Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-12 / 10. szám

1995. január 12., csütörtök Gazdaság 9. oldal Eredményeiket magyarországi kiállításokon is szívesen bemutatják az érdeklődőknek (Fotó: Mentusz Károly) Siemens = csúcstechnika A Siemens AG - ahogy szakmai körökben emlegetik: a „bajor óriás” - hazánkban összesen ötezer embert foglalkoztat. El­sősorban csúcstechnikát kínál­nak, amely gazdaságunk mo­dernizációját segíti. Az elmúlt évben a kelet-európai térségben az óriáscégnek feladott meg­rendelések két és fél milliárd márka bevételt jelentettek. Eb­ből hazánkra tíz százalék jutott. A legtöbb vásárlás viszont Oroszországból volt 45 száza­lék részesedéssel. A legna­gyobb üzemvásárlást Csehor­szágban bonyolította le a Sie­mens, ahol három villamosmo- tor-gyárat vásárolt meg. A cégbirodalomban egyéb­ként tavaly 21 ezerrel keveseb­ben dolgoztak, mint egy évvel ezelőtt. Ennek ellenére több mint háromszázezer alkalma­zottat foglalkoztatnak világ­szerte. Jól jött a hó a földeknek Az elmúlt évben a száraz őszelő után decemberben folytatódott a csapadékszegény időjárás. A mostani januári havazás viszont egyértelműen jól jött a földek­nek. A csapadék különösen fon­tos, hiszen változatlanul kevés a nedvesség a talaj felső termő­rétegében. A Földművelésügyi Miniszté­rium helyzetértékelése szerint az időjárás szinte az elmúlt év végéig kedvezett a talajmun­káknak. A gazdálkodók az elő­irányzott őszi mélyszántások 85 százalékával végeztek. Egy évvel korábban 15-20 száza­lékkal kisebb területen forgat­ták ez idő tájt a talajt. Az ősszel elvetett kalászos gabonák nagy része már szépen sorol, a növényállomány kedvező képet mutat. A hótakaróra nemcsak a csa­padékellátás, hanem a hideg el­leni védelem miatt is szüksége van a növényzetnek. A szaktárca hivatalainak ki­mutatása szerint a termelés­technológia javulását jelzi, hogy a támogatások eredmé­nyeként több fémzárolt vetőma­got használtak fel az üzemek­ben. A kedvezőbb fajtapolitika hatására túlsúlyba került a jó minőségű kenyérgabonák ve­tése. Nagy gondot jelent vi­szont a mezei pocok elszaporo­dása. Egyes táblákon olyan nagy a kártétel, hogy latolgat­ják a növényállomány kiszántá­sát. A helyzet azért fajult idáig, mert bár elhangzott a védeke­zésre felszólító központi felhí­vás, ennek ellenére alig véde­keztek a gazdaságok, legtöbb­jük ugyanis anyagi gondokkal küszködött. Sőt ezeknek a helyzete alapvetően továbbra sem változott. Mindene megvan, de ez neki nem elég... Már évek óta ismerem, de igazából csak most derült ki, hogy mégsem eléggé. A legutóbbi találkozásunkkor egy szokásos ártatlan kérdéssel kezdődött az egész, amely érdekes helyze­tet teremtett.-Hogy van, Ildikó? - érdek­lődtem tőle.- Köszönöm, elég jól, bár...! A befejezetlen mondat nyomban felkeltette az érdek­lődésemet. Vajon mi lehet a folytatás, villant az agyamba.- Valami baj van? - kérdez­tem tovább.- Baj az nincs - válaszolta. - Csak éppen elégedetlen va­gyok. De hát ki van megelé­gedve manapság a sorsával?- Nagyon titokzatoskodik. Szeretném tudni a gondjai okát. Van tíz perce? Jó, akkor üljünk be egy kávéra. Éppen a presszó előtt talál­koztunk, tehát néhány lépést kellett csak megtenni ahhoz, hogy a rideg januári télből kel­lemes helyiségbe jussunk.- Szabad a bundáját? - nyúltam feléje.- Nem, köszönöm, hiszen nem maradunk sokáig. Úgy ült le, hogy a bundáját elöl szétnyitotta. A finom prém nyílásában előtűnt hibát­lan alakja. Ha lehet valakire azt mondani, hogy filigrán al­kat, akkor ez a kifejezés rá tö­kéletesen illik.-Mi a baj? - kérdeztem, miután megrendeltem a két kávét.- Tulajdonképpen semmi bajom nincs. Ha így vesszük. Van egy négy szobás, kertes házunk, amit a szüleim építtet­tek nekünk. Még nem végez­tem az egyetemen, amikor már ott állt a ház berendezve. A kis Polski a garázsban.- Együtt laknak a szüleivel?- Nem, nekik is külön há­zuk van. A férjem az egyik kft.-ben főkönyvelő, én pedig a város legnagyobb vállalko­zójánál vagyok csoportvezető mérnök.-Nem értem. Mi tehát a baj? Megcsalja a férje? Vagy magának van barátja, és nem tudja eldönteni, hogy...?-Á, dehogy! - szelíden el­mosolyodott, mint aki ezzel is tudtomra akarja adni, hogy mi­lyen szamár vagyok.- Elárulná végre, hogy mi teszi tönkre a napjait?- Biztosan nem érti meg, hogy nekem tulajdonképpen mindenem megvan, amit ma egy fiatalasszony kívánhat magának és a családjának. De ez kevés! Én ettől sokkal töb­bet akarok.-No, nem...! - enyhültén bámultam rá.- Én egy vállalkozásba kezdtem. Éz olyan csapat­munka, amiben többen va­gyunk benne. Ott mindenki dolgozik mindenkiért. A fel­adat teljesítése nincs időhöz kötve, ez benne a jó. Akkor csinálom, amikor akarom.- És mennyire viheti még?- Ha szorgalmasan csiná­lom, egy év alatt elérhetem a mostani fizetésem többszörö­sét. Később pedig még többet.- Megkérdezhetem a cég nevét?- Természetesen, de nem mondom meg. Nekünk, cso­porttagoknak szigorúan tilos nyilatkoznunk, csak a csoport- főnökök kaptak erre felhatal­mazást. Elégedjen meg annyi­val, hogy a cég egy világhírű francia vállalkozás, amely egy évvel ezelőtt lépett be Ma­gyarországra. Most akarja ki­építeni a hálózatát a volt szo­cialista országokban.-Mivel foglalkozik, ha ezt még szabad volna megtud­nom?- Kozmetikumokkal és mindenféle vegyipari cikkek­kel.- Milyen krémet vehetek magától a feleségemnek?- Semmilyet. Én nem árusí­tok semmit, csak beszervezem a vevőkörünkbe, ha aláír egy nyilatkozatot, hogy ezentúl a cég gyártmányait vásárolja.- Mondja, Ildikó, mennyi pénzt akar maga?- Annyit, hogy ne tudjam elkölteni. Ennek hallatán elakadt a lé­legzetem, és több kérdésem nem volt... G. Molnár Ferenc Négy-hat százalékos ipari növekedés...? Jóllehet, a gazdaságkutatók 1- 2, a pénzügyi tárca 3-4 száza­lék körüli ipari növekedést jó­sol 1995-re, az ipari szaktárca álláspontja szerint mintegy 4—6 százalékkal bővül az ágazat termelése. Az idei kilátásokat illetően a nyugati általános konjunktúra kedvező külső lehetőséget te­remt a magyar exportnak. Ez nemcsak technológiailag fejlet­tebb termékekre jelent felvevő­piacot, hanem a hazai tömeg­termékek, a fémkohászati és petrolkémiai anyagok, termé­szetesen a gépipar és a konfek­cióipari bérmunka területén is. Az idén a vállalatok kedvezőb­ben alakuló pénzügyi lehetősé­gei megteremtik annak a felté­teleit is, hogy növekedjenek az ipari termelői beruházások. Ez nem lesz elegendő jelentősebb szerkezetváltáshoz, de elmoz­dulást jelent a holtpontról. Amennyiben drasztikus gazda­ságpolitikai intézkedések nem következnek be, akkor az ipar az idén 4 és 6 százalék közötti növekedést érhet el. Ezt a ter­melésbővülést továbbra is a nyugati export alapozza meg. A GAZDASÁG HÍREI Adókedvezmény a cégek fejlesztésére A kormány egyedi elbírálása alapján 18 cég nyert ötéves, százszázalékos befektetési adókedvezményt. Közülük ti­zenhat ipari vállalat 1994 és 2000 között több mint 25 mil­liárd forint beruházást tervez. Több turistavalutát vásároltunk tavaly Turistavalutából ötven száza­lékkal többet vásároltak a ha­zai állampolgárok a múlt év november végéig, mint az előző év hasonló időszakában. A kiváltott valutaellátmány ér­téke 563 millió dollár, ami mintegy 60 milliárd forintnak felel meg. A megemelt valuta­keretre 1,9 millió alkalommal fizettek ki külföldi fizetőesz­közt. Egy-egy eladás értéke át­lagosan háromszáz dollár volt. Korszerű digitális távbeszélőközpont Budapesten üzembe helyezték a második digitális nemzet­közi távbeszélőközpontot. Az új központ elsősorban a GSM-szolgáltatás és az úgy­nevezett integrált szolgálta­tású digitális hálózat nemzet­közi forgalmát bonyolítja le hazánkban. Vállalati vezetők továbbképző kurzusai Esztergomban, az Ipari To­vábbképző Rt.-nél befejeződött az a tanfolyamsorozat, amely­nek költségeit a Phare-segély- programból fedezték. Az el­múlt másfél év alatt félezer hazai vállalat vezetője vett részt a hosszabb-rövidebb kurzusokon, amelyeket szer­veztek az említetteknek. A sanyargatott helyzetű ágazat...! Tfrdekes elemzés készült nem- £1/ rég szakmai körökben az élelmiszer-gazdaság társa­dalmi-gazdasági rendszervál­tást követő első négy évéről. Ebből kitűnik, hogy 1990-1994 között a mezőgazdaság bruttó termelése 33, az élelmiszer- iparé pedig 22 és fél százalék­kal csökkent. Ez részben az agrártermékek bel- és külpiaci keresletének át­rendeződésével magyarázható. A termelés szűküléséhez ezek mellett hozzájárultak az ágazat pénzügyi-finanszírozási, irányí­tási és egyéb zavarai. Nem ke­vésbé a tulajdonszerkezeti vál­tozások elhúzódása. A tanulmányból az is meg­tudható, hogy 1989 és 1994 kö­zött a mezőgazdaság volt a leg­nagyobb „munkaerő-kibo­csátó”. Abban az időszakban több mint négyszázezerrel csökkent az ágazatban az aktív keresők száma. Mindez egyrészt a melléküzemágak leépülésé­vel, másrészt pedig a termelés elbizonytalanodásával és a gazdaságok eltartóképességé­nek gyengülésével magyaráz­ható. Az élelmiszer-gazdaságban súlyos finanszírozási zavarok keletkeztek, mert az utóbbi idő­ben a gazdálkodó szervezetek ellehetetlenülése mind nagyobb méreteket öltött. A mezőgazda­ság eszközállományának bruttó értéke az utóbbi négy esztendő­ben több mint százmilliárd fo­rinttal csökkent, a beruházási teljesítménye pedig 1993-ban mindössze 24 százaléka volt az 1990-esnek. Az agrárszektor hitelezése alapvetően megoldatlan ma­radt. Ennek nyomán a gazdaság és az élelmiszeripar pénzügyi-finanszírozási hely­zete kritikussá vált. Felduzzad­tak a rövid lejáratú tartozások, és emiatt a gazdálkodó szerve­zetek nagy része képtelen jöve­delmező gazdálkodást folytatni. A szövetkezetek 45-50 száza­léka, a volt állami gazdaságok­nak pedig legalább egyhar- mada jutott csődközelbe. -00.8 A legnehezebb helyzetbe'ül egyes feldolgozó vállalatok: fő­ként a hús-, a baromfi- és a konzervipari cégek jutottak. A tavalyi első féléves adatok sze­rint a csőd-, felszámolási és vé­gelszámolási eljárás alatt álló szervezetek száma a mezőgaz­daságban 450-500, az élelmi­szeriparban mintegy 150, az erdőgazdálkodásban pedig 19 volt. A kormánynak van tehát mit tennie azért, hogy in­tézkedéseivel igyekezzen javí­tani a következő évekre a nem­zetgazdaságban oly fontos hú­zóágazat helyzetén. Elengedhe­tetlen ez, mert az élelmi­szer-gazdaság életképességé­nek és működőképességének - ezen keresztül falvaink - fenn­tartása valamennyiünk érdeke. Mentusz Károly Bükkszenterzsébet Községi Önkormányzat Képviselő-testülete pályázatot hirdet 1 JEGYZŐI állás betöltésére. Pályázati feltételek:- Államigazgatási Főiskola, vagy Állami és Jogtudományi Egyetemi végzettség.- Legalább kétéves államigazgatási gyakorlat. A pályázathoz csatolni kell:- Részletes szakmai önéletrajz- Erkölcsi bizonyítvány. Bérezés a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján megegyezés szerint. Az állás betölthető: 1995. február 15-től. A pályázat benyújtásának határideje: 1995. január 30. A pályázatot Zay László Bükkszenterzsébet polgármesteréhez kell benyújtani. 3257 Bükkszenterzsébet, Szabadság u. 199. IP.W EGÉR TOURIST ) Utazási IkocIa OURIST' Eqe"’ B»i«y-Zi. u. 9. ......... TU.: 76/711-724, 717-249 S IUDULES A MAGAS- TÁTRÁBAN,TÁRAFÜREDEN febr. 11 -17. 6 éj 7 nap autóbusszal hangulatos panzió, 2, 3, 4 ágyas fürdőszobás szobák, félpanziós ellátást 11.400,- Ft/fő EXKLUZÍV TÉLI-TAVASZI KÖRUTAK USA 9 nap, Egyiptom-Jordánia-Izrael 10 nap Dél-Amerika 17 nap, Dél-Afrika 12 nap Thaiföld-Japán-Hong-Kong 16 nap 99.900 - 2Í9.900,- Ft/fő NYÁRI AJÁNLATAINKBÓL Korfu, Kréta, Rodosz, Mallorca, Ibiza repülővel 27.900 - 75.300,- Ft/fő/hét Korai foglalóknak 5-10% kedvezmény! €ger TOURIST EGER TOURIST CyÖNqyös, Haimísz I. tér 2 . TeI.: 57/511 -565' (19967) Polgári B\nk, Rt. EGRI FIÓK A BUDAPEST BANK CSOPORT TAGJA 3300 Eger, Bethlen Gábor utca 2. Telefon: (36) 321-766 \ Betétfogadás Leiárat Gazdálkodó szervezetek Lakossági Nem sávos évi kamat 14-30 nap 16,0 16,5 31-60 nap 20,0 21,0 61-90 nap 21,5 22,0 91-180 nap 22,5 23,0 181-365 nap 23,5 24,5 365 nap felett 24,0 25,5 X _ , , , , 120 napos 24,0% Polgári Jegy 240 napos 25,0 % I 366 napos 26,0 % VALUTA vételi eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 172,87 176,35 Ausztrál dollár 84,92 86,52 Dán korona 18,32 18,68 Finn márka 23,22 23,68 Francia frank 20,89 21,31 Görög drachma (100) 46,43 47,35 Holland forint 64,32 65,58 ír font 171,46 174,92 Japán yen (100) 110,78 112,98 Kanadai dollár 78,48 80,06 Kuvaiti dinár 369,75 376,99 Német márka 72,16 73,58 Norvég korona 16,48 16,80 Olasz líra (1000) 68,13 69,53 Oszt. schilling 10,26 10,46 Spanyol peseta (100) 82,85 84,57 Svájci frank 86,06 87,76 Svéd korona 14.77 15,07 USA dollár 110,68 112,82 ECU (Közös Piac) 136,55 139,27

Next

/
Oldalképek
Tartalom