Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-11 / 266. szám
A város mágnesként vonzza A Kaliforniában élő úr a megyeszékhely mellett, az Eged-hegy tövében vett magának 600 négyszögöl szőlőt. (5. oldal) Politikailag veszélyes falfirkák Falra hányt borsó maradt minden nemes tőből fakadó, jó szándékú figyelmeztetésünk eme városcsúfítókkal szemben. (5. oldal) Pomponosok a közgazdaságiból Az idei tanév kezdetén szerveződött a pom- ponos lánycsoport az egri közgazdaságiban, s már színre is lépett. (11. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY; MEGYEI 1994. NOVEMBER 11., PENTEK LŐRINCI, PETER VASARA VAROSOK ES KÖRZETÜK NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 266. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT feladja, másnap olvashatja! Egri számvetés - kritikával Vaskos, sok-sok részletre kiterjedő anyagot juttatott el a sajtónak az egri önkormányzat jegyzője, dr. Estefán Géza. Tegnap erről tartottak eszmecserét a városházán az irodavezetők és a médiák képviselői. Az önkormányzat jegyzője elöljáróban elmondta: számvetésre, a négy év értékelésére jöttek össze, és semmiképpen sem azzal a céllal, hogy bírálják, vagy dicsérjék a közgyűlést. Magukat szeretnék megmutatni, a hivatal apparátusának munkáját értékelni, hiszen - ha csak az adatokat vesszük szemügyre - nem kis feladat hárult rájuk. Az elmúlt időszakban például 150 rendeletet és csaknem ezer határozatot alkottak, s mindezt igen alapos felkészítő munka előzte meg. Ami örvendetes: egyetlen törvényességi észrevétel sem érkezett ellenük. Külön is szólt az egyházi ingatlanok átadás-átvételéről: a jogi, a pénzügyi és a műszaki szempontok gondos áttekintése, figyelembevétele olyan megállapodásokhoz vezetett, melyekkel a város jelentős kompenzációhoz jutott. (Folytatás a 3. oldalon) Főbb védelmezőinek tábora dönti el a Tisza-tó jövőjét Aggódnak a Tisza-tó jövőjéért a szakemberek. Nem alaptalanul, hiszen jelentős értéke az országnak. Ezért is fogtak össze a nyolcvanas évek második felében biológusok, vegyészek, hidrológusok, vízügyesek, tervezőmérnökök és közgazdászok, hogy elkészítsék azt az úgynevezett hatástanulmányt, amely a tó állapotát, környezetét foglalta össze. Tulajdonképpen ez volt a kiindulási alap, ami később a kormány elé került, amely határozatot hozott a Tisza-tó fejlesztésére. Ez nemrég meg is jelent, de a megvalósítása sok mindentől függ. Ebből kiindulva a szakemberek fontosnak tartják a kiskörei erőmű és a duzzasztómű környezetbarát működtetését a jövőben. Az érdekeltek pályázatot nyújtottak be az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsághoz olyan program kidolgozására, amely még közelebb hozza a szakértőket a kiskörei tározó jelenlegi állapotának, környezetének megismeréséhez. Ez a munka két és fél évre szól, amelyre az OMFB tízmillió forintot biztosított. Mindez sokakat megmozgatott, és már a második év végéhez közelednek a kutatásokkal. (Folytatás a 3. oldaton) Márkát kért az ügyintézésért A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya vesztegetés bűntettének alapos gyanúja miatt, őrizetbevétel mellett indított eljárást a 34 éves P. József szegedi lakos ellen. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ dolgozója augusztustól november 9-ig visszaélt beosztásával: kihasználta a külföldi állampolgárok kényszer- helyzetét, személyenként 100 márkát kért az ügyfelektől a magyarországi tartózkodási engedélyükhöz szükséges okmányokért. A pénzért soron kívül intézte az ügyeket. A nyomozás eddigi adatai szerint három külföldi érdekeltségű vállalkozás tagjaitól több mint kétezer márkát, esetenként forintot kapott. Elfogadott az ügyfelektől más ajándékokat, például italt, műszaki és kozmetikai cikkeket is. Az államtitkár (balról a második) ismerkedik az állomás munkájával (Fotó: Perl Márton) / / Jubilál az Allat-egészségügyi Állomás A Heves Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás szervezésében ünnepelni gyűltek össze az intézet mostani és volt dolgozói, valamint Heves megye állatorvos-társadalma. Ez az összejövetel, mint mondták, nemcsak a hazánkban elsőként életre hívott Egri Állat-egészségügyi Állomás ünnepe, hanem minden más megyében működő állomásé és dolgozóé is. Dr. Nagy Attila igazgató főorvos az állat-egészségügyi szolgálat szervezeti felépítésének és működésének múltját és jelenét elevenítette fel előadásában. Negyedszázad alkalmat ad a visszaemlékezésre, és van mire visszatekinteni, hiszen a magyar állategészségügy a különböző nehézségek ellenére is nemzetközi elismerést vívott ki magának. Az FM osztályaként kezdte pályafutását, és lett belőle egy széles körű országos hálózat. Sokszor ment át különböző szervezeti felépítésbeli változáson akkor, amikor a történelmi helyzet ezt követelte, de mindig megállta a helyét, mert vezetői és dolgozói a kezdethez, az alapokhoz nyúltak vissza. A főorvos ismertette az indulásnál kialakult feladatokat, valamint szólt az újabb tevékenységi körökről is. Hangsúlyozta, hogy a mostani állapot újabb változtatásokat követel meg majd a privatizáció miatt, amelyek hatását csak később érzékelik. Méltatta az állat- egészségügyben dolgozókat, a korábbi vezetőket, s búcsúzóul bejelentette, hogy ez év végén nyugállományba vonul. Ezt követően Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára ismertette az FM törekvéseit az állat-egészségügyi szolgálat jövőjével kapcsolatban. Az állapot, amit a hallgatóság elé tárt, elkeserítően hangzott. Mivel az agrárszakemberek képzése más tárcához került, így nem látják biztosítottnak a megfelelő képzést. Az állat-egészségügyi intézetek közül hármat megszüntetnek majd, és a jelenleg működő hat műszercentrumból kettőt szintén bezárnak, s a kép teljessége kedvéért az élelmiszer-ellenőrző intézetek felszámolása is várható. Az e szakterületen dolgozók részére csak akkor kerülhet sor bérrendezésre, ha létszám- csökkentést hajtanak végre, ez az FM-ben is megtörténik majd. Jó hír, hogy a jövő évben nagyobb keretből gazdálkodhatnak, bár természetesen még ez sem lesz „ideális mennyiség”. A kormány nem készül radikális szerkezeti változtatásokat tenni az állategészségügyben. Fontosnak tartják, hogy az Állatorvosi Kamara minél előbb bejusson a törvényhozó testületek elé, de ne úgy, hogy az agrárkamarába akarják „betuszkolni”. 1995-re várható a kamarai törvény életbe lépése, és hozzá kapcsolódva az állat-egészségügyi törvény megszületése is. Állampolgári jogon járhat majd a gyes A kormány sürgős tárgyalást kérve javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé a szociális törvény módosítására. Az elképzeléseket ismertetve Kovács Pál népjóléti miniszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy a módosítások a nehéz körülmények között élő többgyermekes családok helyzetén javítanának. A gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás feltételei közül törölni kívánják a jogosultsághoz szükséges 180 napos biztosítási időt. Ezzel a gyes lényegében állampolgári jogon járna. Erre épül rá a gyet, amely a három vagy több kiskorút nevelő anya számára jelent támogatást a legkisebb gyermek harmadik életévétől a nyolcadik életévéig. Egy másik tervezett módosítás a munkanélkülieket érinti: eszerint a jövőben megengednék az olyan munkavégzést, amelynek ellenértéke nem éri el a jövedelempótló támogatás felét. A tájékoztató további részében Héthy Lajos munkaügyi államtitkár bejelentette, hogy a kormány elfogadta a társadalmi-gazdasági megállapodás szerződéstervezetét. Ennek alapján a szociális partnerek már az Érdekegyeztető Tanács november 18-i ülésén megkezdhetik a tárgyalásokat. Bírák közgyűlése Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek tiszteletben tartják az alapvető jogokat. Olyan parlamenti demokráciában élünk, amely csatlakozni kíván ama államokhoz, ahol a bírói, jogászi egyesületek fontos szerepet töltenek be. Ezt Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke jelentette ki a Nemzetközi Bírósági, Alkotmánybírósági és Legfelsőbb Bírósági Bírák Egyesületének kétnapos budapesti közgyűlésén. Á tanácskozás a legfelsőbb bírósági bírák függetlenségének kérdéseivel foglalkozik. A NAP HÍREI IDŐJÁRÁS Borult, párás idő várható, egyre többfelé esővel, záporesővel. A déli, délkeleti szél megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma 5 és 10 fok között alakul. Magyar és orosz jegybanki szerződés Együttműködési megállapodást írt alá Budapesten a magyar és az orosz jegybank elnöke, többek között azért, hogy megvizsgálják a még fennálló orosz adósságból adódó elszámolási ügyeket. Az egyezmény kiterjed egy jövőbeni oktatási együttműködésre is. Az MDF-elnökség komoly aggodalma Az MDF elnökségét aggodalommal tölti el az Alkotmány- bíróság legutóbbi döntése, amely összeegyeztethetőnek tartotta az országgyűlési képviselői és a polgármesteri tisztséget. Ezt Herényi Károly szóvivő közölte sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy a döntés azt sejteti: az Alkotmánybíróság a többség politikai elvárásainak vetette alá mostani határozatát. Elégedett kisgazdák a média-kérdésben A Kisgazdapárt azért vesz részt ismét a médiatörvény hatpárti egyeztetésén, mert az MSZP és az SZDSZ legújabb tervezetében már vannak elfogadható elemek. Lányi Zsolt szóvivő pártja sajtótájékoztatóján azt mondta: az FKGP-nek például nagyon tetszik az az elképzelés, hogy a televízió és a rádió közalapítvány formában működjön. Miért nem voltunk a hadgyakorlatokon A Parlament külügyi bizottsága meg kívánja hallgatni Keleti György honvédelmi minisztert, hogy Magyarország miért nem vett részt a Partnerség a Békéért hadgyakorlatain. Erről Rockenbauer Zoltán beszélt a Fidesz sajtótájékoztatóján, hozzátéve: nevetségessé teszi Magyarországot, hogy anyagi okokra hivatkozva maradt távol a gyakorlatoktól. / Átadták tegnap a Popovics-díjakat Az idén Pulai Miklós, a Bank- szövetség főtitkára, Mészáros Kálmán, az MNB nyugalmazott ügyvezető igazgatója, és Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kapta a hazai jegybank által tavaly alapított Popovics Sándor-dí- jat. Ezt az alapító okirat szerint a pénzügyi élet neves hazai és külföldi szakemberei kaphatják. Az átadásra azon a konferencián került sor, amelyet „Átalakulás: a pénzügyi rendszer újjászületése” címmel tartottak Budapesten, csütörtökön délelőtt. Betörők jártak a szőrmeszalonban A rendőrség őrizetbe vette Cs. Tamás 23 éves budapesti lakost, és intézkedett az ismeretlen helyen tartózkodó társának, 5. Zsolt 24 éves budapesti lakosnak a felkutatásáról is, mert szerdán hajnalban betörtek a Bizományi Aruház Rt. Andrássy úti szőrmeszalonjába, ahonnan 20 bundát loptak el, mintegy 6 millió forint értékben. Állampolgári bejelentés alapján a rendőrök rövidesen elfogták és már ki is hallgatták Cs. Tamást, s az eltulajdonított bundák is megkerültek. Az ügyben folytatják a büntetőeljárást. Sertéspiaci mozgás Továbbra is a kereslet jellemzi hazánkban a sertéspiacot. Ugyanis a hízott sertéseket az ország minden részében keresik a felvásárlók. Erről tájékoztatott a szaktárca illetékese a megyei földművelésügyi hivatalok adataira hivatkozva. A felvásárlási árak az egybehangzó jelentések szerint az előző havi szinten alakultak az elmúlt napokban is. így a nagyüzemi sertésekért 140-160 forintot fizetnek átlagosan kilogrammonként, ám Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében már 170-180 forintot is adnak a hízók kilogrammjáért. A kisüzemben tenyésztett sertések átlagára 140-150 forint körül alakul kilogrammonként. A szakértőknek azonban az a véleményük, hogy hamarosan a belföldi húskereslet csökkenésével lehet majd számolni, mivel rövidesen kezdődnek a házi disznóvágások.
