Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-31 / 256. szám

1994. október 31., hétfő Heves Es Körzete 5. oldal Ma délben Hevesen hangversenyt tartanak Ünnepi pillanatoknak lehetnek ma délben részesei a zenét ked­velő hevesi általános és közép- iskolás fiatalok. A Móricz Zsigmond Művelődési Köz­pontban tartják a Nemzeti Fil­harmónia első ifjúsági bérleti hangversenyét. A Játék és mu­zsika címmel sorra kerülő ese­ményen Némethy Attila zongo­rán és elektronikus hangszere­ken működik közre. Újabb táncokat tanultak a fiatalok A hét végén folytatódott a he­vesi művelődési központban a serdülő fiatalok tánciskolája. A nagy számban részt vett ifjak Szabó János hatvani illemtanár vezetésével űjabb táncokat ta­nultak. A Parlament történetéről, élőben Régóta készültek arra a buda­pesti kirándulásra a hevesi nyugdíjasklub tagjai, amelyet a napokban szerveztek. Godó La­josnak, a térség országgyűlési képviselőjének közreműködé­sével megtekintették a Parla­mentet, és megismerkedtek an­nak építészettörténetével is. Ezt követően az idős emberek ki- kapcsolódását más kulturális, szórakoztató program is emlé­kezetessé tette. Újból színházbuszt indítanak Szolnokra Az új színházi idényben először a hét végén - szombaton - indít különautóbuszt Szolnokra, a Szigligeti Színházba a hevesi művelődési központ. A helybéli színházbarátok megtekintik Staniszlaw Wyspianszki: No­vemberi éj, egy forradalom éj­szakája című darabot. Az autó­busz délután öt órakor indul a művelődési központ elől. Grafikák, pasztellek novemberi tárlata A hevesi városi képzőművé­szeti szakkör anyagából váloga­tott kiállítást november végéig tekinthetik meg az érdeklődők a művelődési központban. Ösz- szesen huszonöt alkotást: grafi­kákat, akvarelleket, pasztelle- ket, olajfestményeket állítanak ki. Ezeket a helyi általános és középiskolások készítették. A képviselő munkahelye a helyi általános iskola, amelyet igazgat (Fotó: Mentusz Károly) Kömlő képviselője a megyei közgyűlésben Sokszor és sokat olvashattak lapunkban a Heves megyei köz­gyűlés munkájáról. Hírül adtuk, hogy volt közgyűlési parádé, aztán előfordultak úgynevezett „sima” ügyek, sőt megesett, hogy nem volt határozatképes a testület. Mégis, milyen is volt, hogyan formálódott a hajnalodó demokrácia megyegyűlése, milyennek látta belülről Hangrád Lajos, Kömlő képviselője, maga is részt vállalva e megtisztelő feladatban.- Utólag érdekesnek tűnik ­emlékszik vissza -, ugyanis kezdetben mindenkinek más-más elvárásai voltak a megyei önkormányzattal szemben. Az egyik kemény, a másik liberálisabb megyét akart. Végül is kikristályoso­dott a fő irányvonal, s ahhoz sem fér kétség ma már, hogy szükség van közbülső igazga­tási egységre a települések és a kormány között. Ez egyfajta folyamatos párbeszédet és fó­rumot is jelent.- Milyen területek kaptak hangsúlyt a munkában?- Egy sor intézmény fenn­tartásáról kellett gondoskodni, amelyek tulajdonképpen „nyűgök” voltak az önkor­mányzatok nyakán. Ezért kez­detben igen komoly pénzügyi problémával találta magát szemben a testület. Miután hu­szonnyolc intézmény műkö­déséről gondoskodott, az elő­irányzott hárommilliárdból - amely szabadon elosztható pénze volt - a településeket támogatta, elsősorban a gáz-, a szennyvíz-, az ivóvízprogra­mot segítette, de a kamattá­mogatás-hozzájárulásban is szerephez jutott. Igaz, mindez csepp a tengerben, de a rászo­rulóknak, elsősorban a kisebb településeknek sokat jelentett. Lendített a helyzetükön.- Akadtak-e az elmúlt idő­szakban „hevesebb” viták?- Hogyne - mosolyodik el a képviselő -, jóllehet, ezek többnyire az intézmények működtetésével és támogatá­sával függtek össze. Viszont kőkemény vita volt a gyógy­szertári privatizáció kapcsán. Kemény csaták részesei lehet­tünk a közalkalmazottak és köztisztviselők bérkérdésében is, de aláhúznám, hogy min­denkor a törvény szelleme volt az úr, tehát annak alapján dön­töttünk.- Előfordultak-e fontos és kevésbé fontos napirendek?- Azt hiszem, voltak fontos és még fontosabb programok. Olyan előfordult, hogy szemé­lyes indíttatásból egy-egy téma hangsúlyosabbá sikere­dett, mint amennyit érdemelt, de végül is jó kollektíva te­remtődött, addig ismeretlene­ket hozott össze a közös ügy, s a közös érdek.- Borítékoltak-e ügyeket az utódoknak?- Tudomásom szerint nem, amit kitűzött az önkormány­zat, azt meg is valósította. Bi­zonyos mértékű adósságot ha­gyunk hátra, kényszerből. Hi­szen olyan intézmények mű­ködése vált labilissá, mint a megyei kórház, vagy az egyik csecsemőotthon, az idősek napközije, amiről anyagi okokból nem mondhattunk le. Ugyanakkor már nagyon jól működő, illetve most szüle­tendő külföldi kapcsolatokat hagyunk a későbbieknek.- Kömlő képviselője hozzá­szólt-e a vitákban?- A ciklus során három té­mában kértem szót - mondja a „civilben” iskolaigazgató. - Elsősorban a megyei Pedagó­giai Intézet jövője mellett ér­veltem, hiszen módszertani koordinációs tevékenységét, szakmai segítségét állandóan tapasztaljuk és igényeljük. Azután pedig a kistelepülések sportmozgalmára szánt pénz­támogatás javítását szorgal­maztam. A megyei rendőrka­pitány beszámolójakor is szót kértem, mert ahol én lakom, a környéken bizony még nagyon sokat kell tenni a közbiztonság érdekében azért, hogy egyező véleményem lehessen az ott hallottakkal, nem beszélve a falun is egyre gyakoribb kábí­tózásról, illetve prostitúcióról. Sajnos, most már ezekkel is számolni kell.- Milyen szálakon történik a testületi munka visszacsato­lása a településen élőkhöz?- Nem csupán mi, a küldöt­tek jelentjük a kapcsolatot az otthoniakkal, mert a megyei önkormányzat kínosan ügyel arra, hogy havonta informálja a települések vezetőit a hozott döntésekről és határozatokról, aztán a testület közlönye is el­jut minden településre. Ettől függetlenül a választópolgá­rok előtt mindenkor nyitva áll a megyei önkormányzat ajtaja, és azt hiszem, érdemes oda bemenniük, mert ha tudnak, segítenek a felvetett gondok megoldásában. Cseh Béla A szépséges őszi Bükkben jártak a boconádi fiatalok Egy héten át a megyeszékhely­hez közeli és már a Bükk hegy­ségben levő tardosi erdei, isko­lában jártak a Boconádi Általá­nos Iskola hetedik és nyolcadik osztályos tanulói. Legutóbb két évvel ezelőtt ugyancsak Tardo- son voltak az akkori hetedike­sek és nyolcadikosok, és gaz­dag élményekkel tértek vissza falujukba. A fiatalok ezúttal „rendha­gyó” oktatáson vettek részt, és sok mindent tanultak. Öt nevelő gondoskodott arról, hogy a sík vidékhez szokott alföldi gyere­kek közelebbről is láthassák a Bükk hegység mostani, őszi szépségeit, és megízleljék az erdei tábori élet romantikáját. Az emlékezetes hétből egy na­pot arra szántak, hogy Eger tör­ténelmi nevezetességeit is meg­ismerjék. Jártak a belvárosban, megfordultak a várban, a Mina­retnél. Az idényzárás után is sok a teendő a hevesi strandon A nyár kezdetekor már hírt adtunk arról, hogy a hevesi strandfürdő „régi-új” kézbe került. Akkor szóltunk a jócs­kán előforduló hiányosságok­ról, és arról, hogy mik a ter­vek. Most, amikor már csak szép emlék a nyári nap me­lege, ismét megkérdeztük Szabó Lászlót, a strandfürdő vezetőjét:- Milyen volt az idei ven­dégkör?- Újra sokan jöttek a cseh és szlovák területekről, Nóg- rád és Borsod megyéből. Úgy tűnt, visszatértek a régi ven­dégeink.- Az idény kezdetén sok volt a probléma.- Bőven akadt munkánk egész nyáron. A férfiöltöző­ket helyreállítottuk, a kabino­kat kifestettük. Gondot oko­zott az elhasználódott vízve­zeték-hálózat is. Sajnos, gyakran volt csőtörésünk, így az egész idény alatt javítottuk a vezetékeket. Az elkövetke­zendő nagy feladatunk lesz a kádfürdő helyreállítása. Erre a szolgáltatásra nagy a lakos­sági igény. Komoly munkánk lesz a kertészetet a romjaiból felvirágoztatni.-Mi történik most a stran­don?- Elvégeztük az ilyenkor szokásos munkákat: a fagyta- lanítást, a vezetékek víztelení­tését és a faházak téliesítését. A mostani feladatunk a léte­sítmények őrzése, egészen márciusig. A fagyok elmúltá­val majd hozzáfogunk az elő­készítő munkákhoz, a festés­hez, a vezetékek javításához, mert időben el akarunk ké­szülni a munkákkal a nyitásra. Nem engedhetjük meg ma­gunknak, hogy az ideihez ha­sonlóan kezdjük a jövő évet. Molnár Csilla Már zárva a kapu, de belül sok a munka (Fotó: Mentusz Károly) Milyen állapotban van jelenleg a kiskörei tározó? Nemrég arról adtuk hírt, hogy megkezdték a Tisza-tó téli vízszintjének beállítását. Most viszont arról értesültünk, hogy nagyszabású tudomá­nyos-szakmai konferenciát tartanak november 9-10-én Kiskörén. A Magyar Hidroló­giai Társaság, valamint a Ma­gyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizott­sága két napra invitálja a helyszínre a szakma élenjá­róit, hogy véleményt cserélje­nek a kiskörei tározó jelenlegi környezetvédelmi állapotáról. Mint Lovas Attilától, a Kö- zép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szóvivőjétől megtudtuk, szó lesz majd a tározó szerepéről a Ti- sza-völgy vízgazdálkodásá­ban, és annak speciális üze­meltetéséről. Arról is beszél­nek majd, hogy miként válto­zott a tómeder. Természete­sen szó lesz a vízminőségről is, amelyet kémiai és bioló­giai laboratóriumi vizsgálatok eredményeivel támasztanak alá az érintettek. Arra is rész­letesen kitérnek a szakértők, hogy milyen kémiai változá­sok következtek be 1978-1993 között a tározó vizében. Ezzel összefüggésben előadások hangzanak el a tó jelenlegi növény- és állatvilágáról is. A meghívottak nemcsak a hiva­talos tanácskozásokon vesz­nek részt, hanem módjuk lesz arra is, hogy baráti találkozón véleményt cseréljenek gondja­ikról, eredményeikről. Szabadalmat érő, környezetbarát építőelemek, természetes anyagokból Némrégiben nemzetközi tanácskozást tartottak Budapesten, „Környezetbarát építés” címmel, az Építéstudományi Egyesület szervezésében. Sok volt az érdeklődő és az új termékkel bemutatkozó kiállító. Közöttük találtunk egy hevesi illetőségűt is. A bemutatott anyagnak építőipari szakszó használattal a neve „stabilizált vályog”. A felfedezése egy ma már idős emberhez fűződik. Bukus Károly mezőgazdász még tiszaburai tsz-elnöksége idején „rúgta össze a port” elő­ször a szikes talajjal, amelyben nem kellően fejlődött a gabona. A sok termőföld-javítási kísér­let közben jött az ötlete, hogy lehetne-e belőle építőanyagot készíteni. Minderről a Tisza szabályozásánál hallott. Gon­dolt egyet, és a próbatesteket maga házilag előállította. Mivel kísérleteit szakmailag nem tá­masztották alá, ezért környe­zete hosszú évekig hóbortosnak tekintette. A sors összehozta i Czókné Varga Rita építészmér­nökkel, a hevesi polgármesteri hivatal dolgozójával. A kettőjük összefogásából született az új termék, amelyet a budapesti konferencián mutattak be.- Miért környezetbarát ez az anyag? — kérdeztük Czókné Varga Ritától.- A „mi” kezelési eljárásunk azon a felismerésen alapul, hogy a szikes talajok lerakodott mésztartalma meglehetősen magas, 20-60 százalékos. így szárazon megőröljük, majd víz­zel elkeverjük. Hamar megköt, és szilárd lesz. A töltőanyag-ré­szecskék jelenléte meggátolja, hogy az ásványok eredeti álla­potukba rendeződjenek vissza. Az eljárást „hidraulikusan szi­lárduló anyag gyártása és fel- használása az építőiparban és a mezőgazdaságban" címmel szabadalmazták. Az építő­iparban széles körben használ­nak utószilárduló anyagokat, de azok egyre drágábbak. Az új el­járás töltőanyaga viszont lehet papír, műanyag hulladék, gumi, korom, fűrészpor is. A mező- gazdaságban pedig pelyva, tö­rek, szalma, nád. Ezek lényege­sen olcsóbbak. Ebből az anyag­ból készülhet öntött falazat, ke­rítéselem. Cement adagolásá­val kéménybéléstest, válasz­fal-blokk, idom is.- Hogyan lehetne elterjesz­teni?- Mód van arra, hogy magát az őrölt port terítsék, és adott helyszínen feldolgozzák, vagy a technológiát a helyszínre jut­tassák, és zsaluzatot biztosítsa­nak hozzá. Ugyanakkor elképzelhető lenne magát a terméket le­gyártva árulni is. Sokan érdek­lődnek iránta, így reményünk van, hogy felhasználják. (molnár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom