Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-19 / 246. szám
1994. október 19., szerda Panoráma 13. oldal Sakkzseni. Jorge Zamora, aki Hondurasban született, 14 esztendős. Országát azonban el kellett hagynia, mert ott nem akadt olyan partnere, aki hozzá hasonló szinten művelte volna a sakkot. Szüleivel együtt az Egyesült Államokban telepedett le. Megnyerte a 16 éven aluliak bajnokságát, s most ő az USA egyik vezető játékosa... 400 esztendeje halt meg Tintoretto Ha az ember mostanság a velencei Canale Grandén hajózva egy kanyart követően megpillantja a „Nagy Kanális”-t átszelő három híd közül a középsőt, nem a híd nagyszerűsége, hanem egy hatalmas felirat öt- lik a szemébe. A Rialto hídon ugyanis egy tábla függ, rajta egyetlen név: Tintoretto. Az utóbbi hónapokban minden igazi velencei polgár Tintoretto bűvöletében élt, akinek az emléke meg is érdemli a különleges tiszteletet. Talán nincs a művészettörténetben még egy festő, aki annyira ragaszkodott volna városához, mint Tintoretto Velencéhez. Velence pedig nem felejti hű fiát, aki 400 esztendeje, 1594-ben hunyta le örökre a szemét. Jacopo Robusti 1518-ban született, s a Tintoretto, azaz „Festőcske” nevet kelmefestő apja után kapta. Életéről keveset tudunk, aminek jórészt az is oka, hogy nem élt mozgalmas életet, mindössze kétszer mozdult ki szeretett városából. Kezdetben Tiziano tanítványa volt, majd Parmigianino és Michelangelo művészi hatása alatt fejlődött művészete, amely későbbi pályája során rendkívül széles ívet ölelt fel; az érett reneszánszból a kibontakozó manierizmuson át egészen a barokk kezdetéig. Eredeti, nagyszerű tehetség volt, aki tudta is magáról, hogy kimagasló művész, ezért azután igyekezett megszerezni az összes megszerezhető megrendelést, minek következtében ma a turista akárhová megy be Velencébe, biztos, hogy talál legalább egy Tintoretto-festményt. Egyesek szerint szinte már nyomasztó Tintoretto állandó és megkerülhetetlen jelenléte Velencében, hiszen láthatjuk képeit az Accademiában éppen úgy, mint a Doge-palotában, a Scuola di San Roccóban pedig nem kevesebb mint 56 hatalmas képe van, így azután a reneszánsz palota valóságos zarándokhelye a festészet szerelmeseinek. Ráadásul Tintoretto hatalmas életművének egyes darabjait sem könnyű megemészteni, mert sok képe első ránézésre bízvást nevezhető zavarosnak. Itt van például a Szent Márk holttestének megtalálása című híres festménye, amely remekmű ugyan, de ember legyen a talpán, aki kibogarássza a rajta ábrázolt eseményt. Azután meg itt vannak a méretek. A Doge-palotában már a Sala del Senato terem mennyezetére festett világhírű Velence, a tenger királynője című képe sem akármilyen teljesítményről tanúskodik, a Sala del Maggiore Consiglio számára festett Paradicsoma pedig a világ legnagyobb méretű festménye; 17-szer 22 méteres. Tintoretto nem elsősorban gyönyörködtetni, hanem hatni akart képeivel, ezért sok festményén készakarva felrúgott minden kompozíciós szabályt. Ebbéli törekvéseit sok kortársa fogadta értetlenséggel, de hát ez már így szokott lenni az új utakat kereső művészekkel. Giorgio Vasari, a kor nagy velencei műkritikusa egyenesen meghökkent „befejezetlen” művein, s úgy vélte, hogy Tintoretto tönkreteszi képeit hanyag kidolgozásával és excentrikus ízlésével. Ha nem tért volna le a kitaposott ösvényről, ha elődei szép stílusát művelte volna tovább, a legnagyobb velencei festők egyike lehetett volna - írta róla a híres festőkről szóló könyvében. Az utókor már árnyaltabban értékelte művészetét. Amint egy kritikus rámutatott: Tintoretto és a hozzá hasonlók a dolgokat új fényben akarták felmutatni, a múlt legendáinak, mítoszainak újszerű ábrázolásait kutatták. Ő maga például akkor tekintette késznek a képét, ha úgy érezte, hűen közvetíti látomását a szóban forgó legendabeli jelenetről. A sima, gondos kidolgozás nem tudta érdekelni: ez már nem szolgálta volna a célját. Éppen ellenkezőleg. Elvonta volna figyelmünket a kép drámai eseményeiről. Ezért hát hagyta a kidolgozást, ahogy volt, és hagyta, hadd csodálkozzék, aki akar. A Tintoretto művészetéről folyt polémiák sem magyarázzák azonban azt a velenceiek által is elismert szégyenteljes tényt, hogy az 1594-ben elhunyt mesternek — aki imádta városát - csak 1937-ben állítottak egy szerény kis mellszobrot a Madonna deli’ Ortóban található sírköve fölé, amely alatt két gyermekével együtt pihen. Velence, a színek szent városa, a művészet otthona talán sosem bocsátja meg magának ezt a mulasztását, bár mindent megtesz, hogy egykori szerelmesét kiengesztelje. Jó alkalom erre Tintoretto halálának mostani 400. évfordulója is, amelyre nagyon készült Velence. Ézért is engedélyezték a hatalmas feliratot a Rialto hídon. A kemoterápia alvás közben jobb... Az erős hányinger a rákellenes gyógyszeres kezelés nagyon gyakori velejárója, és a hányás sok esetben olyan hevesen jelentkezik, hogy a beteg végül megtagadja a gyógyszerek bevételét. Égy spanyol orvos, Luis Dominguez Ortega most valami nagyon egyszerűre jött rá: ha a beteg alvás közben kapja a gyógyszereket, a hányás veszélye nullára csökken. Az orvos két madridi klinikán dolgozik altató szakorvosként. Munkája során találkozott egy fiatal AIDS-es beteggel, aki a hányási reakció miatt annyira nehezen bírta a gyógyszeres kezelést, hogy mindig azt mondta: „Inkább meghalok, csak ne adjon többet ebből a méregből.” Az orvos erre azt ajánlotta, próbálják meg alvás közben beadni a gyógyszereket, és a dolog működött is. Egy rákos nőn is kipróbálta a módszert, és az eredmény szintén pozitívnak bizonyult. A jelenség magyarázata egyszerű: alvás közben csökken a bélműködés, viszont növekszik a stimulusokra való reakcióképesség fiziológiai küszöbhatára. Az alvás tehát csökkenti a hányingert, és növeli azoknak a hányáscsökkentő gyógyszereknek a hatását, melyeket a rákellenes gyógyszeres kezelés kiegészítőjeként adnak a betegnek. Dominguez Ortega doktor 17 beteg bevonásával kísérletet kezdett. „Az eredmény rendkívül látványos volt” - mondja. A betegek sokkal jobban tűrték a kezelést, bár sokkal kevesebb hányingercsökkentőt kaptak (az általában szokásos adag 10-15 százalékát). A kezelés így nemcsak kevesebbe kerül, de kevésbé mérgező is. A legfontosabb persze, a betegek szenvedésének a csökkentése. „Az orvostudománynak nemcsak az a feladata, hogy meghosszabbítsa az életet, hanem az is, hogy javítsa annak minőségét” - mondja Dominguez Ortega doktor. Az egyszerű, de nagyszerű felfedezést - amit részletesebben is szándékoznak tanulmányozni - óriási érdeklődéssel fogadták tudományos körökben. Felfedezték a DSS-t, a lányok génjét Nem „fejlődési rendellenesség” következtében, hanem egy eddig nem ismert génnek köszönhetően születnek lánygyermekek. Az ismeretlen, DSS-nek keresztelt gén meglétét egy olasz kutatócsoport tárta fel Giovanna Camerino profesz- szor, a paviai egyetem genetikai kutatólaboratóriuma vezetőjének irányításával. A DSS gén meglétének feltárása rendkívül komoly előrelépés, mivel a tudomány még mindig elsősorban csak találgat a nemek kialakulásának módját és okát illetően. Eddig csak az SRY gén létéről és működéséről tudtak. Ez a „fiú gén”, s ha az embrió fejlődésének hatodik hetében működésbe lép, akkor a születendő gyermek fiú lesz. Ennyi ismeret birtokában úgy vélték, hogy a női nemi jelleg kialakulása az SRY gén „tétlenségének” az eredménye. Camerino professzorasszony és kis csapata most azt mutatta ki, hogy szó sincs erről: létezik egy „lány gén” is, s ha az kezd működni, akkor lesz az újszülött lány. A DSS gén felfedezése a kromoszómák szerepéről vallott nézeteket is forradalmasítja. Ez a gén az X kromoszóma rövidebbik szárán helyezkedik el, tehát nem igaz az, hogy a gyermek nemének kialakulásában csak az apa XY kromoszómái játszanak aktív szerepet. A felfedezés - mint már annyiszor - a véletlennek köszönhető. Az olasz kutatók arra a genetikai rendellenességre próbáltak magyarázatot találni, hogy férfi kromoszómákat öröklő személyek miért érzik magukat valójában nőnek. A „tettes” után nyomozva találták meg a DSS-t. Arra viszont továbbra sincs semmilyen elfogadható magyarázat, hogy egyes esetekben miért az SRY, más esetekben miért a DSS gén lép működésbe. A természet ezt a titkát nagyon féltékenyen őrzi. Az analóg állatkísérletek során eddig jórészt csak annyit sikerült feltárni, hogy az alligátoroknál a születendő utód nemére befolyással van a levegő hőmérséklete. Az olasz kutatók eredményét - érthetően - nagy érdeklődés fogadta, ám a dicséretek elkönyvelése mellett egyvalami miatt szinte védekezniük is kell. A „lány géneket” fellelő héttagú csapatban hat nő van, s az egy szem férfi is csak kiegészítő kutatásokat végzett. „Ő etette a kísérleti malacokat” - fogalmazott tréfásan Camerino professzorasszony, aki a feminizmus ki nem mondott vádjára azt válaszolja: „végül is nem a pete, hanem a here működésének kutatása volt a kezdeti célunk...” Csokoládészínű csimpánz. Anglia egyik állatkertjében csokoládészínű csimpánzkö- lyök született. A maki, azaz Meekundu olyan ritkaságnak számít, hogy ára sincs... A dohányzás okozta halandóságról... A világon a kelet-európai férfiak körében a legnagyobb a dohányzás okozta halandóság: a férfiak rákhalálozásának ötven százalékáért felelős a „füstölgés”. A „járvány” a nők körében még nem érte el csúcsát, és továbbra is növekedőben van - állítják a WHO minap közzétett jelentésében a téma szakértői. „A dohányzás a legnagyobb halálos járvány, amellyel a fejlődő országok szembenéznek” - állapítja meg „A dohányzás okozta halálozás a fejlődő országokban 1950-től 2000-ig” című tanulmány. Az 1950-től 2000-ig tartó fél évszázad alatt a dohányzás 60 millió embert öl meg a fejlődő világban, és kétharmaduk a középkorú (45-69 éves) korosztályból kerül ki - közli e sokkoló adatokat a jelentés. 1990-ben a fejlődő országokban - és a vizsgálat ezek közé sorolja a kelet-európai régiót is - kétmillióan haltak meg dohányzási ártalmak következtében. Más megközelítésben: a fejlődő régió országaiban minden percben hatan esnek a dohányzás áldozatává, így a felnőttkori halálozás első számú oka ez. A jelentés szerint a FAK-országokban 1990-ben 457 ezren, Lengyelországban 69 ezren, Magyarországon pedig 29 ezren füstölték el életüket. A fejlődő országokban elhunytak átlagosan 20 évvel halnak meg korábban annál, mint amennyit dohányzás nélkül élhetnének. Az Európai Unió tagországai közül 1990-ben Nagy-Bri- tanniában haltak meg a legtöbben, 138 ezren. A briteket a németek követték 112 ezerrel, majd az olaszok következtek, 83 ezerrel. A legalacsonyabb európai mutatókat Portugáliában és a skandináv országokban mérték. A tanulmány, amely világszerte közel egymillió dohányos kikérdezésén alapult, ellentmondani látszik annak a korábbi feltételezésnek, hogy Kelet-Európábán az erős környezetszennyezés következtében szökik magasabbra a halálozási görbe. A WHO egyik szakértője szerint, ha kiszűrik a dohányzás okozta halálozást az adatok közül, a rákkockázat közel azonos volt Európa keleti és nyugati felén. Ázsiában szintén drámaian növekszik majd a dohányzás miatt elhunytak aránya - különösen Kínában - az elkövetkező száz esztendő során. Ott máris 300 millió a dohányosok száma, s közülük már ma is szinte minden percben meghal valaki. A tanulmány szerint nem reménytelen a leszokók helyzete: még a középkorú leszo- kóknak is - feltéve persze, ha nem szereztek még be valamilyen komolyabb betegséget - esélyük van a későbbi kockázat elkerülésére, fiatalabb korban pedig a leszokás jótékony hatása sokkal de sokkal hatvá- nyozottabb. (MTI) Zászlógyalázó világszépe Szumita Szén, aki az indiai szépségek közül elsőként nyert „Miss Universe” címet, ismét hazája újságainak címoldalára került. Ám az ázsiai óriásállam sajtója ezúttal tartózkodik bájának és egyéb megkapó erényeinek magasztalásától - ehelyett a sudár ifjú hölgy ellen indított bűnvádi eljárásról tudósítanak. Az ITAR-TASZSZ szerint a Ravinder Kumar jogász által benyújtott kereset alapján a fővárosi bíróság indított eljárást. A „világegyetem szépének” azt vetik a szemére, hogy tisztelet- lenül bánt az állami lobogóval, mi több, csúfot űzött belőle, amidőn végigparádézott Újdelhi főutcáin. Szumita Szén törvényt sértett, amikor hivatalos engedély nélkül használta a nemzeti trikolórt. Ám a vádló szerint az egyetemes szépség ennél is főbenjáróbb kihágásra vetemedett: a tiszteletére rendezett látványos felhajtás során az állami lobogó nyilvánvalóan másodlagos, mondhatni az illetlenségig szégyenteljes szerepet játszott. Világszépe hintájának farára erősítették ugyanis, szemlátomást pusztán díszítőelem gyanánt. Ráadásul a nemzetiszínű zászló fölött a show-t szponzoráló cégek áruit reklámozó transzparensek lengtek. Miss Universe elleni keresetében dr. Kumar hangsúlyozza: Szumita Szén „súlyos bűncselekményt követett el az állami lobogóra vonatkozólag, s ezért szigorú büntetést érdemel”. A bíróságnak most tanúkat kell megidéznie, s meg kell hallgatnia a szépség tanúságtételét is. Szumitának tehát hamarosan alkalma nyílik, hogy a gyakorlatban kamatoztassa igéző adottságait. Vajon képesek lesznek-e ellenállni csáberejének a törvény zord szolgái?
