Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-08 / 263. szám

1994. november 8., kedd PÉTERVÁSÁRA ES KÖRZETE 5. oldal A szajlai és terpesi gyerekek máshol folytatják? Miért késik a recski árverés? Rendkívüli ülések Pétervására térségében Pétervásárán és társközségei­ben - így Erdőkövesden, Vára­szón, Ivádon és Kisfüzesen - az utóbbi időben sorra felmerülő kérdések miatt halaszthatat­lanná vált rendkívüli közgyűlé­sek összehívása. Ezeken az ön- kormányzati választásokról, a megyei temetkezési kft. üzemel­tetéséről, valamint a gyógyszer- tárak privatizációjáról esett szó. A kft. esetében a jelenlegi formában való üzemeltetés meghosszabbítása mellett, míg a patikák esetében a megye ál­tat létrehozott rt.-be történő be­lépés mellett foglaltak állást a nevezett települések. Öt kilométernyi vezeték hiányzik a hálózatból Egyelőre nem tudni, a parád- sasvári szennyvízvezeték-rend­szerből még hiányzó mintegy öt kilométernyi szakasz megépíté­sére - amely áfával közel 100 millióba kerül - kap-e állami támogatást a falu. Parádsasvár- nak - mivel védett vízbázist érintő beruházásról van szó - e téren elsőbbséget kellene él­veznie, aminek előnyeiből - a jegyző szerint - eddig nem so­kat vettek észre a községben. Válságmenedzser érkezik Mátraballára Ma kora délutánra várják Mát­raballára Frank Hendersont. A neves amerikai válságmene­dzser a pétervásárai kistérségi társulással kapcsolatban tájé­kozódik a kis faluban. Falugyűlésre invitál az ivádi polgármester November 18-án délután öt órai kezdettel falugyűlést és köz­meghallgatást tartanak Ivádon. Az esemény helyszíne a helyi művelődési ház lesz, ahol Ba­csó István polgármester - egye­bek mellett - az eltelt négy esz­tendőt is értékelni kívánja. Ideiglenesen új helyen az OTP recski fiókja A múlt héttől az OTP recski fi­ókjának felújítási munkái miatt új helyen, az ELKO egykori szervizének épületében, a Kos­suth út 218. alatt várja ügyfeleit a bank. Az ideiglenes lakhelyre előreláthatóan egy-másfél évig lesz szükség. (Folytatás az 1. oldalról) Szerintük semmiképpen nem lehet megtenni azt, hogy a gye­rekeket év közben kizárják. Természetesen nem zárkóznak el a többletkiadás fedezésétől, pusztán annak mértékét találják túlzónak, ezt tisztázandó pedig további egyeztetéseket tartanak szükségesnek. Példaértékű le­het e kérdésben Terpes esete - jegyzi meg a polgármester -, mivel a helyi alsó tagozatos is­kolába is járnak szajlai gyere­kek, éves viszonylatban a több­letköltség itt így mintegy egy­A rendszerváltás után a termő­földhöz jutottak nem túl jelen­tős része már saját birtokon kezdhette meg a gazdálkodást. Aktuális maradt azonban a kér­dés: érdemes volt-e ilyen vál­lalkozásba fogni? Erre választ persze csak azok adhatnak, akik éltek is a felkínált lehetőséggel. Minderről egy váraszói kister­melővel, Kovács Kázmérral be­szélgettünk. A gazdálkodáshoz való ra­gaszkodás Kovács Kázmér ese­tében valódi örökség. Mint mondja, szülei annak idején a tehetősebb családokhoz tartoz­tak, közel 35 kataszteri holdon gazdálkodtak. Igen fiatalon, gyermeki korban ismerte és szerette meg az akkor bizony könnyűnek egyáltalán nem mondható paraszti munkát. Hogy mégis másképp alakult az élete, az ötvenes évek politiká­jával, a téeszek szervezésével magyarázható. A szövetkezetbe ugyanis nem lépett be, így az­tán dolgozott gyárban, bányá­ban, majd később, amikor trak­torvezetői jogosítványt szerzett millió forint, amit Terpes szó nélkül „ lenyel". A Köztársasági Megbízott Területi Hivatalában már dr. Szecskó József, a törvényességi ellenőrzési osztály vezetője elé került az ügy. Szerinte legelő­ször tisztázni kell, milyen jog­viszonyban állnak egymással az iskolát illetően az érintettek, azaz közös fenntartású intéz­ménynek minősül, vagy kizáró­lag a bükkszéki önkormányzaté, és ha igen, akkor milyen módon járulnak hozzá a gyerekek ott-tanulásához a két faluban.- gépállomáson, téeszben, va­lamint a Közútnál. A földhöz, a paraszti munkához viszont mégsem lett hűtlen. így amikor 1992-ben az első kárpótlásra sor kerülhetett, a szülői örök­ségből megillető földterületre bejelentette kárpótlási igényét a közel 100 ezer forint értékű kárpótlási jegy birtokában az első licitálás alkalmával mint­egy hét hektár földterülethez ju­tott, melyen megkezdte a gaz­dálkodást. Ősszel - mondja - már elve­tett négy hektár búzát, majd ta­vasszal pedig a fennmaradt te­rületet árpával ültette be. A ta­lajművelést jó minőségben, jó időben végezték, így kedvező termésben lehetett remény­kedni. Sajnos, mégsem így si­került, az össztermés ugyanis csak mintegy 65 mázsa lett. Ez egyáltalán nem volt arányban az elvégzett, a ráfordított mun­kával, de - fűzte hozzá - fe­leségével együtt nem adták fel a reményt. A következő évben- a kedvező időjárás hatására is- a remények valóra váltak. A Mint megtudtuk, állásfogla­lást nem adhat ki a hivatal, csak a hatályos jogszabályokról tá­jékoztathatják november 14-ig - a fentiek tisztázása után - a feleket. Miután vagyoni jellegű vitáról van szó, a döntésre amúgy sincs hatásköre a KMBH-nak. Az eset egyébként nem példa nélküli a megyében, egy hason­lót már feljegyeztek. Ott komp­romisszumra jutottak, ami - dr. Szecskó József reményei sze­rint - itt is megszületik. Kühne Gábor búza és rozs holdanként 40, az árpa pedig 30 mázsa termést hozott, melyet elfogadható áron értékesíteni is tudtak. A rendelkezésre álló eszkö­zöket nagyobbrészt üzemképte­len állapotban, árveréseken sze­rezte meg a váraszói kister­melő, és bizony - jegyezi meg -, csak nagy munkával tudta azokat használható állapotba hozni. A munkába sokat besegí­tenek a családtagok is.- A vállalkozásról, a gazdál­kodásról korunk ellenére sem mondhatunk le, mert bizony egy nyugdíjból, amely alig haladja meg a tizenötezer forintot, nem­igen lehet megélni. Könnyebb lenne, ha 25 évvel fiatalabbak lennénk, és a kis gazdaságot ál­lattenyésztéssel bővíthetnénk. Mert bizony a gazdálkodás ak­kor volna igazán hasznos és eredményes, ha a megtermelt termékek nagy részét e téren tudnánk felhasználni. Azt re­méljük, hogy a kormánypolitika nem változik, és továbbra is támogatják az egyéni gazdál­kodókat. Zay Józsej (Folytatás az 1. oldalról) Ennek ellenére - folytatja a történetet Gál István - a szö­vetkezet mégis fellebbezett, ugyanis időközben kapott egy határozatot az OKH-tól, amely szerint az összes földje a kár­pótlási és a részarány-tulajdoni alapokba került, így újra indul­hatott a huzavona, amely egé­szen a múlt hónap közepéig el­tartott. Gál István szerint ekkor is­mét úgy tűnt, hogy sikerül megegyezni, ám végül a földki­adó bizottság elnöke, Vahalcsik István megtagadta a szóbeli megállapodás írásban való megerősítését, így - a jelek sze­rint - tovább késik Recsken a földárverés.- Mi a földhivatalt támadjuk, hogy nem vette figyelembe a ki­jelöléseknél az általunk kezde­ményezett egyezséget — össze­gezte a recskiek álláspontját a recski földrendezők elnöke ezért kénytelenek vagyunk elle­nük keresettel élni az Egri Vá­rosi Bíróságon. Vahalcsik István sokkal visz- szafogottabban nyilatkozott a kérdésről. Mint mondotta, neki öt település érdekeit kell a szeme előtt tartania, így nem kedvezhet az egyik oldalnak sem. Emellett nem is kíván nyi­latkozni, a dokumentumokat azonban szívesen megmutatja - fűzte hozzá. Ezek több ponton is össze­csengenek a Gál István által elmondottakkal: a szövetkezet két kijelölését is megtámadta a szajlai érdekegyeztető fórum, ám ezeket még elutasította az OKH, viszont a recski kifogá­soknak helyt adott. Az új kijelölést a földhivatal végezte el, amit a megyei kár­Az idén őszre készültek el a tarnaleleszi temető immár ese­dékessé vált bővítésével kap­csolatos tervek. Ezen papírra vetett elképzelések - többek között - tartalmazták a bejára­tul szánt „eredeti” palóc kapu terveit is. Nos, a tölgyből, vö­rösfenyőből és akácból meg­formázott kapu - az ígéretek­nek megfelelően - múlt hétre, a halottak napjára elkészült, no­pótlási hivatal hibamentesen el­fogadott 1993 decemberében, majd - ezt a határozatát 1994 januárjában visszavonva - el­törölte a 20-30 aranykorona juttatott földalapot. A dokumentumok tanúsága szerint ezt a döntést februárban megfellebbezte a szövetkezet, s ennek hatására a megyeiek ver­diktjét megsemmisítette az OKH március 30-án. Ezt a döntést 30 napon belül az érintettek megtámadhatták volna a bíróságon, csakhogy mivel ez nem történt meg, a szövetkezet mind az öt községre vonatkozóan érvényes föld­alappal rendelkezik. Ezek után Recsk kivételével megkezdődhettek az árverések, amelyek Szajlán és Terpesen gond nélkül le is zajlottak, azonban - mint utólag kiderült — Bükkszéken a tagi rész­arányra is történt licitálás. Az utólagos vizsgálatoknál kide­rült: a juttatott részarány közel 100 százalékban a kárpótlási alapba került. A jelzések sze­rint Sírokban is voltak hasonló problémák. Vahalcsik úr szerint az októ­beri egyezkedés során a recs­kiek földcserét kezdeményez­tek Sírokkal, mert szerintük ke­vés náluk a kárpótlási földalap. A mennyiség rendben is lett volna a cserénél, ám a földmi­nőségnél akadt gond jócskán, ^ ezért nem volt hajlandó ellen­jegyezni a földkiadó bizottság az erről szóló dokumentumot. Miután más nem maradt hátra - jelentette ki Vahalcsik István -, kérni fogják az Országos Kár- rendezési Hivatalt: a törvénye­sen megképzett földalapoknak szerezzen érvényt. (-ne) vember 1-jén a helyi plébános fel is szentelte. Mint azt a tarnaleleszi pol­gármester, Palkovics Ákos el­mondta, a bővítés és a temető körülkerítése a következő ön- kormányzatra maradt, csakúgy, mint a halottasház bővítésével kapcsolatos elképzelések meg­valósítása. Az összberuházás így várhatóan mintegy 500 ezer forint körül mozog majd. Egy váraszói gazdálkodó számadása Palóc kapu a leleszi temetőben Váraszón a Lungo Drom A hét végén Váraszón tanács­koztak a térség településein működő Lungo Drom cigány- szervezetek vezetői. A fórumon a helyhatósági, illetve a kisebb­ségi önkormányzati választások előkészítével kapcsolatos ten­nivalókról esett szó. Rácz Ernő, a Lungo Drom megyei szervezetének munka­társa arra hívta fel a figyelmet, hogy a megválasztásra kerülő helyi kisebbségi önkormányza­tok csakis olyan feladatokat vállaljanak majd, amit végre is tudnak hajtani. A helyi Lungo Drom-szervezetek vezetőinek pedig ajánlotta, hogy munká­jukban ne az ellentétek szítása, hanem a megegyezés, a biza­lom, az együttműködésre való törekvés domináljon. — Nem lehet magunkat és egymást ámítani, félrevezetni - fogalmazott maradjunk csak a realitásoknál, ez a legfonto­sabb. Zay Józsej A beton 28 napig szárad a hídon Az 1949-50-ben, a háború utáni „hídcsata” idején emelt pétervásárai konstrukció dere­kasan állta 44 esztendőn ke­resztül az évről évre növekvő autósforgalmat, ám mostanra már igencsak indokolttá vált a felújítása. Aligha lehet ugyanis elvárni egy ilyen korú épít­ménynél, hogy a 20 tonnára tervezett „öszvérszerkezet” huzamosan 40 tonnás forgal­mat viseljen el, vagy éppen az ózdi kohászatban szükségelte­tett vasmonstrumok, acéláruk célba jutásához „nyújtson se­gédkezet”. Gond itt az - mond­ják az autósok -, hogy fölöt­tébb lassan megy a rekonst­rukció, napokig embert nem lehet látni, aki a hídon serény­kedne. Frigyik László, az Egri Útépítő Rt. magasépítési fő­mérnöke és Bocsi István, a Közúti Igazgatóság osztályve­zetője szerint azonban a lassú­ság csak viszonylagos, az leg­inkább technológiai okokkal magyarázható. A július 1-jén megkezdett felújításnál már az is gondot okozott, hogy nem állt rendel­kezésre a tervdokumentáció, így sok „titokra” csak akkor derült fény, amikor már meg­bontották a hídburkolatot. Mi­vel ezt az útszakaszt csak igen nagy vargabetűvel lehet kike­rülni, a teljes lezárás gondola­tát is el kellett vetni. Maradt tehát a forgalomlassítás, és több munkafázis időtartama a duplájára emelkedett. Végül is - ígérik a szakem­berek - az Útalap terhére meg­valósított 15 milliós beruházás - az előre nem látott nehézsé­gek ellenére mintegy két hét késéssel - november 11-re el­készül. Technológiai okokkal magyarázható a „lassúság”. Ki kell várni, míg megköt a beton... (Fotó: Perl Márton) A házi gondoskodás szolgálatába állították Mátraderecskén az ottani téglagyár új tulajdonosától, Michael Leier úrtól kapott mikrobuszt. A település jegyzőnője szerint több mint harminc idős rászoruló ellátását sikerül a kocsival megoldani napról napra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom