Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1994-12-28 / 305. szám
4. oldal Hazai Tükör 1994. december 28., szerda Cselekedni kell, nem lobogtatni... Aprószentek napja Az aprószentek napja december 28-a, az ifjúság téli mulatsága és a pogány egészségvarázslás kötődik hozzá. Ma is együtt jár a korbácsolással (suprikázás, csapulás, mustározás), s közben mondókákat mondanak a betegségek elűzésére is. ’ „Egészséggel, mustármaggal, sok jóval, szerencsével, keléses ne légy!” A legények fűz- vagy nyírfavesszőből kilencágút fonnak úgy, hogy a középső vezérág köré fonják a többit, s végigjárják a lányos házakat: „Elérkezett aprószentek estéje, ezeket Heródes megölette. Ezek ontottak az ártatlanok vért, ezek nyertek Mennyországban hasznos bért.” Megkorbácsolják a háznépet, mire a lányok szalagot kötnek a korbácsra, az anyák pedig húst adnak a vessző- zőknek. A legények ezután közösen megsütik a húst, és vidám legényavatót tartanak. A felavatandó legényt, aki betöltötte a tizenhatodik évét, háromszor a vállukra emelik. Ezen a napon gyerekek is járják a házakat, s így kéredz- kednek be az ajtón: „Egy kis mustármagot hoztam, eíhinthetem-é?” Játékosan körülveregetik a ház lakóit, miközben mondják: „Friss légy, jó légy, egészséges légy, beteg ne légy, keléses ne légy! Ha vízért küldenek, borért menj, ha borért küldenek, vízért menj! Utcára küldenek, kert alá menj, Kert alá küldenek, utcára menj!” Ezért a háziasszony a gyerekeknek kalácsot, almát, diót ad. N. M. Tagfelvételi tesztírás a magas intelligenciáért A Mensa HungarlQa tagfelvételi tesztírást szervez december 28-án 17.30-kor az Állam- igazgatási Főiskolán (Bp. XI. Ménesi út 5.) - tájékoztatta a szervezet titkára kedden az MTI-t. Az 1946-ban Angliában alapított nemzetközi Mensa egyesületnek több mint 100 ezer tagja van a világ 75 országában. A tagságnak egy feltétele van: az emberiség 2 százalékára jellemző kiemelkedő intelligenciaszint. Ezt a jelentkezők egy teszt megírásával tanúsítják, amelyet hivatásos pszichológusok értékelnek. A Mensa a magas intelligenciájú embereket fogja össze, tekintet nélkül korukra, nemükre, származásukra vagy társadalmi helyzetükre. A szervezet igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy az intelligenciát az emberiség javára fordítsák. Támogatja az intelligencia jellemzőire és használatára irányuló kutatásokat. Előadásokat, vitákat, összejöveteleket szerveznek. (MTI) „Miért szégyelli a magyar zászlót a miniszterelnök?” - tette fel kérdését Torgyán József tegnap a Parlamentben az azonnali kérdések és válaszok órájában Horn Gyulának. A kisgazda frakcióvezető hangsúlyozta, hogy míg a világ közismert politikusai nemzeti zászló előtt nyilatkoznak, Hóm Gyula interjúi során sohasem lehet látni magyar lobogót. Utalt arra is, hogy a miniszterelnök korábban - szavai szerint - előszeretettel mutatkozott a televízióban vörös zászlóval. Hóm Gyula válaszában visz- szautasította a kérdés feltevését, leszögezte: szó sincs arról, hogy bárki is szégyellné a magyar trikolórt. - A zászlót nem lobogtatni kell, hanem az ország érdekében cselekedni - mondta Horn Gyula, hozzátéve, hogy szobájából nem hiányzik a magyar zászló, miként belőle sem a nemzeti érzés. Torgyán József a válasszal elégedetlen volt. *** A következő kérdést is Torgyán József tette fel, ugyancsak a miniszterelnöknek Népnyúzás vagy moratórium címmel. Torgyán szerint itt az idő, hogy az ország külső adósságáról párbeszéd kezdődjön a Parlamentben. Mert, mint mondta, az adóterhek összenyomják a népet. Horn Gyula a felvetésre reagálva kiemelte: kormánya nem gondolkodik az adósságok átütemezéséről, mert annak beláthatatlan következményei lennének. Torgyán József erre válaszolva úgy vélte: az ország lakosságának legalább arra joga van, hogy megtudja, mennyi adóssága van, és hogy azt kik és mire vették fel. (MTI) Motorola 7200. 7200 Ft-ért*, kamatmentesen! „Nyugodtan adom át a stafétabotot” A gyöngyösi Vidróczki Néptáncegyüttes jószerével mindent elért, amit egy amatőr együttes ebben a műfajban megszerezhet. Legutóbb má- j jus 15-én Gyöngyös Város I Önkormányzata „Pro Civi- tate” díját vehették át. A több | mint három évtized sikereiben nem kis szerepe volt Zeltner \ Imre együttesvezetőnek, aki ebben az évben adta át a stafétabotot fiatalabb kollégájának, Széles Józsefnek. A nyugdíjba vonuló mestert együttese december 17-én karácsonyi gálaest keretében köszöntötte a Mátra Művelődési Központ színpadán. Azt alábbiakban az ő segítségével próbáljuk feleleveníteni az elmúlt évtizedek jelentősebb állomásait. A csoport 1961. szeptember 5-ével alakult a MÁV Kitérőgyári Üzemi Vállalat szak- szervezetének javaslatára - mondja Zeltner úr. - Korábban Gyöngyösön több együttes működött kisebb-nagyobb eredménnyel. Ideje volt már az erőket összpontosítani. A próbákat kezdetben a Szakmaközi Székházban, majd a Gagarin Ifjúsági Székházban tartottuk. Áz első egy-két évben szorosan együttműködtünk a vállalat színjátszó csoportjával, így jött létre a „Lili- omfi”, a „Nebántsvirág” című előadás, a „Farsang van” című zenés összeállítás, valamint a „Fele se tréfa” című szatirikus műsor. A következő lépés 1964 januárjában történt, amikor is megalakult a városi egyesített néptáncegyüttes a Városi Művelődési Ház, a MÁV Kitérőgyári Üzemi Vállalat, valamint a városi KISZ-alapszervezet csoportjából. Az egyesítéssel egy színvonalas együttes létrehozása volt a cél, mely megfelelő anyagi és szakmai támogatással méltóképpen tudja képviselni városunkat. Ettől kezdve a Török Ignác úti Művelődési Házban tartottuk próbáinkat.- Mikor vették fel a Vidróczki nevet? Zeltner Imre, akitől gálaesttel köszönt el az együttes (Fotó: Kaposi Tamás)- 1965 őszén. Kezdetben hivatalos körökben ellenezték, mondván, hogy azért mégse egy betyárról kereszteljük el az együttest, de aztán megszokták. Hamarosan jól hangzó név lett a környéken, 1969-ben pedig a „Ki mit tud?”-fellépés meghozta az országos hímevet is. Ezt megelőzte 1968-ban az első külföldi vendégszereplésünk Lengyelországban, ahol szintén nagy sikert értünk el. Az 1969-es év vízválasztó volt az együttes életében: ekkor rendeztük meg az első észak-magyarországi néptáncfesztivált, és ekkor tettünk javaslatot arra, hogy legyen egy profi művészeti vezetőnk. Sikerült is megnyerni az ügynek Tímár Sándort, aki 1970 februárjától vállalta az együttes művészeti irányítását. Ettől kezdve a koreográfiák jelentős részét ő tanította be.- Hány tagú volt ekkor az együttes?- A ’70-es évek elején a tánckar 15 párból állt. Az utánpótlás csoportba pedig kb. harmincán jártak. A munkának hamarosan eredménye lett. Szegeden, a Szakszervezetek Nemzetközi Néptáncfesztiválján elnyertük a zsűri különdíját. Ekkor már a legjobb amatőr együttesek között emlegettek bennünket. Tímár Sándor koreográfiáit a szakmán belül is nagy elismeréssel fogadták. A zenei kíséretet saját együttesünk szolgáltatta, amelyet Schubert Henrik vezetett. Rendszeressé váltak a külföldi meghívások és fellépések. Olaszország, Szovjetunió, Csehszlovákia, Törökország, NDK, Jugoszlávia, Dánia voltak a főbb állomások. Itthon pedig felléptünk Sátoraljaújhelytől Debrecenig, Szolnoktól Zalaegerszegig sok helyen. 1974-1983 között az együttes művészeti vezetését Heksch Ktalin, míg 1983-tól egészen az elmúlt évig Zsu- ráfszki Zoltán látta el. Jelenleg a korábbi tánckarvezető, Om- bódi András a művészeti vezető.- Volt-e olyan időszak az együttes életében, amely kiemelkedő eredményeket hozott?- Gyakorlatilag az 1982-től ’87-ig terjedő időszak tekinthető az együttes „aranykorának”. Ekkor kaptunk először Arany I. fokozatot. Azóta ezt az eredményt többször elértük, az együttes művészeti színvonala kiegyensúlyozottnak mondható.- Mi a helyzet az utánpótlással?- Hat utánpótlás csoport működik, némelyik országos, sőt nemzetközi gyerekfesztiválra is eljut. A gyermekcsoportok vezetői volt vagy jelenlegi táncosok, képzett oktatók. Igyekszünk megteremteni az együttes működésének anyagi feltételeit is. Alapítványt hoztunk létre, több cég és intézmény is támogat bennünket. Biztosítottnak érzem a csoport jövőjét. Bizonyos, hogy a Vidróczki Néptáncegyüttest még hosszú ideig az ország legjobb amatőr együttesei között tartják számon. Nagy Gyula A Kahler-bizottság megszűnéséről A Hom-kormany szakmai álláspontja szerint az elmúlt rendszer éveiben, de különösen az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekre utaló iratok feltárása és szakszerű elemzése elsősorban a jogalkalmazó szervek feladata, ennek végrehajtására az úgynevezett igazságtételi törvény hatályba lépésével megteremtődött a jogszabályi alap - tartalmazza az Igazságügyi Minisztériumnak az úgynevezett Kahler-bizottság megszűnése kapcsán az MTI-hez kedden eljuttatott közleménye. A tárca szerint megalapozatlan az a feltételezés, hogy a jelenlegi kabinet nem tartja fontosnak a korszak teljes tudományos igényű és értékű feltárását. Ez azonban a tudomány feladata, nem pedig az Igazságügyi Minisztériumé. A Hom-kormány az 1994. évi november 16-i határozatával ez év december 31-ével hatályon kívül helyezi a bizottság létrehozásáról szóló, 1993. január 21-i keltezésű, szigorúan titkos kormányhatározatot. Ez a döntés semmilyen akadályát nem jelenti annak, hogy a kutatók feltárják az elmúlt évtizedek törvénysértéseit. Az 1995. évi költségvetésről szóló törvény- javaslatban jogtörténeti kutatásokra előirányzott 10 millió forintot átcsoportosítják az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány támogatására. Kahler Frigyest, a minisztérium volt főosztályvezetőjét az új kabinet hivatalba lépése után Vastagh Pál miniszter fogadta. A találkozón szó volt arról, hogy a kutatási szerződések december 31-ével lejárnak, s kérte Kahlert: új szerződéseket ne kössön kutatókkal. Nem biztos, hogy 1995-ben már lesz tandíj a felsőoktatásban A felvételivizsga-rendszer eljárása alapvetően nem változik meg 1995-ben. Ez alól csak a tanítóképző főiskolák kivételek, a kormány döntése alapján ugyanis a jövő tanévtől egységesen négyéves lesz a tanító- képzés időtartama is. 1995-ben a különféle felső- oktatási intézményekben mintegy 5 százalékkal több diáknak lesz helye, mint a korábbi években volt. Dr. Csírik János, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár elmondta: a hallgatók számának növekedése mintegy 100 millió forinttal emeli az egyetemek, főiskolák költségeit. Erre a fedezet is megvan: a központi költségvetésben 200 millió forint szerepel az elsőéves hallgatók támogatása címén. Ez azt jelenti, hogy két-háromszázezer forintos állami többlettámogatásban részesül jövőre minden első évfolyamos diák. Egyelőre nem született döntés a tandíj ügyében. A helyettes államtitkár két alternatívát ismertetett. Az első változat szerint 1995 szeptemberétől vezetnék be a tandíjfizetési kötelezettséget, a másik elképzelés szerint viszont csak akkor kerülne ismét szóba a tandíjak ügye, amikor elfogadja a Parlament a felsőoktatás fejlesztési törvénytervezetét. Csírik János hozzátette: várhatóan a napokban eldől, melyik verzió lép életbe. Mint mondta, az ő feladata a tervezet előkészítése volt, a politikai döntésbe viszont nem lesz beleszólása. E tervezetet eredetileg 1994. szeptember 31-ig kellett volna elkészítenie a tárcának, de 1995 áprilisáig haladékot kaptak. Mivel már az új határidő sincs messze, mihamarabb dönteni kell a tandíjbevezetés, illetve -beterjesztés módjáról is. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (OFISZ) még hivatalosan egyik tandíj-bevezetési tervezetet sem kapta meg, de az erről szóló tárgyalásokon jelen voltak képviselőik. Ismereteink szerint a minisztérium javaslatai elfogadhatóak számukra is, mert az ad hoc bizottság banki képviselője kidolgozta a tandíj-bankhitel konstrukcióját. (FEB)
