Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1994-12-01 / 283. szám
AKI NEM VESZ IDÉN PIONEER HIBRID KUKORICA VETŐMAGOT, AZ JÖVŐRE CSAK MAGÁRA VETHET. 6 . oldal Horizont 1994. december 1., csütörtök FELSOTARKANYBAN a Dózsa Agrár Szövetkezet tulajdonát képező- központi irodaház,- központi tanya és azon belül javítóműhely, üzemanyagtároló, istállók, egyéb épületek, 30 t hídmérleg,- Fiat dózerok, rakodók eladók. Érdeklődni: munkanapokon Felsőtárkány, Fő u. 101. vagy 36/320-205 telefonon. (16798) j KÜLÖN AUTÓBUSZ indul a KORONA Gombaipari Egyesülés kerecsendi központjából 1994. december 03-án 04 óra 45 perckor. Jelentkezni lehet: (36) 350-137 vagy (36) 350-182-es telefonszámon Szegedinénél. December hónapja eszünkbe juttatja a régi adventeket, amikor üveges oldalú lámpákkal a kezünkben tiportuk a csikorgó havat. Ma már alig esik a hó. Az advent azonban megmaradt, és jelzi a szellemi újrakezdést nemcsak az egyén, hanem a nemzetek életében is. A négy hét az ószövetségre emlékeztet. Abban a korban Izraelnek legalább négy alkalommal újra kellett kezdenie. Az újrakezdések megváltoztatják a nemzet életének minőségét. így van ez minden nép életében, a miénkben is. Minden újrakezdés egy személyhez fűződik, aki zászlóként áll a történelem mezsgyehatárán. Sokak zászlója miniszterelnökünk, Antall József volt, aki kijelölte helyünket a népek között. A keresztény Európát a keresztény eszmények tették naggyá. Ezért a múlt év december 12-én, immár egy éve, a halál biztos tudatában Bolberitz Pál teológiai professzort hivatta, akinek kezéből felvette a szentségeket, és aki így emlékszik vissza: „Ő a keresztény Magyarországért küzdött, mondotta ezután, majd hozzáfűzte, s most szó szerint idézem szavait: „hidd el, csak a keresztény Magyarországnak van jövője.” Erről a kijelentéséről mások is tudtak. Még betegsége folyamán mindezt több politikusnak, köztük ellenzéki politikusoknak is elmondta”. Jól tudjuk, hogyan kellett és lehetett ezt a kijelentést érteni. Antall reálisabb politikus volt annál, minthogy „keresztény kurzus” megfordult volna a fejében. Világosan látta a korabeli magyar polgár gondolkodását. A haldoklók őszinték, már nincs okuk képmutatásra. Antall azt akarta, hogy a keresztény Európában, egy keresztény évezred végén olyan erkölcsi és közéleti elvek érvényesüljenek hazánkban, amelyeket a keresztény etika inspirál, és amelyek ennek a szellemnek megrelelnek. Sajat életében is ezek az elvek érvényesültek. Bátran vallotta magát a „piarista család” tagjának. Sokan a szemére vetették, hogy sosem mosolyog. Megjegyzem, Szent Istvánról is feljegyezte egyik életrajzírója, hogy sosem nevetett. Hogy is nevetett volna, amikor oly sok ellensége volt, saját nemzetéből és saját családjából is, akik nem akarták megérteni, hogy Vajk István a nemzet életét menti meg, amikor nyugati színvonalra akarja emelni országát. Antall József ellenzőinek és kíváncsiskodó újságíróknak azt válaszolta, fog mosolyogni, ha lesz rá oka. Magánéletében vidám és kedélyes tudott lenni. Bensőséges érzelmeinek tudható be, hogy halálos ágyához hajdani tanítványát, a későbbi profesz- szort hívatta, és ugyanőt kérte fel eltemetésére. Voltak, akik irgalmatlan bosszút kívántak állni a múlt rezsim vezetőin (Hortobágy, Recsk, gyűjtőfogház stb.). Antall a keresztény megbocsátás alapján állott. Nem állíttatta fel a guillotint. Sokszor látta maga előtt annak képét, aki azt mondta: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit tesznek... Egyébként a bosszú bosszút szül, és az indulat geometriai arányban nő, mint a hógörgeteg. Az országnak megnyugvásra, tervezésre és munkára volt szüksége, hogy a jogállamiság és az alkotmányosság megerősödjön. Sokakat meghagyott pozíciójában, akik nem az ő elveit vallották. Az a keresztény elv vezette, hogy bízni kell abban, hogy az ember megváltozik, jobb belátásra tér, és a bizalom bizalmat szül. Kormánya átvételekor sokan készültek arra, hogy fel kell kelniök, és meglepődtek, amikor nem kellett elhagyni íróasztalukat. Antall bízott az emberi belátásban, becsületérzésben és a közjó iránti elkötelezettségben. Neki sem sikerült minden. Ám melyik politikus az, akinek minden bejön? Székfoglalójakor tv-ripoitja nem kerülhetett vetítésre, csak halála után. A képernyőn egy alkalommal elárulta ebből fakadó keserűségét. Közismert a kényszerhelyzet, amelyben a médiát ellenfelei kezében hagyta. Emellett bízott jóakaratukban és felelősségtudatukban. „Akit Isten szeret, azt megpróbálja.” Sokan vádolták arisztokrata gőggel. De másnak sem lett volna ideje és ereje ahhoz, hogy bagatell ügyek oldozgatásával foglalkozzék. O azon dolgozott, hogy elismertesse országunkat (utolsó csatlós?), elfogadtasson bennünket a nyugat-európai hatalmakkal, és visszacsatlakoztasson az európai keresztény nemzetek sorába. Dolgozott ezen súlyos betegen, amely már szolgálata kezdetén is megvolt. A taxisblokádot a kórházból vezényelte le. Jól tudta, hogy menthetetlen, hiszen állapota napról napra rosszabbodott. Ennek ellenére hallatlan energiával látta el munkáját. Ez a munka mindig nehezebbé vált. Ő azonban áldozatul hozta maradék erejét. „Addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle.” A keresztény ember szembe mer nézni a halállal. Ő megtette. 1993. december 12-én, vasárnap bejelentette: ma elmegyek. December 17-18-a éjszakáján 250 ezer ember tisztelgett ravatala előtt. Temetése 100 ezer magyar részvételével ment végbe, történelmi gyászpompával. Szabad György akkori házelnök mondotta 60. születésnapján: „Antall József sosem kívánt fény lenni. De sokan úgy látják, hogy sok mindenre, méghozzá lényegesre világított rá.” Világítson az ő világossága is az advent homályában. Miklós Béla Egy nem hagyományos gyógynövény Stressz, kimerültség, szellemifizikai megerőltetés, környezeti ártalmak, helytelen táplálkozás, egészségtelen életmód — csupa olyan jellegzetesen mai ártalom, amely közvetve vagy közvetlenül kikezdi, legyöngíti szervezetünk védekezőképességét, az immunrendszert. A természetgyógyászat ezért nagy becsben tartja azokat a gyógynövényeket, amelyek segítik testünk bajelhárító mechanizmusának működését. A természetes medicinák között az utóbbi időben éppen ezért vívott ki rangos helyet magának az Észak-Amerikáiból származó, Echinacea fajba sorolt kasvirág. Vadon nem terem, de mivel virágai hosszú hónapokon át díszlenek, sok helyütt dísznövényként nevelik. Újabban megkezdődött gyógyászati célú termesztése is. Noha már az indiánok is használták a legkülönbözőbb sérülések gyógyítására, kontinensünkön a népi gyógyászat a legutóbbi időkig alig-alig ismerte. Karrierjének íve azóta emelkedik meredeken, mióta az állatkísérletek és a klinikai vizsgálatok egyaránt igazolták: ez a virág képes az immunrendszert aktivizálni és erősíteni, A gyökeréből és az egész növényből készített friss kivonatok fokozzák a fehérvérsejtek működését, jelentékenyen fölerősítik a szervezet ellenálló képességét a bakteriális és vírusfertőzésekkel szemben, így segítségével egy sor betegség megelőzhető vagy enyhíthető, illetve lefolyásának időtartama lerövidíthető. A kedvező gyógyászati tapasztalatok alapján mindenkinek, de járványos időszakokban elsősorban a veszélyeztetetteknek — köztük az egészségügyi dolgozóknak, a zárt közösségekben élőknek - érdemes és hasznos a kasvirág-készítmé- nyek és -kivonatok természetes orvosságával élni. (FEB) December
