Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1994-12-13 / 293. szám

Ismeri a Tejutat? Ma 19 órakor Egerben, a Gárdonyi Géza Színház stúdiószínpadán fogalmazódik meg a kérdés: őrült-e az őrült...? (3. oldal) Személyvonatok - még közlekedőben A MÁV Rt. Miskolci Igazgatósága ajánlja az utazóközön­ség figyelmébe azt a menetrendet, amely a 36 órás sztrájk idején érvényes. (3. oldal) Nagyrédéről - dolláros export A szövetkezet idei árbevétele 100-150 mil­lió forinttal haladhatja meg a tervezettet. Nyereséggel zárják az évet. (9. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1994. DECEMBER 13., KEDD HÍRLAP LŐRINCI, PÉTER VÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 293. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT ■■ Vasutassztrájkra ébredtünk Hétfő este 10 órakor kezdő­dött, s szerda délelőtt 10 óráig tart a vasutasok általános sztrájkja. Az egyeztető tár­gyalásokon több kompro­misszum született, az elkészí­tett megállapodás-tervezet számos pontjában egyetértet­tek a tárgyaló felek, végül mégsem írták alá a dokumen­tumot. Az előkészített, de alá nem írt megállapodás-tervezet sze­rint a minimálbér jövő évi ösz- szege 12.500 forint lett volna, s a kormány átlagosan 6 százalé­kos mértékű alapbéremelést ga­rantált. Nem tudtak megálla­podni abban, hogy a további 4 százalékos béremelésnek meg­felelő teljesítményjutalomra a MÁV garanciát adjon. E tárgy­ban Kálnoki Kiss Sándor, a MÁV Rt. elnöke telefonon megbeszélést folytatott Lotz Károly miniszterrel, aki szintén úgy nyilatkozott; erre a 4 száza­lékra a kormány sem tud garan­ciát vállalni. A MÁV vezetői a tárgyalás végén úgy nyilatkoztak, hogy 3,5 milliárd forint állt volna rendelkezésre a jövő évi bér­emelés céljára, amennyiben a megállapodás megszületett volna. Az érdekképviseletek veze­tői felhívták a figyelmet, hogy a sztrájktörvény is további tár­gyalási kötelezettséget ró mindkét félre. Visszautasították Rigó Zoltán vezérigazgatónak azt a megjegyzését, miszerint hátsó gondolatok, politikai cé­lok motiválják a sztrájkot szer­vező szakszervezeteket. Horn Franciaországba és Németországba utazik Horn Gyula miniszterelnök de­cember 13-án és 14-én a Fran­cia Köztársaságban tesz mun­kalátogatást, december 19-én pedig Németországba utazik. A Kormányszóvivői Iroda hétfői tájékoztatása szerint a kormányfő Párizsban Edouard Balladur francia miniszterel­nökkel és Francois Mitterrand köztársasági elnökkel tárgyal. Egynapos németországi látoga­tása során előbb Münchenben Edmund Stoiber bajor kor­mányfővel, majd Bonnban Helmut Kohl kancellárral foly­tat eszmecserét. (MTI) Az adósságspirál ellen... Helyes az a gazdasági értéke­lés, amelynek alapján a költ­ségvetés gazdasági programja készült - mondta Békési László pénzügyminiszter a parlamenti ülésen az 1995. évi költségve­tési törvényjavaslat részletes vi­tájában a Pénzügykutató Rt. gazdasági helyzetelemzéséről szólva. Az elemzés fő következte­tése: elsőrendű cél a szembe­fordulás az újból megerősödő adósságspirállal, s a belgazda­ságban tapasztalható pozitív je­lenségek nem valósak, nem ér­tékelhetők a külső egyensúly­romlás figyelembevétele nél­kül. Az 1993-as és ’94-es évben együtt 5 milliárd dollárral nőtt az ország külső adóssága, ami csak annak megfinanszírozá­sára volt elegendő, hogy a bruttó hazai termék azonos szinten maradt. Nem a gazdaságélénkítő gazdaságpolitika vállalásához kell bátorság, hiszen az nép­szerű lenne, hanem az egyen­súlytalanság helyrehozatalához szükséges restriktiv program felvállalásához - hangoztatta Békési László. Még nagyobb nyilvánosságot ígér az egri polgároknak Tegnap hajnal óta a lakásán és a hivatalban egymás után kapja a biztató, gratuláló tele­fonokat dr. Ringelhann György, Eger újraválasztott polgármestere. A Hírlap kér­désére elmondta: első teendői között legfontosabbnak a bi­zottságok megszervezését tartja, amelynek jelentős elő­készítő munkát szán a közgyű­lésben. Az üléseiket is nyilvá­nossá tenné, amelyre az érdek- képviseletek és a civilszerve­ződések tagjait is meghívná. A javaslatok így nagyobb legiti­mitással kerülnének a testület elé. A sajtó részére pedig még nagyobb nyitottságot, még jobb tájékoztatáspolitikát ter­vez. Elképzelései szerint - az eddigiektől eltérően - már ja­nuárban tartanának közmeg­hallgatást, amely arra is lehe­tőséget kínál, hogy a helybé­liek megismerkedjenek az új közgyűlés tagjaival. Emellett a lakosság elmondhatja ügyes-bajos dolgait. Egy biz­tos - mondta Ringelhann György -, a következő év gaz­dasági szempontból nehéz lesz, ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szociálpolitikára is. A közgyűlés összetételét úgy értékelte a polgármester, hogy elsősorban azok a képvi­selők jutottak be, akik prog­ramjukban nem annyira párt-preferenciákat, hanem a városért tenni akarást hangsú­lyozták. A testületben van te­hát egy természetes felfrissí­tés, ugyanakkor a nagy tapasz­talattal rendelkezőket, mint külső szakértőket bizottsági tagként ajánlani fogja. * * * A választási eseményekről bő­vebben a 4. oldalon olvashat­nak. Voksa a vasárnapi választáson (Fotó: Kaposi Tamás) Az óhutai földtulajdonos azt kéri: Sasvár ne fizessen Párádnak a szemétért A közelmúltban részletesen beszámoltunk lapunk hasábjain a parádi szeméttelep kapcsán - a vagyonmegosztás elmaradása miatt - Párád és Parádsasvár között elmérgesedni látszó vi­szonyról. Alig néhány hete még úgy tűnt: a sasváriak tartozása okán a parádi hivatal leállíttatja a „fentről” jövö szemét behor- dását. Az ügyben azonban váratlan fordulat következett be, ugyanis az óhutai Somogyvári Hajnal egy levelet küldött Sas­várra, s abban kéri Holló Henrik polgármestert: ne fizessenek Párádnak, merthogy az ominózus szeméttelep régen megtelt, és az ő, ezzel határos földjeit használja Párád a kommunális hul­ladék tárolására - ingyen. Holló Henrik szerint - noha továbbra is vitatják a rajtuk ke­resett, áfa nélkül is 360 ezer fo­rintos számla nagyságát - 100 ezret még november közepén átutaltak Párádnak. A parádsasvári polgármester ugyanakkor úgy véli, az lenne az üdvözítő megoldás, ha a tér­ség érintett önkormányzatai - létszámarányosan vállalva a terheket - közösen építenének egy nagy és modem szeméttá­rolót, ami hosszú távon is meg­oldaná az itt élők kommuná- lisszemét-elhelyezését. Somogyvári Hajnal szerint ő a ’92-es kárpótlási árverések során jutott hozzá a nevezett földterülethez. Azonban - je­lentette ki - az ezzel határos tá­roló immár tíz esztendeje meg­telt az emésztőgödrökkel egye­temben, így a szemetet jelenleg is az ő birtokában lévő földekre hordják úgy, hogy még az ide vezető utat sem használhatnák. Ráadásul a megtelt gödrökből egészen a faluig lefolyik a feká- lia.- Egy éve, hogy felajánlot­tam a területcserét Párádnak - folytatta a tulajdonos ám - állítólag a földhivatali bejegy­zés késése miatt - a mai napig nem történt semmi. Miután a földek így teljesen használha­tatlanok, erősen fontolgatom, hogy beperelem az önkormány­zatot. Mindezen túl Somogyvári Hajnal szerint ha Párád pénzt kér Sasvártól a használatért, őt is megilletné valamilyen térítés. Nagy Oszkár, Párád első em­bere úgy látja: az elhangzottak többé-kevésbé igazak is, azon­ban - a teljesebb kép kedvéért - hozzáfűzte: az első hiba akkor történt, amikor a helyi földren­dező bizottság a ’81-ben telek- könyvezett szemétlerakót vette csak ki a kárpótlási földalapból, nem pedig az erre ténylegesen használt területet. Mint mondotta, e kérdésről többször tárgyaltak már az érin­tettekkel, napirenden tartva a földcserét, de nem elzárkózva a pénzbeni kárpótlástól sem. Fenn is tartanak e célra egy je­lentős földdarabot, ám a földhi­vatal leterheltsége miatt eleddig ezt még nem írták át az önkor­mányzatra, így ennek megtör­téntéig nem tudnak lépéseket tenni. (Folytatás az 5. oldalon) Az ötvenhatos sortűzre emlékeztek Egerben Az 1956. december 12-én el­dördült egri sorttíz áldozata­ira emlékeztek tegnap, hétfőn a hevesi megyeszékhelyen. A karhatalmista alakulatok sor- tüze összesen 24 ember életét oltotta ki. A forradalom leverése után, december 10-én, az emberi jo­gok napja alkalmából a Buda­pesti Munkástanács 48 órás sztrájkot kezdeményezett, amelyhez csatlakozott Eger la­kosságának többsége is. A sztrájk második napján a Széchenyi utcán 200-300 bé­kés tüntető vonult, amikor az egri és az időközben a megye- székhelyre vezényelt füzesabo­nyi karhatalmista alakulat tag­jai géppisztolyokkal belelőttek a fegyvertelen tömegbe. A rendelkezésre álló adatok szerint a halálos áldozatokon kívül legkevesebben 27 sze­mély szenvedett sérülést a sor­tűz következtében. Mint azt dr. Tóth Ferenc, az ’56-os Szövetség Egri Regioná­lis Szervezetének elnöke meg­emlékezésében hangsúlyozta: akik most eljöttek, azért vannak itt, hogy fájdalmuk mellett em­berhez méltóan helyet adjanak a megbocsátásnak. Ugyanakkor a halottak sorsa szolgáljon örök tanulságul arra, hogy a zsar­nokság nem kíméli az ártatla­nokat sem. Ezt követően a város vezetői, valamint az ’56-os Szövetség és más társadalmi szervezetek képviselői rótták le kegyeletü­ket. A Széchenyi utcán megko­szorúzták a sortűz áldozatainak emléktábláját. A NAP HÍREI Függetlenek győzelme A független jelöltek elsöprő győzelmét hozta az önkor­mányzati választás: összesen több mint 15 ezer mandátumot nyertek el, és ezen belül 2600 településen állítottak polgár- mestert. A második helyen az MSZP áll 1614 mandátummal, és ebből 107 polgármesterrel. Az SZDSZ 608 mandátumot nyert el, közte 55 polgármes­teri tisztséget a még mindig nem végleges eredmények szerint. A választásokon a sza­vazópolgárok 43 százaléka adta le voksát, a legtöbben Vas megyében (52 százalék), a legkevesebben Hajdú-Bihar- ban (35 százalék). Emlékezés Antalira Az Országgyűlés tegnap egy­perces néma felállással emlé­kezett az egy évvel ezelőtt el­hunyt Antall Józsefre. A néhai miniszterelnök pályafutását Szabó Iván, az MDF frakció- vezetője méltatta. Majd Gál Zoltán házelnök kapcsolódott az emlékezéshez, és kijelen­tette, hogy Antall József ki­emelkedő tevékenysége mara­dandó és meghatározó az új magyar demokrácia felépíté­sében. Szigetközi vízpótlás A kormány a következő he­tekben döntést hoz a sziget­közi vízpótlásról - közölte a szaktárca helyettes államtit­kára. Hajós Béla elmondta, hogy összesen kilenc változa­tot dolgoztak ki, de ezeket egyelőre nem hozzák nyilvá­nosságra. Azt viszont elárulta, hogy ezek tartalmazzák többek között a dunakiliti duzzasz­tómű üzembe helyezésének különböző formáit. Százéves vezérőrnagy Keleti György honvédelmi miniszter hétfőn felköszön- tötte 100. születésnapja alkal­mából dr. Molnár Károly nyugállományú orvos vezé­rőrnagyot, és a honvéd ha­gyományok ápolásában kifej­tett munkássága elismeréséül dísztőrt adományozott neki. Molnár az I. világháborúban a fronton szolgált, és négy kitün­tetést is kapott. A II. világhá­borúban többek között tábori kórházparancsnokként szol­gált. Színészek kitüntetése Göncz Árpád - a miniszterel­nök javaslatára - művészi pá­lyájuk elismeréseként Gábor Miklós Kossuth-díjas színmű­vésznek, kiváló művésznek a Magyar Köztársasági Érdem­rend Középkeresztje a Csil­laggal; Iglódi István Jászai Mari-díjas rendezőnek, érde­mes művésznek a Magyar Köztársasági Érdemrend Kis- keresztje kitüntetést adomá­nyozta. Ausztria-lottó A 49. heti Ausztria-lottó nye­rőszámai: 6, 9, 14, 18, 37, 42. Pótszám: 8. Nyeremények: a 3 hatos egyenként 4.260.829 schilling, 3 ötös pótszámmal egyenként 1.420.276 schilling, 349 ötös egyenként 18.313 schilling, 17.313 négyes egyenként 492 schilling, 303.758 hármas egyenként 34 schilling. Joker Jackpot 4.660.160 schilling. A Joker nyerőszámai: 6 0 8 7 8 0.

Next

/
Oldalképek
Tartalom