Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-09 / 212. szám
4. oldal Gazdaság 1994. szeptember 9., péntek Még az idén privatizálják az rt.-vé alakult HAF-ot Még ebben az évben kiírják a pályázatot a Gyöngyösoroszi- ban lévő Hulladékakkumulátor-feldolgozó Rt. - a HAF Rt. - privatizációjára - tájékoztatta a Napi Gazdaságot Vargáné Su- lyovszki Márta, a társaság ügyvezető igazgatója. Mint elmondta, a most vég- elszámolásban lévő Országos Érc- és Ásványbányák több mint egymilliárd forint saját tőkével alapította nemrégiben a HAF Rt.-t, amelyből mindössze húszmillió forint a jegyzett tőke. Az egymilliárd forintnyi tőketartalékból a meglévő létesítmények és az infrastruktúra becsült értéke 200 millió forint, a többi pedig a még becsomagolt berendezések értéke. Ha a részvények értékesítése nem sikerül, akkor a kamatokkal együtt több mint másfél milliárd forint összegű hitelt esetleg az Állami Fejlesztési Intézet tulajdonává konvertálják. Az Országos Érc- és Ásványbányák végelszámolásának befejezésével pedig az állami vagyonkezelő tulajdonába kerül a maradék részvénypakett. A HAF Rt. eddig még semmit sem termelt, mert az 1988-ban megkezdett beruházás a környezetvédők tiltakozása miatt 1989-ben félbeszakadt. Azóta is vajúdott a sorsa. Még további egymilliárd forintra van szükség ahhoz, hogy üzemképessé tegyék a mostani állapotában mintegy egymilliárd forint értékű beruházást. Ehhez 1989-ben elég lett volna 100 millió forintot költeni. Ez azonban akkor elmaradt. A HAF Rt. névleges kapacitása évi 40 ezer tonna körüli hulladék akkumulátor feldolgozása lenne, melynek eredményeként ólomtömböt nyernének. A hazai akkumulátorgyártás évi tízezer tonna ólomtömböt használhatna fel, de a terméket többet között az atomenergetikai iparban, a vegyiparban és más iparágakban is felhasználják. Bár jelenleg még a mélypont közelében van a termék világpiaci ára, a szakértői előrejelzések szerint jók a külpiaci kilátások. Magyarországon jelenleg nem dolgoznak fel hulladék akkumulátort, és azok összegyűjtése sem megoldott. Manapság Szlovéniában értékesítik a hazai hulladék akkumulátorokat évi mintegy 12-13 ezer tonna mennyiségben. Szakértői becslések szerint Magyarországon évente 20-25 ezer tonna a hulladék akkumulátor mennyisége, amelynek az összegyűjtéséről és feldolgozásáról gondoskodni kell - tudtuk meg a tájékoztatóból. Egyébként a feldolgozásra létrehozandó zöldmezős beruházásra a mai árakon számolva legalább 3,5 milliárd forintot kellene fordítani. Az engedélyezési eljárások féléves időtartamát követően még egy évig nem lehetne az építkezést megkezdeni, a törvény által előírt egyéves hatásvizsgálat befejezéséig. Kedvező változást csak ’96-ra ígérnek... Másokhoz hasonlóan a földművelésügyi tárca szakemberei is készítik már az ágazat jövő évi közgazdasági szabályozórendszerét. Ezt még ebben a hónapban a kormány elé terjesztik, amelyet dr. Lakos László miniszter jelentett be. Mondanivalójából kitűnt, hogy a támogatásoknak négy fő elemét dolgozzák ki, amelyeket már elfogadott a gazdasági kabinet. Az egyik az árukivitel támogatása, a másik a technológiafejlesztésre, illetve a gépek vásárlására tett javaslat. A tárca ezt különösen fontosnak tartja, és ezért növelni kívánják a műszaki eszközök beszerzésére a gazdák által felvett hitelek kamattámogatásának mértékét. Emellett szélesíteni akarják a segítséggel megvásárolható gépek körét is. Ezzel különösen az új gazdákon szeretnének segíteni. Arról is szó van, hogy továbbra is folyósítani akarják a jövedelemkiegészítő támogatásokat. így megmarad a búzavetésre a hektáronkénti kétezer forintos támogatás, valamint a növény- termelésben már ismert 14 ezer forintos - kedvezményes kamattal - igényelhető kölcsön. A tárca javaslatában szerepel az úgynevezett térségi programok folytatása, valamint az erdő- gazdálkodás kiemelt támogatása is. A készülő program, amely az ágazat fejlesztését hivatott elősegíteni, a miniszter véleménye szerint már jövőre is javíthatja az élelmiszer-gazdaság kilátásait. A nagyobb változást azonban minden bizonnyal csak 1996-ban érzékelhetik majd az érintettek, amikor megindulhat e fontos nemzetgazdasági ágazat fel- emelkedése. Mentusz Károly Sikerrel mutatkozott be az építőknek a Vásár Agriában nemrég zárult rendezvény- sorozatán a veszprémi székhelyű Schiedel Kft. Az osztrák tulajdonú társaság falazóblokkokat, valamint a szakemberei által kifejlesztett kéményt mutatott be. Ez utóbbi az energiatakarékos fűtést segíti elő. (Fotó: Perl Márton) A GAZDASÁG HÍREI „Vádlottak padján” a Goldstar Tisztességtelen verseny címén beperelte a dél-koreai Goldstar elektronikai céget egy óri- ásképemyőket gyártó kínai vállalat, s ezzel először fordul elő, hogy kínai cég ilyen okból indít pert külföldi gyár ellen. A Közép-kínai Képernyőgyár 42,5 millió hongkongi dollárt követel a Goldstartól amiatt, hogy az 1990-es pekingi Ázsiai Játékokon a kínai cég által gyártott eredményjelző tábla alá a dél-koreaiak „Goldstar audio and Video” felirattal reklámtáblát helyeztek el. A kínai elektronikai társaság azt sérelmezi, hogy a felirat miatt a nézők joggal azt gondolhatták, hogy a kijelző dél-koreai gyártmány. A Goldstar eddig nem reagált a kínaiak panaszára. (Napi Gazdaság) Autópálya Moszkva és Szentpétervár között? Az ezredfordulóig több mint másfélszeresére, 1,5 millió kilométerre növekszik a kiépített autóutak hosszúsága Oroszországban, ha megvalósul a kormány erre vonatkozó átfogó fejlesztési programja. Vitalij Jefimov közlekedési miniszter szerint a meglévő 927 ezer kilométernyi útból csak 560 ezer kilométer aszfaltozott. Moszkvai kereskedelmi rádiók beszámolója szerint felmerült az a lehetőség is, hogy Moszkva és Szentpétervár között fizető autópályát építenek, erre azonban csak magánvállalkozás keretében kerülhet sor. (Világgazdaság) Privatizáció Argentínában Az argentin kormányzat a privatizációs folyamat folytatásaként többek között az ország valamennyi repülőterét, mind a három atomerőművet, a postát és a legnagyobb petrolkémiai üzemet tervezi magánkézbe adni 1995 végéig. Domingo Cavallo gazdasági miniszter arról is beszámolt, hogy az állam pénzügyeinek rendben tartása érdekében a jövőben csökkenteni kell a közszolgálatban dolgozók létszámát. Annak ellenére teszik ezt, hogy a független gazdasági kutató intézmények átlagosan a bruttó nemzeti termék 0,6 százalékának megfelelő költségvetési többletet valószínűsítenek az idén a dél-amerikai országban. (Világgazdaság) Újabb nemzetközi hitelek Szlovákiának Az iparilag fejlett országok G-24-es csoportjának képviselői Pozsonyban tanácskoznak, hogy elvégezzék az utolsó simításokat a gazdasági reformok támogatására kilátásba helyezett 245 millió dolláros hitelmegállapodáson - közölték a pozsonyi pénzügyminisztérium illetékesei. A legnagyobb összeget, 60 millió dollárt Japán adja, őt Ausztria követi 20 millióval. Az AG-24-es csoport azután jelezte készségét a hitel folyósítására, hogy a Nemzetközi Valutaalap az idén júliusban jóváhagyott egy 263 millió dolláros készenléti hitelt az 1994-95-ös évre. (Világgazdaság) Nem lesz ötnapos munkahét Kínában A kínai kormány egyelőre elhalasztotta az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatos terveit - írta a China Daily című napilap. Az idén márciusban 48 óráról 44-re szállította le a heti munkaidőt. Ezzel lehetővé vált, hogy a kínaiaknak kéthetente két szabadnapjuk legyen a hét végén. (Világgazdaság) Szlovén rekordbevétel az idegenforgalomból Minden idők legnagyobb bevételére, egymilliárd dollárra számít idén az idegenforgalomból a szlovén gazdasági minisztérium illetékes államtitkára. Tavaly 728 millió, 1992-ben 660 millió dolláros volt a bevétel. Mindamellett az államtitkár leszögezte, hgoy az országba látogató külföldiek száma így is a fele a Jugoszlávia felbomlása előttinek. Ez év első hét hónapjában 861 ezer turista kereste fel Szlovéniát, annak kedvelt részeit. (Világgazdaság) Mennyivel emelik az energia árát...? Mint lapunkban is beszámoltunk róla, az elmúlt hét végén Horn Gyula miniszterelnök egy rádiónyilatkozatban kijelentette, hogy átlagosan harminc százalékkal emelik az energia árát. A szolgáltatók azonban különböző mértékben növelnék a tarifákat. Mindezeket a Magyar Energiahivatal nemrég felülvizsgálta, és elkészítette saját javaslatát. Erre vonatkozóan tart a tárcaegyeztetés, amelyről részleteket nem hoztak nyilvánosságra. Annyi azonban bizonyos, hogy a hivatal öt és 36 százalék közötti növelésre tett javaslatot. Készülődés a bábolnai napokra A kedvező tapasztalatok alapján immár harmadik alkalommal rendezik meg a bábolnai nemzetközi gazdanapokat. A szeptember 21-24. között tartandó eseménysorozaton másfélszáz hazai cég vesz részt, de a külföldi kiállítók száma is várhatóan meghaladja a százat. Mint dr. Papócsi László, a Bábolna Rt. vezérigazgatója elmondta, a mezőgazdaság fejlesztésében a jövőben jelentős szerepet kell vállalnia a kormánynak. Szükség van arra, hogy a gazdálkodást érintő megfelelő jogszabályokat mielőbb megteremtse. Lényegesnek tartja, hogy a részvénytársaságot nemzetközileg is versenyképessé tegyék. A jövőben a brojlercsirkére alapozott, a tojást és a keveréktakarmányt előállító, valamint az élelmi- szeripari és a vágóállatokat hasznosító ágazat lesz a meghatározó a részvénytársaságnál. VALUTA Vételi Eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 165,82 168,82 Ausztrál dollár 79,78 81,12 Dán korona 17,52 17,82 Finn márka 21,36 21,70 Francia frank 20,23 20,57 Görög drachma (100) 45,50 46,30 Holland forint 61,79 62,83 ír font 163,95 166,75 Japán yen (100) 108,11 109,97 Kanadai dollár 78,39 79,91 Kuvaiti dinár 360,56 367,22 Német márka 69,31 70,51 Norvég korona 15,76 16,04 Olasz líra (1000) 68,18 69,40 Oszt. schilling (100) 985,131001,83 Spanyol peseta (100) 83,19 84,65 Svájci frank 82,91 84,23 Svéd korona 14,13 14,37 USA-dollár 107,22 109,22 ECU (Közös Piac) 131,94 134,18
