Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-07 / 262. szám

2. oldal Világtükör 1994. november 7., hétfő Szakadék a szegények és gazdagok között Horn-interjú a Corriere della Serában A magyarok számára 1995 talán az átmenet legnehezebb éve lesz. Radikális lefaragások a közkiadásokban, áremelések, ál­dozatvállalások következnek. Horn Gyula szerint azonban más recept nincs a gazdaság stabilizálására - írta szombati számá­ban a Corriere della Sera című olasz napilap, melynek tudósí­tója - Sandro Scabello - interjút készített a magyar miniszterel­nökkel.- Ahol csak lehetséges, a lehető legnagyobb megfontoltsággal és óvatosságai járunk el, de a tönk szélére jutott vállalatokat be kell zárni, aminek ismertek a következményei. Feszültsé­gekkel, rossz kedvvel, konflik­tusokkal kell szembenéznünk, de megyünk előre - hangsú­lyozta a magyar kormányfő. Horn Gyula szerint a magya­rok 10-15 százaléka kiváló életszínvonalat tudhat magáé­nak. Három millióan a sze­génységi küszöb alatt élnek, a többiek rémülten tapasztalják jövedelmük fokozatos csökke­nését. A szegények és a gazda­gok közti szakadék egyre mé­lyül. A nép nem nézi jó szem­mel azokat, akik egyik napról a másikra szédítő gyorsasággal meggazdagodtak és nem fizet­nek adót. „Éppen ezért az át­menet terheit igazságosabban kell elosztani, ami nem lesz könnyű, mert a korrupció min­denütt gyökeret vert” - mondta. A szocialisták koalíciós partne­rei - a szabaddemokraták - ké­szek vállalni a népszerűtlen in­tézkedések következményét, de Horn azt szeretné, ha aktívab­bak lennének annak elmagya- rázásában is, hogy az egyes döntésekre miért van szükség. „Nem elég a tárgyalóasztalnál keménynek lenni, azt is el kell mondani őszintén a népnek, hogy milyen a helyzet” - hang­súlyozta. Arra a kérdésre, hogy a part­nerek vádja szerint a szocialis­ták a rádió és a televízió feletti ellenőrzés megszerzésére töre­kednek, Horn így válaszolt: „Soha nem volt ilyen törekvé­sünk. A vita most a sajtótörvény és a közszolgálati sajtó sorsa körül forog: az állam finanszí­rozza-e továbbra is a közszol­gálati sajtót, vagy privatizálják azt? Én úgy vélem, hogy a tele­víziónak nem az állami költ­ségvetést kell terhelnie, jobb lenne, ha megvizsgálnák priva­tizálásának lehetőségét.” Hóm szerint a szocialista párton be­lül nincsenek feszültségek, csak eltérnek a vélemények a gazda­ság átszervezéséről. Vannak, akik radikális beavatkozást sürgetnek, mások a fokozatos­ság hívei. Külpolitikai kérdésekre vála­szolva a magyar miniszterelnök hangsúlyozta: „átmeneti hely­zetben vagyunk, s a jugoszláv tragédia megmutatta, hogy Eu­rópa nem képes a válságokat kezelni. A NATO nem vállalja a felelőséget, az EBEÉ-nek nin­csenek meg a szükséges eszkö­zei. Óriási bomba miatt többórás kitelepítés Több mint 15 ezer embert kel­lett kitelepíteni néhány órára szombaton a németországi Ludwigshafenben egy második világháborús bomba miatt. Egy városszéli szántóföldön bukkantak rá a 18 mázsa súlyú, több méter mélyen a földben „szunnyadó” bombára, amelyet valószínűleg a brit légierő do­bott le 1945 februárjában, de valamilyen okból nem robbant föl. A tűzszerészek számára is ritka példány az évtizedek alatt egyre mélyebbre fúrta magát. A bomba rendkívül nagy ha­tóerejére való tekintettel ezúttal több kilométeres körzetet zár­tak le és a közelben húzódó au­tópálya forgalmát is több mint egy órára leállították. A telje­sen berozsdásodott gyújtószer­kezet eltávolítása után a bom­bát elszállították. Nagy figyelmet fordítanak a háborús bombák felkutatására, hatástalanítására azóta, hogy szeptemberben Berlinben egy építkezésen felrobbant egy ilyen bomba, és három ember halálát okozta, 17 személy sú­lyosan megsebesült. Még sok a dolgunk; de jó úton járunk. Kérjük, támogassa ajánlásával képviselő- és polgármesterjelöltjeinket A hibás lépések nyomán kormánytagokat cserélnek Borisz Jelcin orosz elnök en­gedményeket tesz a kormányon belüli személycserékkel annak érdekében, hogy megerősítse hibás lépései miatt megrendült helyzetét. Ez azonban az ál­lamfő hatalmának további gyengüléséhez vezethet - érté­kelte szombati számában a mér­tékadó Izvesztyija az orosz kormány átalakítását. A lap jólértesült kormányfor­rásokra hivatkozva közölte, hogy az eddig menesztett mi­niszterek mellett lényegében már döntöttek Jurij Kalmikov- nak, az igazságügyi tárca veze­tőjének leváltásáról is. Az Iz­vesztyija úgy vélte, hogy az ál­lamfő folytatja a különböző po­litikai erők közötti hintapoliti­kát. Egyelőre sikerül megtarta­nia az egyensúlyt, az viszont a közeljövőben felborulhat. A személycserék a különböző po­litikai erők és a gazdasági ér­dekcsoportok befolyásának je­lentős növekedéséhez vezet­hetnek a kabineten belül. A lap szerint ebből a veszélyes hely­zetből a kiutat egy politikailag független, szakértői kormány megalakítása jelentheti, amely a következő választásokig kormányozná az országot. A liberális Szevodnya arra emlékeztetett, hogy 1991 októ­berében, az orosz népképvise­lők soros kongresszusán Jelcin elnök a liberális reformok mel­lett lándzsát törve egyértel­műen egy reformkormány meg­alakítását szorgalmazta, ame­lyet teljes támogatásáról bizto­sított. Három évvel később a re­formcsapatból alig maradt va­laki a kabinetben, s a liberaliz­musra is csak Zsirinovszkij párt­jának elnevezése, a liberális demokrata jelző emlékeztet. Az üzleti körök napilapja, a Kommerszant Daily a kormány átalakítására tett lépéseket úgy értelmezi, hogy az államfő ha­talmának megőrzését a gazda­sági célszerűség elé helyezi. Alekszandr Sohin gazdasági miniszter lemondása ürügy: a személycserékkel ugyanis meggyengült Sohin befolyása, s miután nem tudta elérni, hogy őt magát nevezzék ki pénz­ügyminiszternek, bejelentette távozását. Vizsgálat a román jegybank igen korrupt vezetői ellen Bukarestben a számvevőszék ügyészségi kivizsgálást kezde­ményezett a román jegybank vezetői ellen. A számvevőszék feljelentése alapján a főügyész­ség bűnügyi nyomozó részlege vizsgálatot indított Mugur Isa- rescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója, egyik helyettese, s az intézmény más tisztségvi­selői ellen. Bár még nem ismeretes az október 10-én benyújtott indít­vány, illetőleg a nyomában be­indult főügyészségi kivizsgálás pontos tartalma, a jelek szerint súlyos hivatali visszaélésekről lehet szó, hiszen a feljelentés­ben szereplő banki vezetők és tiszviselők ellen rekordidő alatt állították össze a bűnvádi irat­csomót. A számvevőszék elnö­kének sajtónyilatkozataiból ítélve a jegybank aranykészle­tének felmérésével, illetve fel- használásával, a külkereske­delmi bank fizetési mérlege többletének jegybanki átvételé­vel, a pénzintézet profitjának felhasználásával, a Nemzetközi Valuta Alaptól felvett kölcsö­nök felhasználásával kapcsola­tos visszaélésekről lehet szó. A jegybank kormányzója szerint a számvevőszék vádjai közül nagyon soknak nincs tör­vényes vagy gyakorlati alapja. Isarescu ugyanakkor kijelen­tette: kész az illetékes szervek előtt felelősséget vállalni az in­tézmény vezetőségének intéz­kedéseiért. Sztrájk az Eiffel-toronyban Sztrájk miatt egyelőre nem fo­gad látogatókat Párizs egyik legfőbb nevezetessége, az Eif- fel-torony: a létesítmény 180 dolgozója a személyzet létszá­mának bővítését és jobb mun­kakörülményeket követel. Az akciót kezdeményező szakszervezetek azzal érvelnek, hogy a torony munkafeltételei immár teljesen alkalmatlanok a rengeteg turista fogadására. Az „öreg hölgy” ugyanis - ahogy az építményt a párizsiak hívják - az év minden egyes napján átlagban 20 ezer látoga­tót fogad, akik reggel 9 óra harminc perctől este 11 óráig mehetnek fel a három emelet valamelyikére. Ráadásul a ha­talmas tömeget mindössze két lift szolgálja ki: nem csoda, hogy ezek előtt állandóan hosz- szú sorok várakoznak. A sztrájk miatt a hét végén azonnal tárgyalások kezdődtek a tornyot kezelő vállalat veze­tői, valamint a dolgozók képvi­selői között, s mindkét fél le­szögezte: szeretnék, ha a mun­kabeszüntetés már hétfőn befe­jeződne. Veszélyben a szlovák társadalom „Ez egyfajta hosszú kések éj­szakája volt, melynek során többször is megsértették a Szlovák Köztársaság alkot­mányát" - állapította meg Mi­lan Knazko, a Jozef Moravcík exkormányfő vezette Demok­ratikus Unió alelnöke a szlo­vák parlamentben pénteken végrehajtott politikai fordula­tot értékelve. A szlovák poli­tikus a Cesky Deník című cseh független jobboldali lapnak adott interjúban foglalkozott a történtekkel. ” Az egészből a fanatizmus és a HZDS gyűlölködése áradt. Kétségbe vonták az alapvető államjogi elveket, és a fontos posztokon történt számos leváltással megkérdő­jelezték az ország eddigi de­mokratikus fejlődését” - mondotta Knazko. „Meciar nem akar új kormányt összál- lítani. Öt héttel a választások után ez egyre világosabb. Fél a felelősségtől, és szeretne elébevágni harmadszori me­nesztésének a miniszterelnöki posztról. Nézetem szerint azonban ez bizonyosan bekö­vetkezik, s ezúttal már végleg (távoznia kell)”. „Meciarék megkérdőjele­zik az alapvető alkotmányos intézményeket, káoszt akar­nak teremteni, hogy aztán az alkotmányos rend megváltoz­tatásával tehessenek rendet” - állítja Knazko. „Az a politi­kus, aki az államért nem tud felelősséget vállalni, csak magának való politikus. Me­ciar saját hatalmi törekvéseit és személyes bosszúját viszi véghez.” Knazko szerint nem fenyeget Michal Kovác ál­lamfő közvetlen leváltása, „veszélyben van viszont egész társadalmunk és Szlo­vákia nemzetközi presztízse”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom