Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-12-13 / 267. szám

2. oldal Világtükör 1994. november 12-13., szombat - vasárnap Megállapodni kívánnak az APEC-tagállamok Az indonéziai Bogorban pénteken megkezdte munkáját az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) miniszteri értekezlete. A tanácskozást Suharto, a vendéglátó or­szág államfője nyitotta meg. A 18 országot tömörítő szervezet miniszterei az APEC jövő heti csúcsértekezletét készítik elő. Suharto beszédében annak a reményének adott hangot, hogy a bogori tanácskozás eredményeként olyan megállapodás jöhet létre, amely gyorsíthatja a tagországok egymás közötti keres­kedelmének, valamint a bemházások liberalizálását. Jósé Cuitilheiro lesz a NYEU főtitkára A portugál Jósé Cuitilheirót jelölték a Nyugat-európai Unió tagországai a védelmi szervezet leendő új főtitkárának. A nagy­követekből álló állandó tanács csütörtökön tartotta Brüsszelben az utódlásnak szentelt rendkívüli ülését, amelynek során a 9 tel­jes jogú tagállam képviselői összesen 3 jelölt közül választhat­tak. Olaszország Giovanni Jannuzzit, Róma jelenlegi állandó NATO-képviselőjét, Spanyolország Enrique Baron Crespót, az Európai Parlament korábbi elnökét, míg Portugália Jósé Cuitil­heirót, a Jugoszláv békekonferencia korábbi koordinátorát ne­vezte a tisztségre. Végül a portugál jelöltségét támogatták. Önköltséges magyar diákok Ausztriában Ausztria felsőoktatási intézményeiben 4-500 magyar diák ta­nul, általában önköltséges alapon, s közülük nagyon sokan nem is ismerik egymást. Ez volt az alapgondolata a bécsi magyar nagykövetség és a Collegium Hungaricum kezdeményezésé­nek, amelynek keretében csütörtök este megrendezték az auszt­riai magyar egyetemisták első találkozóját. A fiatalokat Peisch Sándor bécsi magyar nagykövet, a magyar intézet, a konzulátus és a kereskedelmi kirendeltség munkatársai tájékoztatták arról, milyen segítséget tudnak nyújtani gondjaik megoldásához. Kína valószínűleg segített az egyezkedésben William Perry amerikai védelmi miniszter úgy véli, hogy Kína a színfalak mögött közreműködött az amerikai—észak-koreai nuk­leáris megállapodás tető alá hozásában. Elmondta, nem sokkal az egyezmény nyélbe ütése előtt Phenjan azzal fenyegetőzött: ha nem sikerül megállapodniuk, újra beindítja a jongbjoni reak­tort, és hozzákezd az elhasznált fűtőelemek plutóniumtartalmá­nak kivonásához. Rengeteg horvát gyermek háborús áldozat Eddig 248 gyermek vesztette életét a Horvátországban 1991 májusában kitört harcok következtében - jelentette a Beta hír- ügynökség zágrábi forrásokra hivatkozva, hozzátéve, hogy a sebesült gyermekek száma meghaladja a kilencszázat. A hivata­los jelentés szerint a gyermekek többsége a légi- és tüzérségi támadásokban halt meg, s 46 százalékuk Kelet-Szlavóniában, 22 százalékuk pedig Dalmáciában kapott halálos sebet. OPEL ASTRA ’95 A GYORS DÖNTÉS 100.000 FORINTOT ÉR! A nagy érdeklődésre való tekintettel az Astra akció folytalódlkl Ha november 17-ig megrendeli és december 15-ig átveszi új Astráját*. 100.000 Ft kedvezményt kap! Ha november 15-ig megrendeli új Vectráját, szintén 100.000 Ft kedvezményt kap (az egyéb kedvezmények mellett)! MINDEN HÉTVÉGI LÁTOGATÓNK RÉSZT VESZ AZ OPEL HUNGARY SORSOLÁSÁN, MELYNEK DÍJA: EGYHETES, KÉTSZEMÉLYES UTAZÁS A KANÁRI-SZIGETEKRE. •Ajánlatunk csak a hazai gyártmányú Astra ötajtós és a Caravan modellekre érvényes. Ezzel egyidőben más kedvezmény nem vehető Igénybe. AZ ÖN OPEL MÁRKAKERESKEDŐJE: AUTÓKOMPLEX KFT. 3300 EGER Mátyás klr. u. 37. Tsl.: 36/324-710,324-922 Fax: 36/324-710 Washingtonban cáfolják a NATO-bövítésről egy hivatalos orosz személyiség közlését Egy magát megnevezni nem óhajtó orosz hivatalos szemé­lyiség csütörtökön Washing­tonban újságíróknak kijelen­tette: amerikai részről jelezték Moszkvának, hogy a NATO kibővítése esetleg már három év múlva megkezdődik. Ame­rikai kormányforrások azon­nal cáfolták a kijelentést, han­goztatva, hogy nem mondhat­tak ilyesmit az oroszoknak, mert még nincs döntés a csat­lakozás időpontjáról. Az orosz forrás szerint az amerikaiak a hároméves idő­szakkal kívánták megnyug­tatni Moszkvát afelől, hogy nincs szó a szövetség azonnali kiszélesítéséről. - Csakhogy három év valójában semmi - fűzte hozzá az idézett szemé­lyiség. Megismételte az ismert orosz álláspontot, amely sze­rint a NATO kibővítése anél­kül, hogy Oroszország is tag­jává válhatna a szövetségnek, új fegyverkezési hajszát indí­tana el, mert arra sarkallná Moszkvát, hogy katonailag jrtegszilárdítsa a helyzetét. Ki­fejtette: Moszkva valójában nem a NATO kibővítését el­lenzi, hanem azt, hogy a csat­lakozás orosz tagság nélkül menjen végbe. Szerinte a kibővítés ilyen formában újra megosztaná Eu­rópát, mégpedig az egyik olda­lon Oroszországgal, a másikon a többi állammal. Egy - ugyancsak a nevének elhallgatását kérő - washing­toni kormánytisztviselő leszö­gezte, hogy amerikai részről egyáltalán nem is beszéltek az olyannyira emlegetett idő­pontról Moszkvának, mert még nincs semmiféle menet­rend az esetleges csatlako­zásra.- Lehetséges, hogy a fo­lyamat három év múlva való­ban beindul, de még nem dön­töttünk róla - mondta. (MTI) Newryi kivégzés: veszélyben a békefolyamat A pénteki brit lapok szalagcí­mei szerint az észak-írországi rendezési folyamatot sodorta veszélybe a még kiderítetlen in­dítékú csütörtöki gyilkosság. Londoni tory, valamint ulsteri unionista körök is habozás nél­kül a köztársaságiak számlájára írták a newryi kivégzést, az ír és a brit kormány azonban egye­lőre tartózkodik attól, hogy bárkit felelőssé tegyen a történ­tekért, s attól is, hogy az IRA-tűzszünet végeként érté­kelje a bűncselekményt. Az ír igazságügy-miniszter a BBC reggeli híradójának nyi­latkozva utalt annak eshetősé­gére, hogy a gyilkosságot az ír Köztársasági Hadseregen be­lüli rebellis erők, vagy akár a csoporttól független személyek is elkövethették. Maire Geog- hegan-Quinn kijelentette: amíg nem látja az eset lezárt, teljes vizsgálati anyagát, nem tud ér­demben nyilatkozni arról, hogy ki áll az incidens mögött. A mi­niszterasszony meglehetősen kemény bírálatok célpontja volt azóta, hogy ismertté vált a ne­véhez fűződő amnesztiaterv, amelynek alapján kilenc, ír bör­tönökben ülő IRA-tag nyerte volna vissza szabadságát a tűz­szünet „jutalmaként”. Az első éppen pénteken léphetett volna ki börtöne kapuján, ha Dublin a gyilkosság után szinte percek­kel vissza nem vonja londoni konzervatív és északír protes­táns koronahű képviselők által elkapkodottnak bélyegzett in­tézkedését. A ír kabinet éjsza­kai rendkívüli ülése után dub­lini kormányforrások annak a meggyőződésüknek adtak han­got, hogy a történtek nem fut­tathatják zátonyra a rendezési folyamatot. A vizsgálat eddigi adatai sze­rint a newryi postahivatalba három fegyveres hatolt be, s némi dulakodás után agyonlőt­ték az 53 éves postatisztet. Ket­ten már rács mögött vannak, társukat keresi a rendőrség. Osztrák csillagász a betlehemi csillagról November 12-én pontosan két­ezer esztendeje annak, hogy a betlehemi csillag megjelent az égbolton, és mutatta az utat a napkeleti bölcseknek Jézus szü­letési helyéhez. A 86 éves Konradin Ferrari d’ Occhieppo osztrák csillagász, a bécsi egyetem professzora egy babiloni ékírásos naptár alapján számította ki a csillag megjelenésének pontos idő­pontját. A ma Innsbruckban élő tudós élete nagy részét annak szentelte, hogy utánajárjon a Szentírásban leírt asztrológiai jelenségnek, amely akkor mu­tatkozott, amikor a Jupiter és a Satumus együttállása a Halak jegyében bekövetkezett.- A babiloni mágusok kora­beli hiedelme szerint a Jupiter tulajdonképpen az újrakezdés jelképe volt - közölte a sajtóval az osztrák csillagász profesz- szor. (MTI) Ismét merényletek Lengyelországban Csütörtökön pokolgép robbant egy varsói kávéház előtt. A robbanás senkit sem sebe- sített meg, de megsemmisítette az épület utcára néző oldalát és a kávézót. Varsóban március­ban és májusban robbantottak fel legutóbb egy-egy éttermet. Tavasszal Poznanban 4 üzletet röpítettek a levegőbe kézigrá­náttal, a nyáron Gdanskban robbant fel néhány üzlet és társkereső ügynökségnek álcá­zott bordélyház. Tavaly 1881 pokolgéphez riasztották a rend­őrséget, ezek közül 87 esetben volt indokolt az értesítés. Lényegében az összes eddigi robbantás mögött zsarolási kí­sérlet, iletve a különböző maf­fiák harca állt. Delors már francia elnök akar lenni... Jacques Delors, az Európai Unió Bizottságának ez év vé­gén távozó elnöke éppenséggel azt fontolgatja, hogy induljon-e ófrancia elnök\’álasztáson. A politikus csütörtökön késő este Bécsben, a Franz Vra­nitzky kancellárral folytatott eszmecseréje után közölte új­ságírókkal, hogy még nem dön­tött. Az osztrák kancellári hiva­talban folytatott személyes megbeszélésen elsősorban ar­ról a kihívásról volt szó, ame­lyet a kelet-közép-európai or­szágok EU-felvételi törekvése jelent. Delors hangsúlyozta, hogy Ausztria csatlakozása igen fontos, hiszen ez az ország Európa szívében van, s gazda­sági, szociális eredményei alap­ján jelentős szerepe lesz az Eu­rópai Unióban. Virágzó csecsemőkereskedelem Romániában A csecsemőkereskedelem felszámolására Romániában létreho­zott intézménynek a tervek szerint kizárólagos joga lesz engedé­lyezni a román állampolgárok külföldiek általi örökbefogadását. Ezzel akarják megakadályozni, hogy gyermektelen külföldiek tömegesen vegyenek magukhoz romániai gyerekeket. Az elha­gyott gyermekek ügyét kezeim hivatott Román Örökbefogadási Bizottság tevékenységére ráirányította a figyelmet az a brit há­zaspár, amely megpróbált kicsempészni egy leánycsecsemőt az országból, s ezért a román igazságszolgáltatás 28 havi börtön- büntetésre ítélte mindkettőjüket. Bianca Mihai, a bizottság igaz­gatónője a Reuter tudósítójának adott interjúban elmondta: sze­retnék elérni, hogy az intéz­mény megszüntesse a joghéza­gokat, amelyek lehetővé teszik külföldiek számára, hogy bíró­ság által jóváhagyott magán­ügylet keretében fogadjanak örökbe anélkül, hogy azt a bi­zottság engedélyezte volna. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a legutóbbi két évben nőtt az örökbefogadási magánügyle­tek száma: 1993-ban közel 900 volt. Ezenkívül 550 volt a bi­zottság által engedélyezett örökbefogadások száma. Több mint hétezer gyerme­ket fogadtak külföldiek törvé­nyesen örökbe 1989 és 1991 között. Segélyszervezetek sze­rint törvényellenesen további 10 ezer kerülhetett külhoni szü­lőkhöz, sokan közülük nem megfelelő körülmények közé, sőt veszélyeztetett helyzetbe. A kommunista évtizedek hagya­tékaként még így is mintegy 80 ezer az árvaházakban elhelye­zett gyermekek száma. Doina Maria Stoiculescu szerint - aki annak az árvaháznak az igazga­tója, ahol a brit házaspár által kicsempészni szándékozott csecsemő nevelkedik - az örökbefogadó családnál a gyermek helyzete akár ugyan­olyan rossz is lehet, mint az ár­vaházban. A brit hatóságok be­számoltak olyan esetekről is, amikor az örökbefogadó csalá­dok végül a brit állam gondjaira bízták a gyermeket. Az örökbefogadási bizottsá­got 1991-ben hozták létre, hogy felügyelje az örökbefogadást, s hogy együttműködjék a nem­zetközi szervezetekkel. Hu­szonhárom országgal kötöttek megállapodást, ezzel lehetővé téve a román hatóságok bizo­nyos mértékű rálátását a kül­földön örökbe fogadott gyer­mekek körére. A bizottság a brit egészségügyi minisztérium közbenjárásával 1994-ben nyolc, 1993-ban hat gyermek örökbefogadását engedélyezte brit állampolgárok számára, a brit illetékesek azonban keves­lik ezt, szerintük a bizottság lassan és bürokratikusán dolgo­zik. Mihai szerint egyesült ál­lamokbeli szülők fogadták örökbe a legtöbb romániai gyermeket: 1993-ban 90-et, 1994-ben 100-at. A bizottság azonban szeretné megszüntetni azt a gyakorlatot, hogy közvet­lenül romániai családoktól fo­gadjanak örökbe, ehelyett ár­vák örökbefogadását szorgal­mazzák. A tanácskozás ötödik órájában szót kért a vajdasági magyarok egyik vezetője. Nem tudta ke­zelni a hangosító berendezést, a fenti üvegfülkéből figyelő szinkrontolmácsok leszóltak a konferenciaterembe, hogy a szavait képtelenek angolra, németre, franciára fordítani. Mondandója mégis fordulatot jelentett a nemzetközi összejö­vetelen. Kifejtette ugyanis, hogy szép mindaz, amiről Eu­rópa szerencsésebb országaiból érkezett kisebbségpolitikusok beszámoltak, mindazonáltal úgy érzi magát, mint egy gye­rek, aki váratlanul olyan játé­kokat kap, amelyekre régóta áhítozott. Simogatja az ajándé­kokat, aztán elindul hazafelé, és a határon elvesznek tőle min­dent a hivatalos közegek. Ma­rad az elnyűtt gyerekjáték ott­hon - valahol Szerbiában. Ekkor forrósodott föl a han­gulat, a Népcsoportvédelem Európában című tanácskozás hirtelen életszerű lett. Nem mintha a rendezésben közre­működő FUEV - ez a rövidítés az Európai Népcsoportok Fö­derális Unióját jelenti - tagjai távol élnek a többségi-kisebb­ségi konfliktusoktól. A szerve­zet harminc államból har­minc-harmincöt milliónyi(l) ember érdekeit próbálja képvi­selni, hatvanvalahány népcso­portét. Az említett professzorok tudományos fokozatokat sze­reztek a kisebbségvédelem el­méletéből, ismerik a gyakorla­tát is, a budapesti vitából azon­ban kisejlett, hogy meglepődtek valamelyest. A közép-európai valóság ugyanis nem mindig il­leszkedik az elképzeléseikhez. Hiába nyomatékosítják a ma­guk svájci, belgiumi, németor­szági, olaszországi és spanyol- országi tapasztalatai alapján, hogy a kisebbségeknek adandó kulturális, gazdasági autonómia végső soron előnyös a többség­nek is, alkalmas arra, hogy megelőzze a nagyobb bajt: a ki­sebbség és a többség fizikai összecsapását, a balkanizáló- dást. A nyugat-európai szakér­tők valószínűleg megértették, hogy az egyébként helyes alap­elv mit sem ér, ha a környező országokban uralkodó többsé­giek az „autonómia” szótól úgy félnek, mint ördög a tömjén­füsttől. A következtetés akár lehan­goló is lehetne, ha a Határon Túli Magyarok Hivatala által szervezett összejövetel nem ke­csegtetne azzal a nemes tanul­sággal is, hogy a csaknem két­száz szakember Kelet- és Nyu- gat-Európából tanulhatott egy­mástól. Ki tudja, egyszer talán majd úgy értelmezhetjük ezt a felis­merésekben bővelkedő buda­pesti tanácskozást, mint a kö­zép-európai megbékélés egyik szemléletformáló állomását. Zöldi László Hatalom Karadzicnak A boszniai szerb parlament péntek hajnalban úgy dön­tött, hogy nem vezet be ha­diállapotot Bosznia szerb el­lenőrzés alatt lévő terüle­tein, ám felhatalmazta Ra­dovan Karadzic boszniai el­nököt és a hadsereg pa­rancsnokságát, hogy amikor szükségesnek tartja, hir­desse ki a polgári kormány­zásfelfüggesztését. „A parlament felhatal­mazza a legfelsőbb pa­rancsnokságot, hogy amennyiben szükségesnek tartja, kihirdesse a boszniai „Szerb Köztársaság” teljes területén, illetve egyes tér­ségekben a hadiállapotot” - ismertette a Tanjug a parla­ment határozatát. Karadzic, aki elnökként a legmaga­sabb parancsnok tisztét is betölti, gyakorlatilag teljha­talmat kapott. Kisebbségek - ott és itt

Next

/
Oldalképek
Tartalom