos és máris életre kelnek Móra Ferenc legis­mertebb meséinek figurái, a termet pedig betölti az a naiv kedvesség, amely a nagy mesélő írásaiból árad... Ezúttal olyan formát találtak előadásukhoz, amely színpadon, de egy iskolai tornaterem közepén is játszható. A siker ezúttal sem maradt el, dicsérve az alkotókat - Szabó Viola zeneszerzőt, Lovasy László tervező-rendezőt, Hollós Róbertét, a darab íróját -, valamint a három szereplőt: Molnár Évát, Lázár Attilát és Friciu Viorelt. fotó: kaposi tamás Biztonságot az agrárgazdaságnak sági gépek beszerzéséhez szük­Autonómia konferenciát kíván megrendezni az MVSZ Politikai fordulatot vár a Munkáspárt Az 1995-ös év a politikai for­dulat kezdete lesz, hiszen az ár­emelések hatására a választó- polgárok megértik azt, hogy mit is jelent számukra az a kö­zöny, amivel a parlamenti pár­tok viseltetnek a problémáik iránt - jelentette ki Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke szombaton Budapesten, a pártja országos értekezlete alkalmá­ból tartott sajtótájékoztatón. Thürmer kifejtette a sajtó képviselői előtt, hogy a Mun­káspárt várhatóan nem támo­gatja a Független Kisgazdapárt a köztársasági elnök népszava­zás útján történő megválasztá­sára vonatkozó javaslatát. Fel­hívta továbbá a figyelmet az önkormányzati választási tör­vény azon súlyos hiányossá­gára, amely lehetővé tette az Abasáron és Kazáron történt súlyos visszaéléseket. Ennek kapcsán a Munkáspárt kezde­ményezni fogja parlamenti vizsgálat elindítását. Cserháti József, salgótarjáni helyhatósági képviselő szerint súlyos anyagi csőd előtt állnak a helyi önkormányzatok: a ta­valyi évhez képest 20-25 szá­zalékos reálpozíció-romlás várható a megyékben, az ön- kormányzatok anyagi csődre is számíthatnak. A képviselő to­vábbá megemlítette a szociális normatíva ezer forintos csök­kentését, ami szintén komoly nehézségeket okoz. (MTI) Tart a nyomozás zsinagóga-ügyben A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya nagy erőkkel nyomoz a debreceni zsinagógából eltűnt tóratekercsek ügyében. Ambrus Vencel rendőr alezredes, me­gyei főkapitány-helyettes szombaton arról tájékoztatta az MTI debreceni tudósítóját, hogy a rongálás bűntettének alapos gyanújával pénteken délután ismeretlen tettes, vagy tettesek ellen indított nyomo­zást időközben - a feltárt ada­tok alapján - különösen nagy kárt okozó lopás bűntettére vál­toztatták, s így adtak ki körö­zést az ismeretlen elkövetők el­len. Ambrus Vencel megerősí­tette a Zoltai Gusztáv, a Ma­gyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazga­tója által pénteken este közölt adatokat. E szerint a debreceni zsinagóga frigy fülkéjében 17 tóratekercset őriztek. Ezekből kettő elégett, tizenöt eltűnt. Értékükre nincsenek még biztos információk, a kárt - amely többmillió forint - sza­kértők bevonásával vizsgálják. A kormány az elmúlt év őszén csaknem 40 százalékkal meg­növelte az agrártámogatások összegét, s ennek felhasználá­sával az őszi mezőgazdasági gondok zömét sikerült elfogad­hatóan megoldani. Az idei ag­rárszabályozásban egy nagyon határozott új vonás érvényesül, nevezetesen az, hogy az ágazat rendelkezésére bocsátott költ­ségvetési támogatások túl­nyomó többségét, csak az ex­port fokozására és a piaci zava­rok leküzdésére lehet fordítani, mégpedig olyan módon, hogy a legfontosabb termékek árát ga­rantálják. A cél az, hogy ennek révén elfogadható mértékű sta­Minden bizonnyal hosszú bör­tönévek várnak Orsós István 34 éves kisasszondi lakosra, akit szombaton délután négyhóna­pos körözés után fogtak el a Somogy Megyei Rendőr-főka­pitányság nyomozói a Rendőri Ezred speciális alakulatának közreműködésével Inkén, ahol egy volt rabtársának a felesé­génél húzta meg magát. Orsóst a múlt év szeptember 14—én elkövetett emberölési kí­sérlet bűntette óta - akkor egy férfit hátba lőtt a sértett apósá­bilitást, és viszonylagos bizton­ságot teremtsenek az agrárgaz­daságok számára. Mindezeket szombaton a Borsod—Abaúj—Zemplén me­gyei Tolcsván rendezett agrár­fórum mintegy félezer résztve­vője előtt hangoztatta Lakos László földművelésügyi minisz­ter. A továbbiakban rámutatott arra is: szó sincs az állami fel­vásárlás rendszerének visszaál­lításáról, csak piaci zavarok esetén avatkoznak be. A felemelt agrárágazati keret igen jelentős részét mezőgaz­dasági gépbeszerzések támoga­tására kívánják folyósítani. Az állam átvállalja a mezőgazdá­tól ellopott vadászfegyverrel - nagy erőkkel próbálták elfogni, mind ez idáig sikertelenül. Or­sósnak nyoma veszett a Kisasz- szond közeli erdőkben. Nappal meghúzta magát, éjjel útra kelt, egy-két napnál tovább nem tar­tózkodott sehol, és senkinek sem árulta el, honnan jött és hová tart. A bűnügyi osztály vezetője szerint Orsós István nem ag­resszív. Ezt állapította meg az orvosszakértő is. Ez azért is ér­dekes, mert korábban sokan seges hitelek kamatainak a 70 százalékát. Ezt a támogatást nem csupán a termelők, de azok is megkapják például, akik gépkölcsönzés céljára vásárol­nak mezőgazdasági gépeket, és azokkal szolgáltatásokat vé­geznek. A támogatás kiterjed a lízingkonstrukcióban vásárolt, működtetett gépekre is. Tovább folytatódik az agrárágazat reor­ganizációs programja. Az e célra rendelkezésre álló keret az idén mintegy 10 milliárd fo­rint értékű beruházást tesz lehe­tővé. A kamatkedvezmény-tá­mogatást a tagi kölcsönök után is megkapják a szövetkezetek. „betyárnak” tudni vélték, hogy egy halállis­tát készített és sokakat megfe­nyegetett, megöli azt, aki fel­adja. A rendőrség ilyen listáról egyelőre nem tud, s bár Orsós bújkálása idején is lopott fegy­vereket, azokat nem használta. E nélkül is meglehetősen sok van a rovásán a hat osztályt végzett férfinak. Az emberölési kísérleten kívül erőszakos kö­zösülés, betöréses lopás és ga­rázdaság miatt kell felelnie a bíróság előtt. Eddig 9 évet töl­tött börtönben. (Folytatás az 1. oldalról) Dobos László alelnök kifejtette: az MVSZ álláspontja az, hogy a kisebbségi magyarság autonó­mia igényétől a szomszédos or­szágokkal megkötendő alap- szerződések semmilyen válto­zatában nem lehet elállni. Bakos István főtitkár ismer­tette az MVSZ kétéves közép­távú cselekvési programját. Céljaik között szerepel a szer­vezet tagnyilvántartásnak kor­szerűsítése, és az MVSZ hiva­tala szakszerű működési feltéte­leinek megteremtése. Jelenleg a szövetség tulajdonát képezi egy székház a Benczúr utcában és 99 évi használati jogot kaptak egy Semmelweis utcai ingat­lanra is, amely korábban a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza volt. Szándékaik szerint az utóbbi lehetne az úgyneve­zett Magyarság Háza, amely egyaránt szolgálhatna a Buda­pestre látogató külhoni magya­rok szállásául és összejövete­leik helyszínéül is. Mindkét épület jelentős anyagi ráfordí­tást igényelne, de az ehhez szükséges pénz nem áll rendel­kezésre. Bakos a továbbiakban el­mondta: az MVSZ alapszabá­lyát októberben módosították, azóta az elnökség elfogadta a szervezeti és működési sza­bályzat alapelveit is. Ezt az elképzelések szerint az idén március 16-án véglege­sítik. Tisztújító küldöttközgyű­lésüket egyébként majd 1996- ban tartják. *** A Magyarok Világszövetségé­nek elnöksége „A magyarság Tőkés László püspök mellett" címmel állásfoglalást juttatott el szombaton az MTI-hez. Ebben közük, hogy megdöb­benéssel és felháborodással ér­tesültek arról a rágalomhadjá­ratról, amellyel Tőkés László református püspököt az erdélyi magyarság és a magyar nemzet egyik legkiválóbb vezetőjét igyekeznek lejáratni. A nyilat­kozat szövege szerint a ma­gyarságot kívül—belül fenye­gető erők mindent elkövetnek, hogy ezt a nemzetet megaláz­zák, jogaitól, nemzeti tudatától megfosszák. Tőkés László a je­lenkori magyar küzdelem szimbóluma, kisugárzó egyéni­sége integráló erő, és hitforrás megannyi magyar közösség­ben. Fájó szívvel állapítják meg, hogy a Tőkés ellen irányuló rá­galomhadjáratnak magyar köz­reműködői is vannak. Az állásfoglalásban a szövet­ség tagjai úgy vélik, hogy Nagy Benedek romániai képviselő gyalázkodásával önmagát semmisítette meg erkölcsileg. Az MVSZ elnöksége szolidáris Tőkés Lászlóval és kéri, hogy mások is nyilvánítsák ki szoli­daritásukat. Fantom vállalkozások A vállalkozások negyede- harmada valójában csak a hi­vatalos kimutatásokban léte­zik, a valóságban nem - álla­pítja meg a Központi Statisz­tikai Hivatal legutóbbi felmé­rése. Az ötvennél kevesebb em­bert foglalkoztató vállalkozá­sokra kiterjedő széles körű vizsgálat célja elsősorban az volt, hogy képet alkossanak a hazai kisvállalkozások hely­zetéről és a kisvállalkozók társadalmi összetételéről. A KSH adatai szerint a vál­lalkozások alapításában a privatizációnak, vagy egyéb, állami, önkormányzati köz­reműködésnek alig van sze­repe. A megkérdezettek - a kisiparosoktól a kft.-vezető- kig - az indulótőkét családi, baráti segítségre támaszkodva teremtették elő. A munkában is jórészt házastársukra, roko­naikra számíthatnak, piaci kapcsolataikban az ismerősök és barátok segítségére vannak utalva, a gazdasági-hivatali szervezetekkel nem sok dol­guk akad. Kezdő tőkéjük a volt mun­kahelyen szerzett hasznos kapcsolat, szakmai tapaszta­lat. Valószínűleg ezzel ma­gyarázható, hogy a kisvállal­kozói szféra társadalmi össze­tétele a gyakori cserélődés el­lenére keveset változott az elmúlt öt évben. Ma is a kö­zépkorú, iskolázottabb cso­portok a döntő elemei e ré­tegnek. E vállalkozások közül le­ginkább a kereskedelem az az ágazat, amelyben sokan pró­bálkoznak. Bevételeik meg­lehetősen alacsonyak, és azok közül, akik jövedelmüket is hajlandók voltak közölni, elég kevesen nyereségesek. A felmérés azt is tanúsítja, hogy az egyéni kisvállalkozók kevésbé képzettek, s kedvezőt­lenebb pozícióból léptek át az önálló szférába, mint a társas vállalkozások elindítói, meg­szervezői. (MTI) Hosszú börtön a somogyi Százharminc éves a Pesti Vigadó A pesti Vigadó százharminc évvel ezelőtt - 1865. január 15-én - nyitotta meg termeit „fényes és nyilvános táncvi- galommal" a régi Vigadó, akkori néven a Redut he­lyén, amely 1849-ben ki­gyulladt és leégett. Az épület - Feszi Frigyes ter­vei alapján - a megsemmisült Redut helyén és részben meg­maradt alapfalainak felhaszná­lásával készült. Duna-parti főhomlokzatán - az emeleti ablakok fölött - címereket áb­rázoló domborműves fríz ka­pott helyet. Az egykori láto­gató a főbejáraton át pillére­ken nyugvó alacsonyabb térbe lépett, amelyből széles lépcső­sor vezetett az emeleti nagyte­rembe és az annak két végén kialakított oldalsó termekbe. A három teret oszlopos, íves architektúra választotta el, míg a nagytermet emeletes árkád­sor határolta el a két hosszol­dalon is. A lépcsőházat Than Mór és Lotz Károly, a Tündér Ilona-mondából mentett fres­kósorozata díszítette. A repre­zentatív helyiségek falmezőit, valamint gazdag kialakítású famennyezetét dús aranyozás borította. A falmezőket kör alakú pannók, arabeszkes be­tétek és oszlopos konzolokon nyugvó szobrok ékítették. A Vigadó falai között szá­mos nagy hírű művész lépett fel. Az épület megnyitásának esztendejében itt mutatta be Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumát. A Vigadó volt az otthona többi között annak az ünnepi ren­dezvénynek is, amelyet Pest és Buda egyesítésének félévszá­zados jubileumán tartottak. Az évfordulós hangversenyen volt a premierje Kodály Psal­mus Hungaricus, valamint Dohnányi Ernő Ünnepi nyitá­nyának is. Az „új” Vigadó a II. világ­háborúban súlyos károkat szenvedett. Az építészeti és kultúrtörténeti műemlék hely­reállításáról hosszú évekig anyagiak hiányában csupán elméleti vita folyt. Újjáépíté­sét végül is 1966-ban kezdték meg. A műemléki részek fel­újítását Czagány György, a belső berendezést Fehérvári Sándorné tervezte. A restau­rált épület 15 esztendővel ez­előtt, 1980. március 12-én fo­gadott ismételten vendégeket. Trükkös rádió- tévékereskedök A híradástechnikai cikkek ille­gális forgalmazása Magyaror­szágon olyan nagymértékűvé vált, ami a hazai gyártók és az itt megtelepedett világcégek ve­zérképviseleteinek is súlyos ér­deksérelmet okoz. A vám- és adótrükkökkel élő importálók évi mintegy 5 milliárd forint költségvetési bevételkiesést okoznak - szögezi le a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőség legutóbbi vizsgálatának ösz- szegzéséről szóló tájékoztató. A hazai gyártók és a világcégek képviseletei hatósági beavatko­zást kértek a híradástechnikai illegális import-termékek for­galmazásának felszámolására. A mostani vizsgálat megál­lapította: a világcégek kemény feltételeket szabnak az üzletek kulturáltsága, az eladók felké­szültsége és a termékbemutatás területén. A vegyes választékot kínáló hagyományos üzletek­ben a termékeket szintén csak megbízható forrásokból szerzik be. A rövid távú vállalkozások viszont bármi áron, kizárólag a haszonra törekednek, terméke­ikre nem kérik meg a forgalma­zás előfeltételéül szolgáló ok­mányokat, s beszerzési forrá­saik is gyakran ismeretlenek. A nagykereskedelmi értékesítés is sok esetben számla nélkül tör­ténik. A jótállási kötelezettségek­nek - az illegális importkészü­lékek kivételével - a kereske­dők általában eleget tesznek, legalábbis a tv-k és videók ese­tében. Gyakori probléma vi­szont, hogy a jótállási jegyen felsorolt szervizek egy része, mikor a vásárló rászorulna, nem létezik. Ennek kiküszöbö­lése csak úgy lenne lehetséges, ha a Kermi a jótállási jegy elle­nőrzésekor békémé az impor­táló által felsorolt szervizekkel való szerződést. Általános probléma az is, hogy az impor­táló cég neve nem szerepel a jó­tállási jegyeken. Ugyancsak sok esetben hiányzik a híradás- technikai cikkek mellől a hasz­nálati-kezelési útmutató. A Fogyasztóvédelmi Főfelü­gyelőség a közelmúltban vég­zett vizsgálat idején összesen 452 üzletet és lerakatot ellenőr­zött, a letiltott áruk értéke 46,9 millió forintot tett ki. Hat eset­ben kellett feljelentést tenniük a felügyelőknek, és 41 esetben kezdeményeztek szabálysértési eljárást. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom