Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-02 / 1. szám

A gyerekek tanulásáért... Új pedagógiai szemlélettel igyekeznek a gyerekeket a tanulásra nevelni a tamamérai napköziotthonos óvodában. (5. oldal) Néhány gondolat Egerszalókról A községben végbement fejlesztések nem többek az átla­gosnál, másrészt pedig jóval elmaradnak a falu lehetősé­geitől. (6. oldal) Sportunk 1994. évi mérlege Az élen állók: Panyik Sándor, Puhl Sándor, Horváth Judit, továbbá a Kordax-Eger női röplabda csapata. (11. oldal) HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA VI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 18,80 FORINT Hírlap Fiókszerkesztőség, hirdetésfelvétel, lapterjesztés! Göncz Árpád újévi beszéde Honfitársaim! Kedves Barátaim! Azt hiszem, az év végeztével valamennyien végiggondoltuk az esztendőnket: mit hozott és mit vett el tőlünk? Mit tettünk jól, és mi az, amit jövőre majd jobban csinálunk? S szembe néztünk tulajdon lelkiismere­tünkkel: van-e szégyellniva- lónk, s van-e, amire joggal va­gyunk büszkék? Vessünk hát ma este számot az ország életé­nek legutóbbi esztendejével is. Kezdjük azzal: 1994-ben két­szer választottunk. Elsőként az országgyűlési képviselőinket. Az ország megnyugtató több­séggel nyilvánította ki, hogy mit kíván és mit nem. Ezzel hi­tet tett a közmegegyezéssel lét­rehozott parlamenti demokrácia folyamatossága mellett. Másodjára önkormányzati választást tartottunk. A pol­gármesterek majd kétharmadát újraválasztottuk, ami arra vall: az ország elfogadta, magáénak érzi az önkormányzatokat, s a polgármesternek nem a pártál­lását, hanem emberi tisztessé­gét, rátermettségét veszi figye­lembe, amikor eldönti, hogy rá szavazzon-e. Az esztendő poli­tikai sikerének, nagy előrelé­pésnek ítélem a helyi önkor­mányzatok mellett a félezemyi nemzetiségi önkormányzat lét­rejöttét. Szívemből remélem: ezek közös hazánkban élő nemzeti kisebbségeink kulturá­lis autonómiájának megalapo­zói, nemzeti hagyományaik vé­delmezői lesznek. Mindennap­jaink 1994-ben nem lettek könnyebbek: sok család sok mindenről volt kénytelen le­mondani, hogy hétköznapjai tö­rékeny egyensúlyát, fiai-lányai tanulását, olykor napi betevő falatját biztosítsa. (Folytatás a 4. oldalon) A hatvani romák levele: nem kellenek képviselők? Noha a legtöbb helyen még az alakuló ülést sem tartották meg, vagy éppen csak túl vannak az első hivatalos aktu­son, az már most nyilvánvaló: a kisebbségi - megyénkben különösen a cigány - önkor­mányzatok döcögve kezdik tevékenységüket. Van. ahol adminisztárciós (?) akadá­lyokkal kell megküzdeniük, máshol a vezetők személyében nem tudnak megállapodni. Ami azonban Hatvanban tör­ténik, arra aligha találunk példát: a helyi romák jelentős része elhatárolja magát saját, választott képviselőitől! Az eset valóban nem minden­napi. A városban - ahol össze­sen mintegy ezerre tehető a ci­gányok száma - december 11-én annak rendje s módja szerint megválasztották kisebb­ségi testületüket. Az öt delegált közé egy független - Mezei Gyula - került, a többiek a Lungo Drom „színeiben” jutot­tak be. Úgy tűnik, nem akartak tétlenkedni, mert már az új év első munkanapjára - mára - ki­tűzték első tanácskozásukat. Karácsony előtt azonban tör­tént valami, ami kérdésessé te­heti a további együttműködést; mi több, veszélyeztetheti a de­mokratikusan választott gré­mium fennmaradását is. Leve­let kapott Szinyei András pol­gármester, az alábbiakkal: „Alulírott, cigány kisebb­séghez tartozó hatvani polgá­rok bejelentjük, hogy az 1994. december 11 -ei választások al­kalmával delegált kisebbségi önkormányzatra nem tartunk igényt. Továbbra is az önkor­mányzat képviselő-testületéhez ragaszkodunk, annál is inkább, mert a megválasztott cigány ki­sebbségi képviselők többsége iskolázatlan, a saját ügyei vite­lére is képtelen; nem várható el tőlük, hogy így a hatvani cigány kisebbség ügyeit a törvény előí­rásai szerint képviselni tud­nák." A dokumentumot hetvenötén látták el kézjegyükkel, aminek - általános vélemény szerint - már súlya van.-Annál is inkább - teszi hozzá Mezei Gyula, az irat ér­telmi szerzője mivel család­főkről van szó. így az elhatáro­lódok száma többszöröse az aláírókénak. De még most is jönnek nap mint nap, hogy csat­lakozzanak hozzánk. Mezei nem ismeretlen a helybéliek körében. Jónevű he­gedűművész, prímásként ne­gyedszázadon át muzsikált a rádiónál.- Nemcsak magamat, hanem a várost is képviseltem évtize­deken keresztül szerte a világ­ban - mondja. - Külön kéré­semre mindenütt úgy szerepelt a nevem, hogy Hatvani Mezei Gyula. Tizenhat évig tanácstag is voltam, nekem ez a település a szívügyem.- Gondolja, hogy választott képviselőtársainak nem az? (Folytatás a 3. oldalon) Lapunk sikereiről is szóit Erzsébet asszony, a jósnő Eger nyilvánossága előtt, a városi televízió és a Heves Megyei Hírlap közös szilveszteri műsorában. Felvételünkön Kis Szabó Ervin, az AS-M megyei irodavezetőjének táraságában dr. Gábor László (balról) tv-főszerkesztő mikrofonjánál. (Tudósításunk az óévbúcsúztatóról lapunk 3. oldalán.) (Fotó: Perl Márton) Milyen volt a régi és milyen lesz az új? Megint véget ért egy év. Erről az 1994-esröl is - mint általában - mindenkinek más a véleménye. Különböző hivatási!, foglalko­zású, érzelmű, dél-hevesi lakosokat kérdeztünk, nekik mi jut eszükbe a az elbúcsúzott esztendőről, mit várnak a most elkövet­kezőről. Urban Zoltánná, a Heves Me-, gyei Munkaügyi Központ he­vesi kirendeltségének vezetője:- 1994-ben a munkával nem rendelkező, nálunk regisztrált személyek létszáma „hul­lámzó” volt. A tavasz bekö­szöntővel az építőipari, mező- gazdasági idénymunkáknak kö­szönhetően a számuk jelentő­sen csökkent. A nyár kezdetén azonban ismét nagyon sokan jöttek hozzánk, hiszen ekkor kerültek ki az iskolákból az új pályakezdők. Az idén sok függ attól, hogy a régi Bervából lesz-e valami, hogy miként ala­kul a mezőgazdaság a térség­ben, a régi vállalkozások áll- ják-e a versenyt, újak képesek lesznek-e elindulni - csupa kér­dés az egész. Amit mi szeret­nénk, az az, hogy egyre keve­sebben legyenek, akik rászo­rulnak a mi segítségünkre. Dr. Ócsai András, pélyi kör­zeti orvos:-Az elköszönt évet nagyon vegyesnek tartom. Én személy szerint örülök, hogy az önkor­mányzati választásokon ismét sikerült a testületbe kerülnöm, így tovább tudom majd segíteni a település gondjainak megol­dását. Mint orvosnak vannak problémáim, hiszen a vállalko­zóként működő körzeti orvosok helyzete nem teljesen tisztázott még. Ehhez jönnek az adózás bonyodalmai is. Szakmailag nézve, az igen mélyre süllyesz­tett egészségügy feljavítására megtörténtek az utóbbi években a kezdő, határozott lépések, de nagyon sok tennivaló van még addig, hogy a megfelelő szín­vonalra kerüljön. A betegbizto­sítási kártyarendszer még min­dig bonyolult és személytelen. A kialakult helyzet nehezen megoldható, bár már vannak biztató jelek, mint például a be­teg- és nyugdíjbiztosítás kü- lönvétele. Hogy jó dolgot is mondjak, mi büszkék vagyunk a rendelőnk technikai felszerelé­sére, hiszen a számítógép hasz­nálata értékes időt takarít meg számunkra, amit a betegek is egyre inkább érzékelnek. Más­részről a szakmai fejlődésünket is elősegíti. 1995-től várjuk a biztosítási rendszer javítását, kisebb területi egységekre bon­tását. De tulajdonképpen bármi is lesz, nekünk körzeti orvo­soknak és a rendelőkben dolgo­zóknak mindenképpen az első vonalban kell majd helytállni. Honti Márta tanár, vállal­kozó:- Őszinte leszek, mindkét mivoltomban pocsékul érzem magam. Rossz a közérzetem, bizonytalan a holnap, nincs egy biztos pont, sok a szélhámos. Nincs az emberek előtt, előt­tem, de a legrosszabb az, hogy a gyerekeink előtt sem perspek­tíva. Nincs fény az alagút vé­gén, mindannyian a sötétben tapogatózunk. Hogy mi lesz? Nem hiszem, hogy javulás vár­ható. Én úgy képzelem el a vál­tozást, ha végre olyan emberek állnának az élre, akik a mi és az ország érdekeit látnák és segí­tenék, nem a sajátjukat. Lehet, hogy a vállalkozók korát éljük, de akik csak a saját erejükből indulnak, azok a rájuk zúduló kamatok miatt képtelenek so­káig talpon maradni. Kiutat ab­emberek összefognának és mindenféle politika, hátsó szándék nélkül megpróbálná­nak segíteni egymásnak. Ehhez azonban olyan emberek kelle­nének, akik ezt a súlyt elbírják és mindenek előtt idő kellene hozzá. Idő egymásra, mert most nincs - a másikra várunk... Furka Elemér, Heves város jegyzője:-Én az 1990-94-es ciklust egy egésznek tekintem. De eb­ből ha kiragadjuk és megvizs­gáljuk a ’93 őszétől 1994 köze­péig terjedő időszakot, akkor láthatjuk, hogy a rendkívül sok nehézség ellenére ez egy kie­melkedően jó időszak volt. Ha a gazdaság oldaláról közelítjük meg, akkor az országos átlag érvényes Hevesre is. Az idei évben szerintem a folyamatos­ság elve fog érvényesülni. Az országos gondokat mi is ugyanúgy fogjuk megélni, mint mások. Áz új képviselő-testüle­tet nem tartom rosszabbnak, mint a régi volt, reméljük, sike­rül tartaniuk a mostani szintet, az pedig csak egy csendes óhaj, hogy talán sikerül lépéseket tenniük előre is. (Folytatás a 3. oldalon) rsan és kényelmesen szeretne GSM telefonhoz jutni? Látogasson el a Westel 900 GSM Egri mintaboltjába! GSM szolgáltatás és az ország ;szélesebb GSM telefon választéka EGY HELYEN! Westel 900 GSM rendszere immár két központtal áll előfizetői rendelkezésére. Ennek is köszönhető, hogy az év végére országos lefedettséggel büszkélkedhetünk. Ez a fejlődés nyilvánvaló magyarázatául szolgál annak, miért is választották már több mint ötvenezren a Westel 900 GSM rendszer nyújtotta kiváló minőségű szolgáltatást. Szeretettel várjuk hétfőtől péntekig 9-17:30 óráig, szombaton 9 és 14 óra között Egerben, a Rákóczi út 95. alatt. Ha bármilyen kérdése van, kérjük hívja a (06-36) 411-900-as vagy a (06-30) 433-900-as lelefonszámot!

Next

/
Oldalképek
Tartalom