Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-17 / 271. szám

1994. november 17., csütörtök Választási Fórum 7. oldal i há, ÜÜ. »/ 1 I« ET! ít! EN nk. Visszapillantás az elmúlt négy esztendőre - a területi szervezőmunkáról Az önkormányzati törvény a megyei önkormányzatoknak nem biztosított a területfejlesz­téssel kapcsolatban semmilyen lehetőséget, még koordinációs feladatot sem fogalmazott meg. Sajnos, ez nemcsak a megyei önkormányzatokra volt jel­lemző, hanem a területfejlesz­téssel kapcsolatos feladatokat egyáltalán semmilyen jogsza­bály nem határozta meg. A fentiek miatt - és a helyi önkormányzatok igényei alap­ján is - a megyei önkormányzat kezdettől fogva kezdeményező szerepet vállalt, és fokozatosan közreműködött a területi társa­sági feladatok szervezésében, koordinálásában. Már csak azért is, mert jogszabály ugyan ezt nem mondta ki, de nem is tiltotta. E tevékenységen belül - igény szerint - szakmai köz­reműködéssel részt vettünk a térségi területi infrastrukturális fejlesztési feladatok szakmai előkészítésében, a tervezői, ki­vitelezői pályáztatások összeál­lításában. Szakmai koordinációnk is hozzájárult ahhoz, hogy Isten­mezeje és Nagyvisnyó közsé­gek bekapcsolásával teljes kö­rűvé vált a vezetékes ivóvízel­látás megyénkben. Immár 41 azoknak a közsé­geknek a száma, ahol megépült vagy épülőfélben van a szennyvízcsatornázás. Ezen be­lül is elmozdult a holtpontról a Felső-Mátravidék csatornázási, valamint a Tisza-tó menti tele­pülések szennyvíztisztítási ügye. Önkormányzati társulási formában épültek ki a gázellá­tás gerincrendszerei, és 1995 végére - néhány kivételtől elte­kintve - a megye valamennyi településén kiépülhet a gázve­zeték-hálózat. Ezekhez a mun­kálatokhoz a megye nemcsak szakmai, hanem esetenként anyagi segítséggel is hozzájá­rult. 1994-ben várhatóan befe­jeződik a megye távbeszélő-há­lózatának teljes automatizálása, és ezzel megháromszorozódik a telefonállomások száma. Ezekhez a fejlesztésekhez óriási áldozatvállalásra volt szükség a lakosság részéről, és igen nagy hitelterheket vállal­tak fel a helyi önkormányzatok is. Ezeknek az eredményeként viszont a megye lakásainak komfortfokozata jelentősen nőtt, és az életminőség feltéte­lei is lényegesen javultak. Szorító gond - szinte a me­gye egész területén - a kom­munális hulladék elhelyezése. A megyei önkormányzat elindí­totta a többéves stratégiai cél­program kidolgozását, melyhez a megyei költségvetési lehető­ségeken tűi a dán kormány tá­mogatásával remélhetőleg megszerezhető PHARE-támo- gatást is csatolni tudja. A települési önkormányza­tok kezdeményezésével, ese­tenként a megyei önkormány­zat támogatásával koordináltuk a közúthálózat fejlesztését is. Részt vettünk a 2000-ig szóló fejlesztési program kidolgozá­sában, az M3-as autópálya foly­tatásának műszaki előkészíté­sében, az új hálózati összekötő utak kivitelezési tervének elő­készítésében és megvalósításá­ban. Fontosnak tekintettük a műemlékvédelmet, a környe­zetvédelmet, de az ehhez szük­séges pénzügyi fedezet hiányá­ban hathatósabb intézkedéseket tenni nem tudtunk. Folyamatosan segítettük, koordináltuk, kezdeményeztük a rendezési tervek felülvizsgá­latát, illetve azok elkészítését. Ennek ellenére - sajnos - a mai napig sem rendelkezik 32 köz­ség jóváhagyott rendezési terv­vel, illetve tovább kell folytatni az elavult rendezési tervek fe­lülvizsgálatát is. Külön témaként és többször visszatérő kérdésként szerepelt a különböző szakmai rendez­vényeken, polgármesteri érte­kezleteken a közüzemi vállala­tok átalakítása. Ezek a vállala­tok gazdasági nehézségeik el­lenére is meg tudták őrizni az elért szolgáltatási színvonalu­kat, de átalakításuk lassan, von­tatottan haladt. Még most sem rendezett a Vízmű Rt. és a Temetkezési Kft. jogi helyzete. Álláspon­tunk szerint a Vízmű Rt. alapí­tók szerinti szétosztása együtt járhat a vízszolgáltatás bizton­ságának csökkenésével, a vízdí­jak nagyarányú emelésével. A különböző helyi fejleszté­seket a megyei közgyűlés a lét­rehozott településfejlesztési alapítvánnyal, illetve kamattá­mogatási alap működtetésével támogatja. Ezekkel a lehetősé­gekkel mintegy 90 települési önkormányzat tudott élni, így 55 fejlesztési célú pályázathoz, beruházáshoz a megközelítően 3 és fél év alatt mintegy 60 mil­lió forint összegű támogatást tudott nyújtani a megyei ön- kormányzat. 1991 őszén, tehát a ciklus elején kihelyezett kormány­ülésre került sor a 3-as számú régióban, melynek helye Mis­kolc volt. A kormányülésre többféle­képpen feldolgoztuk Heves megye gazdasági, társadalmi életének legfontosabb problé­máit, feszültségeit, kitűzött fel­adatait. Sajnos, e kérdéseket Borsod-Abaúj-Zemplén megye gondjaival tárgyalták együtt. A kormány-előterjesztésben és a kormányhatározatban is meg­fogalmazott támogatást - mely elsősorban a pétervásári és a hevesi körzetre vonatkozott — úgy minősítjük, hogy többsé­gében és összességében nem teljesült. Kétségtelen viszont, hogy ez a kormányhatározat segítette az infrastrukturális fej­lesztést, a kistérségi szintű át­fogó fejlesztési programok megvalósulását. A kormányhatározat területi végrehajtásának koordinálására regionális fejlesztési tanács alakult, amelyben a megyei ön- kormányzati hivatal képvisele­tén túl néhány helyi önkor­mányzat, illetve szövetség is képviseletet kapott. E tanács ér­tékelésünk szerint nem tudta végrehajtani a kormányhatáro­zatból fakadó koordinációs fel­adatokat, illetve annak sajnos kevés konkrét megnyilvánulása volt ez idáig. A megyei önkormányzat fon­tos és kiemelt feladatának te­kintette, és kezdeményezte a te­lepülési önkormányzatok kis­térségi társulásokba tömöríté­sét, e társulásoknak kialakítá­sát. Úgy gondoljuk, hogy a jö­vőt illetően ezek a társulások alkalmasak lesznek a közös cé­lok megfogalmazásához, a kis­térségi fejlesztések végrehajtá­sához. Hosszabb távon lehetőséget biztosíthatnak a közigazgatási funkciók összehangolására, kü­lönböző támogatások és prog­ramok kidolgozására, megpá­lyáztatására, ezek racionális igénybevételére. Ezek a társu­lások jól kiegészíthetik a tele­pülési szövetségeket. A megyei önkormányzat vál­lalta azt, hogy kezdeményezője legyen az átmeneti időszakban hiányzó és a mai napig meg nem született intézményrend­szerek póttárának, különböző koordinatív feladatok ellátásá­nak. Ennek érdekében született meg a Heves Megyei Vállalko­zás- és Területfejlesztési Ala­pítvány, amely elsődlegesen a kis- és közepes vállalkozások fejlesztését tűzte ki célul. Eb­ben két város, Eger és Hatvan vállalt partneri szerepet, de tá­mogatta ezt a kezdeményezést az OTP, illetve támogatást adott ehhez a PHARE-program is. Csatlakozott hozzá Gyön­gyös város, és reméljük, a kö­zeljövőben Pétervására és He­ves is megjelenik. Ennek az alapítványnak is - úgy gondol­juk - döntő szerepe volt abban, hogy mintegy 18 ezer magán- vállalkozói igazolvány került forgalomba. Pályázatot készítünk elő a Heves Megyei Fejlesztési Ügy­nökség létrehozására is. Ez a gazdasági élet szereplőiből ala­kult szervezet, amely egy komplex fejlesztési stratégia kidolgozásához nyújthat nagy segítséget - reményeink sze­rint. Megvalósulás előtt áll az Észak-magyarországi Fejlesz­tési Befektetési Társaság, amely kockázati elven mű­ködne, és befektetőként ka­matmentes tőkével segítené a különböző vállalkozásokat. Korábban is szóltunk róla más vonatkozásban, de itt alá kell húzni azt, hogy a megye fejlesztési törekvéseiben több minisztérium is partner volt. Rendszeres kapcsolatot te­remtettünk a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Minisztéri­umával, elsőként az országban velük kötöttünk együttműkö­dési megállapodást. Együttmű­ködési megállapodásunk van érvényben az Állami Vagyon­ügynökséggel, amely rendsze­res és folyamatos információ­kat jelent számunkra. Aláírtuk az együttműködési megállapo­dást a Körríyezet- és Területfej­lesztési Minisztériummal is, amely igen részletesen és konk­rétan tartalmazza a különböző fejlesztésekre vonatkozó elkép­zeléseket, a kölcsönös együtt­működés feltételeit. A megye jellege is meghatá­rozza kapcsolatunkat az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatallal, mely különböző kiadványok­hoz, rendezvényekhez nyújtott hasznos szakmai és anyagi se­gítséget. (Folytatjuk) Dr. Jakab István a megyei közgyűlés elnöke Jelöltdömping (52 listanyitás) Lőrinciben Megyénk legfiatalabb városá­ban a négy évvel ezelőtti 27 képviselőjelölthöz képest ez a szám mostanra csaknem meg- j duplázódott. Idáig ötvenketten nyitottak í listát, bízva abban, hogy de­cember 11-ét követően elfog­lalhatják a 13 képviselői szék valamelyikét. A pártok közül a legtöbb je­löltet - szám szerint tízet - a Munkáspárt állította ki. Őket az MSZP és a Független Kis­gazdapárt követi 9, illetve 8 indulóval. A szükséges aláírá­sok összegyűjtése esetén a ke­reszténydemokraták heten, to­vábbá egyetlen SZDSZ-es je­lölt szállhat ringbe a mandá­tumokért. Figyelemre méltó, hogy az MDF-nek és a Fidesznek nincs helyi alapszervezete, követke­zésképp jelöltjük sincs a vá­rosban. Á felsoroltakon kívül 17 független vesz majd részt a csatározásban. A neveket böngészve szá­mos érdekesség kínálkozik az elemző számára. Kiderül be­lőle, hogy mind a hat polgár­mesterjelölt képviselőként is szeretne a testületbe kerülni. A jelenlegi vezetőségből többen nem vállalják az újbóli meg­méretést. Ketten - dr. Kovács Mária és Tóth András - nem a város bejelentett lakói, ennek ellenére bíznak abban: így is tehetnek a település érdeké­ben. Háromnaponként ürítik az urnát. Egerben a Polgármesteri Hivatalban is be lehet dobni az ajánlószelvényeket. A titkos ajánlás feldolgozását a választási munkacsoport végzi. (Fotó: Perl Márton) Rendhagyó voksolás lesz Kisnánán: egy választással - három önkormányzat Érdekes színfoltja lesz december 11-én a kisnánai választások­nak. A mintegy 1300 lakosú település csaknem ezer választó- polgára ezúttal három leendő önkormányzat tagjaira, illetve vezetőire voksolhat. A megújuló települési önkor­mányzatba hét képviselőt, il­letve a polgármestert választ­hatja be a lakosság érintett ré­sze. A jelöltállítás folyamato­san zajlik, s a november 21 -i határidőre össze is állnak az ajánlási ívek. A községben ezenkívül kisebbségi önkor­mányzat állítására szerzett jo­got a helyi szlovákság, illetve a cigány etnikum. Kisnánán eddig is jól és eredményesen működött - el­sősorban kulturális vonatko­zásban - a Pobocska Szlovák Érdekvédelmi Csoport, amely­nek vezetője Huszár Mihályné.- A törvény szerint öten kez­deményezhetik a kisebbségi önkormányzat felállítását, ná­lunk huszonötén adták hozzá a nevüket... Választáskor ötven érvényes szavazatot kell kapnia A Munkáspárt területi listájá­nak bejelentése november 15-én a Heves Megyei Területi Választási Csoportnál megtör­tént. A területi listán 60 képvi­selőjelöltet indítanak. A 10.000 fő alatti település listavezetője Tajcs Ferenc Eger. 2. Blahó István Füzes­abony, 3. Barta Norbert Bél­apátfalva, 4. Fekete Kálmánná Lőrinci, 5. Barna Miklós Párád, a három jelöltnek, Domoszlai Józsefnénak, Hliva Mihálynak, illetve nekem, mint a harmadik, számba jöhető képviselőnek. A hosszú Sport utca legvé­gének egyik házában lakik Domoszlai Józsefné, aki lelke­sen beszél a lehetőségekről:- Nagyon fontos dolognak tartom ennek a kisebbségi ön- kormányzatnak a megalakulá­sát - mondja. - Azon túl, hogy számos itt élőnek - mint nekem is Strekovban - rokonai laknak odaát Szlovákiában, s ha már találkozunk, jó érzés az anya­nyelvűnkön társalogni. Tős­gyökeres kisnánai vagyok, a nagyanyám egyáltalán nem tu­dott magyarul, az édesanyám az iskolában tanult meg, itthon mindig úgymond „tótul” be­széltünk. A szomszédos orszá­gokban járva én hasznát is vet­6. Sinkó István Egerszalók, 7. Mester András Tamazsadány, 8. Tuza Ferenc Egerszólát, 9. Juhász József Vámosgyörk, 10. dr. Magda Jenő Tenk. A 10.000 fő feletti városok­ban a listavezető Forgács Jó­zsef Gyöngyös, 2. Nagy Tibor Hatvan, 3. Kurunczi István He­ves, 4. Bugarszki András Gyöngyös, 5. Enyedi László Heves. tem ennek, jó lenne, ha az uno­káink, a mostaniak is hasonlóan tudnák a nyelvet... Tény, állapítja meg Huszár Mihályné is, hogy - bár semmi panaszuk nem lehet a települési önkormányzatra a támogatást illetően - saját közösségükben jobban oda tudnának figyelni a hagyományok ápolására, az anyanyelvi oktatás fejleszté­sére, s talán a pénzügyi támoga­tás is koncentráltabb lenne. Hasonló érvek vezérelték - mint hallani a faluban - a ci- 1 gányság képviselőit is, akik kö­zül öten kezdeményezték a ki­sebbségi önkormányzat létre­hozását. A választásoktól sok minden függ, mert - mint Laka­tos Adolfné, a közösség vezető­jének felesége elmondta - a sa­ját önkormányzat támogatásá­val talán beiskolázhatnák azo­kat, akik nem végezték el a 8 osztályt, s esetleg munkahely­hez is segíthetné a rászorulókat a testület. (szilvás) Váltott a jelölt Egerben az eredetileg a 3. sz. választókerületben in­duló képviselőjelölt, dr. Gyula Zoltán váltott. Kez­detben ugyan elfogadta a Munkáspárt és a Nyugdíja­sok Érdekképviseleti Szövet­sége támogatását, most vi­szont lakókörzete polgárai kérésére az 1. választókerü­letben, függetlenként indul. Területi listát állított a Munkáspárt __________________KÉRDŐJELEK______________ K iket küldünk vajon T. Házainkba? Ismét a választók szavazatokban kifejeződő tá­mogatásáért versenyeznek a pártok, a civil szer­vezetek és a független jelöltek. A voksok ezúttal nem a Parlamentbe, hanem az önkormányzati tes­tületekbe juttatják be a megválasztott személye­ket. De vajon ebből adódóan a december 11 -i választásnak kisebb a tétje, mint a májusinak volt? A kérdés úgy is feltehető: vajon a választópol­gár közérzete, jó vagy rossz sorsa csak az orszá­gos politika alakulásától függ-e, vagy a közvetlen környezetének állapotára, szellemiségére ható helyi politizálás is befolyásolja életét, munkáját, hangulatát? Nyilvánvaló, hogy a két - az orszá­gos és a helyi - tényezőt nem lehet szétválasz­tani, még kevésbé szembeállítani. Mindkettő egyformán fontos, következésképpen a két vá­lasztás közül egyiket sem lehet jelentősebbnek tekinteni a másiknál. Milyen beleszólási lehetőségei vannak a vá­lasztópolgárnak? E tekintetben már lehet némi különbséget tenni a parlamenti és az önkormány­zati képviselők, polgármesterek megválasztása között. Ha egy választókerület lakossága mandá­tumhoz juttatta a képviselőjelöltjét, annak napi állásfoglalásaira többnyire csak csekély mérték­ben és igen áttételes módon tud hatni. A helyi tisztségviselők azonban nemcsak területileg van­nak közelebb hozzájuk, hanem egy városban, de még inkább a kisebb településeken egészen köz­vetlenül szembesülnek a lakosság véleménynyil­vánításával, javaslataival, bírálataival. Következésképpen: a helyi önkormányzatok­kal a lakosság a saját érdekeinek és akaratának érvényesítését legközvetlenebbül szolgáló in­tézményeket hívja életre. Ha így nézzük, akkor nagy a tét: jól kormá­ny ozzuk-e önmagunkat a következő négy évben? Nem mások minket, mi magunkat, s nem „oda­fenn” a Parlamentben, hanem itt, a mi utcánk, ke­rületünk, községünk vagy városunk Tisztelt Há­zaiban. (FEBi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom