Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-16 / 270. szám

1994. november 16., szerda Füzesabony Es Körzete 5. oldal Némi vízkóstolásra invitált a községháza Poroszló község polgármesteri hivatala vízkóstolásra invitálta tegnap a lakosságot, mert az új, 4-es számú és az üzemelő 2-es számú kút tisztítására verseny- tárgyalást írtak ki. A budapesti Aqua Construkt és a tatabányai Vitaqua kapta meg a kísérleti üzemmód bemutatásának lehe­tőségét. A fogyasztói vélemény összegzése után döntenek a kérdésben. Feldebrői falugyűlés: négy év értékelésével Holnap, csütörtökön 18 órakor Feldebrőn a kultúrházban falu-, egyben pedig válsztási gyűlésre kerül sor. A rendezvényen érté­kelik az önkormányzat elmúlt négy esztendei tevékenységét, valamint szó lesz a következő választási ciklus tervezett fel­adatairól is. Hogyan is alakulnak Dormánd telefonügyei? Az elmúlt hét végére befejező­dött Dormándon valamennyi te­lefonigénylő készülékének be­kötése. A második ütemet most tervezik, és várhatóan a lakások 45 százalékában lesz telefon. A tervben szerepel a 31-es és 33-as út elágazásánál két, nyil­vános állomás elhelyezése is, amelyből az egyik érmével, a másik pedig kártyával működik majd. Tragédiára emlékező szentmise Tófalun... Vasárnap 10 órai kezdettel megemlékező szentmisét ren­deznek Tófaluban abból az al­kalomból. hogy 50 éve zajlot­tak le azok a tragikus esemé­nyek, amelyek során az SS-es felrobbantották és felgyújtották a községet. Szentbeszédet Ba­logh Simon kanonok, espe­res-plébános mond. Az emlék­táblát Szalay László, a település polgármestere avatja fel. Honnan tárcsázhatnak a poroszlói polgárok? Eddig Poroszlón mindössze há­rom nyilvános telefonfülke üzemelt. A közeljövőben ezek száma néggyel bővül. A Fő, a Kossuth, az Alkotmány úton és a Vásár utcában állítanak fel nemzetközi hívásra is alkalmas készülékeket. Makiár: mi kerül a mérleg serpenyőibe? Most már több hete, hogy vi­szonylag nehéz helyzet alakult ki a makiári főutcán. Arok- ásógépek markolják a földet, végzik a szennyvízhálózat épí­tését, a főgerincvezeték és a leágazó csatomahelyek kiala­kítását, szerelését.- Többéves beruházásról van szó, amely áthúzódik a következő választási ciklusra - mondja Újj István polgár - mester magyarázatképpen. - Három község - Andornaktá- lya, Nagytálya és Makiár - közös társulásában épül mindez, mert sikerült támoga­tást elnyernünk a környezet­védelmi alaptól és az államtól. Vállalnunk kellett a felelőssé­get, már csak azért is, mert a három település önkormány­zata úgy döntött, hogy az ivó­vízbázis védelmében és a kör­nyezetvédelem miatt is feltét­lenül meg kell csinálni a veze­tékrendszert, mert csak így le­het biztosítani a községben lévő, ivóvizet adó kutak minő­ségének megőrzését, amelyet majd gyermekeink és unoká­ink is használni tudnak. Fel­elősséggel tartozunk az utó­kornak.- Ez már egy újabb, nagy volumenű beruházás rövid időn belül. Ilyen bátor ígére­tek teljesítését vállalták négy évvel ezelőtt?- Nem egészen így van. Igaz, lehetett volna akár min­den lakónak „toronyórát is” ígérni, de mi ezt nem tettük. Igyekeztünk az akkori lehető­ségeinket, igényeinket fel­mérni és ennek szellemében agitálni. Ezeket teljesítettük, sőt, túl is teljesítettük. ígértük a közintézmények működésé­nek a biztosítását, ami a mai világban is nagy szó, mert erre az állami támogatás csak 60 százalékos. A többi költség a hivatalé. A megfelelő oktatási szint tartását is ígértük, a nap­közitől a művelődési házig. Azt is megígértük, hogy a község közvilágítását kor­szerű, energiatakarékos égők felszerelésével megoldjuk. Párját ritkító, hogy minden oszlopon van ilyen égő. A környéken ilyen falu nem ta­lálható. Szilárd útburkolattal láttuk el az Ifjúság és Széche­nyi utcát, ahol áldatlan állapo­tok voltak. Az óvoda oldalán hidat építettünk az Eger-pata- kon és ehhez társuló járdákat. Ez 100 ezer forintba került, de sok társadalmi munka is van benne. Több utcában elkészült a vízelvezető árok. Szerepelt elképzeléseink között KRÉSZ-táblák felszerelése, mert addig e téren hiányok mutatkoztak.- Még a tanácsi rendszer­ben vették tervbe egy 400-as telefonközpont létrehozását, de ennek megvalósítása, a há­lózat kiépítése, a készülékek beszerelése az elmúlt négy év alatt valósult meg. Hét nyilvá­nos telefonfülkét is felállítot­tunk. Ez utóbbi az önkor­mányzat érdeme.- Legnagyobb beruházá­sunk a gáz bevezetése volt, amely az ígéreteink között nem szerepelt. Korábban ugyanis ennek finanszírozá­sára nem volt lehetőségünk. Aztán hitelek és saját erő se­gítségével sikerült ezt is meg­oldani. Tavaly már a lakosok és az intézmények gázzal fű­töttek. A község lakosságának 70 százaléka élvezi e fűtési mód előnyeit. Az önkormány­zat anyagilag támogatta a ka­tolikus és református paróki­ákban a hittantantermek gáz­fűtésre való átalakítását. Fel­újítottuk a halottak napjára a ravatalozóház tetőszerkezetét is.- És mit nem sikerült meg­valósítaniuk?- Mint már említettem, óva­tos „duhajok” voltunk, mert azt tudtuk, hogy csak annyit ígérhetünk a lakosságnak, amennyit el is tudunk végezni. Nem akartunk az emberek előtt pironkodni. Ennek elle­nére nem sikerült megcsinál­tatni a kerékpárutat. Pedig ígértük ezt az Egri és a Gár­donyi úttal kapcsolatban. De meglesz, mert ez mindenkinek a szívügye.- Sok a kerékpáros. Főleg a gyerekek hajtják a bringát, ezért közlekedési szempontból veszélyeztetettek. Feltétlenül védeni kell őket. Nem tudtuk úgy támogatni sportköreink működtetését sem, ahogyan akartuk, pedig emítésre méltó a sakk-szakosztályunk és a lö­vészek tevékenysége. A fedett lőteret viszont sikerült csator- náztatni.- A gyerekek igazán megér­demlik a támogatást...- Ebben sincs vita. Nagyon büszkék vagyunk a makiári ál­talános iskolásokra, akik egy új sportágban, a kötélugrásban egy országos versenyen olyan kiváló eredményt értek el, hogy indulási jogot szereztek az USA-ban megrendezett vi­lágbajnokságra. Ott is sikerrel szerepeltek. Az utazási költsé­geikhez - a szponzorok mel­lett - az önkormányzat is hoz­zájárult. Fazekas István Falugyűlés Mezőtárkányban: mit végzett az önkormányzat? Falugyűlést rendeztek minap Mezőtárkányban, ahol a helyi önkormányzat- beszámolóját a négyéves munkáról Siska Já­nosáé polgármester asszony ter­jesztette a szép számban megje­lentek elé. Volt mit mondaniuk a képviselőknek, akik önkriti­kusan készítették el a beszámo­lót, és azzal lényegében egyet­értett a hallgatóság többsége. Felvillantotta a beszámoló a kezdet nehézségeit, hiszen a vá­lasztások utáni politikai, gazda­sági, társadalmi élet várható változásairól nem sok informá­cióval rendelkeztek. Azt tudták, hogy mit ígértek a választópol­gároknak, de azt nem, hogy ezeket miként tudják valóra váltani. Terveik szerint egy sze­rény méretű fejlesztés mellett a korábban kiépült intézményi hálózatot kellett továbbra is működtetni. A minimális prog­ramnál azután sikerült többet végrehajtani és - mert bátrab­ban éltek a lehetőségekkel - egy gyorsabb ütemű községfej­lesztést megvalósítani. Mindez annak is köszönhető, hogy sike­rült a lakosság különböző réte­geivel az összhangot megte­remteni. Ennek kiemelkedő példája a gázprogram és a ká­beltévé megvalósítása. Az intézmények tovább mű­ködéséhez a személyi és tárgyi feltételeket biztosították. Évente 50-60 gyermek óvodai neveléséről, ellátásáról gon­doskodtak. Az iskolai oktatás feltételeinek rendszere az el­múlt években alapvetően nem változott, az infláció miatt a minőségi eszközfejlesztés el­maradt. Az intézményekben egyébként 21 szakképzett pe­dagógus dolgozik jó ered­ménnyel, amit az is bizonyít, hogy a gyerekek többsége to­vább tanul, s a felsőbb iskolák­ban is megállják a helyüket. A testület megkülönböztetett figyelmet fordított a gyermekek jóléti intézményekben való el­helyezésére, étkeztetésére. Té­rítési díjakat fizettek, és felállí­tottak egy több mint 200 ada­gos konyhát, ahonnét a felnőt­tek szociális étkeztetését is biz­tosítani lehet. A kulturális igé­nyek kielégítését is megoldot­ták. Fizették a szociális és munkanélküli-segélyt, valamint a gyermeknevelési támogatást. Az arra rászorulók - 100-120 család - között évente 300-400 ezer forintot osztottak szét. Támogatást adtak az első la­káshoz jutóknak, az építkezők­nek. Az idén már 94 millió fo­rintból gazdálkodtak, de így is takarékoskodni kellett. Több pályázatot elnyertek: így a vízellátás megoldásához, a vas-mangántalanító építésé­hez, a gázellátás megvalósítá­sához. Ilyen pályázatból épül az Egerfarmos és Mezőtárkány közötti út is. A községben vannak megol­datlan problémák, amelyek a jövő feladatait jelentik. így a vi­lágítás korszerűsítése, a járda­építés, a szervezett szemétszál­lítás megszervezése, a temető körbekerítése, a tornaterem épí­tése, a telefonhálózat bővítése. De hogy e feladatok elvégzé­sére az új önkormányzatnak mennyi lehetősége lesz, azt ma még nem lehet megmondani... Füzesabonyban az utca az ügyfelek „váróterme” A MATÁV füzesabonyi kiren­deltségén - bármilyen kényel­metlennek is tűnik - az utca az ügyfél váróterme, és ez így van tavasszal, nyáron, ősszel és té­len, bármilyen kemény meg­próbáltatás is vár az érintet­tekre. A helyszín a MATÁV füzes­abonyi kirendeltsége, egy kö­zelmúltbeli, csípős, hideg nap... Egy középkorú férfi kopogtat a posta épületében lévő ügyfél- szolgálati iroda rácson belüli ablakán. Semmilyen útbaiga­zító tábla nem jelzi az iroda he­lyét. Rövidesen kinyílik az ügy­félszolgálati ablak. Az ügyin­téző udvarias, közben többen várakoznak. Nem stimmel va­lami a számla (telefonszámla) körül, néhány előfizető rekla­mál, és tételes számlát kér. Ez­alatt az időközben feltámadó, csípős, hideg szél belekapasz­kodik az ügyfél irataiba, amelyből néhány megtelepedik az útszéli árokban és a sárban. A már meglehetősen átfázott férfi gémberedő kézzel szedi össze megmaradt számláit, bi­zonylatait. Időbe telik, míg is­mét rendezni tudja azokat, és kellő felvilágosítást kap. A többiek közben várakoz­nak és fagyoskodnak... Ma, mikor a világ karnyúj­tásnyira van a crossbar és a rá­diótelefon segítségével - nem is szólva a technika megannyi más csodájáról -, a fentebb bemutatottnál jobban oda kel­lene figyelnie a MATÁV ille­tékeseinek az ügyfeleikre. Vég­tére is a cég szolgáltat, amelyért mi fizetünk, nem is keveset. így hát teljes joggal elvárhatnánk, hogy számunkra megfelelőbb feltételeket teremtsenek, azaz ne a csillagos égbolt alatt kell­jen elintézni ügyes-bajos dolga­inkat. Szabó Vilmos Aldebrő A frissen sült kenyér csábító illata... j A Heves Megyei Sütő- és I Édesipari Rt. 14. sz. feldebrői üzemében szeptember második felében elkezdték a sütőipari termékek - kenyerek, péksü­temények — gyártását, átvéve ezzel hét község (Feldebrő, Al­debrő, Tófalu, Kál, Kápolna, Verpelét, Tarnaszentmária) alapellátását. E helyekre ko­rábban a HESI egri üzeméből szállították a termékeket. A feldebrői üzem eközben továbbra is gyártja az eddig megszokott, csomagolt termé­keit, a pizzát, a perecet, a gris- sini sósrudacskát és idősza­konként a sajtporokat.- Milyen átszervezést igé­nyelt a termékbővítés? - kér­| deztük Dorkó Csabáné üzem­vezetőt.- A váltáshoz a műszaki fel- I tételek adottak voltak ­mondta -, munkaerő szem­pontjából pedig kisebb lét­számbővítésre volt szükség, így sikerült elérni azt is, hogy most minden műszakban van egy férfi dolgozó, míg eddig csak nők dolgoztak nálunk.- Hogyan fogadták a vásár­lók a feldebrői kenyeret?- Kezdetben voltak nehéz­ségeink, ami abból adódott, hogy bár összetétele azonos az egriével, formája attól kissé el­térő, a kelesztési folyamat kü­lönbözősége miatt. így nehe­zebb volt elfogadtatni a fo­gyasztókkal. De mára a vevők megkedvelték termékeinket.- Milyen a választék?- Bár kisüzem vagyunk, de próbáljuk ugyanazt a termék­skálát adni, mint eddig az egri egységünk. Ötféle kenyeret sü­tünk - köztük az egészséges táplálkozást segítő bajor rozs­kenyeret, péksüteményeket és 12 féle finomsüteményt.- Helyben is árusítanak. Ki­nek és milyen áron?- A termelés beindításával pénztárgéppel felszerelt helyi diszkontot is nyitottunk, ahol a helyben sütött termékek egész skálája kapható, átlagosan 20 százalékkal olcsóbban. A helyi önkormányzat által fenntartott intézmények részére is innen szállítják a kenyeret, mivel ez számukra kedvezőbb. Itt tulaj­donképpen egy nagyobb bolt forgalmát bonyolítjuk le. A helyben lakók visszajelzései azt bizonyítják, hogy örömmel vették ezt a lehetőséget, hiszen a kemencéből kikerülő, meleg kenyér sokak számára csábító, főleg, ha olcsóbban juthatnak hozzá.- Hogyan fogadták mindezt a helyi boltosok?- Egyrészt örömmel, mert ők is frissebben kapják az árut, másrészt viszont — a diszkont megnyitásával - csökkent a sü­tőipari termékek forgalma a boltokban. Ezt némely keres­kedő elfogadta, és megérti a vásárlókat is, hiszen ő is így tenne a helyünkben, de van olyan is, aki ellenszenvvel nézte kezdeményezésünket.- A termékbővítés három műszakos munkarendet is je­lentett. A dolgozói fogadta­tás...?- Tény, sokkal fárasztóbb a munka, mint korábban, de szí­vesen vállalták, mert biztos munkalehetőséget látnak eb­ben, és a műszakpótlékok által kissé emelkedett a jövedelmük. V. V. É. Bíró György és Benei Csabáné a szezámmagos sós- rudak készítése közben (Fotó: Kaposi Tamás) A markoló- és árokásógépek végzik a szennyvízhálózat főgerincvezetékének és leágazó csatornahelyeinek elkészítését (Fotó: Fazekas István)

Next

/
Oldalképek
Tartalom