Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-26 / 252. szám
2. oldal Világtükör 1994. október 26., szerda Kuba-Egyesült Államok: ismét az emigránsokról Az AIDS-teszt elvégezhető akár öt percen belül is a francia tudósok új módszerével. A fertőzés és annak fázisa a laboratóriumi körülmények között ilyen gyorsan kimutatható. (FEB-fotó) Országgyűlési delegáció a NATO-nál A magyar Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának küldöttsége a NATO különböző szervezeteinél tett látogatásával „mindé- * nekelőtt azt akarja kifejezni, hogy Magyarország továbbra is igen fontosnak értékeli közeledését az Észak-atlanti Szövetséghez, beleértve a végső célnak tekintett majdani teljes jogú tagság elérését” - hangsúlyozta az MTI brüsszeli tudósítójának nyilatozva Mécs Imre (SZDSZ) bizottsági elnök, a delegáció vezetője. Kuba fel kívánja vetni az ellene hozott újabb amerikai büntető intézkedések kérdését a hétfőn Havannában kezdődött kétoldalú megbeszéléseken, míg az Egyesült Államok küldöttsége félreérthetetlenül jelezte, hogy - az eredeti elképzelésnek megfelelően - csupán a szeptember elején New Yorkban kötött emigrá- ciós megállapodás végrehajtásával összefüggő témákat hajlandó megvitatni. Dennys Hays, a washingtoni külügyminisztérium kubai ügyekkel foglalkozó részlegének vezetője, aki az amerikai küldöttség élén áll, kijelentette, hogy tájékoztatják a kubai felet arról az előkészítő munkáról, amelyet a megállapodásban vállalt évi legalább 20 ezer kubai emigráns befogadása érdekében végeztek. így a jövő héttől már felgyorsíthatják a kérelmek elbírálását és havi mintegy félezer személy ügyével foglalkozhatnak. Ugyanakkor leszögezte, hogy a két ország közötti kapcsolatok javításáról nem kívánnak párbeszédet folytatni Havannában. „Kormányom álláspontja világos: erre a dialóPeking hétfőn újólag elutasította a Tajpej által javasolt kínai-tajvani, csúcstalálkozót. A Kínai Korpmünistá £árt központi bizpÓagáríafe tajvani ügyekben iÜétékes irodája nyilatkozatban szögezte le: a kínai vezetők elvben nem zárkóznak el a tajvaniakkal tartandó magas szintű tárgyalások elől, de semmi esetre sem folyhatnak az ilyen megbeszélések nemzetközi fórumokon. Li Teng-huj tajvani elnök Csehországban idén többszörösére emelkedett a kábítószer-fogyasztás, s az újonnan nyilvántartásba kerülő drogosok nagyobbrészt 15-17 évesek - nyilatkozta a Cseh Televízió (CT1) hétfő esti híradójában Ivan Douda, a „Kábítószer-függőség Megelőzéséért és Gyógyításáért Alapítvány” egyik munkatársa. Rendőrségi statisztikák szerint a 12-16 év közötti narkó- sok száma az év eleje óta megduplázódott a Cseh Köztársaságban. A fiatalok többnyire gusra először Kubán belül van szükség, hogy az elvezessen szabad választások megtartásához, a demokráciához és az emberi jogok garantálásához” - tette hozzá. Tagadta azt is, hogy a kivándorlás témakörével összefüggésben állnának, így a mostani tárgyalások napirendjébe illeszkednének azok a szigorító lépések, amelyekről Clinton elnök döntött a menekültválság augusztusi tetőpontján. Ricardo Álarcán, a parlament elnöke, a kubai tárgyaló- küldöttség vezetője viszont az első megbeszélés után kijelentette, hogy az Amerikában élő kubai származásúak pénzátutalásait tiltó és a Havanna-Miami közötti légi járatokat korlátozó intézkedések elválaszthatatlanok az emigráció kérdésétől, s ellentétesek a kivándorlás kölcsönös szabályozásáról, törvényes mederbe tereléséről kötött megállapodással, hiszen éppen annak végrehajtását nehezítik. A kubai fél ezt fel is vetette a találkozón - jelezte a politikus. Elmondta, hogy a napirenden szerepel a guantanamói és panamai támaszpontokon elszállásolt kubai menekültek hazatelepítésének kérdése is. nemrégiben azt javasolta Csi- ang Cö-min kínai államfőnek, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Szervezet novemberi értekezletén, az indonéziai Bogorban. A KKP KB-iroda szóvivője hangsúlyozta, hogy mivel Tajvan Kína része, egy ilyen összejövetel Kína belügye lenne, nem engedhető meg, hogy szabályos államközi tárgyalás látszatát öltse. rögtön a keményebb drogokat kezdik fogyasztani, a könnyebbek közül pedig a marihuána a legelterjedtebb. Csaknem minden második középiskolás azt állítja, hogy megpróbált már valamilyen kábítószert. A kábítószer-kereskedelem szempontjából a Cseh Köztársaság tranzitországból célországgá vált. A drogok leggyakrabban kamionokkal jutnak be az országba, az úgynevezett balkáni útvonalon. Elsősorban pervitin és heroin van forgalomban. A japán herceg hazánkba látogat Magyarország lesz az első állomása annak a 12 napos körútnak, amelyet Takamado herceg - Akihito japán császár nagybátyjának fia - és felesége, Hiszako hercegnő a jövő hónap végén Közép-Európában tesz. Mint kedden Tokióban bejelentették, a hercegi pár november 24-én indul a körútra, amelynek során Lengyelországba és Ausztriába is ellátogat. Mindhárom országban most első ízben tesznek hivatalos látogatást a japán császári család tagjai. A hercegi pár Frankfurtból érkezik Magyar- országra, ahol a tervek szerint három napot tölt. (MTI) Palesztin polgár halála Nabluszban A ciszjordániai Nabluszban hétfőn este izraeli katonák megöltek egy palesztint - közölték katonai források. A város szélén lévő egyik izraeli ellenőrző pontnál egy autó a felszólítás ellenére nem állt meg: a katonák tüzet nyitottak, s az utasok egyike halálosan megsebesült. Az izraeli rádió jelentése szerint a palesztin egyike lehetett azoknak a Hamász-aktivis- táknak, akiket az izraeli biztonsági szolgálatok a tel-avivi merénylet óta keresnek. Az izraeli hatóságok az öngyilkos merénylet elkövetőjének nyújtott segítség vádjával eddig két Hamász-támogatót tartóztattak le. Dienstbier: el kell utasítani a kérkedést Jirí Dienstbier, a parlamenten kívüli cseh Szabad Demokraták elnöke kérkedése miatt bírálta a Klaus-kormány külpolitikai propagandáját. „Amikor azt halljuk, hogy a posztkommunista országok közül a cseheknek megy a legjobban, hozzá kell tennünk, hogy ez már 100- 200 évvel ezelőtt is hasonlóan volt” - mondta az utolsó csehszlovák külügyminiszter.-Ez nem csupán az utolsó évek erőfeszítéseinek eredménye, de a helyzeti előnyből is adódik - folytatta Dienstbier, a népszerűségi lista ötödik helyén álló cseh politikus, aki úgy vélte: ha a Cseh Köztársaság nem hagy fel az öndicsérettel, hanyatlás vár rá. „El kell utasítani nemzetközi téren az elkülönülésre irányuló törekvést és a kérkedést, amely csak bonyolítja a fejlett világhoz való csatlakozást” — hangsúlyozta. Hozzátette még, hogy a Cseh Köztársaságnak mihamarabb be kellene adnia felvételi kérelmét az Európai Unióhoz. A magyar honatyák az Egyesült Államok budapesti követségének és állandó NATO-képvise- letének támogatásával kezdtek négynapos szakmai programot Belgiumban, amelynek utolsó napi - csütörtöki - programja már az olaszországi Avianóba, az ottani NATO-légitámasz- pontra vezet majd. Mint Mécs Imre elmondta, hétfőn egyebek között a Magyarország fölött is missziót teljesítő AWACS felderítő gépek bázisát látogatták meg - ennek során az egyik ilyen gépet belülről is bemutatták a magyar képviselőknek -, majd Monsban, a Szövetséges Hatalmak Európai Főhadiszállásán fogadták őket. Ma a NATO brüsszeli politikai központját keresik fel, míg végül csütörtökön az említett avianói támaszpont meglátogatása zárja a sort (ez utóbbi bázisról indulnak azok a harci gépek, amelyek Bosznia légterében hajtanak végre repüléseket). Mécs Imre figyelemre méltó gesztusként értékelte már önmagában a meghívást is, csakúgy, mint a magyar képviselők és politikusok számára eddig nem ismert objektumok bemutatását. Másfelől a magyar parlamenti küldöttség látogatása ismételten nyomatékot adhat Magyarország szövetségi érdekeltségének „egy olyan időszakban, amikor helyenként olyan híresztelések láttak napvilágot, mintha Budapestnek már nem is lenne fontos a NATO-hoz való közeledés”. Osztrák levélbomba - szlovén kapcsolat? Új szemponttal bővült az ausztriai levélbomba-ügyben a nyomozás: az osztrák belügyminisztérium megerősítette, hogy Lojze Peterle volt szlovén külügyminiszter ugyancsak kapott fenyegető levelet. A borítékot Peterle sajtótitkára nyitotta fel, majd a politikus és családja elleni bomba- merénylettel fenyegető írást azonnal a rendőrséghez továbbította. Az eset két héttel ezelőtt történt, de csak most jutott el a hír a sajtóhoz - a szlovén hatóságok változatlanul elzárkóznak minden tájékoztatás elől. Az osztrák belügyminisztérium több olyan levél birtokában van, amelyeket a levélbombákat küldözgető ismeretlen adott fel. Ezek azonos feladótól származnak, mint a Peterle címére küldött levél. Eddig a tettest inkább az újfasiszta körökben gyanították, most azonban a nyomozást kiterjesztették a szlovén kisebbséggel szemben álló körökre. Emellett úgy tűnik, a tettesnek köze lehet Hallein városához: a helyi papírgyár szintén címzettje volt egy levélbombának, azzal az „indoklással”, hogy ott túl sok külföldit foglalkoztatnak. A nyomozók úgy vélik, az illető vagy családtagja a gyárból elbocsátottak egyike lehet. Emellett az osztrák belügyminisztérium valószínűnek tartja, hogy a második - októberi - levélbomba-sorozat küldője ugyanaz a személy, aki Klagenfurtban augusztusban csőbombát robbantott. Az újabb szempontok alapján a belügyminisztérium ismét a lakossághoz fordult segítségért. Olyan személyt keresnek, aki elítéli a Szlovéniából Karintiába tartó bevásárlóturizmust, emellett kapcsolata lehet a levélbombák címzettjeként szereplő salzburgi társasággal, és jól ismeri Karintia középkori történelmét: a Péteriéhez intézett levélben ezekre, a közös múltra utaló és nemzetiségi viszálykodásra alkalmat adó mozzanatokról is tett említést a levélíró. Pekingben elutasítják a kínai-tajvani csúcsot Megduplázódott a cseh kábítószer-fogyasztók száma Honnan fúj Irakban a sivatagi szél? A jelek szerint lecsillapodott a feszültség a kuvaiti határon, amely az elmúlt két hétben lázba hozta a nyugati világ katonai és politikai köreit. William Perry amerikai védelmi miniszter a minap kijelentette egy amerikai katonai táborban, hogy az utolsó iraki fegyveres is elhagyta a kuvaiti határtérséget, megszűnt a katonai ösz- szecsapás közvetlen veszélye. Ha valaki egy erre irányuló kérdést tett volna fel, akkor a J Pentagon vezetője minden bizonnyal folyamatosan sorolta volna az Egyesült Államok katonai és politikai erőfeszítéseit, | amelyek végül az iraki katonák | visszavonulását eredményezték a Kuvaithoz közeli térségből. Szaddám Húszéin szándékának és indítékainak a vizsgálata különösen érdekes így, a kudarc tényének ismeretében. Az utóbbiak terén általánosnak mondható az egyetértés az elemzők között: a romokban heverő iraki gazdaságot és az ennek nyomán kibontakozó társadalmi feszültségeket tekintik az iraki vezetőt cselekvésre ösztönző tényezőknek. A diktátor szándéka, célja tekintetében azonban mindenki tanácstalan, és csak a találgatások szintjén képes magyarázatot nyújtani. A hipotézisek egyik csoportja az elterelő hadművelet koncepciója köré fonódik. Egy feltételezés szerint Szaddám, a nemzeti érzelmekre apellálva, egy újabb katonai szembenállás vállalásával akarta elterelni a figyelmet a belső gondokról. Egy másik szerint, mivel az elégedetlenség már az eddig rendíthetetlen hűségűnek tartott köztársasági gárdán belül is elharapózott, lehetséges, hogy az elitegységnek a határvidéken való lekötésével Húszéin csak egy katonai lázadást akart elkerülni, vagy az amerikai ellencsapás kiprovokálásá- val leszámoini az ellene fordulókkal. Vannak, akik szerint Húszéin ezzel a taktikai lépéssel pszichológiai nyomást kívánt gyakorolni a Biztonsági Tanácsra, hogy az mielőbb az embargó enyhítése mellett döntsön. Végül azt sem zárják ki teljesen a lehetőségek közül, hogy valójában Húszéin ismét stratégiai célját, Kuvait bekebelezését kívánta elérni. Nos, a jelek szerint ezek a számítások - ha voltak ilyenek - nem jöttek be. Eltérően négy évvel ezelőtti magatartásától, Washington most félreérthetetlen jelzést adott Iraknak, és nem kívánta megadni Szad- dámnak a kezdeményezés előnyét. Akkor két repülőgépet küldtek a térségbe, most több száz vadászgép - kiegészülve néhány tízezer fő tengerésszel és katonával - kapott parancsot a felvonulásra, és ezzel pár nap alatt megfordult a haderőmérleg az Öböl-térségben. Talán az is megér néhány .gondolatot, hogy vajon mi késztette ismét katonai beavatkozásra az Egyesült Államokat, miért volt hajlandó újból vállalni a tetemes költséggel járó katonai erődemonstrációt, illetve a diplomáciai konfrontációt Oroszországgal. Kézenfekvőnek látszik a válasz, miszerint az Öböl menti arab államokból érkező olcsó olaj olyan létfontosságú gazdasági érdeke az USA-nak, amelynek veszélyeztetettsége nem tolerálható semmiképpen. Többen viszont ugyanakkor már leginkább azt feszegetik, hogy - a katonai akciók költségét is beleszámolva - nem is olyan olcsó ez az olaj, amit Amerika az Irak által fenyegetett országokból vásárol. Valószínűleg tehát valamivel többről van szó. Washington négy évvel ezelőtt, az 1990-91-es Öböl-válság idején már elkötelezte magát. Ennek jelentősége olyan mértékű volt, hogy nincs az az amerikai elnök, aki ebből a pozícióból visszavonulót fújhatna, súlyos presztízsveszteség kockázata nélkül. Szerepet jászott azonban az amerikai külpolitikának egy másik vezérfonala. Irak nemcsak alkotmányos rendszerében, hanem külpolitikai célkitűzéseiben is szöges ellentétben áll Washingtonnal, és bármily csekély mérvű nemzetközi siker visszalendítené őt abba a középhatalmi státusba, amelyet 1991 előtt betöltött. Ez mindenképpen megakadályozandó, mivel a Fehér Házban általában nem szeretik, ha olyan országok erősödnek meg és jutnak regionális dominanciához bárhol a világon, amelyek az Amerikai Egyesült Államokétól eltérő értékeket vallanak. így talán már világosabb az is, hogy miért is nem szeretik Szaddám Húszéin alteregóit a Koreai-félszigeten és a Balkánon sem, még ha nincs is ott olaj. Márkusz László
