Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-31 / 256. szám
1994. október 31., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Ismét megjelent a Délsziget A Hatvani Galériában vásárolhatják meg az irodalombarátok megyénk egyetlen országos terjesztésű folyóiratát, a Moldvay Győző által szerkesztett Délszigetet. Az igényes kiadvány legújabb számában Pomogáts Béla írásával, Hegedűs Géza, Czigány György verseivel is találkozhatnak az érdeklődők. Apcon mindenki mondja... (Folytatás az 1. oldalról)- Nagyoktól idézni csak pontosan szabad - mutat magára kedélyesen Pohárdi József, aki ugyancsak képviselő, „mellesleg” az iskolaszék elnöke. - Miért remélnek tankönyvtámogatást a Szántóra járók? Mi sem kapunk utánuk fejkvótát! Zsong a fejem, mire véget ér az „igazság másfél (vagy inkább két) órája”. Úgy döntök, hagyom leülepedni magamban a hallottakat, hogy aztán kipihenten mégegyszer átgondoljam az ügyet. Fél füllel azonban elcsípek egy többször hangoztatott nevet: Hegedüsné Ivádi Gabrielláét. „Biztos, hogy ő volt, ő szervezte ezt az egészet... Jó ismerőse az újságírónak, nem volt nehéz lejáratni az iskolát.” Hegedüsné Vörösmajorban dolgozik, az ottani szakközép- iskolában tanít. Számított rá, hogy felkeresem.- Közösen szerveztük a szülőkkel a találkozót - mondja, szinte meg sem várva kérdésemet. - Én csak a helyet biztosítottam. Nem tagadom, kellemetlenül érintette őket a hivatal hozzállása a dolgokhoz. Gémes Gábor polgármester azt mondta, ha visszaviszik Apcra a gyerekeket, lesz támogatás.- Tegnap találkoztam a pedagógusokkal, akik nagyon felháborodtak a történtek miatt. Tudják, hogy Önnél zajlott a beszélgetés, csak abban bizonytalanok, kik voltak jelen...- Pedig ez nem titok. Valamennyien adják a nevüket; ha gondolja, ismét összehozom őket. Egyébként nem szerettek volna botrányt kiváltani a cikkel, csupán figyelemfelkeltésnek szánták. Ez sikerült - morfondírozom, s már venném a toliam, amikor csörög a telefon. Határozott női hang adja tudtomra: Hegedüsné sértődöttségből ágál az iskola ellen, mivel jó tíz éve volt egy munkajogi vitája az intézményvezetővel. Az is szempont - teszi hozzá informátorom -, hogy a férje legutóbb alulmaradt a polgármester-választáson.- Ez igaz - ismeri el Hege- dűsné, midőn nekiszegezem a kérdést -, ám a jövőben esze ágában sincs polgármesternek lenni. Ami a munkaügyi pert illeti, rég volt, felejtsük el. Különben is megnyertem. Arról nem beszélt az informátora, hogy a múltkori találkozásukat követően a tanári kar nagyrésze kivonult az újságíró kollégája lakásához, és ott hangoskodva fejezték ki elégedetlenségüket? Az összes szomszéd legnagyobb megdöbbenésére... Erről valóban nem szólt a telefonáló. Érzem, egyre inkább belekeveredtem valamibe, aminek nem látom a végét. Mindenesetre az igazgatónő szól: ismét várnak, menjek, ezúttal biztos ott lesz a kolléga is. Amikor az ismerős terembe lépek, konstatálom: a létszám csaknem hiánytalan, még a takarítónő is meghívót kapott. Csupán rám vártak, hogy elkezdődjék az „élveboncolás”. Kérdések kérdések után, hangzavar, méltatlankodások. Mintha egy csintalan alsó tagozatos osztályban lennék. A kolléga figyel, eleinte jegyzetel is, később már nem tudja követni a folyamatot. Megpróbál válaszolni a megjegyzésekre, egyre reménytelenebbül. Ha véletlenül szóhoz jut, érvelni kezd: az elmúlt négy év során kilenc pedagógus hagyta ott az iskolát, az utóbbi tíz évben pedig harminc. Ez azért jelent valamit - mondja, majd hozzáteszi: a cikkét követően volt olyan apci nevelő, aki egyetértéséről biztosította őt. A teremben felháborodott moraj: ki volt az? Egy fiatal tanárnő nyomban levelet vesz elő, melyet egy anyuka írt, mondván, nem az iskolát okolja, amiért szintén Szántóra járatja gyermekét. A válasz - hogy ő is ott volt-e a megbeszélésen - a levegőben marad. A beszélgetés egyre durvább hangnemben folyik. Az ember úgy érzi magát, mint egy olyan bírósági tárgyaláson, ahol csak vádolni szabad. Közben hátul, a virágok között kattan egy magnó, mire az egyik tanárnő odalép, megfordítja a kazettát. A helyzet komikus lenne, ha az indulatok engednék. Az elhangzott mondatok egyre ismerősebbek. Jó ideje már helyben toporgunk. Nem látom értelmét a maradásnak, cihelődni kezdek. Az igazgatónő marasztal, szeretné, ha jobban megismerném az álláspontjukat. Ami azt illeti, ennél kimerítőbben már nem is tájékozódhattam volna. Ismét felkeresem Hegedüsné Ivádi Gabriellát, hogy számon- kérjem a beígért, szülőkkel való találkozást.- Nem jött össze - feleli a fiatalasszony. - Amint megtudták, hogy újabb cikk készül, visszakoztak. Igazán sajnálom, most majd az én nyakamban marad ennek az egész ügynek a gyötrelme. Tari Ottó „A magyar nép valami módon megszokta, hogy a bajból mindig felkeljen, megújítsa és a jövőbe vetett bizalommal töltse meg a szíveket. Ez érvényes arra a keresztény örökségre, amelyet ezer éve kaptunk a mindenható Isten szere- tetéből, első királyunk jóvoltából. Most is bizalommal nézhetünk a jövőbe, mert az elmúlt négy esztendő során több mint 30 templom épült hazánk északkeleti területén. Ez a templom is most újult meg nem pápai parancsra, hanem az itt élő keresztény magyarok elhatározásából, szándékából, Istenhez való hűségéből” - mondotta dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke szombaton délelőtt Tamamérán, a mostanra külsejében, belsejében megújúlt plébániatemplom hálaadó szentmiséjén. Az érsek az egyházmegye papsága, a helyi önkormányzat, az egyházközség képviselőtestülete s a hívek jelenlétében szentelte újra a falu ékességét jelképező 1696 körül épült barokk templomot, amely valamikor a XIX. század közepén, legutóbb 1950-ben kapott nagyobb felújítást. Nos, azóta előbb a torony került rossz állapotba: az onnan lehulló törmelék rongálta a tetőszerkezetet, ezért a nemrég festett templom beázott. A helyreállítás során az épület külső felülete is borítást kapott. Most ismét eredeti állapotában pompázik az önkormányzat és az egyházközösség által felújított templom a hívők legnagyobb örömére. Ugyanaznap kora délutánján Zaránk község keresztényeinek vendége volt a PüsA hívők örömére Tarnamérán ismét eredeti állpotá- ban pompázik (Fotó: Farkas Péter) pöki Kar elnöke. A vendéglátó önkormányzat, az egyházközség testületé a helybéliekkel együtt, hálaadó istentiszteleten kérte a midenható áldását a felújított, későbarokk sítlusú plébániatemplomra. Egyúttal köszönetét mondott a lelkipásztornak, a képviselőtestületnek, amiért velük együtt mondhat köszönetét Istennek ajándékáért, melynek hirdetője a megújúlt zaránki templom, melynek egyébként alapkövét 1797-ben rakták le az elődök. Legutóbb 1955-ben restaurálták, azóta azonban igen-igen megrongálódott. A helyi önkormányzat s az egyházközség összefogásával előbb a tornyot, később a falakat hozták rendbe, méltó körülményeket teremtve az idelátogató hívőknek.- cseh Áldáskérő istentisztelet a megújult tarnamérai és zaránki templomban Milyen helyzetben vannak temetőink? A megszokott műsorrendjétől eltérően az egri Városi Televízió ma a városi közgyűlést közvetíti, amely a Mindenszentek napja miatt kivételesen hétfőn tanácskozik. Ezért kedden láthatják a nézők a közszolgálati műsort, amelynek természetesen egyik fő témája az alkalomhoz illően a Mindenszentek és a Halottak napja, tehát a gyertyagyújtás. Ennek a jelentőségéről a Hittudományi Főiskola rektora, Mikolai Vince beszél a műsorban. Az egyik stúdióbeszélgetés témája is ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik, hiszen az egri temetők helyzetével vetnek számot azok egyházi fenntartóival. Várják a nézők kérdéseit e témakörrel kapcsolatban a 319-999 és a 411 -790-es számokon. Ezenkívül a környezetvédelemmel is foglalkoznak a televíziósok ezen a keddi estén, egy olyan filmmel kapcsolatban, ami nemrég díjat nyert. A Fuldokló Föld egy egri pedagógus Zay Andrea munkája, s a levegő- szennyezés kérdéseit boncolgatja. A stúdióban szakértők szólalnak meg. Egri zeneiskolai fafúvósok sikere Miskolcon Szép eredményt értek el az Egri Állami Zeneiskola fafúvós növendékei Miskolcon. Itt rendezték Borsod-, Nógrád- és Heves megyeiek részvételével a december 2-4 között tartandó országos verseny területi selejtezőjét. Megyénkből hárman jutottak tovább. Czitán Daniella és Honfi Mónika oboa szakos növendékek, akiknek tanára Miklovitz László. Juhász Orsolya fagottos, tanárai Papp János, Bódiné Vincze Teréz (zongorán kísért). Mindhárman a második korcsoportban indulhatnak az országos döntőben, Sopronban. Ma délután Szűcsiben fellobban a gázláng Régóta várt eseményre kerül sor ma 14 órakor Szűcsiben. A Bajza József Általános Iskola sportudvarán rendezendő ünnepség keretében a helyi ön- kormányzat és a gázépítő közösség képviselői meggyújtják a település idei legnagyobb beruházásának elkészültét jelképező gázfáklyát. Idegenforgalmi fórum az egri megyeházán A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal tanácskozást szervez november 3-án délelőtt 11 órakor a megyeháza kis-ta- nácskozó termében. A fórum célja, hogy a meghívott országgyűlési képviselők átfogó képet kapjanak régiónk idegen- forgalmáról, valamint a rövid- és hosszútávú konkrét tennivalókról. A rendezvény előadói: dr. Schagrin Tamás az Országos Igenforgalmi Hivatal elnöke, és Molnár Miklósné dr. a megyei közgyűlés alelnöke. Egzotikus hüllők élethü környezetben A világ misztikus csodái, egzotikus hüllői láthatók holnaptól 6-áig az egri Helyőrségi Klubban. Az érdeklődők megismerkedhetnek többek között egyes viperafajokkal, csörgőkígyókkal, meghökkentő kobrákkal, pitonokkal, boákkal, anakon- dákkal és egyéb, a mi vidékünkön ritkaságnak számító egye- dekkel. A kiállítás 9-től 18 óráig tart nyitva. Kézműves szakiskola az alkotótáborban A hatvani Ady Endre Könyvtár szervezésében szakmunkásbizonyítványt szerezhetnek mindazok, akik kedvet éreznek a fazekas, csipkeverő, kézi- és gépihímző, valamint a tűzzománc készítő mesterségek iránt. A képzésre a Delelő úti alkotótáborban kerül sor, s mindazok jelentkezését várják, akik elvégezték a 8 osztályt, illetve érettségivel rendelkeznek. Gyöngyösi bibliaórák az Ótestamentumból A gyöngyösi Almásy Pál Mé- zőgazdasági Szakközépiskolában szerdán este 6 órakor kezdődik az az előadássorozat, amely a Biblia időszerű tanításaiba ad betekintést. A kéthetenként folytatódó programban az Ószövetség^ történeteit Deák Judit és Vígh Agnes ismertetik. A Gárdonyi Színház budapesti fellépése Szép Ernő: Vőlegény című vendégjátékával lép színpadra Budapesten a József Attila Színházban a megyeszékhely társulata. Az előadásra november 5-én, szombaton este 7 órakor kerül sor. A csalafinta csaló Óvodába jártam még, amikor a - nálam jóval idősebb - szomszédbeli ravaszdi ikrek eszköze lettem. Történt ugyanis, hogy elfogyott a zsebpénzük. Kieszelték, kérjek a második emeleti Balogh nénitől. Csöngessek be, köszönjek szépen, s mondjam azt: „anyukám lenn áll a boltban, a kasszánál, és hiányzik két forintja”. Aztán a megszerzett zsákmánnyal bemegyünk a sarki Estike presszóba, és veszünk magunknak négy gombóc, ötvenfüléres fagyit. Szégyellem, de tetszett az ötlet. Még kopogtatnom sem kellett, Balogh néni épp a folyosón söprögetett. Bátran kirukkoltam a mesével (az ikrek az elsőn vihogtak), s a jószándékú asszony pedig a kezembe nyomta a kettest. Semmi sem állíthatott meg bennünket a fagyialtosig. Talán el is felejtettem volna ezt az arcpirító esetet, ha napokkal később nem kérdez rá: - Mondja, Marika - így Balogh néni anyukámhoz -, elég lett a két forint? Azt hittem, ott nyílik meg a föld alattam. Hasonlóképp érzett anyu is. Azóta sem vetemedtem hasonló gazságra. Bizonyára hiányzik az ehhez fogható „leforrázás” annak az egri férfinek az életéből, aki - ha nem is fagyira, és nem is két forintot - kér rendszeresen kölcsön, „sohanapjáig", régi ismerőseitől. Leírhatnám a nevét is, de a rendőrség már tud róla. Elég ha csak említést teszek a jelenségről. Öt - felnőttként - zavarba hozni aligha lehet. (né-zi) Csurka Gyöngyösön is: a nemzeti erők összefogásáért A Himnusz és a Szózat hangjai foglalták keretbe azt a közel kétórás politikai gyűlést, amelyet Csurka István és a MIÉP vezérkara tartott szombaton délután a Mátra Művelődési Központban Gyöngyösön. A meghívó szerint helyi civil és mozgalmi egyesületek szervezték a „Keresztény nép-nemzeti összefogás” címet viselő rendezvényt. A közel 250 főnyi érdeklődőnek Győri Béla, a Vasárnapi Újság egykori fő- szerkesztője mutatta be az előadókat. Dr. Bogdán Emilt, a MIÉP egyik alapítóját, dr. Fenyvesi Zoltán alelnököt, és Csurka István pártelnököt. Felszólalásában dr. Bogdán hangsúlyozta, hogy mind az Antall- mind a Hom-kormány eddig csak az időt vesztegette. Egy olyan kis nép, mint a magyar csak határozottan, radikálisan politizálhat, Ady szavaival: még lélegzetet is csak radikálisan szabad vennie. A MIÉP határozottságát és radikalizmusát politikai ellenfelei szélsőségességnek próbálják beállítani, s közben nem törődnek az országot sújtó veszélyekkel. Ma Magyarországon az emberi közösségek széthullóban vannak, egyre nő a szociálisan elesettek száma, akiken már senki sem segít. Az adósságállomány már ma is kifizethetetlen, épp ezért tárgyalni kell az adósságszolgálat átütemezéséről. Dr. Fenyvesi Zoltán, a pártszervezésről beszélt. Az egy éve alakult párt a tavaszi parlamenti választásokon alig egy százalékot szerzett. Véleménye szerint ennek oka, hogy a túlnyomórészt liberális sajtó elferdíti nézeteiket. Ezért szeretnének minél több településre személyesen is eljutni. Céljuk, hogy a ’98-as választásokon bejussanak a Parlamentbe, de ehhez már az idei önkormányzati választáson meg kell teremteni az alapot. Nagy taps köszöntötte Csurka Istvánt, amikor a mikrofonhoz lépett. Közel egyórás előadásában hosszasan elemezte az Antall-Boros-Hom kormányok - véleménye szerint - dicstelen működését. Az ötödik éve tartó rendszerváltás ideje alatt megnyugodhatott volna a magyar társadalom, nyugalmat, biztonságot tudott volna egy jó kormány teremteni. Ehhez képest újra és tovább folytatódik a bizonytalanság. A látszólagos stabilitásról pedig rendkívül kemény ítéletet mondott a társadalom a májusi választásokon, de csak most kezdi észrevenni, hogy olyanokat választott, akik ugyanazt csinálják, mint elődeik. Csak az elit különféle csoportjainak érdekeit szolgálják azok az alternatívák, amelyek a liberális sajtón keresztül eljutnak az emberekhez. Csurka hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormánykoalíció rendkívül bizonytalan, épp ezért olyan törvényjavaslatok várhatók az elkövetkező hónapokban, amelyek akár a szólásszabadságot is korlátozhatják. A MIÉP olyan politikát szeretne, amely véget vet a rablógazdálkodásnak, ehhez azonban a nemzeti erők összefogására van szükség - fejezte be előadását Csurka István. Információnk szerint a rendezvényt követően megalakult a MIÉP gyöngyösi csoportja mintegy 25 taggal. Nagy Gyula
