Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-15-16 / 243. szám
12. oldal Hétvégi Magazin 1994. október 15-16., szombat - vasárnap Miket is kell tennünk az őszi kertben? A hagymás növények kiültetését, felszedését meg- könnyíthetjük, ha földbe süllyeszthető tálakat használunk A gondos kertész ősszel úgy teszi rendbe a kertjét, hogy az ugrásra készen várja a tavaszt. Ilyenkor végezzük el a hagymások „cseréjét”. Azokat, amelyek kint maradva megfagynának (kardvirág, dália, kerti fré- zia), fel kell szedni, azokat pedig, amelyek tavasszal fognak nyílni, és a tejet jól bírják (tulipán, jácint, nárcisz, fürtös gyöngyike), ki kell ültetni. A felszedett hagymákat válogassuk át. A sérült, beteg részeket dobjuk ki, mert tavaszig az egész állományt megfertőzheti. A fajtákat, színeket jelöljük meg, tavasszal lényeges lehet. Az évelő növények nagy része is elvesztette szépségét, leveleit ledobta, esetleg termést (magot) érlel. Ha erre szükségünk van, gyűjtsük be. (Nagyon sok mag télen madárele- ségnek is jó.) A száradó hajtások visszavágásával ne várjunk tavaszig. Az egynyáriak beérett terméseit szedjük le, szárítsuk meg, jövőre jó lesz szaporítani. Aki nem árutermelésre szánja virágait, nyugodtan használhat saját gyűjtésű magot. A kert letakarítása során természetesen nagy mennyiségű növényi maradvány keletkezik. A beteg, fertőzött növényeket legjobb elégetni. Az egészséges szerves hulladékból ugyanakkor igen jó minőségű komposzt készíthető. Azokat az évelő növényeket, amelyek annyira a talajba húzódtak, hogy már csak mi tudjuk, hol vannak, jelzőpálcákkal jelöljük meg. így az őszi talajmunkák során nem teszünk kárt bennük. Az őszi idő alkalmas arra, hogy kertünk képét átformáljuk. Ilyenkor lehet áttelepíteni a rossz helyre került facsemetét, vagy újakat ültetni. Az évelőágyás elhatalmasodott egyedeit felszedni, a töveket szétosztani, esetleg elajándékozni. Számos díszfa, díszcserje csak némi védelemmel viseli el kár nélkül a telet. Ugyanez vonatkozik a már fentebb említett hagymásokra is. A legkézzel- fekvőbb talajtakaró az egészséges falomb lenne. Ez - sajnos - szemetelő hatású. A tetejére rakott ágakkal, fenyőhulladékkal megakadályozhatjuk, hogy az őszi-téli szél elsodorja. Edényes növényeinket ráérünk az utolsó pillanatban telelőre vinni. Kisebb éjszakai lehűlések idején ideiglenes takaróval kint maradhatnak, amit este ráteszünk, reggel leveszünk. így tovább díszítheti a muskátli ablakainkat. A leánder pedig jövőre dúsabban virágzik, ha ilyenkor kap egy kis hideghatást (nem fagyot!). A szabadon maradt talajfelületeket ősszel kell felásni, fellazítani, hogy jövőre könnyen munkálható, morzsalékos legyen. V. Pénzes Judit MINDENNAPI NYELVÜNK Az egri névre méltó Tinódi Lantos Sebestyén Nem tartjuk véletlennek, hogy •az egriek hősi helytállását lantján elzengő, és Eger vára viadaljának summáját krónikás hűséggel megelevenítő históriás énekmondó, Tinódi Lantos Sebestyén nevét napjainkban is gyakran emlegetjük. Egyik általános iskolánk méltán büszke lehet arra, hogy a „jó deák Tinódi" nevét viseli. A füzesabonyi Tinódi Férfi Kamarakórus nevében a lantos énekmondó Tinódi, mint korának kiváló zenei képzettségű énekese, felidéződik számunkra. Eger városának és várának, az európai hímevet szerzett egri várvédők hősi vitézségének. helytállásának Tinódi szerint is az lett az eredménye, hogy az egri név többet jelent, mint e két szó szótári jelentésének összege, s mint állandósult szókapcsolat, átvitt értelemben ezeket a jelentésámya- latokat és használati értékeket is megnevezi: hős, vitéz, bátor, jó hírű. elszánt. S ha valaki helytállásáért, vitézi tetteiért - ahogy Tinódi írja és mondja - jó nevet nyert - e szólásszerű nyelvi formákkal illették: Elnyerte az egri nevet, kivívta az egri nevet, felkötötte az egri nevet, megérdemli az egri nevet, emberül viselje az egri nevet. Hogy Tinódi az egri nevet is „versekbe foglalta”, arról költőink is tanúskodnak ezekben a versrészletekben: Sebők, a lantos, amint poroszkáltl Eger felé fakóján,/ verseket mormolt, s lantot penget hozza' (Varga Gyula: Tinódi). - „Kóborló elődöm, te is beálltál krónikás, kóbor lantoló- nqk” (Mész László: Tinódi). - „És Tinódi Lantos Sebestyén/ kolléga hang-doboza/ az én hiúságomat is/ rezonáltatja vala” (Bihari Sándor: Rajzok a levegőre). Tinódi „egriségéről”, Egerben alkotott leghíresebb munkájáról szívet-lelket melengető költőtársi szeretettel vall Juhász Gyula Tinódihoz címzett szép versében: „A magyar éjben újra fölzokognakl Siralmaid, s a véres századoknak/ Minden keserve ott él énekedben./ Lantos Sebestyén! Taníts bennünket hinni és remélni/ Esengve szálljon égnek/ A magyar éjben virrasztón az ének/ Tinódi Lantos szárnyas lelke küldje/ E nagy borúból az örök derűbe,/ s legyen győzelmes himnusszá a vége”. A „felzokogó siralmak” jelzős szerkezettel a poéta arra utal, hogy Tinódi leghíresebb históriás énekében, az Eger vára viadaljáról írott műve kezdő soraiban szinte lírai nyitányként zokogtatja siralmait a vitéz harcosok emberfeletti küzdelmeiről, az elesettek feletti sirámairól. Eger vára viadaljáról írott énekének kezdő sorait így fogalmazza meg: Summáját írom Egör várának. S valóban, a vár viadaljának történéseit, „csodáit és veszedelmeit” négyrímű sorokban sommásan, lényegretörően, magvas szövegformálással írja le, s olyan mély érzésű tinódis töprengéssel, hogy még a mai ol vasó is beleérzi a lantos históriás éneklő hangját is. Tinódi szóhasználatával élve, a „rövidön” megírt egri históriának summájában hiteles hűséggel sorakoztatja fel a várat védő „jó vitézöket”, a vár fekvését, bástyáit, sáncait, palánkjait, tornyait. Az ostrom történéseit részletező verssorokban érzékletes képsorokban mondja el, „hogyan vínak, harcolnak sok vérontással, dobok, trombiták harsogásában. Az egri „asz- szonnépek is vitézködnek vala, sok köveket vártákra hordnak. s nagy bátor szívvel ők hagyigálnak”. Az Éger vár viadaljáról való históriás krónikájában Tinódi részletező szószaporítással érzékelteti a vár fekvését: „Csuda szép helyen Egör vára vagyon./ Az völgyre fekszik egy hegyorozaton/ Északra ellenbe Királszéki vagyon,/ Napkeletre egy nagy magas hegy vagyon”. Külön is szólnunk kell arról, hogy Tinódi históriás énekeinek szövegformálásában a korabeli népnyelv sajátos színeit is tükröző szóhasználata is értékes szóhasználati örökség mai nemzedékünk számára. Csak a legjellemzőbbeket idézzük meg: álgyul, kop- jákat tör,, nagy szép festett lovak a mezőn jargalának, ha- marság, szablyára kel, asszon- feleség, hívség, narbó (rossz, kellemetlen helyzet), istória, pispek, keskön, gyakor lövő- hel, tejjel-mézzel foló, juta Egré, hópénz, egy héán száz, pattantyús, boncsok (üveggyöngy), molna (malom), jó hívséggel embörködik, dobot, trombitát rihasztanak, trombiták, dobok, sípok szönögnek, harsagnak, fosztány köntös, gyakdos (szurkál), kótyavetve, tengör elvöl (tengerentúl), stb. Hogy az egri kutatók, történészek sem feledkeztek meg Tinódiról, bizonyíték rá az Egri Gárdonyi Társaság Kiskönyvtára sorozatában megjelent Tinódi egri históriás énekei című kiadvány Nagy Sándor szerkesztésében és Sugár István kutatótörténész tudományos igényességgel összeállított és megüt magyarázataival, jegyzeteivel. Közleményünk befejezéseképpen Arany Tinódit megszólító verssorát idézzük: „Colle- gám, jó derák Tinódi./ Újságíró lettél, válogatni tudtál híres vitézekben,/ egriek hírnevét szörzötted énekben,/ Barátom, Sebestyén, Dobó, Szondi Györgyöt foglalád versekben”. Mai újságíróink is múltbeli elődjüket tisztelhetik Tinódiban s példamutatásában; mi az igaz hír és mi a híresztelés az egri hősök vitézi helytállását megéneklő históriákban. Or. Bakos József Miért érdemes ismernünk a jövőt? Még tizenéves korban felfigyeltem a titkok regimentjét rejtő Indiára. Valami különös borzongás fogott el, amikor e igen távoli országról olvastam, hallottam. Túl az ötvenöt esztendőn, sok mindent megélve, némileg bölcsebbé válva, csak azt sajnálom, hogy nem ismerhettem meg azt a Baktay Ervint, aki számos értékes, időtálló, maradandó könyvet írt azokról a hajdani tudósokról, jógikról, akik különleges képességük birtokában is — vagy éppen ezért - megmaradtak szerény, igaz, segítőkész embernek. Ő fedeztette fel velem az asztrológiát is. 1955-57 körül ilyesmivel szembesülni nemcsak tudománytalanságnak, hanem egyenesen véteknek számított. Tisztában voltam ezzel, mégsem keltett bennem félszet a tiltás, mert megérez- tem, hogy ezzel a témakörrel később, békésebb, nyitottabb esztendőkben találkozom majd. 1. így is történt, legfeljebb az zavart, hogy nem tudtam születésem óráját, percét és másodpercét. Aztán a magasfokúbb, a kellőképp ki vezekelt ingázás tisztázta ezt is. Azért az a kellő távolságtartás megmaradt, hogy aztán egyszerre megszűnjék. Mivel semmi sem véletlen, teljesen természetesnek tartottam, hogy megérkezett a jelzés: először látogatnak hazánkba Maharishi Jyotis tudósok. Képviselőjük - közvetítéssel - felajánlotta azt is, hogy megyeszékhelyünkön is készséggel bemutatkoznának, ha valaki segédkezik ebben. Nem töprengtem. Vállaltam. Először mindenképpen össze kellett jönnünk. Budapesti, római-parti szállásukon kerestem fel őket. Rögvest kiderült, hogy tolmácsuk épp annak a városnak a szülötte, mint én. Aztán indulhatott - a bemutatkozások után - a kétségkívül felvillanyzó diskurzus. Hát, igen. Mr. Sharma Ra- mesh Prasadh nem közelíti még az ötvenet. Honában mégis nagyra becsülik. Mindenekelőtt azért, mert sokoldalúan képzett férfiú. A benáre- szi egyetemen jyotish szakból szerzett diplomát, ehhez később társult a tanári, valamint a szanszkrit irodalmi tájékozottságot igazoló okmány is. Persze, nem maradhatott el a doktori disszertáció sem. Fiatal kollégája szintén ott volt, s részt vett a tolmácsolásban. Arra kértem őket, hogy lehetőleg egyszerűsítsük a dolgokat, tömören összegezzék azt, amit az érdeklődők számára nyújthatnak.- Gyakorlati irányzatot képviselünk. Ez ősi eredetű. Valaha egyetlen király sem mellőzhette ezeket az embereket, hiszen valamennyien be óhajtottak pillantani a holnapokba. Kicsit berzenkedem. Eszembe jut. hogy számosán különféle aggályokra hivatkoznak ezzel kapcsolatban. Amikor erre utalok, ekként reagálnak:- Téves elképzelések ezek, hiszen akinek módja van látni az elkövetkező esztendőket, aki végigpillanthat léte majdani ívén, mindenképpen jól jár, ugyanis felkészülhet apontosanbe jelzett veszélyek, esetleges tragédiák elhárítására, avagy hatásuk csökkentésére. Mindezt bizonyítják is, adalékokkal igazolva, hogy ez a védikus kincs, amelyet Maharishi Jógi nemcsak feltámasztott, hanem meg is tisztított, nem valamiféle hókuszpókusz, hanem a legkorszerűbb fizika tételeivel nyomatékol- ható, azaz tudományosan is hitelesített. Elgondolkodtató. 2, A legizgalmasabb a próba volt. Az adatok birtokában elkészítették a komplett horoszkópot. Ehhez számítógépet is igénybe vettek, végül jöhetett a konzultáció, amikor én kíváncsiskodhattam, vitatkozhattam. Rögvest kiviláglott: a múltat abszolút tökéletesen pásztázták végig: minden motívum egyezett. Az elkövetkező időszakra vonatkozóan is. Más forrásból kontrollálhattam információikat, méltathattam a hiányta- j lanságot. Ajánlásaik két irányba ve- i zérelhettek. Azt választottam - akárcsak máskor -, amely tiszta szolgálatra, nem ártásra, segítésre predesztinál. Életfogytig... Pécsi István * A fentebbi riport alanyaival találkozhatnak az érdeklődők - az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szervezésében - október 19-én, szerdán délután 4 órakor az új helyre költözött Szilágyi Erzsébet Gimnázium ebédlőjében (Eger, Ifjúság u. 2.). A vendégekkel a fentebbi írás szerzője készít nyilvános interjút. Ennek keretében ízelítőt adnak fel- készültségükről. Az egyesületi tagok arcképes igazolványuk felmutatásával ingyenesen juthatnak be. Mellesleg a helyszínen új jelentkezőket is fogadnak. Hegedűs Gyula sajátos vacsorameghívása Hegedűs Gyula, az egykori neves színész egy alkalommal vacsorára volt hivatalos. Megérkezésekor a házigazda azt kérte tőle, hogy adjon elő valamit a vendégeknek. Hegedűst bántotta, hogy így akarják vele megfizettetni a vacsorát, s bosszúból négyszáz koronát kért a fellépésért. A vendéglátó kelletlenül bár. de belement az alkuba, de azt kérte, hogy a művész ne maradjon ott a produkció után, mert - mint mondta - nagyon előkelő vendégei lesznek. A művész, aki igen határozott egyéniség volt, a rejtvényábra fő soraiban olvasható szavakkal vett elégtételt a durva sértésért. Megfejtendők sorrendben a vízsz. 41. és 2., valamint a függ. 1. sz. sorok. VÍZSZINTES: 2. A művész szavainak második része (zárt betűk: E, K, C, M) 14. Női név 15. Méhek, darazsak fegyvere 16. Kilojoule, röv. 17. Karthágó népe 19. Központi Sportiskola, röv. 20. Névelők 21. Az SZTK elődje volt 23. Nem fedi a valóságot (2 szó) 26. Nem mozog 27. Hirtelen meghúz 29. Hazánk legmagasabb pontja 30. Orosz város, beltenger viseli a nevét 31. Kettős mássalhangzó 32. Költői felkiáltás 34. Tagadószó 35. Lám 36. A jelenlegi napon 37. Ivásra szolgáló folyadék 39. Mértani forma 4L A művész szavainak első része (zárt betűk: G, S) 44. Kisfaludy Sándor nevének kezdőbetűi 45. Szótoldalék 46. Patak a Bakonyban 47. Kén és oxigén 48. A kapus lövést hárít 50. Imre becézve 52. Törlőgumi 54. Dal 55. Nyújtott kezével érinteni tudott 57. Morzehangok 58. Határo- zórag 59. Alacsony színvonalú, rangon aluli 61. Magával ideszállít 62. Soltész Rezső monogramja 63. ...hal (békalárva) 64. Népvándorlás kori germán nép tagja 66. Néma zene! 67. Billentyűs hangszer 70. Oldat - orvosi kifejezéssel (SOLUTIO) FÜGGŐLEGES: 1. A művész szavainak harmadik, befejező része (zárt betűk: A, S, Á, Á) 2. Állat terelése 3. Tata része! 4. Központi égitest 5. Eseményt egyszer csak érdektelennek talál 6. Miért, mely okból 7. Kalauz nélküli, röv. 8. Luxemburg és Francia- ország gk-jele 9. A tömlőn sérülés van (népiesen) 10. A Magyar Labdarúgó Szövetség névbetűi 11. Arab fiúnév 12. Libabeszéd 13. Az érdektelenség állapota 18. Eredményes cselekedeteink után érzett öröm, megelégedettség 22. Az izmokat köti a csonthoz 24. A ló hímje 25. Iratkapocs 26. Részben lázas! 28. Országunkat 1241-ben megtámadó nép tagjai 30. A beszéd legkisebb önálló egysége (névelővel) 33. Valaki iránt érzett düh, méreg 35. Erre a helyre megérkezik 37. Lám 38. A felsőfok jele 39. Járműmárka a volt SZU-ból 40. Milliméter, röv. 42. Mentét díszítéssel ellát 43. Álmos ember teszi 49. A magasba 50. Schütz ... (színművésznő) 51. Levelet küldött 53. Folyók fölött átívelő építmény (ford.) 55. Szöveget hibásan jegyző 56. Szervezethez tartozó személyek 59. Gárdonyi Géza vidám népszínműve 60. Ételízesítőként használt ásvány oldata 63. Én, magam - latinul 65. Vakond teszi 68. Népköztársaság, röv. 69. A fordítottjával együtt: női név 70. ... Gallen (svájci város) 71. Magad. Báthory Attila
