Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1994-12-05 / 286. szám

1994. december 5., hétfő Heves Es Körzete 5. oldal Műsoros est Hevesen, neves előadóművésszel Az elmúlt hét végén Hevesen, a Gyermekházban műsoros estet rendezett a helyi Bűnmegelő­zési Alapítvány. A programban - többek között - Dévai Nagy Kamilla előadóművész is fellé­pett. Szerdán tárlatnyitás egri tűzzománcokból Az Egerben élő és alkotó Pa­taki István grafikusművész tár­latát nyitják meg szerdán dél­után fél háromkor Hevesen, a Móricz Zsigmond Művelődési Központban. A művész közel harminc nagyméretű tűzzo- mácképével önálló tárlattal mu­tatkozik be - először - az al­földi városban. Munkáinak je­lentős részét a salgótarjáni mű­vészt elepen készítette. Újabb tagok léptek be a nyugdíjasklubba... Találkozót tartottak a napokban a Hevesi Nyugdíjasklub tagjai. A rendezvény fontos mozza­nata volt, hogy bővítették a lét­számot, és újabb tagokat vettek fel soraikba. A gyermekek örömére: itt az Oroszlánkirály A hevesi gyerekek örömére a közelgő téli vakáció egyik ki­emelkedő eseményére készül­nek már a Móricz Zsigmond Művelődési Központban. Az új esztendő első napján és január másodikán vetítik majd az Oroszlánkirály című animációs filmet. Az Európa számos or­szágában nagy sikert aratott filmmel igyekeznek kedves­kedni az intézmény dolgozói az alföldi város fiataljainak. A civil társadalom gondjairól beszélnek A családok éve országos prog­ramsorozatához kapcsolódva szombaton a hevesi művelődési központ - a helyi Kalász Egy­lettel közösen - találkozót szer­vez a több területről érkező, a közösségekért felelősséget vál­laló egyesületek tagjainak. Dél­előtt a hevesi római katolikus templomban misét tartanak a résztvevőknek, majd délután fél kettőkor a művelődési intéz­ményben folytatódik a prog­ram. Ott a civil társadalmat érintő gondokat vitatják meg. Boconádi párbeszéd, a képviselők nélkül Párbeszédre hívta a közelmúltban Boconád önkormányzata a faluban élőket, hogy az elmúlt négy év községet érintő ered­ményeit, gondjait meghányják-vessék. A helybeliek, akik - komolyan véve a meghívást - zsúfolásig megtöltötték a helyi kultúra házát, keserű szájízzel tapasztalták, hogy a képvise­lőknek fenntartott első sor ülőhelyei üresen tátongtak, s alig-alig találtak gazdára.- Az önkormányzatok kez­detben bizonytalan időszakot éltek át - kezdte tájékoztatóját Sedon János polgármester. - Meg kellett ismerkedniük az új hatáskörökkel, azok gyakor­lati feltételeivel. így tehát a kezdeti időszak egyféle „erő­felmérő” volt nálunk is. Az önkormányzatnak - tud­tuk meg a továbbiakban a köz­ség első számú vezetőjétől - négy év alatt közel 136 millió­ból lehetett gazdálkodnia. Az az éves költségvetésének két­harmadát az alapellátást nyújtó intézmények biztonsá­gos működésére fordította. Ezáltal sikerült is ezt a fel­adatkörét ellátnia. Emellett ju­tott pénz az egyéb teendők megoldására is. A ciklus során - többek kö­zött - csaknem hatmilliót köl­töttek út- és járdaépítésre, il­letve -felújításra. A község központjában buszváró pavi­lont létesítettek, ezzel a tö­megközlekedési járművekre várakozók már nincsenek ki­téve az időjárás viszontagsá­gainak. A halottak iránti tiszte­let kifejezéseként felújították a temetői ravatalozót. A ciklus eleji start után közel nyolcvan igénylő és az óvoda, majd ké­sőbb további száz várakozó ju­tott telefonhoz a hálózat fej­lesztése során. Jövőre - mint hallottuk - újabb igények kielégítésére tett ígéretet a Matáv Rt. Bíz­nak a további fejlesztés nyúj­totta lehetőségekben. Egyéb­ként az elég sokrétű önkor­mányzati segélyezési formák a falu lakosságának széles kö­rét érintették. Az idősekről el­sősorban azok napközije gon­doskodik, de házi segítség- nyújtásban részesülnek az ott­hon maradók és az arra rászo­rulók is. Az önkormányzat azonkí­vül, hogy az óvodások és isko­lások étkezéstérítési díjának egy részét átvállalta, külön­böző mértékben folyósított egyszeri beiskolázási támoga­tást a részükre. A nehéz kö­rülmények között gyermeket nevelő családoknak, a felnőtt lakosság rászorulóinak rend­szeres és rendkívüli segélyt adott. A méltányossági szem­pontokat figyelembe véve, úgynevezett közgyógyellátási igazolványok kiadását is en­gedélyezte. Az elmúlt négy évben Bo- conádot sem kerülte el a mun­kanélküliség, hovatovább egyre többen kerülnek ki a munkanélküli-ellátásból is. Azok egy részének jövede­lempótló támogatása - amely évente közel kétmillió forintot jelent - az önkormányzat költ­ségvetését terheli. A népes­ségmegtartás érdekében a tes­tület huszonkét fiatal házast juttatott lakásvásárlási vagy -építési támogatáshoz, de je­lentős pénzzel segítette a he­vesi rendelőintézetet műszer­parkjának bővítésében, vala­mint a tarnamérai rendőrőrsöt is a működése során. Jutott pénz az óvoda és az iskola vil­lanyvilágításának korszerűsí­tésére, az önkormányzati szol­gálati lakás felújítására is. A ciklus elején a Hevesi Kommunális Üzemmel kötött intézményes szemétszállítási megállapodás nem sokáig tar­tott. Úgy tűnik, hogy az utód, a Tarnaszolg Kft. szolgáltatása hosszabban tartó lesz. Igaz, az első önkormányzat kezdeti, túlhevült lelkesedése a faluké­pet igencsak csúfító szemétte­lep „megreformálásában” igencsak hamar elhamvadt. Hamarosan jó minőségű ivóvízhez juthatnak a boconá- diak is a regionális vízműhá­lózat hat tamai települést érintő kiépítése során. Az el­múlt évben az ottaniak is csat­lakoztak a térségi vezetékes földgázhálózat kialakításához. A kezdeti, intenzív munkát követően az állami támogatási ígérvény elmaradt, és a vállal­kozó Cirkobau Rt. ellen is csődeljárás indult. A térség tizenhét települése - köztük Boconád is - új lehe­tőség után nézett, s a Grundo- mat Kft.-t bízta meg a munkák befejezésével. A beruházás Boconádot érintő része több mint 40 millió forintot jelent, amelyhez hitelt kellett felven­niük, hogy a számlát kiegyen­lítsék. Ez viszont a vezetők szerint azt jelenti, hogy ke­mény gazdasági megpróbálta­tások elé néz az önkormányzat a következő esztendőkben is.- E gondoktól eltekintve örömmel tájékoztatom a la­kosságot - mondta a polgár- mester hogy befejezéséhez közeledik a gázhálózat kiépí­tése, és reménykedünk, hogy hamarosan Boconádon is fel­lobbanhat a gázláng. A párbe­széd során a falu lakói közül többen főleg a szemétszállítás körüli tehetetlenséget fesze­gették, és a közvilágítás kor­szerűsítésére is tettek javasla­tot. Cseh Béla Könyvtári est Kányádi Sándor verseiből Alig néhány napja a hevesi könyvtárban a versszerető helybéliek Kányádi Sándor ko­lozsvári költő verseinek meg­hallgatására gyűltek össze. Megteltek a széksorok, és nagy figyelemmel kísérték Havas Judit előadóművészt, akit a köl­tőhöz személyes barátság fűz. Sokak örömére ő tolmácsolta Kányádi Sándor verseit. Mi­közben odakint sötét, hűvös este volt, benn, a könyvek öle­lésében a versek hangulatát mindvégig tökéletesen vissza­adó ritmikus lüktetés az erdélyi magyar ember bánatát és örö­mét hozta felénk. Kányádi életműve mára már benne él a magyar köztudatban. Ezt köszönhetjük az itthon ki­adott versesköteteinek és a megjelentetett hanglemezek­nek, de legfőképp annak, hogy érthető és jól mondható verse­ket ír. Rend, tisztaság ennek a költészetnek a sajátja, ami nem jelent feltétlenül egyszerűséget: „Fájdalmas, őrt álló hang­jában a kisebbség - a romániai magyarság - megfeszítettségét tanúsító lázbeszédében - akár­csak Bartóknál - a modernség át- meg átszövődik a népkölté­szetből vett tragikus elemek­kel.” - olvasható Kányádi mű­vészetéről. A verseket még közelebb hozta annak a két kéziratnak az olvasata, amelyeket maga a költő vetett papírra. Az összeál­lítás végén a művésznő és kö­zönsége kötetlen beszélgetésbe merült az elhangzottakról. Kér­dések, vélemények hangzottak el, akadt tehát mondanivaló. Tehették ezt azért, mert a hall­gatóság soraiból sokan voltak, akik Erdélyből települtek át. Az ő ajkukat figyelve, az elhang­zott versek olyanok voltak, mint megannyi himnusz. A beszélgetés végén Havas Judit mindenkit meginvitált Földes Mária romániai magyar színműíró monodrámájának budapesti, Várszínház-beli be­mutatójára. A darab címe: Séta, amely az írónő önéletrajzi írása. Tulajdonképpen ennek a hevesi estnek lesz a folytatása. Csak elismeréssel szólhatunk a rendezésért, amely ideális he­lyen, Heves egyik neves köz- művelődési intézményében ka­pott helyet. Legközelebb a gyermekkönyvtárban találkoz­hat az érdeklődő közönség az előadóművésszel, ahol Weöres Sándor-verseket mond el, egy játékos vetélkedő keretében. (m. cs.) Ballagó János - kezében kedvenc madarával (Fotó: Jakab Tibor) A galambász - szeretteivel Nem akármilyen madarak a postagalambok. Szerepük a hí­rek továbbításában a műholdas hírközlés beköszöntéig igen je­lentős volt. Ma már csak olyan helyeken alkalmazzák őket, ahol másképpen a hírtovábbítás nem megoldható. így előtérbe került a versenyeztetésük. Erről a sokak által ismeretlen sport­ágról beszélgettünk Ballagó János hevesi galambásszal:- Az indíttatást a szülői ház­ból kaptam - mondta. - Tizen­négy évig díszgalambokat te­nyésztettem. Később ismerked­tem meg a sportgalambászattal, és beleszerettem.- Mitől posta-, illetve ver­senygalamb ez a madár?- A galambokban él a - je­lenleg tudományosan sem ma­gyarázható - hazatérési ösztön. Azt tudjuk, hogy feleresztésük- kor automatikusan az otthonuk felé veszik az irányt. A verse­nyeztetésnél ezt az ősi ösztönt használjuk ki. Egyébként az „öregek” versenyidőszaka ápri­listól júniusig tart. Tizenhét utat teljesítenek ezen idő alatt. Au­gusztusban a tollúkat veszítik, olyankor röptetjük a „fiatalo­kat.”- Miképpen zajlik egy ver­seny?- Az első napon összeszedik a galambokat, és - a pontos re­gisztrálást követően - teherautó szállítja őket az indítóhelyre. Ez lehet az országon belül, de kívül is. A verseny legrövidebb távja 399 kilométer. A helyszí­nen etetik, itatják az állatokat, és minden versenyzővel egyez­tetett időpontban felengedik őket. Az indítás pillanatában minden gazdánál elindul az óra, amelybe hazaérkezéskor a ma­darak lábán lévő gyűrűket be­helyezve igazolják a befutót. A végén áz eredményeket összesí­tik. Egy versenyzőnek egy úton tíz galambja indulhat. A beér­kezési eredményeik százalékos arányát vetik össze a 17 futam után. Minden úton az első öt ga­lambot díjazzák.- Minden madár visszatér?- A verseny alatt a repülésü­ket sok minden befolyásolhatja. Miután a galambok falkaszál- lók, együtt indulnak el haza, csak később, útközben válnak szét. Ha hosszú útról jönnek, nagyon érzékenyen érinti őket az időjárás változása, és - saj­nos - van úgy, hogy nem térnek haza. Ez persze, adódhat abból is, hogy „megfogja” őket egy sólyom, de az emberek is elő­szeretettel lövik őket. Egyéb­ként az áruk változó, miután 35 márkánál kezdődik, de tudomá­som szerint már 49 ezer fran­kért is adtak el madarat.- Melyik galambjára a leg­büszkébb?- Van egy „vörös hímem”, amely az országban a tizenket­tedik volt. Bízom abban, hogy a kisebbik fiam a nyomdokomba lép. A madarakhoz szívvel-lé- lekkel ragaszkodni kell, mert nemcsak a gazdáknak, hanem a galamboknak is lelkűk van. December 9. és 11. között a Hevesi 5. Számú Általános Is­kolában V. 18 Postagalamb Sportegyesület Észak—1-es Pos­tagalamb Sportklubja szerve­zésében kiállítást láthatnak majd az érdeklődők Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Pest és Heves megye galambászainak madaraiból. Molnár Csilla Az Átányban élők méltán büszkék rá Aki Atányban manapság meg­fordul, nem mehet el szótlanul az egytomyú, késő barokk stí­lusú református templom mel­lett. Ez az alföldi község egyik büszkesége. A történetéről szóló krónikák szerint a mai épület keletre néző keresztha­jója a középkori templom szentélye volt. A török hódolt­ság idején elpusztult, és a re­formátusok állították helyre. Később többször is bővítették, és - feltehetően - 1783-ban készült el a templom. Akkor kapta táblás famennyezetét és szószékét. Az orgonája is hír­neves, amelyet - immár ha­gyományosan - nyaranta nyilvános hangversenyen szó­laltatnak meg. Ez a templom nemcsak az átányiak büszke- [ sége, hanem a hazai építészet- történet egyik ékessége is. A cigányság a saját jövőjét tervezi Az utóbbi időkben sok szó esett a kisebbségi önkormányzatok­ról. Az alakuló helyi érdekkép­viseletek szerepéről több téves információ jelent már meg. A Lungo Drom Érdekvédelmi Ci­gányszövetség elnökségi tagjá­val, Heves megyei ügyvivő el­nökével, Lóié Mihállyal arról beszélgettünk, hogy valójában mit akarnak és mit tehetnek a majdan megalakuló helyi ön- kormányzatok.- Mi nem külön és függetle­nül akarunk működni- mondta az ügyvivő -, hanem együtt a települések önkormányzataival. Azért kívánunk saját érdekkép­viseletet létrehozni, mert a ci­gányság és az egyéb kisebbsé­gek helyzete jelenleg nagyon speciális.- Mit gondol, ha megalakul­nak az érdekképviseletek, akkor javul majd a cigányság megíté­lése?- Tisztában vagyunk azzal, hogy az elítélő véleményekre a cigányság egy része rászolgál. Ugyankkor az is kellene, hogy a másik oldalról a befogadó hajlam érvényesüljön. Szüksé­günk lenne arra, hogy például a cigánybűnözőket ne a nemzeti­ségük szerint emlegessék, ha­nem a nevükön. A szemléletvál­tást úgy kívánjuk segíteni, hogy bekapcsolódunk az oktatásba. Szeretnénk, ha a cigány szülők világosan látnák, hogy ameny- nyiben a gyerekeik nem járnak iskolába és nem vesznek részt rendszeresen a tanítási órákon, akkor nem lesz szakmájuk, és arra a sorsra jutnak, mint amelyben most többségükben ők vannak. Ma a cigányság kö­rében kilencvenszázalékos a munkanélküliség. Ez a szám a valós helyzetet tükrözi. Ezért is szeretnénk elérni, hogy minél többen és jobban megismerjék ezt, és úgy ítélkezzenek rólunk. Azt akarjuk, hogy az iskolák­ban a gyerekek halljanak a ci­gányság történetéről, múltjáról és kultúrájáról, mert ezzel is esély lesz arra, hogy a hozzánk fűződő viszony megváltozzon.- A következő időszakban meg akarjuk szüntetni a ma csak elvben létező, de orszá­gosnak kikiáltott cigányszerve­zeteket, és igyekszünk mindent elkövetni azért, hogy javuljon a rólunk alkotott kép. A cigány­ság érdekeit kívánjuk képviselni a jövőben az oktatásban , a szo­ciálpolitikában és a hagyo­mányőrzésben, természetesen együttműködve a többséggel. Bízunk abban, hogy valóban felismerik a bennünk rejlő erőt és lehetőséget. Hisszük, hogy mindez a mostaninál előnyö­sebb helyzetet teremthet ránk nézve a jövőben. (molnár) A templom a falu központjában áll (Fotó: Mentusz Károly)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom