Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-08-09 / 237. szám
8. oldal Hétvégi Magazin 1994. október 8-9., szombat - vasárnap Moszkvából a New York-i kifutóra. Silvia Piffer Moszkvából érkezett az Egyesült Államokba. Szép arca, remek alakja arra késztette, hogy megpróbálkozzon a divat világában. Ez sikerült is, s ma már a manökenek toplistáján a helyezettek között található. Ügy nyilatkozott, mindent Amerikának köszönhet: talán éppen ezért is vette fel ezt a „ruhát”, amely egy amerikai zászló... Nagyjelentőségű maja régészeti lelet Mexikói régészek a Yuca- tán-félszigeten feltárták egy maja főúr sírját. Sajtójelentések szerint a Quintana Roo szövetségi államban napvilágra került nagy jelentőségű régészeti leletre tavasszal bukkantak rá, de csak most adták azt hírül. A sírt egy piramisban találták, a lépcsők alatt, a 25 méter magas talapzat felénél. Az ékszerekkel gazdagon felékesített holttest egy körülbelül 170 centiméter magas férfiú földi maradványa. Feltételezések szerint 40 éves kora körül halhatott meg... Magas rangjára abból is következtetni lehet, hogy a legmagasabb piramisban temették el, és annak is a központi helyén. Valószínűleg Krisztus után 800 és 850 között élhetett. Feliratokat sajnos, nem találtak a sírban, amelyekből biztosan következtetni lehetne az illető kilétére. Nemrégiben egyébként mexikói régészek Palenque romvárosban egy hasonlóan értékes régészeti leletre bukkantak, egy magas rangú hölgy földi maradványaira a klasszikus korszakból (300-900 között Krisztus után). A maja kultúra a Krisztus utáni első évezredben élte virágkorát Guatemala, Honduras és a mexikói Chiapas, később pedig a Yuca- tán-félsziget területén is. Ez a két újabb lelet - amerikai régészek egybehangzó véleménye szerint - lehetővé teszi újabb ismeretek szerzését a maja kultúráról, egyebek közt a klasszikus maja kultúra eltűnésének okairól is. Ezek az újabb leletek ugyanis ellentmondani látszanak annak a - meglehetősen széles körben elterjedt - feltevésnek, hogy e kultúra pusztulását ökológiai problémák és a velük kapcsolatos élelmiszerhiány okozták. Ám sokkal inkább valószínűsíthető, hogy a mind erősebbé váló háborús tevékenység vezetett a maja kultúra eltűnéséhez. (MTI) Az úszóiskolákat a szülők nem pótolják Egyre kevesebb iskolás korú gyermek tud úszni Svédországban... A svéd közvélemény-kutató intézet egy frissen elvégzett felmérése szerint tíz alsótagozatos korú gyermek közül négy nem tud 25 métert úszni. Az iskolák 40 százalékában jelenleg egyáltalán nincs úszásoktatás, és manapság ritkaságszámba megy a korábban szinte kötelező jellegű - az önkormányzatok által szervezett és döntő részben finanszírozott - úszóiskola. A 80-as évek elején az általános iskolák alsó tagozatában a gyermekek 80 százaléka tudott 25 métert úszni. Ez az arány ma már 60 százalékra csökkent. A 4-6. osztályos gyermekek 20 százaléka nem tud 200 métert úszni. Az életmentők egyesületének elnöke rámutatott, hogy a takarékos- sági intézkedések miatt egyre több önkormányzat kénytelen megszüntetni az iskolai úszásoktatást, és ezen felül még nagyon sok önkormányzati úszóiskolát is bezártak. Az elnök véleménye szerint ez nagyon riasztó folyamat, és ha nem történik semmi megállítására, akkor várhatóan néhány év múlva ugrásszerűen megnövekszik a vízbefulladásos balesetek száma. Stockholm város például az úszóiskolák racionalizálását választotta, ami a gyakorlatban megszüntetésüket jelenti. Naponta sok szülő érdeklődik, hogy hol tanulhatna meg gyermeke úszni, de a válasz a nyitott vagy zárt városi uszodákon kívül mást ajánlani nem tud. Mostanság nagyon sok szülő választja azt a megoldást, hogy saját maga tanítja gyermekét úszni. Az úszni tudó gyermekek 20 százalékát szülei tanították, és tíz gyermek közül csak hat tanult meg úszóiskolában úszni. Stockholm egyik önkormányzata, Danderyd saját úszóiskolát tart fenn. Az utóbbi hetekben 200 gyermek tanult itt meg úszni... Egy tanfolyam - három hét alatt tizenegy alkalom - 500 svéd koronába kerül. Az uszodai belépődíjak árát az önkormányzat fizeti. Az olasz rendszámot „rendezte”: Zeffirelli Ha az Európai Unió is úgy akarja, Olaszországban egy heves vita hamarosan közmegelégedéssel zárulhat. A rendszám- táblák cseréje körül támadt országos vihar néhány héttel ezelőtt, amikor az addig gyanútlan olaszok rájöttek, hogy az utakon egyre többet látható ismeretlen rendszámtáblák nem a külföldi turisták autóit jelölik, hanem honfitársaik újonnan vásárolt gépkocsijait. Az EU a közlekedésben is egységet akar, így a tagországok számára az alapvető vonásokban megegyező rendszám- táblák bevezetését írja elő. Rómában először nem sokat töprengtek a kérdésen. Úgy döntöttek, teljesen felejtik a régi gyakorlatot, s az olasz autókat ezentúl a lehető legegyszerűbb rendszámtábla fogja azonosítani: fehér alapon két-két fekete betű között három fekete szám. Az olaszok számára elég komoly nyűg és anyagi kiadás, ha gépkocsijukkal együtt költöznek egyik városból a másikba, mert az olasz rendszám- táblák közismerten nem járműhöz, hanem városhoz kötöttek. Ám mit számít a kényelem és az egyszerűség a lokálpatriotizmussal szemben: Itáliában népszavazáshoz kezdtek aláírásokat gyűjteni a városjelölés megmentése érdekében. Abban mindenki egyetértett, hogy a tervezett új tábla ritka unalmas és jellegtelen. Publio Fiori közlekedési miniszter gondolt egy merészet, s felkérte a világhírű rendezőt, Franco Zeffirellit egy vadonatúj rendszámtábla megtervezésére. Az ellenzéki sajtó ezen berzenkedett egy darabig, feltehetően azért, mert Zeffirelli harcias jobboldali politikusként lépett fel a tavaszi választásokon, és be is választották a szenátusba. Az ellenkezés azonban csak addig tartott, amíg a rendező elő nem állt javaslatával. A Zeffirelli-féle rendszámtáblát ugyanis csodával határos módon a kormánypárti és az ellenzéki sajtó egyaránt tetszéssel fogadta. Zeffirelli táblájának alapszíne azúrkék, ezen fehéren világít a két betű, három szám, két betű kombináció. A táblán felül vékony, elütő színű, cserélhető szalag utal a földrajzi hovatartozásra. Minden tartománynak más és más lesz a színe, s a tartomány fővárosának neve kiírva is szerepel. A szalagon jobboldalt az olasz trikolór, baloldalt két embléma: az EU csillagköre és a tartományi címer látható. A gond már csak az, hogy az EU fehér alapon fekete betűket ír elő... Hogy ezzel a problémával mi lesz, arra Rómában még nem ismerik a választ. Óriásmecsetet építenek Bagdadban Szaddám Húszéin iraki államfő közvetlen irányítása alatt mérnökök csoportja elkészítette egy óriási méretű mecset műszaki terveit. Az elképzelések szerint ez lesz a leghatalmasabb mecset az iszlám történetében. A Bagdad központjában felépítendő mecset 1800 méter hosszú és 700 méter széles területen helyezkedik majd el. Nyolc minaretje, valamint egy 150 méter magas és 180 méter átmérőjű dzsámija lesz.- Minden képzeletet felülmúl a mecset - állapította meg a bagdadi egyetem építészeti tanszékének vezetője. Ä minareteket összesen 5000 hívő befogadására tervezték. Az ima- csarnok a hozzá kapcsolódó fedett szabadtéri imaház—lőtérrel 70 ezer embernek tud majd helyet adni. A mecset vízellátása bőséges lesz, s ennek nagy jelentősége van a Közel-Keleten. A hatalmas tó által elválasztott különböző épületrészeket felül- járóhidak kötik majd össze. A minap az iraki televízió képsorokat mutatott a mecset makettje körül sétáló Szaddám Huszeinről, kormánya és az uralkodó Baath Párt magas rangú tagjairól. A hivatalos iraki hírügynökség szerint vezető iraki személyiségek azt javasolták, hogy a felépítendő iszlám imaház neve „Szaddám Nagy Mecset” legyen. Ha a mecset felépül, akkor az Szaddám Húszéin rendszerének újabb látványos építészeti teljesítménye lesz. Az Öböl-háború után építették fel a Közel-Kelet legmagasabbnak tartott épületét, a Szaddám-tornyot, valamint a bagdadi Óratornyot, amelynek ütéseit még 5 kilométerrel távolabb is hallani lehet. A mecset nem csupán imaház lesz, hanem vallási központ is. Lesz benne könyvtár és egy olyan intézet is, ahol a Korán verseinek recitálására tanítanak. Ezenkívül lesz még vízműködtetésű órája és csillag- vizsgálója is az iszlám holdév hónapjai kezdetének meghatározására. A világ legnagyobb mecsetjei egyelőre a szaúd-ará- biai Mekkában, illetve Medinában találhatók. Az ihletet adó gyilkos. Amerikában Manson a divat. A sokszoros gyilkos, aki megölte Roman Polansky gyönyörű feleségét is, életfogytiglani börtönbüntetését tölti. Ám manapság kialakult a fiatalok körében a Manson-mánia. Ennek behódoltak a divattervezők is, s Manson arcával nyomott anyagokból készítenek ruhákat... Ot éve hunyt el Herbert von Karajan Belátható időn belül nincs rá kilátás, hogy megtalálják a „mindenek fölött uralkodó autokrata” utódját - írta nekrológjában a londoni Daily Telegraph Herbert von Karajanról, akinek halála 5. évfordulójáról nemrégiben emlékezett meg a nemzetközi zenei világ. Az 1908. április 5-én Salzburgban egy orvos fiaként született Karajan négyéves korában kezdett zongorázni tanulni. Nyolcéves volt, amikor szülei beíratták a salzburgi Mozarte- umba, és 1929-ben diplomázott karmester szakon a bécsi zene- akadémián. Ugyabban az évben, január 22-én debütált karmesterként Salzburgban a Mozarteum zenekarával, és ugyancsak 1929-ben első karmesternek szerződtette őt az ulmi városi színház. Kilenc évig kellett várnia a világnak, amíg első ízben élhette meg a „Karajan csodát” - az akkor 30 esztendős karmester Berlinben Wagner Trisztán és Izoldáját vezényelte. Karajan karrierje ettől kezdve meredeken ívelt felfelé, szinte törések nélkül, még a második világháborút követő években is, amikor oly sok nagy német karmestert tiltottak el a pódiumtól, amiért művészetükkel hozzájárultak a náci rendszer „csillogásához”. 1948-ban vezényelte első ízben a Bécsi Filharmonikusokat, és ebben az évben kezdett operát rendezni a milánói Scalában. 1956 és 1964 között a bécsi Staatsoper vezetője, majd a Salzburgi Ünnepi Játékok teljhatalmú irányítója, s 1969-ben a Herbert von Karajan Alapítvány létrehozója. Felsorolni is nehéz a sikerekben rendkívül gazdag pályafutás valamennyi állomását, amelyeket számos lemezfelvétel fémjelez. 1985-ben Karajan a világ első karmestereként vezényelt isten- tisztelet alatt a Vatikánban, két évre rá - már betegségével küszködve - az újévi koncertet dirigálta Bécsben. Mindez azonban nem volt mentes súrlódásoktól és ki- sebb-nagyobb konfliktusoktól - a sikersorozatot mondhatni botrányok kísérték a Scalában, Salzburgban, Bécsben és a Berlini Filharmonikusok élén. Ez utóbbitól 1989 tavaszán heves viták közepette vált meg, hogy - mint hangoztatta - a jövőben a Bécsi Filharmonikusokkal működjék együtt húsvéti és pünkösdi hangversenyeken. Erre azonban már nem kerülhetett sor - 1989-ben Karajan szíve megszűnt dobogni. Könyörtelen művészi igényessége nem ismert határt sem önmagával, sem a zenekarral, sem az énekesekkel szemben. Maximálisan tisztelte a zeneszerzők szándékát, és vezénylési stílusával nemcsak a Salzburgi Ünnepi Játékokra és a Berlini Filharmonikusokra, hanem általában a XX. század zenetörténetére maradandóan rányomta bélyegét. Rendkívül gazdag zenei hagyatékáról, kereken 40 zenekari és operai felvételről végrendeletében meghagyta, hogy azokat csak a legkiválóbb minőségben szabad videón és CD-n reprodukálni. „A legszívesebben befa- gyasztatnám magam 15 évre, hogy azután újból felvehessem az egész repertoárt” - meditált egy ízben a halál utáni továbbéléssel kapcsolatban... „Forró lyukra” bukkantak 9000 méter mélységben Német tudósok, akik Ober- pfalzban mélyfúrást végeztek, a vártnál hamarabb érték el céljukat: folyékony, képlékeny kőzetre bukkantak. Mint a kutatási és technológiaügyi minisztérium a DPA hírügynökséggel közölte, szeptember 20-án 9000 méter mélységben abbahagyták a fúrást. Eredetileg 10 ezer méter mélységig kívántak eljutni, hogy elérjék a 300 fokos „célhőmérsékletet”. A „forró lyukat” azonban korábban érték el, mert a hőmérséklet a mélybe hatolás közben gyorsabban emelkedett, mint ahogyan várták. A kutatók kilométerenként 21 fokos hőmérséklet-emelkedéssel számoltak, valójában azonban elérte a 30 fokot. A fúrás befejezése után széles körű értékelés kezdődik. Ebben több száz tudós vesz részt tizenegy országból. Az eddigi mélyfúrási rekordot Nyugat-Európában az osztrákok tartották, Bécs közelében '8553 méter mélyre jutottak. Az összeurópai rekordot Oroszország tartja a Kola-félszigeten elért 12.260 méterrel. Ott azonban lágy a talaj, míg Németországban masszív és kemény kőzeten kellett áthatolni. A fúrásnak anyagi haszna is lesz: 4000 méter mélységben 118 fok hőmérsékletű forró vízre bukkantak, amely becslések szerint 200 millió éves.
