Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-01-02 / 231. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1994. október 1-2., szombat - vasárnap Őszi csemegék a Természet készletéből A tudományos és népi meteoro­lógiai előrejelzések szerint hosszú, szép, napos őszre szá­míthatunk. így talán lesz még alkalmunk felkészülni a télre, begyűjtve virágkötő „éléstá­runkba” a természetben megta­lálható szobadíszeinket. Bizo­nyára sokan keresik fel kikap­csolódás, felüdülés céljából vagy a szüret és sutulás közötti lélegzetvételnyi időben a lomb­színeződésben tobzódó hegyol­dalakat, legelőket. A gyűjtögetést többnyire öt­letszerűen - az éppen utunkba kerülő, szobadíszként felhasz­nálható növények leszedésével - végezzük. De történhet tuda­tosan is, amikor előre eltervez­zük, mit akarunk szedni, majd utánanézünk, hol található. A környezetvédelmi előírásokat mindkét esetben be kell tarta­nunk. Tudnunk kell, védett-e a te­rület, illetve a növény. Az em­ber kömyezetromboló tevé­kenységének következménye­ként egyre szaporodik a védett növények listája. Hely hiányá­ban mindet nem tudom ismer­tetni, de a legfontosabbakat, amelyek tetszetős küllemük miatt hamarabb lennének a gyűjtőszenvedély áldozatai, felsorolom: tárnics (Gengiana), kék bogáncs (Echinops), sely­mes boglárka (Ranunculus), szívós csodabogyó (Rascus), vadkörte (magyar), bangó (Ophnjs) összes mezei faja, kankalin, kökörcsin, nőszirom, hérics. A felsorolt, fokozottan védett növényfajták egy-egy példányának értéke 5 ezer fo­rint. Mivel nemcsak képzett bo­tanikusok szednek vadnövényt, egyszerűbb dolog a gyűjthető növények megjegyzése. Nem védett, gyűjthető növé­nyeink közül legkönnyebben felismerhető a lampionvirág (Physalis). Élénk narancspiros, lampionra emlékeztető, felfú­vódott terméscsészéjű virága már messziről magára vonja a figyelmet. Egészen a késő őszi hó megjelenéséig szedhető. Virágkosár gyűjtött és termesztett növényekből Ebben az időben már szinte tel­jesen „használatra kész” száraz állapotban van, és azonnal vá­zába tehetjük. Ha csak később akarunk díszíteni vele, a telje­sen beérett lampionfüzéreket a szárazvirág-készítésnél már ismertetett módon felfüggeszt­jük, tároljuk. Élénk színéből, puffadtságából veszít ugyan, különösen napsütött szobában - de alakja miatt továbbra is mu­tatós marad. A szárazvirág-kö­tészetben, különösen amióta a festés elfogadottá vált, egyre népszerűbb a takácsmácsonya (Dipsacus). Akkor kell szedni, amikor a magtok már beérett. Ezüstre, aranyra, a barna vala­melyik árnyalatára festik legy- gyakrabban. Erdeink gyakori növénye a kecskerágó (Érony- mus). Szinte minden fejlődési stádiumban díszít, valamennyi része alkalmas kötészetre. Lombja ősszel szépen színező- dik, termése élénk narancspi­ros. Lomb és termés nélküli jel­legzetes paraléces ága önmagá­ban is elegendő lenne ahhoz, hogy a figyelmet felkeltse. Kora ősszel már messziről „lángol” az Eged-hegy oldala a vörösre színeződött cserszö- mörcétől. Szeptemberben, ok­tóberben lombos ágát vázába tehetjük, vagy lepréseljük, és később díszítsünk vele. A pipacs ugyan már régen elnyílt, de megszáradt, apró mákgubóra emlékeztető tok­terméseit viszont még késő ősszel is megtalálhatjuk mező­kön, útszéleken. Szedése sza- porátlan, de megéri, mert válto­zatosan - festve is - használ­ható. Nedves, mocsaras vidék a lelőhelye a gyékénynek, illetve dekoratív megjelenésű termős torzsájának, a buzogánynak. Hátránya, hogy a száradás fo­lyamatában különösen érettebb példányai szétpuffadnak. Lak­kozással ezt megakadályozhat­juk. Gyógynövényként ismer­tebb, de piros bogyójával szá­razkötészeti anyagként is jelen­tős növényünk a vadrózsa, il­letve csipkebogyós termésű ága. V. Pénzes Judit MINDENNAPI NYEELVUNK A televíziós „beszélgetősdik” áradata Nem véletlenül tettük idéző­jelbe közleményünk címében a beszélgetősei szóformát. Annak a kritikai megnyilatko­zásnak a szövegéből emeltük ki, amely nemkívánatos nyelvhasználati jelenségként teszi rostára, hogy újabban a televíziós adásokban megsza­porodtak a beszélgetések, az érdemleges mondanivaló nél­küli, fontoskodó és kioktató modorú szövegelések, cseve­gésszerű diskurálások, félreér­telmezhető szócskák, kéte­lyekkel terhelt vitaműsorok és - tisztelet a kivételnek - ha- landzsálások, dumálások, han- tálások, hadoválások, szemé­lyeskedő tereferélések, stb. Arról is megfeledkeznek a beszélgetősdik szereplői, hogy a nézőket, a hallgatókat egyenlő partnerként tiszteljék, s mondanivalójukat a közlés és a vétel feltételeinek megfele­lően fogalmazzák meg. Eleget téve az érthetőség, az értel­mezhetőség követelményei­nek. Nem terhelik a szöveget nyelvhasználati sablonokkal, frázisokkal, elszemélytelenített nyelvi fordulatokkal. A feles­leges szakszerűséget mímelve nehezen követhető adathalma­zok mögé sem bújtatják a lé­nyeges mondanivalót. A sajtó hasábjain megjelent kritikai megjegyzések az „össznépi okosítás”, az „okossá erőszakolás” helyte­len célkitűzést marasztalják el (Népszava, 1994. szept. 5.). Különösen kiemelve azt a je­lenséget és gyakorlatot, hogy a „szakértelem” nevében és jo­gán megszaporodnak az ide­gen szavak, a divatos termino­lógiák, ahogyan erről ezek a példák tanúskodnak: populari­zált destrukció, logisztikai szi­tuáció, emberkímélő pragma- tológia, addiktológus szakor­vosi közeg, új javaslat a Duna revitalizálására, stb. A felso­rakoztatott példatár fogalmi tartalmát és használati értékét aligha tudják a tévés beszélge­tősdik nézői és hallgatói egyértelműen értelmezni. Szó­táraink és kézikönyveink tá­mogatására kényszerülnek. De erre sem idejük, sem alkalmuk nincsen. Az ismeretterjesztő beszélgető eszmecserék - ha úgy érzik, hogy unalomba tor­kollik a szóváltás, hirtelen és átmenet nélkül a nyelvhaszná­lati pózolás, az érzelmileg túl­színezett retoricizmusba váltás válik uralkodóvá a tévés be­szélgetőséiben. A tartalmas gondolatok, hasznos ismeretek nyújtásá­ban a retorikai eszköztár veszi át szerepét, közte különösen a divatos szójárás, az érzelmileg túlszínezett, szinte lelkendező beszédmodort jellemző kérdé­sáradat, a felesleges szószapo­rítás szülte szóvirágcsokor. A szoborrá merevedő tévés beszélő, a beszélgetéseket be­vezető és irányító szakértő ép­pen úgy ingerli a nézőket, mint az, aki megjátszott negé­deskedéssel, nem természetes nyájaskodással, szinte éneklő modorban deklamál. A nyugodtabb és folyama­tosabb beszédmodort is szá­mon kell kémünk. A fülünket sértő hadarás is elfáraszt ben­nünket. Sem egyéni, sem tár­sadalmi haszna nincs a be- szélgetősdiknek, ha a beszél­getők nem megfelelő beszéd­ritmusban, tempóban fogal­mazzák iheg mondanivalóju­kat. Nem adnak időt a hallga­tóságnak, hogy az elhangzot­takat mérlegelhesse. Nem természetes és célravezető az a beszédmód sem, amikor a hangos és halk részek válta­koznak, s a beszédbeli csend sem jut szerephez. De az sem célravezető, ha darabossá vá­lik beszédünk, és felesleges hatásszünetekkel, vagy éppen töprengési szünetek beiktatá­sával a gondolkodás folyama­tát és a mondanivaló értelmes menetét daraboljuk szét. A hasznos beszédmód elő­feltétele az is: ne essünk abba a hibába, hogy egy-egy mon­datunkat már be sem fejeztük, s már a következő mondat kö­zepét fogalmazzuk meg. Az okoskodó túlmagyarázás, a komplikáltabb mondatláncola­tok alkalmazása nem jó esz­köztár arra, hogy a mondani­való jól felfogható és értel­mezhető legyen. Nem mindegy, hogyan nyit­juk és hogyan zárjuk a gondo­lat folyamatát. A mondanivaló tartalma, a gondolat jellege és a kifejezési szándék együttes fegyelme is megkövetelhető igény. Mint ahogy az is, ha a felvetett téma időszerű és hasznos. Sajnos, ebből a szempontból a nézők közös­sége jogosan panaszkodik. Csak az időnket pazarló té­mák, mondanivalók háttérbe szorításával segíthetünk ezen. Erről azonban a tévés beszé- lősdik szervezőinek kell gon­doskodniuk, s minél hama­rabb, annál jobb lesz a nézők­nek és a televíziónak egyaránt. Dr. Bakos József Kiből lesz igazán jó, vérbeli grafológus? Mostanra polgárjogot nyert a grafológia. Van már országos intézet, indulnak a tanfolya­mok. Ez örvendetes, csak az a baj - s ez manapság bizony másutt is így van -, hogy ke­vés az igazán hozzáértő, a va­lóban szerény művelő. Olyan, aki több évtizedet töltött a fel­készüléssel, a gyakorlással, olyan, aki megérzéseire hall­gatva ragadja meg a lényeget. Közéjük tartozik a Budapesten élő és munkálkodó Füzes Má­ria. Még a tavasszal találkoz­tunk, s már az első mondatok után Rákosné Acs Klára, a zseniális képességekkel meg­áldott nagy előd nevét emle­gettük. Mindketten ismertük, mindketten nagyra becsültük, s igen sokat tanultunk tőle. Többek között a mértéktartást, az alaposságot, az emberséget, s a szolgálat alázatát. Azt, amiről a jelen botcsinálta tu­dorai mit sem sejtenek. Legközelebb budapesti la­kásán beszélgettünk. Kibontakozott előttem igen megnyerő karaktere. Szólt ar­ról, hogy átlagpolgárként töl­tötte évtizedeit, és statiszti­kusként ment nyugdíjba. A betűk iránti vonzalma azonban nagyon régi keletű:- Már 13 esztendősként hozzájutottam a Bíró-féle alapkönyvhöz. Elbűvölt, lebi­lincselt ez a mű. Mellesleg ma is sűrűn forgatom, mert - leg­alábbis szerintem - még nem született ilyen világosan meg­írt, olvasmányos stílusú, haté­konyan kamatoztatható munka. A kiadvány révén egy sajátos világ bontakozott ki előttem. Valahogy rádöbben­tem: Istennek köszönhetem azt a született adottságot, amely nélkül ezen a pályán nem érdemes semmit sem kezdeni. Végtelenül udvarias lény, de azért meglehetősen határo­zottan jelzi a rátermettség fon­tosságát.- Rengeteg ismeretet elsajá­títhatunk. Lehet méricskélni, tengernyi szabályt megje­gyezni. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy megragadjuk a leglényegesebb mozzanatot. Ehhez nem kell más, csak rá­nézni a kézírásra. Előttem ilyenkor majdhogy megjelenik az illető személy, rokonszen­vezem vele, megértem gond­jait, s ezt követően igyekszem olyan tanácsokat adni, ame­lyeket ésszerűen felhasznál­hat. Később a műhelytitkokról diskurálunk. Tapasztalatokat, ötleteket cserélve.- Voltaképpen egyszerű az egész dolog. Meg kell érteni, hogy az írás egy koordi­náta-rendszerben helyezkedik el. A bal oldal a múltat, a jobb a jövőt, a felső szféra a szel­lemiséget, az alsó pedig az anyagi világot, s a szex biro­dalmát jelenti. Az egyéb forté­lyokat összegyűjtötték. Még­sem boldogul az, aki mindeze­ket bemagolja, hiszen 20-30 évet kell ahhoz búvárkodnia, hogy elmondhassa magáról: belát a lélek titkaiba. Nem ér­tek egyet azzal, hogy egyesek magabiztosan verdiktet mon­danak, beleavatkoznak olyan dolgokba, amikhez semmi kö­zük. Én csak a helyes és hibás jellemvonásokra hívom fel a figyelmet, s ezek egybeveté­séből prognosztizálhatom a holnapokat, de arra sohasem vállalkoznék, hogy magabiz­tos fölénnyel meghatározzam, hogy ki alkalmas vagy alkal­matlan erre vagy arra a mun­kakörre. Akkor sem cselek­szem így, ha megbecsülnek, ha a közgazdasági egyetemen értékelik szorgoskodásomat - ugyanis ott tanítok -, akkor sem, ha a Kurír rendszeresen, hetente közli analíziseimet. Ez a méltatás különben is azt su­gallja, hogy utasítsak el min­denféle önmutogatást, nagy­képűséget, s kizárólag a Te­remtő akarata szerint tevé­kenykedjek, s tegyek jót má­soknak. Megmutatja könyvének kész kéziratát, belelapozok. Irigy­lendőén tömör összefoglalása annak, amit egy életen át „be­takarítok”. Olyan alkotás, amely ezrek javára válna. Kár, hogy még nem lelt kiadóra, holott gyor­san gazdára találna minden kinyomott példány. Jómagam 1957-ben esküd­tem hűséget e sajátos elfog­laltságnak. így aztán átérzem lelkiismeretességét, elképze­lem az üldöztetés esztendeit, amikor csak szűk körben munkálkodhatott. Ő túl szelíd ahhoz, hogy háborogjon a hivatalos sarla­tánok miatt. Megteszem he­lyette, s a riport záróakkordja­ként átnyújtom neki az általam „betöltött” jegyzetlapokat. Következhet a csemegézés. Úgy véltem, nem érhet meglepetés. Hát bizony, csa­lódtam...- Egy vonallal aláhúzta ne­vemet. Ezzel arra utalt, hogy azonos hullámhosszon va­gyunk. Igen ám, de van itt egy másik aláhúzás is, amely egy kicsit felfelé ível, bevallván, hogy némi vizsgáztatási szán­dékkal érkezett ide. Igaza volt. Akárcsak a ké­sőbbiekben:- Aha, itt egy komplett szív. Ugye, nem kell bizonygat­nom, hogy ez a szeretethi- ányra utal. Megadom magam. Édes Istenem, hányán szenve­dünk ettől. Végtére is koránt­sem szanatóriumban vegetá­lunk. Folytatja:- A szózárás kemény, hatá­rozott, előretoltan védekező. Ebben sincs semmi külö­nös. Mindnyájunkat ilyenné edz a sors. Elég kár... Pécsi István * A fenti riport alanyával talál­kozhatnak az érdeklődők - az Egri Egészség- és Környezet­védő Egyesület szervezésében - október 5-én, szerdán dél­után 4 órakor, az új helyre köl­tözött Szilágyi-gimnázium ebédlőjében (Eger, Ifjúság út 2.). Az előbbi írás szerzője ké­szít vele nyilvános riportot, amelynek keretében az érdek­lődőknek analízist is készít. Az egyesületi tagok arcké­pes igazolványuk felmutatá­sával juthatnak be a prog­ramba, a helyszínen új belé­pőket is fogadnak. A megtámadott férfi válasza a rablóknak Egy chicagói utcán két rabló rá­támad egy férfira. Hatalmas ve­rekedés kezdődik. Amikor végre lefogják a megtámadott férfit, csodálkozva látják, hogy annak csak néhány cent van a pénztárcájában.- Képes volt az életét kockára téve ennyire verekedni néhány cent miatt? - kérdezik tőle. A megtámadott erre a vízsz. L, 48., valamint függ. 1. sz. so­rokban olvasható szavakkal vá­laszolt. VÍZSZINTES: 1. A férfi szavainak első ré­sze (zárt betűk: M, T, Z, L) 14. Az udvarra tett 15. A szemé­lyével szemben 16. Alája he­lyezett 18. Ehhez hasonló - ré­giesen 19. Ollós állat 20. Vés 21. Épületmaradvány 23. Csa­csibeszéd 24. Részben hajlik! 25. Ausztria és Franciaország gk-jele 26. Iskolai tisztség 28. Kevert mák! 30. Petőfi verse 33. Melyik személy 35. Déli nép tagja 36. Rideg, komor 37. Edina becézve 39. Nagyhata­lom 40. Európai Gazdasági Kö­zösség 42. Állatkert - idegen szóval (ZOO) 43. A mélyben 45. Okmányt szignál 47. Milli­liter, röv. 48. A férfi szavainak harmadik, befejező része (zárt betű: N) 51. Férfinév 52. Női név 53. Azok a személyek 54. A kígyó neve A dzsungel könyvében 55. Nitrogén és kén 57. Időmérő szerkezet 58. Ál­lami Vállalat, röv. 59. Tud, ké­pes rá 60. Radioaktív ritka gáz 63. Először, elsőre - olaszul (PRIMATO) 65. Megöregedtek 67. Elnyújtva történő éneklés. FÜGGŐLEGES: 1. A férfi szavainak második része (zárt betűk: Á,.N, T, M) 2. Kuszává tesz 3. Balkán-félszi­geti őslakó 4. Fél tucat 5. Ket­tős oldallappal van kialakítva 6. Sportfogadás 7. Fiatalok tv-műsorának címe volt 8. Klasszikus kötőszó 9. Szólít - régiesen 10. Országos Rendező Iroda 11. Pest m.-i község la­kója 12. Simon István verse 13. Zalaegerszegi sportegylet 17. Elcsente - régiesen 21. Grafika 22. Partneréhez ragaszkodó, hűséges 25. Román gk-márka 26. Lengyel gk-márka 27. Kén és oxigén 29. Fekete színű égéstermék 31. Torkoskodó 32. Kettős mássalhangzó 34. Ré­szemre átnyújt 38. Ettől a pont­tól 40.... Kazan (amerikai film­rendező) 4L Tágabbá teszi 44. Tantál 45. Női név 46. Helyez 49. Kettőzve: édesség 50. Fi­nom mintázatú bársony 54. Szájat nagyra nyit 56. Semmi­kor 58. A fény kísérőjelensége - régiesen 59. Sziget Indonézi­ában 61. Múlását órával mérjük 62. Tagadószó 63. Férfinév 64. Gubós növény 66. Kiloamper, röv. 67. Kicsinyítő képző. Báthory Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom