Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1994-12-24-25 / 303. szám

12. oldal Hétvégi Magazin 1994. december 24-25., szombat - vasárnap Növényeink - karácsonyünnepi díszben A karácsonyi kaktusz pompás virágai Egyik legszebb keresztény ün­nepünk szimbolikus növénye a karácsonyfa, ami botanikai ér­telemben nincs is. Csak azoktól a csillogó díszektől válik kará­csonyfává, amivel felöltöztet­jük. Nálunk a Picea abies (kö­zönséges fenyő) a klasszikus karácsonyfa, ehelyett sokan szívesebben választják a tartó- sabb ezüst- és feketefenyőt. A karácsonyfa tradíciója állí­tólag német földön a múlt szá­zad közepén kezdődön. Ma­gyarországon kezdetben a fe­nyőben gazdagabb vidékeken teijedt el. A díszítéshez fel­használt anyagok szimbolikus jelentést hordoznak: az örök­zöld növény a békét, a nyugal­mat jelképezi. A ráaggatott termések (dió. alma stb.), csil­logó díszek a jólét, a bőség je­lenlétét, esetleg vágyát fejezik ki. A karácsonyfa őskorában el­sősorban ehető anyagokkal dí­szítenek: süteménnyel, dióval. A szaloncukor szinte magyar specialitás. A legfontosabb komponense a karácsonyfának a fény. Ebből is a legbensősé­gesebb a természetes fény - a gyertya lángja. A szentlélek je­lenlétét jelképezi. A karácsonyfa motívuma más ünnepi díszben is visszatér. A virágkötők készítenek olyan kompozíciókat, amelyek egye­sítik a karácsonyfa lakásdísz fogalmát. Ezek piramis alakú fácskák, kúpok, különböző technikai megoldással. A gon­dolat nem új, hanem egy kis visszatérés a karácsonyfa ősé­hez, a karácsonyi piramishoz. Meglévő edényes növénye­inket, amelyek balkonjainkat, teraszainkat vagy kertjeinket díszítik januártól novemberig, most ünnepi köntösbe öltözte­tik - a karácsonyfát helyettesí­tendő vagy kiegészítendő. Az ünnepélyeség fokozására a vi­rágtartó cserepet csillogó papír­ral vonják be, vagy dekoratí­vabb edénybe helyezik. Agaira gyöngyöket, színes üveggolyó­kat, díszeket aggatnak. A belső hőmérséklethez szoktatni kell a fácskákat, illetve edényes nö­vényeket, valamint akkor is, ha az ünnep elmúltával ismét a szabadba kerülnek. Bátran díszítik aranyszálak­kal, kis csillagokkal, figurákkal a lakásban lévő cserepes növé­nyeket, még a virágzó karácso­nyi kaktuszt is, vagy az azaleát. A legszebb, ha sok természetes díszítő anyagot használunk. A színek közül a kék, zöld-arany, bama-arany, törtfehér ajánlható az idei karácsonyfára és más vi­rágdíszekre. V. Pénzes Judit __________MINDENNAPI NYELVŰNK A sorjázó gyermeki kérdések világa December ünnepén. Jézus születése napján a karácsony­fák alá helyezett ajándékokat váró gyermekeknek és szü­leiknek szánjuk mondandón­kat. A mai 4-10 évesek nyelv- használatának nemkívánatos jelensége, hogy egyre keve­sebb a kérdésük. És tisztelet a kivételeknek, mi felnőttek sem nagyon figyelünk a gyermeki kérdésekre, s ha megszapo­rodnak a gyermek miértjei és hogyanjai, egyre idegesebbek ! leszünk. Cikkünkkel bizonyítani sze­retnénk, hogy sokat veszítünk, ha a gyermeki kérdések vilá­gának nagyon is tanulságos je­lenségeire nem figyelünk. Ebben az odafigyelésben segítséget kapunk azoknak a költőknek verses szövegrész­leteiből, akik a gyermek újra és újra ismétlődő kérdésfüzé­reit játszótársi készséggel ele­venítik fel, és ösztönöznek bennünket arra, hogy merész költői képekkel, hang- és lá­tási képzeteink hatástényezői­nek felerősítésével részt vál­laljunk a gyermeki kérdések nyelvi leleményeinek érzéke­lésében is. Valóban meghökkentőnek tetszik, ha a gyerek azt kér­dezi: Mitől kacag a patak?" A csörgedező patak ,.hangját” a gyermeki fül jóízű kacagás­nak hallja, és azért a kérdésre adott válaszában már gyer­meki tapasztalata is tanúsítja, hogy a csiklandozás érzete is társul a kacagással, s így ala­kul a gyermeki kérdésre adott válasz így; „mert csiklandoz­zák a halak." A költő Kiss Jenőnek kö­szönhetjük, hogy munkatársi szerepet vállalt a gyermeki kérdés és a rá adott válasz fel­jegyzésében. Gyakran külön is jelzik köl­tőink ezt a szerepvállalást. Er­ről tanúskodnak e verses szö­vegrészietek: „Miért két lábon járunk?/ Akinek hiányzik a lába/ Hová tette?/ Reggel mi­ért nem ott kel föl/ a Nap, ahol elalszik” (Bihari Sándor: Már­ton kérdez). Hárs László A gyermeki miértek és hogyanok című költeményének kérdés­sorozata játszótársi alkalmat kínál számunkra azzal, hogy mi is azt halljuk, amit a gyer­mekfül hall, és azt lássuk, amit a gyermekszem lát: „Hogyha nyár van, hol a tél/ Egész télen hol a nyár/ Mikor nem fúj, hol a szél?/ És hogyha fúj, hova száll?/ Fényes délben hol a Hold?/ Sötét éjjel hol a Nap?” A cseperedő gyermek szá­ján elhangzó miértek közé so­rolhatjuk Babits Mihály e vers- részletét, azzal a megjegyzés­sel, hogy e költői kérdéseknek is alapot valóban elhangzott és meghallott gyermekkérdés adhatott: „Miért nő a fű, hogyha majd leszárad?/ Miért szárad le, hogyha újra nő?”. József Attila is a gyermeki kérdések nyelvi lelemények­ben gazdag jellegére és szójá­tékos készségük képességére gondolt akkor, amikor ezt a ki­jelentését megfogalmazta: „A költő olyan, mint a kisgyerek: játszik a nyelvvel, s akivel ját­szik a nyelv, a játszótárs.” Erre a jelenségre ad beszédes példát Szabó Lőrinc Versek a gyerekszobából című verscik­lusában. Hörpentő című ver­sének szinte a gyermeki száj­ról hallott gyermeki szókincs­csel: „Gá-gá, bíró, bumbele, Máté/ Nem apádé, nem anyádé/ tied ez a nagy karéj/ tej van hozzá, hófehér,/ Míg ezt szépen megiszod,/ húz a liba papucsot,/ fél, hogy fázni fog a lába,/ S ahogy iszod a te­jet,/ kortyok szerint lépeget/ lép, lép, lépeget/ még, még, még egyet, az utolsót/ Ennek aztán örvendek/ s én is nagyot hörpentek". Arról sem véletlenül valla­nak költőink, hogy .különös érdeklődéssel figyelik a gyér- | mekek beszédét, kérdéseit. Szabó Lőrinc Gyerekek közt című versében azon is elcso­dálkozik, hogy mennyire „vi- háncoló srófra jár az eszük, ragyog és repül az agyuk”. A költő hétéves Lócija is keresi, és meg is találja az „egymástól elbújt szavakat”, s a legpará­nyibb csodákra is rátalálnak játékos ötletei. Ugyanezt teszik költőink, amikor a játékos gyermekver­sek „mintájára”, a gyermeki ötletek és nyelvi formák tob­zódásával, egészséges humor­érzékével és nyelvi leleménye­ivel gazdagítják gyermekver­seink világát. Csak egy példát idézünk bizonyításul. Kiváló poétánk Csacsikázó című verse szervesen illeszkedik bele Kányádi Sándor költői alkotásának világába: „Domboldalon három kicsi/ lassan lépegető csacsi/ Mind­hármukon - elhihető -/ billeg egy-egy általvető./ Megpakol­ták alaposan:/ A háromnak hat háta van,/ Subák, bundák, üst és balta/ Mi minden jut egy csacsira./ Aprítgat a három ki­csi/ szófogadó három csacsi/ És nyikorog és nyekereg/ a há­tukon a fanyereg/ Cipelik a juhász-batyut/ S mendegélnek a nyáj után/ S mögöttük a ju­hász halad”. Dr. Bakos József „Nyitott szívvel várjuk a kopogtatást...” Az egri szervita nővérek 1991-ben kezdték meg tevékenysé­güket a Fájdalmas Anya szolgálatában. Hárman vannak: Olaszországból, Indiából és Chiléből. Az egyetlen novíciának Erdélyből vezetett ide az útja. Legtávolabbról Edith Moraga nővér érkezett, mégpedig a Föld túlsó feléről, Chiléből.- Milyen események, érzé­sek vezérelték a szervita rendbe?- Nem ismertem a papokat és a szerzeteseket 15 éves ko­romig. Ekkor a rend gimnázi­umába kerültem. Addig csak az édesapám mesélt nekem Is­tenről. Az iskolában találkoz­tam az atyákkal és a nővérek­kel. Nagy hatással voltak rám. Alázatosságuk, a mindenki iránti szeretetük mélyen belém vésődött. Sokszor kérdeztem magamtól: miért vidámak ők mindig, miért szeretnek min­denkit, s miért viselnek fekete ruhát? Úgy gondoltam, aki fe­kete ruhát hord, az gyászol, annak szomorúnak kell lennie. Rá kellett jönnöm: nem a kül­sőségek számítanak, hanem az, ha az ember Istennel van, akkor boldog és mindenkit tud szeretni. Úgy, mint Jézus, aki az életét adta értünk. Ekkor már tudtam, nekem is azok közé kell tartoznom...- Szülőföldje nagyon mesz- sze van, miként került Ma­gyarországra ?- Három évvel ezelőtt ren­dünknek lehetősége nyílt arra, hogy Egerben letelepedjen: így érkeztem ide Olaszország­ból. Firenzében az anyarend- házunkban tanultam két évig, a Máriával foglalkozó teoló­giai szakon, s éppen készültem vissza Chilébe. Ekkor a gene­rális anya kérésére, és tudván, hogy ez Isten akarata, ide jöt­tem, ahol szükség van rám.- Harminc éve tette le a szerzetesi esküt. Mi volt a fel­adata hazájában, és most itt Egerben?- Santiagóban lévő isko­lánkban voltam 20 évig igaz­gatónő, spanyolt, matematikát és hittant tanítottam. Az első egri iskolai napon igen elszo­rult a szívem. Nagyon hiá­nyoztak a gyerekek és a taní­tás, de idén ősszel nagy öröm ért. A Gárdonyi Géza Gimná­ziumban a spanyol nyelvvel ismertethetem meg a tanuló­kat. Az oktatás mellett segít­jük az időseket, ápoljuk a be­tegeket és a rászprulókat, ahol csak tehetjük.- Az első itteni karácsony milyen meglepetéseket tarto­gatott önnek?- A legérdekesebb az volt, hogy az ajándékozás már Mi­kuláskor elkezdődött. Nem ér­tettem, ki hozza a csomagokat, mivel Jézus áll a középpontjá­ban mind a karácsonyi, mind az azt megelőző ünnepeknek. A másik dolog: hazámban ilyenkor nyár van. Itt furcsa érzés volt hóban és hidegben várni a Megváltó születését.- Az eltérő évszak miatt ott­hon bizonyára külsőségeiben is másként ünnepük ezt a na­pot.- Lényeges különbségek nincsenek, hiszen mi is katoli­kusok vagyunk. Otthon min­denkinek van egy kis fenyő­fája. A templomot azonban nem díszítik fel úgy, mint ahogyan itt szokták. A fák alatt Betlehem áll, és a szépen becsomagolt meglepe­tés-ajándékok. Ezt azért hang­súlyozom, mert a nem megle­petés-ajándékot a szentestén mindenki magára veszi. Ugyanis igyekeznek az embe­rek új ruhában ülni a vacsorá­hoz. Ennek elfogyasztása után megkapják a gyerekek az álta­lában játékot, csokoládét rejtő csomagjaikat. A család éjfél­kor együtt elmegy a szentmi­sére, hazatérve a felnőttek kö­vetkeznek a csomagok kibon­tásában. Később az utcákon folytatódik a mulatság: meg­beszélik, ki mit kapott...- Milyen hagyományos éte­lek kerülnek az asztalra?- Tradicionális ételünk a sült bárány és a pulyka. A fő­étel után az édesség követke­zik, ami az itteni püspökke­nyérhez hasonló. Italként pezsgőt és a cola de mono nevű hideg üdítőt kapják a vendégek. Ez tejből, kávéból, cukorból és likőrből áll. Azt mondják, ha ez nincs, akkor nem is igazi a karácsony. Ezért még a legszegényebbek is ezzel koccintanak ezen a napon.- Mikor volt utoljára csa­ládja körében karácsonykor?- Tavaly édesanyám súlyos betegsége miatt éppen akkor voltam otthon. Nyolcán va­gyunk testvérek, erre a napra - bár távol élünk egymástól - mind összegyűltünk. Legna­gyobb ajándékként édes­anyánk állapota javulni kez­dett. Mindenki arra kért, hogy maradjak Chilében. Vívódtam is, mit tegyek: maradjak, vagy visszamenjek Magyaror­szágra. Érre szilveszterkor kaptam választ. Éjfélkor, ami­kor mindenki jókívánságokat mond egymásnak, édesanyám így szólt hozzám: „Menj, Edith, én meg fogok gyó­gyulni, ha ez a sorsom, de rád a jó Istennek ott van szük­sége.” így megnyugodva tér­hettem vissza ide.- Milyen gondolattal, üze­nettel szólna hozzánk, akik ka­rácsony éjjelén Jézus születé­sét várjuk?- Kétezer évvel ezelőtt Bet­lehemben ezen a napon Jézus és Mária szállást keresve ko­pogtatott az ajtókon. Mária érezte, hogy közel a nagy esemény ideje, de bebocsátást sehol sem nyertek. Az anya végül egy istállóban hozta vi­lágra gyermekét. Ma, úgy ér­zem, Jézus kopog, Jézus sze­retne megszületni az emberek szívében. De ha a szív kemény, akkor az nem kedves Jézus­nak, és továbbmegy. Mert a keménysége azt jelenti, hogy a szív nem akar szeretni, egye­dül akar lenni. A tárt szívben azonban újraéledhet. Ha ez nem történik meg, akkor ez a nap is olyan lesz, mint a többi. Van ugyan vacsora, fenyőfa, ajándék, de nincs békesség, öröm és szeretet. Várjuk és halljuk meg ezt a kopogtatást ma este. B. Papp Györgyi Kacsmarekné kérdőre vonja férjét: — Elárulnád, hogy miért ilyen későn méltóztattál hazajönni?!- Mert hazafelé jövet elgá­zolt egy autó!... A feleség újabb ingerült sza­vait lásd a vízsz. 10. és függ. 32. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. Az eltévedt személyt laká­sáig kíséri 10. Az asszony sza­vainak első része (zárt betűk: F, O) 14. Áru értékének előre fizetendő része 15. Személyt valakivel megismertető 16. A tantál vegyjele 17. Szigetor­szági nép tagjai 19. Kékesvörös színű 20. Gally 21. Mezőgaz­dasági eszköz 23. Lendület 25. Melyik személy 26. Lám betűi keverve 27. Takarmánytartó­sító építmény 29. Kezdettől fogva 31. Kossuth-díjas nyel­vész volt (Dezső) 32. Attila be­cézve 34. Járom 35. Az USA légitársasága 36. Csuk 37. Ru­hatisztító eszköz 39. ...méter (légsűrűségmérő) 40. Norvégia és Svédország gk-jele 4L Ré­szekre vágni 43. A szén és a nitrogén vegyjele 44. Német gépkocsi-márka 45. Mennyi pa­radicsom 46. Könyörög 47. Lapszél 49. Női név 50. A mo­hamedánok istene 52. Tejter­mék 53. A gyógyszert rendsze­resen beveszi 55. A Lada gép­kocsi egyik modellje 56. Menyasszony 57. Névelő 58. Magányos, egyedüli - angolul (Lone) 60. Hajó része 61. Vés 62. A jó kés ilyen 64. A Baka­ruhában c. film főszereplője (Margit) 66. Románia gk-jele 67. Három regényből álló iro­Egy „baleset” zavaros körülményei dalmi alkotás 70. Tölcséres vi­rágú dísznövény. FÜGGŐLEGES: 1. Iskolai tisztség 2. Formálás 3. Szőlő része! 4. Arab fiúnév 5. Ütlegeli 6. Szegény, mint a templom... 7. Kutya 8. ...-Aviv (Izrael legnagyobb városa) 9. Becézett Imre 10. Julianna be­cézve 11. A jelzett időtől szá­mítva 12. Kicsinyítő képző 13. Olaszország 18. Mohamedán uralkodói cím volt Bagdadban 22. Szöveget tévesen jegyez 24. Délben ételt elfogyaszt 26. Me­sebeli törpe 28. Páróka része! 30. Képző 31. Egyenlő érték - kereskedelmi kifejezéssel 32. A feleség szavainak folytatása (zárt betűk: E, H, S) 33. Előfor­duló 35. írótoll - régiesen 38. Erika becézve 39. Világos an­gol sör 41. Palackot lezáró hen­geres tárgy 42. Arra a helyre hajít 43. Tekereg 44. Abba az irányba 46. Kiváló, előkelő 48. Híressé vált hajó a SZU törté­netében 49. Aroma 51. Luxem­burg és Norvégia gk-jele 53. Szarvasmarha mellrésze 54. Meneküiésszerűen futó 57. An­nál lentebbi helyről 59. Férfi­név 62. ... világát (jól él) 63. Ő — németül (SIE) 65. Annál lej­jebb 68. Igevégződés 69. A fordítottjával: női név 71. Ró­mai kettes. Báthory Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom