Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-13 / 11. szám

4. oldal Hazai Tükör 4 1995. január 13., péntek Változások előtt a belügyi tárca A Belügyminisztérium műkö­désének továbbfejlesztése ér­dekében néhány változás, szer­vezet-korszerűsítés várható a tárcánál. Várhatóan még januárban helyettes államtitkárt neveznek ki a rendészeti tevékenységek összehangolására. Az adatfel­dolgozó hivataltól elvonják azokat a feladatokat (például az archívumkezelést), amelyek nem tartoznak szorosan a szer­vezet hatáskörébe. A belügyi iratanyag felmérésére egyéb­ként már létre is hoztak egy bi­zottságot, amelybe az érintett szakterület ismert szervezetei delegáltak képviselőket. A nyá­ron hatályba lépő levéltári tör­vénynek megfelelően - egy újonnan létrehozandó részleg közreműködésével - kiválogat­ják és az Országos Levéltárnak adják át a levéltári anyagokat. Stratégiai hangsúlyváltást ter­veznek a Belügyminisztérium informatikai munkájában, megváltozik az OSZH és a Vá­lasztási Iroda helyzete, illetve létrehoznak egy protokoll-rész- leget is. Megvizsgálják azt is, hogy mennyiben lenne célszerű egy kis létszámú hivatali egy­ség kialakítása a tűz- és polgári védelmi ügyek irányítására a minisztériumban. Szánhúzókutya- verseny Sopronban Szánhúzókutya-versenyt ren­deznek január 14-15-én a sop­roni hegyekben. Úgy tűnik, az idén az időjárás is kegyes lesz a rendezőkhöz, Ugyanis hó bo­rítja a verseny színhelyéül ki­szemelt Fáber-rétet, s ha a ha­vazás nem hagy alább, a ku­tyáknak 30-40 centiméteres hó­takaróval kell a hétvégén meg­küzdeniük. A tavalyi verseny idején olyannyira nem volt hó Sopron környékén, hogy a szánhúzó kutyákat kényszerű­ségből kocsik elé fogták. Horváth István, a verseny fő­szervezője az MTI érdeklődé­sére elmondta: várhatóan fél­száz kutya vesz részt a látvá­nyos küzdelemben. Lesznek négy-, hat- és nyolckutyás foga­tok, amelyek 7 és 16 kilométe­res távokat futnak. Különleges attrakciónak ígérkezik az a ver­senyszám, amelyben egy kutya egy síléces hajtóval fut. Szinte az ország minden részéről hoz­nak négylábúakat az ese­ményre. Az érdeklődők azon­ban nemcsak az északi fajták­ban gyönyörködhetnek, ugyanis a versenybe diszkrimi­náció nélkül bármelyik fajta, akár keverék is beszállhat. Nem kétséges, hogy a Károly-kilátó környéke csaholástól lesz han­gos a közelgő hétvégén. Az eredményhirdetésre január 15-én, kora délután kerül sor. A négylábúak kutyaeledelt, gaz­dáik serleget kapnak. Az öt gyilkos közül egy életfogytiglani, ketten 15 évi büntetést kaptak, két másik társuk pedig 9-11 évvel „megúszta” a kalandot (FEB-fotó) Fegyházba kerülnek a mátrai gyilkosok A Legfelsőbb Bíróság csütör­tökön ítéletet hirdetett az 1992. december 14-én történt, úgyne­vezett pásztói géppisztolyos emberölés és az 1993. február 4-i nagyrédei, halált okozó testi sértés elkövetőinek ügyében. A Legfelsőbb Bíróság Fűrész Fe­renc I. rendű vádlott büntetését 15 év szabadságvesztésre sú­lyosította és a közügyektől 10 évre eltiltotta. A legmagasabb bírói fórum az I. fokon eljáró Nógrád Megyei Bíróság ítéletét egyéb vonatkozásban teljes ter­jedelmében helybenhagyta. így Földi János másodrendű vádlott büntetése életfogytig tartó fegyház és nyolcévi köz­ügyektől eltiltás. (A feltételes szabadságra bocsátás legko­rábbi időpontja 16 év.) Pásztor Róbertét négyévi börtönbünte­téssel és háromévi közügyektől eltiltással, ifjabb Batta Bélát 15 évi fegyházbüntetéssel és ki­lencévi közügyektől eltiltással, idősebb Batta Bélát kilencévi börtönbüntetéssel és hétévi közügyektől eltiltással, Baranyi Andrást nyolcévi fegyházbünte­téssel és hétévi közügyektől el­tiltással, Baranyi Zoltánt tíz és fél év fegyházbüntetéssel és nyolcévi közügyektől eltiltással sújtotta az elsőfokú bíróság. Mint emlékezetes, 1992. de­cember 14-én a 21-es főúton Pásztó határában megölték Szabó Miklós vállalkozót. Élete utolsó napján Ford Transit kis­buszával Pásztó felé hajtott, amikor egy Renault megelőzte, és a kocsiból géppisztollyal agyonlőtték. Ebben az ügyben még nyo­mozott a Nógrád megyei rend­őrség, amikor 1993. február 4- én a Heves megyei Nagyrédén, a Megamorv-telepen betörők jártak, akik megölték Szűcs András éjjeliőrt, és 466 ezer 800 forintot zsákmányoltak. (MTI) A szövetkezetek jövője: következzék az integráció korszaka- Fejlődés vagy visszafejlő­dés vár a szövetkezeti gazdasá­gokra? - kérdeztük Hon’áth Gábort, a MOSZ főtitkárát a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsé­gének kongresszusa alkalmá­ból.- Nem tudott akkora kárt okozni a szövetkezés ügyének az elmúlt négy év ideológiai indíttatású támadássorozata, a vezetők pellengérre állítása, hogy végleg elvegye a gazdál­kodók kedvét a szövetkezés gondolatától. Nem véletlenül tartott ki a válságos időkben is a tagság 90 százaléka a szövet­kezetek mellett! Ma már az újra- szerveződésnek nemcsak jelei, hanem példái is vannak, mind több helyen alakulnak új típusú szövetkezetek.- A mai gazdasági helyzet­ben milyen irányban lehet to­vábbhaladni?- A szövetkezetek tevékeny­ségének kényszerútjai vannak. A termelők, ha a vertikum jö­vedelméből részesülni akarnak, rákényszerülnek, hogy saját feldolgozó és kereskedő szer­vezeteket hozzanak létre, leg­alább a helyi ellátásról gondos­kodjanak, ha az exportra nem is futja az erejükből. Magyaror­szágon felesleges élelmi­szer-ipari kapacitás és ugyan­akkor alapanyaghiány van, eb­ből következik, hogy a terme­lésre kellene nagyobb figyel­met fordítani. Meg kell találni az együttműködés lehetséges módjait a magántermelők és a privatizált vállalatok, a felvá­sárlók, a közvetítők, valamint a szaktanácsadók között. Tartha­tatlan, hogy a mezőgazdasági termelők ilyen nagy mértékben kiszolgáltatottjai a pénzintéze­teknek és a kereskedelemnek.- A megoldás?- Nem újabb szervezetekre van szükség, a meglévőket kell átalakítani úgy, hogy a klasszi­kus szövetkezeti feladatokat is el tudják látni. A magyar szö­vetkezeti rendszer a kolhoz­rendszerből hamar kinőtt, de ugyanakkor a nyugati módsze­reket nem tudta adaptálni. Ezt a hidat kell felépíteni.- Mit ért ezen?- A magasabb szintű integ­rációt. Helyi körülmények kö­zött kell megoldani a műtrá­gyázást, a növényvédelmet, a gépellátást, egészen a termék felvásárlásáig és feldolgozá­sáig. Mindenki azt adja, azt szolgáltassa, amire felkészült, így alakul majd ki az az integ­rált, komplex szolgáltatási rendszer, amelynek a végén a fogyasztó is jól jár, hiszen ol­csóbban jobb minőségű ter­mékhez jut majd. (koós) Kamatemelés az OTP-nél Január 26-ától, illetve február 1-jétől az. OTP emeli betétei és hitelei kamatait. A lakossági betétek kamatai 1,5-3 százalékkal emelkednek. Az önkormányzati és a vállalkozói betétek kamata 2,5-3 százalékkal lesz magasabb. A lakossági fogyasztási hitelek kamata 2-3 százalékkal nő, az önkormányzatok és a vállalkozá­sok számára 2 százalékkal drágulnak a hitelek. A lakáshitelek kamatai várhatóan csak április 1-jétől változnak, az emelés mértékéről egyelőre még nincs döntés. Török László, a bank vezér­igazgató-helyettese elmondta, hogy a kamatváltozásokat a pénzügyi politika tendenciái, az inflációs várakozások, a köte­lező jegybanki tartalékráta emelése és a versenytársak ha­sonló intézkedései tették szük­ségessé. A kamatlépések össz­hangban vannak a kormány megtakarítás-ösztönző és fo- gyasztás-visszafogó szándékai­val. Mindemellett az OTP ismét versenyképessé és vonzóvá kí­vánja tenni kamatait az ügyfe­lek számára. A betéti kamatok emelése ezúttal sem volt meg­oldható hitelkamat-növelés nélkül. Az előző két év üzletpo­litikájához képest azonban új­donság, hogy a bank szűkítette a kamatrést, és így ügyfelei több milliárd forintos többlet- jövedelemhez juthatnak. Január 26-ától 1,5-2 száza­lékkal nő az OTP-nél a lakos­sági folyószámla kamata. Száz­ezer forint felett az összeg nagyságától függően 1-3 száza­lék kamatprémiumot fizet a bank. Hárommillió forintnál nagyobb összeg 12 hónapos le­kötésénél így már 27 százalé­kos kamatot kap az OTP ügy­fele. Egy hónapos lekötésnél a kamat 18,5-21,5 százalék. Új­donság, hogy az OTP kártyatu­lajdonosai a látra szóló betétek után is kamatprémiumot vehet­nek fel. Az öt évnél hosszabb időre elhelyezett lakáscélú betétek tu­lajdonosai február 1-jétől há­rom százalékkal több, 25,5 szá­zalék kamatot vehetnek fel. (1- 5 éves felvételnél a kamat 24 százalék.) A vállalkozások és az önkormányzatok ugyanak­kor egyhavi lekötésű betéteikre 20 százalék kamatot vehetnek fel. (Ez 2,5 százalékkal több az eddiginél.) A vállalkozói hite­lek kamata egy éven belüli fu­tamidővel 31, egy éven túl 32 százalékra változik. Február 1-jétől 2,5 százalék­kal emelkedik a takarékle­vél-betét kamata. Egy éven túli lekötésnél így 23,5, két éven túli lekötésnél 24,5, három éven túli lekötésnél 25 százalé­kot fizet egy évre a bank. A nyugdíj-előtakarékossági betét egy éven túli felvételnél 24 százalékot fizet február 1-jétől. 21 százalék lesz az egy éven túli gépkocsibetét kamata az OTP-nél, 24 százalék a gyám- hatósági betét, és 25 százalék az egy év után felvett letéti jegy kamata. A lakossági folyószám­lához kapcsolódó folyó­számla-hitel kamata 27 száza­lékról 30 százalékra módosul. Március 1-jétől változnak a fogyasztási hitelek feltételei is. A személyi hitelek kamata 2-3 százalékkal nő. Egy éven túli lejáratnál március 1-jétől a fe­dezetek szerint 31-32 százalék, éven belüli lejárat esetén 30-31 százalék a kamat. Három száza­lékkal magasabb lesz az áruvá­sárlási hitel kamata; egy éven túl 32, egy éven belül 31 száza­lék. A társasházak, állampolgá­rok betétei egy hónapos lekö­tésnél 18,5, 12 hónapnál 23,5 százalékot fizetnek. A vállalko­zók és egyéb számlatulajdono­sok esetében az emelkedés 2,5- 3 százalékos, egy hónap után 20 százalék, 12 hónap után 23,5 százalék az új betéti kamat. Az önkormányzatok fejlesztési célra 30 százalékos kamattal kaphatnak éven túli lejáratú hi­telt az OTP-nél. (MTI) 1994: kevesebb gyilkosság, de durvább módszerek... Tavaly 289 emberölés, illetve emberölési kísérlet ügyében in­dult nyomozás, ami mintegy 10 százalékos csökkenést jelent 1993-hoz képest. Mindez a rendőrségi ügyek összegzésé­ből derül ki, mert a hivatalos statisztika csak később készül el. Az Országos Rendőr-főkapi­tányság életvédelmi osztályától kapott tájékoztatás szerint a 289 ügy közül 65 esetben - 55 felnőtt, 10 újszülött ügyében - indult ismeretlen tettes ellen nyomozás. A meggyilkolt felnőttek közül még 17 elkövetőt keres a rend­őrség. A csecsemőgyilkosok kö­zül azonban csak egyet sikerült megtalálni. Egyre gyakoribb, hogy az elkövető vagy az áldo­zat, jó néhány esetben pedig mindkettő külföldi. Az 1994-ben felfedezett áldozatok több mint 10 százaléka volt külföldi, elsősorban orosz, uk­rán, illetve kínai állampolgár. Az elmúlt évben 45 gyilkos­ságot követtek el lőfegyverrel. Ez valamivel kevesebb az 1993. évinél, az ügyek viszont egyre súlyosabbak. Tavaly ugyanis több alkalommal volt tűzharc a nyílt utcán, történt például géppisztolyos családir­tás és nyílt leszámolás is. Nemzetbiztonsági Bizottság: Eigner mondjon le Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága csütörtöki ülésén felszólította Eigner Józsefet, hogy mondjon le az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottságban viselt tagságáról. A testület azután döntött így, hogy megvizsgálta azokat az ítéleteket, amelye­ket Eigner József 1956-57-ben tanácselnök bíróként hozott, illetve újból áttekintette a Nem­zetbiztonsági Bizottság 1994. április 5-i ülésének jegyzőkönyvét. A testület megállapítása sze­rint a bíró részvétele az úgynevezett ügynöktörvény végrehajtására létrehozott bizottságban összeférhetetlen a törvényben meghatározott feltételekkel. Az erről szóló bizottsági nyilatkozatot 6:3-as szótöbb­séggel hozta meg a grémium. A nyilatkozat ellen szavazott Boross Péter (MDF), a bizott­ság elnöke, Füzessy Tibor (KDNP) és Torgyán Józsefié (FKGP). A bizottság ülését követő rögtönzött sajtótájékoztatón Magyar Bálint szabaddemok­rata alelnök ismertette a testü­let határozatát is. Ebben a Nemzetbiztonsági Bizottság kezdeményezi az úgynevezett ügynöktörvény módosítását „mindenekelőtt abban a tekin­tetben, hogy megteremtődje­nek az átvilágító bizottság megválasztott tagja visszahí­vásának törvényes formái, amennyiben a törvény 6. pa­ragrafus 1. bekezdésében sze­replő feltételeknek nem felel meg”. A hivatkozott hely sze­rint csak olyan bíró jelölhető a bizottság tagjává, aki nem volt ügynök, karhatalmista vagy a nyilaskeresztes párt tagja, il­letve nem vett részt olyan íté­letek meghozatalában, ame­lyeket a három úgynevezett semmisségi törvény alapján el­töröltek volna. A határozat le­szögezi: a testület „további erőfeszítéseket tesz, hogy a törvény végrehajtásához szük­séges újabb bizottságok minél hamarabb létrejöhessenek és a törvénynek megfelelően mű­ködhessenek.” Az országgyűlési grémium a dokumentumot 8 igen szava­zattal - Torgyán Józsefné tar­tózkodása mellett - fogadta el. Az ismertetést követően Fü­zessy Tibor jogosnak és indo­koltnak nevezte azt az újság­írói kérdést, hogy mi történik akkor, ha Eigner József a fel­szólítás ellenére nem mond le tisztségéről. Mint aláhúzta: éppen ezzel a kérdéssel kap­csolatos azoknak az állás­pontja, akik a nyilatkozat ellen szavaztak. - Ha a felszólítás­nak a bíró úr nem tesz eleget, akkor nem történik semmi, jo­gilag ugyanis nem kényszerít­hető ki a bizottság felszólítása - összegezte válaszát Füzessy. *** Eigner József az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy amíg nem kap hivatalos értesí­tést a döntésről, nem foglalko­zik a kérdéssel. A bíró ugyan­akkor nehezményezte, hogy a grémium korábbi ígérete elle­nére, személyes meghallgatása nélkül szólította fel a lemon­dásra. Lakossági megtakarítások A lakossági nettó megtakarítások a múlt esztendőben az előze­tes adatok szerint 292,4 milliárd forinttal emelkedtek. A növekedés 1993-hoz ké­pest jelentősen gyorsabb volt. Az 1994. évi többlet majdnem 116 milliárd forinttal haladta meg az előző esztendeit - minderről a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatta az MTI-t csü­törtökön. Az információ szerint a több­letnövekmény döntő része az értékpapírok és a devizabeté­tek, kisebb része a forintbetétek emelkedéséből adódott. A ko­rábbinál lassabban bővült a la­kossági készpénzállomány. A betétek összege az év so­rán 91,4 milliárd forinttal emelkedett, a pénzintézeti ér­tékpapírok állománya pedig 22 milliárd forinttal növekedett. Jelentős mennyiségű állampa­pírt vásároltak az állampolgá­rok, ezt jelzi, hogy a pénzinté­zeten kívüli értékpapír-állo­mány 93 milliárd forintot meg­haladóan növekedett. (Ebből az államkötvények növekedése 22 milliárd, a kincstárjegyek emelkedése 42,5 milliárd forint volt.) A devizabetétek állománya az év során 87,5 milliárd forint­tal nőtt. Ennek a többletnek azonban 37,9 milliárd forintra tehető a forintleértékelések mi­att keletkezett része. A nettó pénzügyi megtakarí­tások az év végére 1387,9 mil­liárd forintot értek el. Az összes megtakarítás 1715,3 milliárd forintot, a la­kossági hitelállomány pedig 327,4 milliárd forintot ért el az év végére. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom