Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-01-02 / 231. szám
2. oldal Világtükör 1994. október 1-2., szombat - vasárnap Külügyminiszterünk kétoldalú találkozói Willy Claesnek, a NATO fötitkárjelöltjének új hivatali naptárjában az első bejegyzés: kétoldalú megbeszélés Kovács László magyar külügyminiszterrel, október 19-én, Brüsszelben. A belga és a magyar diplomácia irányítója egyelőre New Yorkban, az ENSZ székhelyén találkozott egymással, de mint Willy Claes megállapította: főtitkárjelölti minőségében a csütörtök délutáni megbeszélés volt az első „hivatalos ténykedése”. A tengeri katasztrófák A statisztika kegyetlen tükör: drámaian figyelmeztet rá, hogy mind több a tengeri katasztrófa, s egyre többen halnak meg hajószerencsétlenségek következtében. Az utóbbi években pedig feltűnően szaporodnak a kompbalesetek. Érthető, hogy a legújabb tragédia csak megerősítette azoknak a véleményét, akik egyre határozottabban követelik: átfogó felülvizsgálatra szorulnak a tengeri hajózás biztonsági szabályai. A Titanic brit utasszállító 1912-es tragédiája óta, amely mintegy 1500 áldozatot követelt, napjainkig 17.700-an vesztették életüket a tengereken, köztük az az öt magyar is, akik 1993. január 14-én a Jan Heweliusz nevű lengyel komphajó fedélzetén voltak, amely a Balti-tengeren felborult és elsüllyedt. A század legnagyobb hajószerencsétlenségeinek krónikája azt mutatja, hogy míg az utóbbi tíz évben a pórul járt vízi járművek főként kompok voltak, azt megelőzően viszont inkább kereskedelmi és utasszállító hajók juttatták utasaikat hullámsírba. Csupán tavaly öt súlyos baleset történt, közöttük két komphajó is akadt. Az áldozatok száma 1993-ban legkevesebb 1600, az eltűntek száma több százra rúg. Az idei statisztika máris mintegy 1400 áldozatot tart nyilván. (FEB) Japán-USA kereskedelmi vita A találkozón mindketten egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok rendkívül jók, problémák nem terhelik őket. A belga-magyar viszony kérdései mellett véleménycserét folytattak az euroatlanti intézmények időszerű ügyeiről, az Európai Unión belül zajló folyamatokról és az esseni csúcstalálkozó előkészítéséről. Érintették az október 31-i értekezletet is, amelynek keretében az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa együttes ülést tart majd a társult országok külügyminisztereivel. Mindketten úgy vélték, hogy a tanácskozás kiváló alkalom lesz arra: az eddigi szokásoktól eltérően ne utólag folytassanak konzultációt aktuális ügyekről, hanem a társult országok érdemben hozzászólhassanak a napirenden szereplő kérdésekhez. A nyugati sajtónak hosszú évtizedeken keresztül imádott témája volt a szovjet fegyverek legújabb, külföldre való eladásáról szóló tudósítás, és bőséggel ontották a rémisztőbbnél rémisztőbb információkat, amelyektől bizony a jámbor nyugati polgároknak megkeseredett a szájában a falat. Persze, nem mintha azt a profitot irigyelték volna, amely a moszkvai „halálkufárok” markát üti majd. Jól tudták ők, hogy a szovjet marxistáktól távol áll az effajta „uzsorásszellem”. Nem busás haszon reményében szállítottak ők fegyvert a harmadik világ különböző országainak (pl. Vietnam, Angola, Irak), hanem politikai szolgálatokért, vagy ha úgy tetszik, a Szovjetunióval szembeni lojális magatartásért cserébe. A Szovjetunió felbomlásával persze, az egész képlet megváltozott - állítják a szakértők. 1. Oroszország, amely a volt S mivel Essenben az Európai Unió napirendre kívánja tűzni a társult országokkal való viszony elmélyítését, egybehangzó véleményük azt volt, hogy valóban különlegesen kedvező alkalmat teremt a külügyminiszteri tanács ülése az érdemi eszmecserére. A két külügyminiszter az európai biztonságpolitikai és védelmi kérdéseiből is véleményt cserélt egymással: ennek kapcsán megállapodtak abban, hogy amikor Kovács László október 18-19-én felkeresi az Európai Unió brüsszeli központját, kétoldalú megbeszélést is folytat majd Willy Claesszel, remélhetőleg már mint a NATO főtitkárával. A magyar külügyminiszter utána mexikói kollégájával, Manuel Telióval találkozott. Azonosan vélekedtek arról, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a gazdasági együttműködésre - a jó politikai kapcsolatok bázisán erre sok, eleddig kihasználatlan lehetőség van. Manuel Tello kezdeményezte, hogy a két külügyminisztérium folytasson rendszeres konzultációkat, és ennek első lépcsőjeként jelezte: kíváncsi a magyar külügyminisztérium véleményére az ENSZ és a Biztonsági Tanács általa sürgetőnek minősített reformjáról. Kovács László ugyancsak megbeszélést tartott holland kollégájával, Hans van Mierlo külügyminiszterrel: a két új kormány között ez a találkozó volt az első kapcsolatfelvétel. Az érintkezést mindkét fél kölcsönösen szorgalmazta. A magyar diplomácia irányítója este felkereste Amara Essy elefántcsontparti külügyminisztert, az ENSZ Közgyűlése 49. ülésszakának az elnökét, majd - diplomáciai fogadás keretében - alkalma nyílt nem hivatalos eszmecserét folytatni Klaus Kinkel német és Simon Peresz izraeli külügyminiszterekkel. (MTI) Jelcin Seattle-ben, a Boeing-gyárban Egy orosz-amerikai szabadkereskedelmi övezet létesítésére tett javaslatot a Washington állambeli Seattle-ben Borisz Jelcin orosz elnök, aki a Csendes-óceán partján lévő amerikai iparvárosban fejezte be az Égyesült Államokban tett látogatását. Jelcin egyelőre nem részletezte, hogy mely területeken képzeli el a szabadkereskedelmi övezetet. Ezt a gondolatot helyi üzletemberekkel tárgyalva vetette fel, akiket arról igyekezett meggyőzni, hogy Oroszországban biztonsággal be lehet fektetni tőkét, és a befektetők nagy haszonnal számolhatnak. Jelcin látogatást tett a város világhírű ipari létesítményében, a Boeing gyárban. Hírügynökségi jelentések szerint a gyári munkások üdvrivalgással fogadták az orosz államfőt. Jelcin ezt követően hajókiránduláson vett részt az El- liot-öbölben, majd meglátogatott egy négytagú Seattle-i családot, akiknél - csereakció keretében - egy 16 éves haba- rovszki leányzó három hónapot tölt. Az orosz elnök Seattle-ből hazarepült Moszkvába. (MTI) Orosz légibaleset Egy héten belül harminc ember vesztette életét Oroszországban légiszerencsétlenségek következtében, miután pénteken újabb hat halálos áldozata volt egy Antonov An-8-as gép balesetének. Oroszország távol-keleti részén, a Kolima-félszigeten felszállás közben járt szerencsétlenül a kétmotoros An-8-as gép. A Habarovszkból Csaj- buha repülőterének érintésével a csukcsföldi Gondviselés-öbölbe tartó gépen 19-en tartózkodtak, köztük négy gyermek. A repülőgép a csaj- buhai köztes megálló után felszállás közben túlfutott a kifutópályán, és annak végén mély szakadékba zuhant, és darabjaira tört. Hatan életüket veszítették, a többi utast különböző fokú sérülésekkel kórházba szállították. Egy héten belül ez már a második légibaleset volt Oroszországban. A hét elején a krasz- nojarszki területen egy Jak- 40-es utasszállító járt szerencsétlenül. A Krasznojarszk- Tura útvonalon közlekedő gép a rossz időjárás miatt kényszer- leszállást próbált meg végrehajtani a tartalék repülőtéren, azonban 40 kilométerrel a repülőtér előtt a tajgába zuhant. A gép 26 utasa életét vesztette. A pénteki baleset áldozataival együtt az idén eddig 302 ember halt meg légikatasztrófák következtében Oroszországban. Japán nemzetközi fórumon fog fellépni az Egyesült Államokkal támadt kereskedelmi vitájának rendezése érdekében, ha Washington úgy határoz, hogy büntető intézkedéseket alkalmaz ellene - jelentette be pénteken Hasimoto Rjutaro nemzetközi kereskedelmi és ipari miniszter.- Tokió kész arra, hogy megtegye a megfelelő lépéseket, ha a kereskedelmi szankciók nyomán negatív hatások érik - közölte a miniszter. Megjegyzése arra vonatkozott, hogy Japán a GATT fóruma elé fogja vinni a kereskedelmi vita ügyét, ha az Egyesült Államok saját törvényei alapján a szankciók alkalmazása mellett dönt. Pénteken járt le az a határidő, amelyet Washington a kétoldalú kereskedelmi tárgyalások legfontosabb vitatott kérdéseinek rendezésére szabott meg. Noha a tárgyalások még az utolsó pillanatban is folytatódnak - Hasimoto a tervek szerint még pénteken is visszautazik Washingtonba -, semmi jele annak, hogy e napokban megállapodás születhetne. Nyilatkozatában Hasimoto is elismerte, hogy továbbra is széles a szakadék a két ország álláspontja között az amerikai gyártmányú autóalkatrészek japán importjának bővítését illeImmár „víz alatti” kábítószer-háború dúl Kolumbiában a kábítószer-maffia és a rendőrség között. A biztonsági erőknek fel kell készülniük, ha a kábítószer-csempészek legújabb módszere, a kokainszállító tengeralattjárók ellen próbálják felvenni a harcot. Legutóbb egy radarral felszerelt mini tengeralattjárót „fogtak el”, amely akár három tonna kokain szállítására is altően - jóllehet, ő maga a héten beható tárgyalásokat folytatott erről Mickey Kantorral, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjével. A jelek szerint a nézetkülönbségek nemhogy csökkennének, de még növekedtek is az utóbbi időben. Szeptember elején Tokió egy részleges megállapodás elérésének reményében felajánlotta, hogy egyes - biztonsági szempontból létfontosságú - importált autóalkatrészek esetében enyhít szabályozásainak szigorúságán. A miniszter szerint az autók és autó- alkatrészek kereskedelmét illetően a felek „két malomban őrölnek”, ugyanakkor a konfrontációt is el akarják kerülni, ő maga ezért tesz még egy utolsó kísérletet a holtpontról való kimozdulásra, amikor a hét végén találkozik Kantorral. Hasimoto leszögezte, hogy négy alapelv van, amelyhez országa a végsőkig ragaszkodni fog a tárgyalásokon: nem köt kompromisszumot olyan ügyekben, amelyek kívül esnek a kormány hatáskörén; nem fogad el számszerűsített célokat a kereskedelemben; elvárja, hogy azokat a szabályokat, amelyeket a felek kölcsönösen elfogadnak, a legnagyobb kedvezmény elve alapján harmadik országok esetében is alkalmazzák. kalmas. A tíz méter hosszú, kék színű szerkezet immár a második, amely egy év leforgása alatt a hatóságok kezébe kerül. A vízi jármű - amely minden bizonnyal a kábítószercsempészek flottájának egyik példánya - háromtagú személyzetet képes rakományán kívül szállítani, és oxigéntartállyal, teljes radarberendezéssel, valamint vastag golyóálló burkolattal van felszerelve. fegyverembargó betartása és betartatása) megszegésétől sem riad vissza. 2. Ha ugyanezen politikai indíttatásból („a szerb testvérek megsegítése”) történt, akkor ez a volt Szovjetunió fegyverszállítási gyakorlatához való részbeni visszatérést jelzi. (A politikailag közel álló országok fegyverszállítmányokkal való segítése egyébként az USA részéről a mai napig megszakítatlanul folyik.) 3. Ha az üzlet bizonyos katonai körök magánakciója volt akár anyagi haszon reményében, akár politikai megfontolásból, akkor tulajdonképpen semmi újat nem fedeztünk fel. Mindössze bebizonyosodott, hogy Oroszországból, amely állam a világ tömegpusztító (nukleáris, vegyi, biológiai) és konvencionális fegyverzetének igen jelentős hányadával rendelkezik még mindig, szinte bármit ki lehet hozni. Márkusz László Göncz Árpád Párizsban a magyarokért Magyarország a külföldön élő magyarok érdekeit továbbra is ugyanolyan erővel, s talán még eredményesebben fogja képviselni - jelentette ki Göncz Árpád államfő a csütörtöki program zárásaként rendezett fogadáson, a franciaországi magyar emigráció képviselői előtt mondott rövid beszédében. A hivatalos látogatáson Franciaországban tartózkodó köztársasági elnök kijelentette, hogy párizsi tárgyalásain őszinte, hátsó gondolatok nélküli barátságot tapasztalt, megértést, a magyar célok elismerését. Az államfő hangsúlyozta, hogy építeni kell a külföldön élő magyarok munkájára, tekintélyére, a megbecsülésre, amit kivívtak maguknak, s a magyar nép nevében szeretné megköszönni az emigráció támogatását, segítségét, hűségét.- Vegyétek úgy, hogy ez a haza szava - mutatott rá. Göncz Árpád a magyar nagykövetségen tartott fogadás előtt kíséretével együtt ellátogatott a Pére Lachaise temetőbe, ahol koszorút helyezett el Nagy Imre, az 1956-os forradalom után kivégzett miniszterelnök emlékművénél. Ezt követően a város túlsó végében lévő Antall-emléktáblához ment, ahol lerótta kegyeletét idősebb és ifjabb Antall József emléke előtt. A nagykövetségen - még a fogadás előtt - a Magyar Köztársaság Érdemrendjének kis- keresztjét adta át Göncz Árpád Németh Istvánnak, az Európai Magyar Szabadságharcos Szövetség főtitkárának. (MTI) Orosz fegyverexport: üzlet vagy politika? Szovjetunió hadiiparának oroszlánrészét örökölte, jelenlegi gazdasági helyzetében nem engedheti meg magának a politikai célú fegyverszállításokat, amelyekből pénzt soha nem lát. 2. Az 1991-es Öböl-háború óta, ahol a szovjet fegyverek jócskán leszerepeltek az iraki oldalon, egyébként is megcsappant a kereslet a szovjet, ill. orosz fegyverek iránt. A nemzetközi fegyverpiacon az általuk hagyott űrt sietve betöltötték az amerikai „csodafegyverek”. 3. Aki pedig mégis orosz fegyverzettel szeretné biztosítani országa védelmének jövőjét, az éppen e jövő szócska miatt esik gondolkodóba. Több, vásárlási szándékától elállt ügyfél nem csinált titkot aggodalmából: az orosz gazdasági és belpolitikai folyamatok bizonytalansága miatt nem látja megnyugtatónak hosszú távon az alkatrészek utánpótlását. Az orosz hadiipar azonban úgy döntött, hogy nem adja fel. A tét a túlélés volt, ami viszont nemeseik gazdasági, hanem egyenesen nemzetbiztonsági létérdek volt, mivel a teljes ösz- szeomlás az orosz hadsereg fegyverzetének utánpótlását is megszakítaná. Ezt egy nagyhatalom nem engedheti meg, tehát az elmúlt évek orosz fegyverkereskedelmi erőfeszítései komoly diplomáciai támogatást kaptak. Felújultak a hosszú ideig fagyos orosz-kínai kapcsolatok, amelyet rögtön nagyszabású fegyverüzlettel pecsételtek meg, Moszkva repülőgépeket és rakétatechnológiákat szállított Pekingnek. A másik oldalon is alighogy felszámolták a „diplomáciai mosolyszünetet”. a NATO egykori déli bástyája, Törökország máris orosz helikoptereket és páncélozott szállító járműveket kapott, jó pénzért. Ebbe az új üzletpolitikába némileg furcsán illeszkedik a hír, hogy a volt NDK-ból, Magyarországról és Csehországból kivont orosz fegyverek tömegével kerültek az ENSZ embargója által sújtott Szerbiába. A Bild am Sonntag információi szerint 1991 óta ezer darab 40 milliméter űrméretű páncéltörő fegyver és 172 darab 100 milliméteres páncéltörő löveg került a szerbek kezébe. Ezt a következő év nyarán csaknem 300 önjáró légvédelmi löveg követte. Tavaly nyáron 30 darab T-72 típusú harckocsi, majd decemberben 53 löveg „tűnt el” és bukkant fel később déli szomszédságunkban. A kirívó a dologban az, hogy ebben a fegyverszállításban nem valószínű, hogy a profit gátlástalan hajszolása dominált. Belgrád és Moszkva jó kapcsolatai nemcsak titoknak nem számítanak, de néha mintha túl sokat is deklarálnák. Az új Oroszország történetében azonban ez az első eset, hogy politikai céllal egy „szövetséges” országnak szállít fegyvert. Mivel néhány fontos részlet még nem ismert e sorok írója számára, ezért az „ismeretlen tényezőktől” függően háromféle következtetés vonható le: 1. Ha az orosz kormány tudtával, és elsősorban mégis üzleti indíttatásból történtek a fegyverszállítások (ami felettébb valószínűtlen), akkor ez azt sugallja, hogy hadiiparának túlélése érdekében Oroszország most már nemzetközi kötelezettségeinek (az ENSZ Kokain-tengeralattjárók Niki Lauda legalább olyan sikeres üzletember önálló légitársaságával, mint amennyire kiválóan versenyzett a Forma-1-es száguldó cirkuszban. (FEB-fotó)
