Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-31 / 256. szám
1994. október 31., hétfő Heves Es Körzete 5. oldal Ma délben Hevesen hangversenyt tartanak Ünnepi pillanatoknak lehetnek ma délben részesei a zenét kedvelő hevesi általános és közép- iskolás fiatalok. A Móricz Zsigmond Művelődési Központban tartják a Nemzeti Filharmónia első ifjúsági bérleti hangversenyét. A Játék és muzsika címmel sorra kerülő eseményen Némethy Attila zongorán és elektronikus hangszereken működik közre. Újabb táncokat tanultak a fiatalok A hét végén folytatódott a hevesi művelődési központban a serdülő fiatalok tánciskolája. A nagy számban részt vett ifjak Szabó János hatvani illemtanár vezetésével űjabb táncokat tanultak. A Parlament történetéről, élőben Régóta készültek arra a budapesti kirándulásra a hevesi nyugdíjasklub tagjai, amelyet a napokban szerveztek. Godó Lajosnak, a térség országgyűlési képviselőjének közreműködésével megtekintették a Parlamentet, és megismerkedtek annak építészettörténetével is. Ezt követően az idős emberek ki- kapcsolódását más kulturális, szórakoztató program is emlékezetessé tette. Újból színházbuszt indítanak Szolnokra Az új színházi idényben először a hét végén - szombaton - indít különautóbuszt Szolnokra, a Szigligeti Színházba a hevesi művelődési központ. A helybéli színházbarátok megtekintik Staniszlaw Wyspianszki: Novemberi éj, egy forradalom éjszakája című darabot. Az autóbusz délután öt órakor indul a művelődési központ elől. Grafikák, pasztellek novemberi tárlata A hevesi városi képzőművészeti szakkör anyagából válogatott kiállítást november végéig tekinthetik meg az érdeklődők a művelődési központban. Ösz- szesen huszonöt alkotást: grafikákat, akvarelleket, pasztelle- ket, olajfestményeket állítanak ki. Ezeket a helyi általános és középiskolások készítették. A képviselő munkahelye a helyi általános iskola, amelyet igazgat (Fotó: Mentusz Károly) Kömlő képviselője a megyei közgyűlésben Sokszor és sokat olvashattak lapunkban a Heves megyei közgyűlés munkájáról. Hírül adtuk, hogy volt közgyűlési parádé, aztán előfordultak úgynevezett „sima” ügyek, sőt megesett, hogy nem volt határozatképes a testület. Mégis, milyen is volt, hogyan formálódott a hajnalodó demokrácia megyegyűlése, milyennek látta belülről Hangrád Lajos, Kömlő képviselője, maga is részt vállalva e megtisztelő feladatban.- Utólag érdekesnek tűnik emlékszik vissza -, ugyanis kezdetben mindenkinek más-más elvárásai voltak a megyei önkormányzattal szemben. Az egyik kemény, a másik liberálisabb megyét akart. Végül is kikristályosodott a fő irányvonal, s ahhoz sem fér kétség ma már, hogy szükség van közbülső igazgatási egységre a települések és a kormány között. Ez egyfajta folyamatos párbeszédet és fórumot is jelent.- Milyen területek kaptak hangsúlyt a munkában?- Egy sor intézmény fenntartásáról kellett gondoskodni, amelyek tulajdonképpen „nyűgök” voltak az önkormányzatok nyakán. Ezért kezdetben igen komoly pénzügyi problémával találta magát szemben a testület. Miután huszonnyolc intézmény működéséről gondoskodott, az előirányzott hárommilliárdból - amely szabadon elosztható pénze volt - a településeket támogatta, elsősorban a gáz-, a szennyvíz-, az ivóvízprogramot segítette, de a kamattámogatás-hozzájárulásban is szerephez jutott. Igaz, mindez csepp a tengerben, de a rászorulóknak, elsősorban a kisebb településeknek sokat jelentett. Lendített a helyzetükön.- Akadtak-e az elmúlt időszakban „hevesebb” viták?- Hogyne - mosolyodik el a képviselő -, jóllehet, ezek többnyire az intézmények működtetésével és támogatásával függtek össze. Viszont kőkemény vita volt a gyógyszertári privatizáció kapcsán. Kemény csaták részesei lehettünk a közalkalmazottak és köztisztviselők bérkérdésében is, de aláhúznám, hogy mindenkor a törvény szelleme volt az úr, tehát annak alapján döntöttünk.- Előfordultak-e fontos és kevésbé fontos napirendek?- Azt hiszem, voltak fontos és még fontosabb programok. Olyan előfordult, hogy személyes indíttatásból egy-egy téma hangsúlyosabbá sikeredett, mint amennyit érdemelt, de végül is jó kollektíva teremtődött, addig ismeretleneket hozott össze a közös ügy, s a közös érdek.- Borítékoltak-e ügyeket az utódoknak?- Tudomásom szerint nem, amit kitűzött az önkormányzat, azt meg is valósította. Bizonyos mértékű adósságot hagyunk hátra, kényszerből. Hiszen olyan intézmények működése vált labilissá, mint a megyei kórház, vagy az egyik csecsemőotthon, az idősek napközije, amiről anyagi okokból nem mondhattunk le. Ugyanakkor már nagyon jól működő, illetve most születendő külföldi kapcsolatokat hagyunk a későbbieknek.- Kömlő képviselője hozzászólt-e a vitákban?- A ciklus során három témában kértem szót - mondja a „civilben” iskolaigazgató. - Elsősorban a megyei Pedagógiai Intézet jövője mellett érveltem, hiszen módszertani koordinációs tevékenységét, szakmai segítségét állandóan tapasztaljuk és igényeljük. Azután pedig a kistelepülések sportmozgalmára szánt pénztámogatás javítását szorgalmaztam. A megyei rendőrkapitány beszámolójakor is szót kértem, mert ahol én lakom, a környéken bizony még nagyon sokat kell tenni a közbiztonság érdekében azért, hogy egyező véleményem lehessen az ott hallottakkal, nem beszélve a falun is egyre gyakoribb kábítózásról, illetve prostitúcióról. Sajnos, most már ezekkel is számolni kell.- Milyen szálakon történik a testületi munka visszacsatolása a településen élőkhöz?- Nem csupán mi, a küldöttek jelentjük a kapcsolatot az otthoniakkal, mert a megyei önkormányzat kínosan ügyel arra, hogy havonta informálja a települések vezetőit a hozott döntésekről és határozatokról, aztán a testület közlönye is eljut minden településre. Ettől függetlenül a választópolgárok előtt mindenkor nyitva áll a megyei önkormányzat ajtaja, és azt hiszem, érdemes oda bemenniük, mert ha tudnak, segítenek a felvetett gondok megoldásában. Cseh Béla A szépséges őszi Bükkben jártak a boconádi fiatalok Egy héten át a megyeszékhelyhez közeli és már a Bükk hegységben levő tardosi erdei, iskolában jártak a Boconádi Általános Iskola hetedik és nyolcadik osztályos tanulói. Legutóbb két évvel ezelőtt ugyancsak Tardo- son voltak az akkori hetedikesek és nyolcadikosok, és gazdag élményekkel tértek vissza falujukba. A fiatalok ezúttal „rendhagyó” oktatáson vettek részt, és sok mindent tanultak. Öt nevelő gondoskodott arról, hogy a sík vidékhez szokott alföldi gyerekek közelebbről is láthassák a Bükk hegység mostani, őszi szépségeit, és megízleljék az erdei tábori élet romantikáját. Az emlékezetes hétből egy napot arra szántak, hogy Eger történelmi nevezetességeit is megismerjék. Jártak a belvárosban, megfordultak a várban, a Minaretnél. Az idényzárás után is sok a teendő a hevesi strandon A nyár kezdetekor már hírt adtunk arról, hogy a hevesi strandfürdő „régi-új” kézbe került. Akkor szóltunk a jócskán előforduló hiányosságokról, és arról, hogy mik a tervek. Most, amikor már csak szép emlék a nyári nap melege, ismét megkérdeztük Szabó Lászlót, a strandfürdő vezetőjét:- Milyen volt az idei vendégkör?- Újra sokan jöttek a cseh és szlovák területekről, Nóg- rád és Borsod megyéből. Úgy tűnt, visszatértek a régi vendégeink.- Az idény kezdetén sok volt a probléma.- Bőven akadt munkánk egész nyáron. A férfiöltözőket helyreállítottuk, a kabinokat kifestettük. Gondot okozott az elhasználódott vízvezeték-hálózat is. Sajnos, gyakran volt csőtörésünk, így az egész idény alatt javítottuk a vezetékeket. Az elkövetkezendő nagy feladatunk lesz a kádfürdő helyreállítása. Erre a szolgáltatásra nagy a lakossági igény. Komoly munkánk lesz a kertészetet a romjaiból felvirágoztatni.-Mi történik most a strandon?- Elvégeztük az ilyenkor szokásos munkákat: a fagyta- lanítást, a vezetékek víztelenítését és a faházak téliesítését. A mostani feladatunk a létesítmények őrzése, egészen márciusig. A fagyok elmúltával majd hozzáfogunk az előkészítő munkákhoz, a festéshez, a vezetékek javításához, mert időben el akarunk készülni a munkákkal a nyitásra. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy az ideihez hasonlóan kezdjük a jövő évet. Molnár Csilla Már zárva a kapu, de belül sok a munka (Fotó: Mentusz Károly) Milyen állapotban van jelenleg a kiskörei tározó? Nemrég arról adtuk hírt, hogy megkezdték a Tisza-tó téli vízszintjének beállítását. Most viszont arról értesültünk, hogy nagyszabású tudományos-szakmai konferenciát tartanak november 9-10-én Kiskörén. A Magyar Hidrológiai Társaság, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottsága két napra invitálja a helyszínre a szakma élenjáróit, hogy véleményt cseréljenek a kiskörei tározó jelenlegi környezetvédelmi állapotáról. Mint Lovas Attilától, a Kö- zép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szóvivőjétől megtudtuk, szó lesz majd a tározó szerepéről a Ti- sza-völgy vízgazdálkodásában, és annak speciális üzemeltetéséről. Arról is beszélnek majd, hogy miként változott a tómeder. Természetesen szó lesz a vízminőségről is, amelyet kémiai és biológiai laboratóriumi vizsgálatok eredményeivel támasztanak alá az érintettek. Arra is részletesen kitérnek a szakértők, hogy milyen kémiai változások következtek be 1978-1993 között a tározó vizében. Ezzel összefüggésben előadások hangzanak el a tó jelenlegi növény- és állatvilágáról is. A meghívottak nemcsak a hivatalos tanácskozásokon vesznek részt, hanem módjuk lesz arra is, hogy baráti találkozón véleményt cseréljenek gondjaikról, eredményeikről. Szabadalmat érő, környezetbarát építőelemek, természetes anyagokból Némrégiben nemzetközi tanácskozást tartottak Budapesten, „Környezetbarát építés” címmel, az Építéstudományi Egyesület szervezésében. Sok volt az érdeklődő és az új termékkel bemutatkozó kiállító. Közöttük találtunk egy hevesi illetőségűt is. A bemutatott anyagnak építőipari szakszó használattal a neve „stabilizált vályog”. A felfedezése egy ma már idős emberhez fűződik. Bukus Károly mezőgazdász még tiszaburai tsz-elnöksége idején „rúgta össze a port” először a szikes talajjal, amelyben nem kellően fejlődött a gabona. A sok termőföld-javítási kísérlet közben jött az ötlete, hogy lehetne-e belőle építőanyagot készíteni. Minderről a Tisza szabályozásánál hallott. Gondolt egyet, és a próbatesteket maga házilag előállította. Mivel kísérleteit szakmailag nem támasztották alá, ezért környezete hosszú évekig hóbortosnak tekintette. A sors összehozta i Czókné Varga Rita építészmérnökkel, a hevesi polgármesteri hivatal dolgozójával. A kettőjük összefogásából született az új termék, amelyet a budapesti konferencián mutattak be.- Miért környezetbarát ez az anyag? — kérdeztük Czókné Varga Ritától.- A „mi” kezelési eljárásunk azon a felismerésen alapul, hogy a szikes talajok lerakodott mésztartalma meglehetősen magas, 20-60 százalékos. így szárazon megőröljük, majd vízzel elkeverjük. Hamar megköt, és szilárd lesz. A töltőanyag-részecskék jelenléte meggátolja, hogy az ásványok eredeti állapotukba rendeződjenek vissza. Az eljárást „hidraulikusan szilárduló anyag gyártása és fel- használása az építőiparban és a mezőgazdaságban" címmel szabadalmazták. Az építőiparban széles körben használnak utószilárduló anyagokat, de azok egyre drágábbak. Az új eljárás töltőanyaga viszont lehet papír, műanyag hulladék, gumi, korom, fűrészpor is. A mező- gazdaságban pedig pelyva, törek, szalma, nád. Ezek lényegesen olcsóbbak. Ebből az anyagból készülhet öntött falazat, kerítéselem. Cement adagolásával kéménybéléstest, válaszfal-blokk, idom is.- Hogyan lehetne elterjeszteni?- Mód van arra, hogy magát az őrölt port terítsék, és adott helyszínen feldolgozzák, vagy a technológiát a helyszínre juttassák, és zsaluzatot biztosítsanak hozzá. Ugyanakkor elképzelhető lenne magát a terméket legyártva árulni is. Sokan érdeklődnek iránta, így reményünk van, hogy felhasználják. (molnár)
