Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-03 / 232. szám

4. oldal Hazai Tükör 1994. október 3., hétfő Választások: kissé bonyolultabban? Az Országgyűlés pénteki, estébe nyúló szavazási procedúra után elfogadta a kormánykoalíciónak az önkormányzati tör­vény módosítására tett javaslatait, igaz nem minden közjáték nélkül: az ellenzék kivonulásával tüntetett. A sokat vitatott ja­vaslat hátterét több oldalról is igyekeztünk megvilágítani: va­jon mire kell számítanunk decemberben? Önkormányzati törvény HÍREK Csurka népszerűsége töretlen a MIEP-ben Döntő többségben Csurka Istvánt választották a Ma­gyar Igazság és Élet Pártja elnökévé, a szervezet szom­bati, harmadik országos gyűlésén. Csurka 240 sza­vazatot kapott, amíg a másik jelölt, Szabó Lukács csak 33-at. A küldöttek 14 tagú elnökséget választottak és módosították a párt alapsza­bályát. Az eddigi társelnök, Horváth Lajos a gyűlésen bejelentette: a jövőben nem kíván funkciót betölteni. Véget ért a Seuso-per Northampton márkija meg­nyerte a Seuso-kincs tulaj­donjogáért vívott jogi csatá­ját, és szabadon eladhatja a római kori ezüstedényeket, amelyek értékét 50 millió fontra becsülik - jelentette szombaton New Yorkból a The Daily Telegraph című lap. A tekintélyes brit újság tudósítója szerint a New York-i állami fellebbviteli bíróság megtagadta a Hor­vátország és Magyarország által beterjesztett fellebbe­zések tárgyalását. Pártoktól független „Szociáldemokrácia” „Szociáldemokrácia 2000” néven pártoktól független társadalmi szervezet alakult szombaton Budapesten - je­lentette be az egyesület első közgyűlése után tartott saj­tótájékoztatón Podkoniczky István vezető ügyvivő. „Az MSZDP és a szociáldemok­rácia már rég nem jelenti ugyanazt” - indokolta az egyesület létrehozását. Mint elmondta, nem kívánnak el­len-szociáldemokrata párttá válni, s örömmel látják a szervezetben az MSZDP tagjait is. Támogatásra szá­mítanak az SZDSZ részéről is. A MÚOSZ új elnöke: Kereszty András A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének új el­nöke Kereszty András, a Népszava főszerkesztője lett, aki programbeszédében nyugat-európai, illetve amerikai mintájú, szolid ér­dekképviselet megvalósítá­sát hirdette. Kijelentette, te­kintélyes szervezetté igyek­szik tenni a MÚOSZ-t, amely beszélő, esetenként vitázó viszonyt tart fenn környezetével, a politikával, a kormánnyal, a tulajdono­sokkal. A főtitkár posztján Bencsik Gábort újra válasz­tották. A MÚOSZ tisztelet­beli elnöke Gömöri Endre. Ismét a főjegyző Dr. Vass Géza megyei fő­jegyző szerint a törvénymódo­sítás némiképp bonyolultabbá teszi az előreláthatóan decem­berben megtartandó önkor­mányzati választásokat. Annyi bizonyos, hogy szemben a ko­rábbi elképzelésekkel, nem a Köztársasági Megbízotti Hiva­tal vezényli le a szavazást, ha­nem - hasonlóan májushoz - ezúttal is a megyei főjegyző lesz a választási munkacsoprt veze­tője. Lényeges eleme a törvény­nek, hogy Eger, mint megyei jogú város, ezúttal sem képvi­seltetheti magát a megyei köz­gyűlésben, amelynek tagjaira pártlistán lehet majd szavazni, erre vontakozóan pedig titkos ajánlással vagy ajánlási ívvel történik majd a jelölés. A törvény szerint két válasz­tókörzetet különböztetnek meg, az elsőbe a 10 ezer leiken aluli települések, a másodikba a 10 ezeres lélekszámnál nagyobbak tartoznak. Ez utóbbiakba soro­landó megyénkből Gyöngyös, Hatvan, valamint Heves. A helyi önkormányzati vá­lasztások menetében is lesznek jelentősebb változások, egye­bek mellett egyfordulóban dönthetünk képviselőink szemé­lye felől, a polgármestert köz­vetlenül választjuk. Ezen kívül - tudtuk meg a főjegyzőtől - a jelölési rendszer sem marad a régi: egy ember akár több sze­mélyt is jelölhet, ám egyet egy­nél többször nem. Dr. Vass Géza szerint a fel­dolgozás és az értékelés szem­pontjából következetesebb lett volna, ha most is a hat or­szággyűlési választókerületet veszik alapul a megyei közgyű­lésre történő választáskor. Ha lehet még nehezebben áttekint­hető a kisebbségi önkormány­zati választás. Macska-egér játék? Dr. Andrássy Tamás, az MDF megyei választmányának elnöke szomorú tényként érté­kelte a változatatásokat. Mint mondotta, még legitim pártok esetében is durva módszer, hogy ilyen fajsúlyú kérdésben figyelmen kívül hagyták az el­lenzék véleményét, kivált, ha egy alakuló demokráciáról van szó. Ez nem más - fogalmazott az elnök -, mint parlamenti ke­retekkel álcázott diktatúra, nem véletlen tehát, ha az ellenzék kivonulásával tüntetett ez ellen. A kérdés megítélése a demok­rata fórum megyei szervezetei­nél sem tér el alapjában ettől az állásponttól. Az MDF szerint nem szeren­csés az egyfordulós megoldás, emellett pedig a szavazás vár­ható időpontja túl közel esik a májusban volt parlamenti vá­lasztásokéhoz. Ugyancsak el­ítélendőnek tartják a párton be­lül, hogy országgyűlési képvise­lők polgármesteri pozíciókat is birtokolhatnak, ez ugyanis a hatalom koncentrációjához ve­zet. Ugyancsak kritikával illette dr. Andrássy Tamás a választás technikáját, mivel az szerinte kedvezőtlen helyzetbe hozza a jelenlegi ellenzéket. Nem más ez, mint macska-egér harc. Nem értem őket... Az önkormányzati bizottság tagjaként dr. Puha Sándor rész­leteiben is jól ismeri a tör­vénymódosítás minden elemét, és mint mondja, meg is sza­vazta azt. Az ellenzék lépésére azonban megütközéssel rea­gálva kijelenne: nem érti őket. Azt, hogy kivonulásukkal kí­vánnak tiltakozni a kolíció lé­pése ellen, az SZDSZ-es hona­tya előtt már négy hete ismert volt, noha az egyeztetések ak­kor még javában tartottak. Mindez Puha doktor szerint nem mutat mást, minthogy nem is törekedtek a megegyezésre. A kolíció pedig igyekezett, hogy az ellenzékkel kompro­misszumra jusson, amit - véli a szabaddemokrata politikus - az is mutat, hogy több kérdésben már megegyezésre jutottak a Fidesszel és a KDNP-vel is. Sok fejtörést okozott azonban a „konpenzációs rendszer", ám e kérdéskörben csak homályos el­lenzékifelvetések születtek. Mindent mérlegre téve az ér­vek az egyfordulós rendszer mellett szólnak, mi több, maga a szavazás sem lesz olyan bo­nyolult, mint egyesek gondol­nák - jelentette ki dr. Puha Sán­dor, aki saját bevallása szerint egyedül a törvénynek a kisebb­ségi önkormányzatokkal kap­csolatos részével nincs megelé­gedve. Kühne Gábor Az Országgyűlésben a képvi­selők 221 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett, ellensza­vazat nélkül módosították a helyi önkormányzatokról szóló törvényt. A változtatá­sok erősítik a polgármester szerepét, rendelkeznek a me­gyei közgyűlés és a települési önkormányzatok feladatme­gosztásáról és megszüntetik a köztársasági megbízotti jogin­tézményt. Szabályozza az új törvény a helyi önkormányza­tok és a választások után fel­álló kisebbségi önkormányza­tok együttműködését is. Az önkormányzati törvény mó­dosításával erősödik a közvet­lenül megválasztott polgármes­terek szerepe és a települési képviselők felelőssége: a pol­gármester - a testület felhatal­mazására - önkormányzati dön­tést hozhat, javaslatot tehet arra, hogy a testület tagjai közül ki töltse be az alpolgármesteri tisztet. A települési képviselő felelősségének növekedését pedig az is jelzi, hogy esküt tesz. A képviselőtestületek mun­kájára vonatkozó passzusok között szerepel, hogy a testület ülései nyilvánosak, zárt ülést személyes adatok vagy üzleti titkok védelmében lehet csak elrendelni. A választópolgárok nemcsak a nyílt üléseken vehet­nek részt, hanem betekinthetnek a testületi előterjsztésekbe és a tanácskozások jegyzőkönyve­ibe. Ha a testület működéskép­telenné válik, kimondhatja saját feloszlatását, ezzel a polgár- mesteri tisztség is megszűnik - rögzíti a módosítás. Önfeloszla­tásra a választást követő fél éven belül még nem, az általá­nos választásokat megelőző egy éven belül pedig már nem kerülhet sor. Új rendelkezés az is, hogy már a háromezer lakosú telepü­léseken is indokolt, hogy a pol­gármester főállásban töltse be tisztét, s akár az alpolgármester is főállású legyen. Eddig a ha­tárt ötezer lakosnál szabták meg. Azokban a községekben, ahol 3 000-nél kevesebben laknak, ott a választópolgárok­nak kell dönteniük: főállású polgármestert akamak-e. A megyei önkormányzat és a települési önkormányzat között nincs alá- illetve fölérendelt­ség. Munkamegosztásukban továbbra sem módosul az az elv, hogy a helyi közügyekkel elsősorban a települési önkor­mányzatok foglalkoznak, a me­gye kisegítő jelleggel végzi a kistérségi, körzeti önkormány­zati közszolgáltatásokat. A me­gyei önkormányzat kötelező feladata lett a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellá­tás, ha a községek ezt nem vál­lalják, valamint a muzeális em­lékek gyűjtése és tudományos feldolgozása, a pedagógiai szakmai tanácsadás, a gyer­mekvédelmi intézmények fenn­tartása, a fogyatékos gyerme­kek oktatása és a megyei ide­genforgalmi feladatok ellátása. A megyei közgyűlés elnökét - tagjai közül - titkos szavazással választja. Megszünteti a törvény az 1990-ben létrehozott köztársa­sági megbízotti jogintézményt, amennyiben kimondja, hogy a fővárosi, illetve a megyei köz- igazgatási hivatal a jogutód. A törvény szabályozza a te­lepülési önkormányzatok és a területükön létrejövő kisebb­ségi önkormányzatok viszonyát is. Eszerint a települési önkor­mányzat - a helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezé­sére - átruházhat bizonyos ha­tásköröket a kisebbségi önkor­mányzatnak. (MTI) Polgármester-törvény A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az ön- kormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény rendelkezik a települések első embereinek foglalkoztatási jogviszonyáról, és le­hetőséget ad arra, hogy a főállású polgármesterek megbízatásuk le­jártával visszatérhessenek eredeti munkaviszonyukhoz, közszolgá­lati vagy hivatásos szolgálati jogviszonyukhoz. Ha a polgármeste­reket nem választják újra, akkor három havi illetményt lehet nekik kifizetni. Azok a polgármesterek, akiket 1990-ben választottak, még a korábbi törvény értelmében jogosultak hat hónapnyi illet­ménynek megfelelő végkielégítésre. A polgármesteri tisztség meg­szűnésére két új rendelkezést tartalmaz a most elfogadott törvény: ha a képviselő-testület feloszlatja magát, illetve ha bíróság álla­pítja meg a polgármester jogi felelősségét - sorozatosan törvény- sértő tevékenység, mulasztás miatt. A polgármester fizetését a képviselőtestület szavazza meg, ez - a település nagyságától függően - megfelelhet a miniszteri illetmény 35-100 százalékának, miniszteri fizetést azonban csak a főpolgár­mester kaphat. Ha a főállású polgármester országgyűlési képviselő is, akkor teljes képviselői fizetését megkapja, de polgármesteri il­letményének csak a felét. Az alpolgármester illetve a társadalmi mmegbizatású polgármester tiszteletdíjának megállapítására a régi szabályok érvényesek. Tiszteletdíjat és természetbeni juttatást ál­lapíthat meg a képviselő-testület az önkormányzati képviselőknek is. Természetbeni juttatás lehet például utazási bérlet vagy ked­vezmény önkormányzati szolgáltatások - kivéve közüzemi szol­gáltatások - igénybevételére. Imádkozzon, és semmi rendőrség, Atyám...!- Itt még valakinek laknia kell- nyitnak be a szobákba, s ha ez így van, akkor értékes hol­mik is vannak. - Elő az ara­nyakkal! A plébános könyörgőre fogja, Istenre hivatkozva mondja, egyedül él, aranya meg sohasem volt. Ez hiteles­nek tűnhet, mert Matula nem erőszakoskodik tovább. Int a társának, aki már nagyon a tű­kön ül, hogy nyugi, de az már kifelé tart.- Guszti, elmégy?- Én megyek... - szól vissza, s kifelé tartva még hallja, hogy Matula tovább faggatózik: hol vannak az értékek? Örökkévalóságnak tűnik, mire a rabló végre összepakol. Kezében a szatyorral ráripako- dik a félelemtől reszkető plé­bánosra.- Vezessen ki! A konyhába vezessen, mert ott megyek ki, ahol bejöttünk... És idefigyel­jen, mindent összepakol, nem fog telefonálni, nem fog el­menni sehová, nem szól a rendőrségnek, csak imádkozik, mert különben megölöm... Holnap már úgyis megtudom, hogyha jelentést tesz... - mondja, majd a lelkészt állan­dóan figyelemmel tartva, ki­mászik az ablakon. Kintről még visszaszól, fel­emelt kezében villan valami fémes tárgy.- Megölöm - ismétli -, majd ezzel... A plébános elveszti minden erejét, leroskad, arcát a kezébe temeti, s hálát ad a Mindenha­tónak, hogy csak ennyi történt ezen a szörnyű éjszakán. Még mindig bénítja a félelem, moc­canni sem bír, nemhogy rend­őrért futni. Tudja, ismeri ezt a hatást Matula, aki a helyi vasútállo­máson fut össze ismét társával. Azt mondja neki, vegyen je­gyet Miskolcra, de az azzal jön vissza, hogy Egerig kért. Lo­holva érkezik vissza, s hadarva újságolja.- A váróteremben igazolta­tott egy rendőri- Rutinból - nyugtatja Ma­tula -, látod, hogy nem fogott le. Hát akkor, menjünk Egerbe... A szerelvény kocsijában jobbra-balra dőlve alszanak az utasok. Matula előveszi társát, amiért lelépett a papiakból.- Megszámoltam a zsugát - mutatja a kötetet. - Pontosan 12 ezer 600 forint. De te egy árva vasat sem kapsz, mert ott hagytál, eljöttél, ezért megfe­nyítelek. Hajnalodik, mire a vonat be- zötyög a végállomásra. Ki-ki a maga útjára indul. Matula az­zal búcsúzik, hogy tesz egy kis körutat Budapesten, meg Mis­kolcon és környékén. Gusztu egy darabig kísérgeti még az ébredező városban, aztán az albérlete felé veszi az útját.- Hányadika is van ma, ti- zenkettedike...? Akkor most egyelőre ne kódorogj - taná­csolja neki Matula. - Találkoz­zunk 15-én délben a Dobó presszóban. * A járási kapitányság ügyele­tes tisztje hajnali 3 óra 10 perckor ülteti le a rablótáma­dási szenvedett lelkészt. A központi ügyelet a jelentést követően intézkedik a hely­színi szemléről, s elkészül a tettesek személyleírása is. A plébános tollbamondja az értékes adatokat, az égik tá­madó körülbelül 170-175 cen­timéter magas, 30-32 év körüli, sovány testalkatú, egyenes test- tartású, feje hosszúkás, arca fehér, haja gesztenyebama, nyakba érő, jobbra fésült, sze­möldöke barna, ívelt, ritka. Szeme kékesszürke színű, orra nagy, egyenes, széles szájrés, keskeny szájpir. Fülét a haja takarja. Beszéde lassú, meg­fontolt. Ruházata: sötétszürke hosszú kabát, kékszínű far­mernadrág, amelynek szárai tenyérnyi szélességben fel vannak hajtva. Magassarkú, barna színű hócsízma, fekete bőrkesztyű. A másik személy: körülbelül 170-175 centiméter magas, zömök testalkatú, 28-30 év kö­rüli, testtartása előrehajló. Feje, arca kerek, haja dús, fe­kete, 5-6 centiméter hosszú, jobbra fésült. Szemöldöke sűrű, ívelt, szeme sötétbarna, orra egyenes, orrgyöke széles, rendes szájrés, széles százpír, füleit a haja takarja. Ruházata: barna színű félszövet kabát, sö­tétszürke pantalló. Ezt a sze­mélyt társa két alkalommal Rudinak szólította. A haja homlokára volt fésülve, egé­szen a szemöldökéig. Ott tar­tózkodás alatt soha egy szót sem szólt. A nyomozókat először meg­téveszti a Rudi elnevezés, ame­lyet a plébános feltehetően el­hallott. nak érthető. Ez a név azonban ismerősen cseng az őrszobán, ezért, aki csak bűnö­zőként a rendőrség látószögé­ben van, az nem kerülheti el az alapos ellenőrzést. (Folytatjuk) Szilvás István Több mint másfél ezer nevezés érkezett a vasárnapi egri, nagy érdeklődéssel kí­sért kutyakiállításra és szemlére. A tenyésztők a díjazás reményében vonultatták fel négy­lábú kedvenceiket. (Fotó: Kaposi Tamás)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom