Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-11 / 9. szám
1995. január 11szerda Füzesabony Es Körzete 5. oldal Tófalui munkaterv az 1995-ös esztendőre Készül Tófalu önkormányzatának munkaterve az idei esztendőre. Az előterjesztést január 19-i ülésükön hagyják majd jóvá a képviselők. Egyelőre nyolc testületi ülés, valamint az Aldebrővel közösen fenntartott intézményekkel kapcsolatos közös önkormányzati ülések előrelátható kérdéseit tartalmazza a terv. Nem kis gondot jelent azonban az a tény, hogy nem rendelkeznek az 1995-re előirányzott költségvetési számokkal. Elvi megállapodás született Újlorincfalván Már közöltük a hírt, hogy Újlő- rincfalván öt település kistérségi társulásban egy fejlesztési menedzsert szeretne alkalmazni. Pénteki összejövetelükön a polgármesterek elvben megállapodtak arról, hogy amennyiben jogszabályokba nem ütközik, anyagi hátrányuk nem származik a hivataloknak belőle, pályázatot írnak ki az állásra. Mivel más, Tisza-tó környéki települések is érdeklődnek, előfordulhat, hogy akár tizenhárom község is betársul. A végső döntésre január végén kerül sor. Kerecsend: ülésezik a szociális bizottság Ma, szerdán 19 órai kezdettel tartja meg első ülését Kere- csenden az újonnan megválasztott képviselő-testület szociális bizottsága. Napirenden két kérdés szerepel: a segélykérelmek elbírálása, valamint a szociális étkeztetési díjak megállapítása. Pontosítást kértek Sarudról és Tófaluról A Füzesabony és Körzete oldalon jelent meg egy héttel ezelőtt egy fotó egy régi épületről. Nos, a svájci tulajdonos arról értesített bennünket - köszönettel véve a publikációt -, hogy ő nem szőnyeggyáros, ahogyan az róla Sarudon elterjedt, hanem belsőépítész. A másik kérés Tófaluról érkezett, ugyanis - tévedésünk miatt - egy ön- kormányzati képviselő neve hibásan jelent meg lapunkban. Helyesen: Bocsa Ferencet választották meg képviselőnek Tófalun. Az érintettektől elnézést kérünk. „Lapátra kerültek” a közhasznú munkások? Nehezen „emészthető” iratot kaptak az éppen újjáválasztott önkormányzatok 1994. december 14-i dátummal a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségektől. Ebben hivatkoznak az 1994. november 16-i közleményükre, hogy 1995-ben csökkenő támogatást tudnak nyújtani ilyen célokra. Aztán így folytatódik a „levél”: „Az abban jelzett januári továbbfoglalkoztatási lehetőségre a Munkaügyi Minisztérium leirata alapján nem kerülhet sor, mivel a Foglalkoztatási Alap 1994. évi kerete kimerült... A közhasznú foglalkoztatás újraindítására a jövő évi lehetőségek megismerése és a Megyei Munkaügyi Tanácsnak a jövő évi Foglalkoztatási Alap jogcímenkénti felhasználási arányaira vonatkozó döntése után várhatóan 1995. március 1-jétől kerülhet sor.” Ez a tájékoztatás elég nagy port vert fel a füzesabonyi körzetben is, hiszen sok a munkanélküli, illetve a már ebből a kategóriából is kikerült személyek száma. Ezek után még a legszükségesebb munkát sem tudják elvégeztetni az önkormányzatok a községekben. Pedig ezeket már nagy vonalakban megtervezték. Sokan emlegetik, sokan kérdik, hol van itt a beígért, munkára való nevelés, a szociális gondoskodás? Az ebben az ügyben leginkább érintett polgármesterektől, jegyzőktől érdeklődtünk: őket hogyan érintette ez a rendelkezés, s egyáltalán, mi a helyzet a településükön? Bukta Ferenc, Mezőszeme re polgármestere:- A mi önkormányzatunk tavaly október 3-tól kötött 63 közhasznú munkára szerződést a munkaügyi központ füzesabonyi kirendeltségével. A központ az első perctől kezdve a támogatást késve küldi, most is tartozik a novemberi ösz- szeggel. Ez év január 5-én közölték velünk, hogy erre a célra nincs pénzük. Most mit csináljon a hivatalunk? Perelje az államot szerződésszegésért? Regionális térségünkben más foglalkoztatási lehetőség nincs. Sajnáljuk, hogy idáig fajultak a dolgok. Farkas Pál, Kompolt polgármestere:- Kompolt önkormányzata a múlt évben 21 közhasznú munkást foglalkoztatott a község területén köztisztasági, környezetvédelmi és településrendezési feladatok ellátására. A testületet a végzett tevékenység hasznossága mellett az vezette a közhasznú munkások alkalmazására, hogy a községben magas - és egyre növekvő - a munkanélküliek száma (10 százalék), és egyre több család a szó szoros értelmében éhezik. Munkalehetőség pedig alig van a környéken. A közhasznú munka a megélhetést jelentette sok családnak. Ha ez a lehetőség csökken, netán megszűnik, s e családok csak a segélyekre lesznek utalva, annak a következményei beláthatatlanok. Soltész András, Újlőrinc- falva polgármestere:- Ujlőrincfalva községben tavaly 10 embert alkalmaztunk közhasznú munkásként. Az itt dolgozó emberek karbantartó, konyhai kisegítő, szociális ápoló, illetve szabadidő-szervező munkakörben dolgoztak, többségében rész- munkaidőben (5 óra/nap). Nagyon nehéz volt elfogadtatni az emberekkel a jövedelem- pótló helyett e foglalkoztatási formát. Most, amikor mindenki megértette, hogy ez nekik is kedvezőbb, meg kellett szüntetni. Sajnos, nehezen tudjuk megérteni, miért jobb, ha munkaviszony nélkül ugyanannyi pénzt ki kell fizetni, mint munkavégzésért? A falu karbantartása így nagymértékben leromlik, hiszen a 8 milliós költségvetésből a kötelezettségek mellett nem áll módunkban dolgozók foglalkoztatását önerőből megoldani. Kiss István, Sarud polgár- mestere:- A kormány részéről nagyon jó elgondolás volt a munkanélküliek közhasznú foglalkoztatásának lehetővé tétele. Az önkormányzatok többsége élt is ezzel a lehetőséggel, mivel így sikerült megoldani olyan településtisztasági, -rendezési feladatokat, amelyekre egyébként - pénzügyi fedezet hiányában - nem kerülhetett volna sor. 1994-ben 10 személy foglalkoztatására kötöttünk megállapodást a munkaügyi központtal. Sajnos, december 31-ével meg kellett szüntetni a közhasznú foglalkoztatást, ami több szempontból is érthetetlen. A munkanélküli-segélyt postán kapja az érintett. A közhasznú foglalkoztatott megközelítően azonos összegért a település érdekében szükséges munkát végez, a kifizetett bér mögött teljesítmény áll. Pénzügyileg többlet- kiadás az állam részéről nem jelentkezik. A közhasznú foglalkoztatás szüneteltetése helyett célszerűbb lenne minél több munkanélkülit bevonni az ilyen foglalkoztatásba, mert munka van. Ha csak azt nézem, hogy közútjaink környéke bozóttal és embermagasságú gazzal „díszített", kiegészítve szeméttelepekkel, máris több száz embernek akadna hasznos munkalehetőség. Az ide látogató és átutazó külföldi első benyomásait a közúton szerzi, és lehangoló a véleményük. Kiss Sándor, Kerecsend jegyzője:- Falunkban 2 ezren élnek, a munkanélküliek száma meghaladja a kétszázat. Közülük 130-140-en részesülnek jövedelempótló támogatásban. Ezzel tudjuk indokolni, hogy önkormányzatunk az elsők között szervezett közhasznú munkavégzést. A létszám évről évre brigádonként 10-30 volt. A feladatuk a közterületek, középületek karbantartása, tisztán tartása volt. Tavaly a Laskó-patak medrét is rendbe tették, sokat segítettek egy parkoló építésében, és még lehetne sorolni...- Az önkormányzat tervében szerepel, hogy tavasztól újra él majd ezzel a lehetőséggel: harminc személyt szeretne foglalkoztatni. Reméljük, lesz rá alkalmunk. Az elmúlt évek során nekünk is jó és korrekt kapcsolatunk alakult ki a munkaügyi központtal. Sokat segítettek az említett munkák szervezésében. Farkas József, Szihalom polgármestere:- Az önkormányzatok az elmúlt időszakban olyan területen is próbáltak előbbre lépni, mint a közhasznú foglalkoztatás. Sajnos, egy új állásfoglalás miatt ez a lehetőség beszűkül, korlátozottá válik. Ez a településeket sújtja, és ott, ahol nagyobb a gond, szinte kezelhetetlen a dolog.- A munkaügyi hivataloknak a fentiek szerint kellene gondolkodniuk, és külön megállapodást kötniük az önkormányzatokkal a közhasznú foglalkoztatás ügyében. A települések is jól járnánsak, és a foglalkoztatás útján is előbbre lehetne lépni. Kelemen József, Feldebrö polgármestere:- Nagyon meglepett és váratlanul ért bennünket ez a döntés, mert a november 16-i körlevél még teljesen biztató volt, és ehhez, valamint az egész évben hangoztatott dolgokhoz tartottuk magunkat. Igyekeztünk minél több, abszolút megbízható, dolgos embert foglalkoztatni, akik 50 év felettiek, és akiket - sajnos - már egyetlen munkáltató sem akar alkalmazni. Az elengedhetetlenül fontos teendőket végezték. Jól járt így mind a település, mind pedig ők...- Hetente, havonta változtatott rendeletekkel nem lehet tervezni. Az államnak - véleményem szerint - teljesen mindegy, hogy a munkaügyi központokon keresztül melyik zsebéből fizet. Új munkahelyek teremtésére térségünkben még nem számíthatunk. Nem tudom, hogy e bizonytalan helyzetben mi lesz... Úgy érzem, e rendelettel ismét a kistelepüléseket sújtották. Fazekas István Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat UJLŐRINCFALVA polgármestere: Soltész András (MSZP-SZDSZ) Sarudon született 1953-ban. Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett, majd a gépjármű-villamossági műszerész szakmát tanulta ki. Újlő- rincfalvára 1976-ban került, Sarudon, majd Poroszlón dolgozott szerelőként. 1990-től társadalmi, 1993-tól főállású polgármester. Nős, három fiú édesapja. Felesége SZTK-ügy- intéző. A képviselő-testület tagjai: Bedéné Ferencz Zsuzsanna, Rutka István, Szőllősi Zsigmond (függetlenek), Túrái István, Zsebe Zsolt (SZDSZ). NAGYÚT polgármestere: ifj. Szánkó János (független) 1948-ban született Egerben. Családjával Nagyúton él. Mezőgazdasági üzemmérnöki szakképzettséggel rendelkezik. Nős, egy leánygyermeke van, aki már szintén családos. Most első ízben választották meg a község életét irányító testület élére. _ A polgármesterséget egyébiránt társadalmi megbízatásban látja majd el, ugyanis főállása a Mátrai Erőmű Rt.-nél van. A képviselő-testület tagjai: Balogh György, Czipó László, Murányi János, Saiga István, Szőllősi Józsefné, Tóth Géza, Zele László (függetlenek). SZIHALOM polgármestere: Farkas József (független) 1944-ben született Szihalmon, s azóta itt is él. Iskoláit a községben, illetve Mezőkövesden, a Szent László Gimnáziumban végezte. Később Miskolcon elektroműszerész szakmát szerzett. 1990-ben választották meg először polgármesternek. Most ismét ő kapta meg a legtöbb szavazatot az öt jelölt közül. Nős, leánya egyetemista, fia főiskolás. Felesége gyógyszertári asszisztens. A képviselő-testület tagjai: Bartók Tibor, Csík Jolán, Ficsór Kálmánná, Kiss László, Koós Jánosné, Szerencsi András alpolgármester (függetlenek), Beer Ferenc, Farkas Sándorné (MSZP), Vincze Sándor (Munkáspárt). Négy képviselő öt helyett Poroszlón megalakult a kisebbségi önkormányzat. Mivel egy képviselő - Fávor József - eddig úgy nyilatkozott, hogy nem kíván a cigány kisebbségi ön- kormányzat tagja lenni, így nélküle döntöttek alakuló ülésükön a képviselők arról, hogy nevük „Poroszló Község Roma Kisebbségi Önkormányzata” lesz, jelképük pedig a kerék. Az elnök Homoki Sándor lett. Nem bizottságokat, hanem szekciókat hoznak létre, amelyek a települési önkormányzatnak is segítségére lesznek. Nagy Kálmán a kultúráért és a hagyományőrzésért, Homoki Sándorné a foglalkoztatási és vállalkozási, Molnár Csilla a gyermek- és ifjúsági tevékenységért felel. Az első fázisa mar elkészüli ... úag/utat az. .713-assa, „sszckc-z, c 5 Ki erdeter hosszú úgynevezett „itatott” útnak. Most az útfedés és a vízelvezető árkok ásása folyik.... Tisza-tavat a poroszlói halászoknak! A múlt hét végén megalakult a Poroszlói Tisza-tó Halászati Szövetkezet. Tizennyolc tagja van, 11 aktív halász és hét nyugdíjas. Elnöknek Evellei Józsefet választották, az elnök- helyettes pedig Orbán Imre lett. Ennyi lenne a jó hír... A dolognak azonban van egész sor szépséghibája. A halászoknak ugyanis nincs hol halászniuk, nem vethetik ki hálóikat a Tisza-tavon. Arról már beszámoltunk, hogy a Mohosz december elsejétől megszüntette a halászatot a tavon, s szélnek eresztette a halászokat. Akkor pedig mire jó ez a szövetkezet?- Csak így tudunk jogi személyként kiállni a munkáért, az érdekeinkért - mondja Evellei József - Sokszor próbálkoztunk már azzal, hogy valami módon önálló halászatot folytassunk. A Mohosz részéről mindig elutasító választ kaptunk. Különben a halászok véleménye az, hogy legyen már rendszerváltás az országos szervezetek tevékenységét illetően is. A Tisza-tó a magyar ál- *lam tulajdona. A Mohosz 1974 óta a halászati és horgászati jog gyakorlója. Ebben a minőségében Budapestről dönti el, hogy a Tisza-tavon nem gazdaságos a halászat...- S az...?- Igen, azt szeretnénk, s ebben támogatókra is találtunk, ha a földművelésügyi tárca a tó környékén lévő települések ön- kormányzatainak kezelésébe adná a vizet. Alakuló gyűlésünkön részt vett dr. Puha Sándor, dr. Molnár János és Godó Lajos országgyűlési képviselő, akik segítséget ígértek nekünk. Tiszafüred, Sarud, Újlőrihc- falva és Poroszló polgármesterei is szeretnék, ha a tó kezelése hozzájuk tartozna. Az idegen- forgalom szempontjából nekik sem mindegy, ki gazda.- Nem hívták meg ugyanakkor a legilletékesebbet, a Mohoszt...- Azért, mert nem tartjuk illetékesnek. Különben pedig ők sem kérdeztek meg bennünket, akarunk-e munkanélküliek lenni. Saját felszereléssel termeltük számára a jövedelmet. De a döntései szerint nincs rá szüksége.- Jogi személyként mit kívánnak tenni?- Levelet küldünk a földművelésügyi miniszternek. Kérjük, tegye lehetővé, hogy végre ésszerű halgazdálkodás folyjon a Tisza-tavon. Azé legyen a tó, aki helyben van, és aki magáének őrzi az itt dolgozni akaró emberek és a víz minden gond ját, baját. (rada)
