Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-30 / 230. szám

4. oldal Gazdaság 1994. szeptember 30., péntek Az idén már tíz szakvásáron mutatta be termékeit az építőknek az Ytong Hungary Kft. visontai falazóelem-gyára. A jó hőszigetelő, könnyen fűrészelhető és környezetbarát anyagok egyre jobban elterjednek a hazai építkezéseknél. Ezért további piacokat remélnek. (Fotó: Kaposi Tamás) A GAZDASÁG HÍREI A Koronára igent mondtak a magyarok A befektetők a tényekre figyelnek Sokak szerint a külföldi befek­tetőket elriasztja a Békési László pénzügyminiszter által felvázolt kép az ország állapo­táról. Erről nyilatkozott Kovács Almos, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke:- A befektetők a tényeket és a kormányzati döntéseket figye­lik. A gazdaság helyzetére vo­natkozó adatok nyilvánosak, a befektetők Számára ismertek, ezek birtokában megfelelő ké­pet tudnak kialakítani a piaci helyzetről. Egyébként nyilván­valóan ők is üdvözölnek minden olyan lépést, amely a magyar államháztartás finanszírozási igényének csökkentésére irá­nyul. Magyarország válsággal néz szembe, ha nem valósítja meg a reformokat - ilyen cím­mel keltezte budapesti tudósítá­sát a brit Reuter hírügynökség a pénzügyminiszter pótköltség­vetési expozéjáról, amelyben Békési László borús képet fes­tett a magyar gazdaság jelen­legi állapotáról. A Magyar Nemzeti Bank ré­széről általában egyetértünk azzal az értékeléssel, amelyet a pénzügyminiszter adott az ál­lamháztartás helyzetéről. Eb­ben a tekintetben nem az a lé­nyeges kérdés, hogy a hiány va­lójában nagyobb-e a tervezett­nél, vagy mennyivel nagyobb - hangoztatta Kovács Almos. A probléma az, hogy az államház­tartás finanszírozási igénye nagy, a vállalkozói hitelkereslet pedig az idén a vártnál lénye­gesen erősebb. így a vállalko­zások és az államháztartás hi­teligénye együttesen már nem finanszírozható a belföldi meg­takarításokból. Az MNB elnökhelyettese szerint ezért az államháztartás forrásigényének Békési László által javasolt csökkentése pozi­tív hatással lesz a magyar gaz­daságra, ami lehetővé teszi, hogy csak kisebb mértékben kelljen visszafogni a vállalkozói hiteleket az egyensúly megte­remtése miatt. Ebből az alapál­lásból kiindulva tehát üdvözöl­nek minden olyan lépést, amely az államháztartás hitelkeresle­tének mérséklésére irányul. Ez remélhetően csökkenteni fogja a kamatszint növelésére irá­nyuló nyomást is, és egyben hozzájárul a fizetési mérleg po­zíciójának javulásához. Magánkézbe került Magánkézbe került a Danubius Hotels. Az amerikai King Don Capital, az Indian Parbor, va­lamint a General Electric nyugdíjalapja vásároltak na­gyobb mennyiségű, összesen kétmillió 380 ezer részvényt. A társaság vagyonának három százaléka a gépjármű-felelős­ségbiztosítási és kárrendezési alapé. Az önkormányzatok 10,6, a szállodalánc dolgozói 6,2 százalékkal vesznek részt. IMF-óriáshitel Moszkvának? A Nemzetközi Valutaalap akár 9 milliárd dollárt is elérő hitelcsomagot hagyhat jóvá Oroszország számára a követ­kező két hónap folyamán - je­lentette az AFP egy meg nem nevezett amerikai tisztségvise­lőre hivatkozva. Moszkva IMF-kvótája mindössze 3 (más jelentések szerint 6) mil­liárdos kölcsön felvételét teszi lehetővé, a tisztviselő szerint azonban ezt a plafont felemel­nék. Ugyanakkor Alekszander Sokin gazdasági miniszter egyik tanácsadója arról szá­molt be az orosz fővárosban, hogy 6 milliárdos készenléti hitelmegállapodást kívánnak kötni az IMF-fel. (Világgazdaság) Megszabták a szlovák burgonya árát A szlovák kormány 12 koro­nában szabta meg az ország­ban árusított burgonya kilón­kénti felső határát, hogy gátat vessen az alapvető élelmiszer radikális drágulásának. A po­zsonyi kabinet úgy véli, hogy egyes termelők visszatartják árujukat, hogy hasznot húz­hassanak az áremelkedésből. így fordulhatott elő, hogy a je­lentős burgonyafölösleget elő­állító ország idén több mint 50 ezer tonnás krumpli-importra kényszerült a lakossági szük­ségletek kielégítése céljából. A választások előtt népszerű intézkedésekkel operáló szlo­vák kormány a hírek szerint a jövő héten a húskészítmények árának maximalizálását is ter­vezi. (Napi Gazdaság) Európai szabadalmak Romániában Az Európai Szabadalmi Hiva­tal által nyilvántartott találmá­nyok a jövőben Romániában is védelmet élveznek. A szer­vezet elnöke erről a bukaresti pénzügyminiszterrel állapo­dott meg. Az egyezmény a román parlament általi jóvá­hagyást követően, várhatóan 1995-ben lép életbe. Hasonló jellegű megállapodást az EPA korábban Lettországgal, Lit­vániával és Szlovéniával is kö­tött. Valamilyen szabadalom­védelmi egyezmény elfogadá­sát általában előfeltételnek te­kintik ahhoz, hogy növeke­désnek indulhassanak a köz­vetlen tőkebefektetések, és ál­talában javuljon az ipari egy­üttműködés légköre. (Világgazdaság) Olasz-kazah gazdasági szerződések Az olasz-kazah gazdasági és pénzügyi együttműködés jogi alapjait megteremtő szerződé­seket írt alá Rómában Silvio Berlusconi olasz miniszterel­nök és Nurszultan Nazarbajev kazah államfő. Az olasz-ka­zah gazdasági kapcsolatok alig néhány éve indultak fej­lődésnek, de a forgalom tavaly egyetlen év alatt megduplázó­dott. A 80 millió dollár értékű forgalmat Nazarbajev „biztató kezdetnek” nevezte. Eddig 39 olasz-kazah közös vállalat lét­rehozásáról született megálla­podás, tíz ezek közül már megvalósult. (Világgazdaság ) Növekvő portugál nemzeti össztermék A GDP növekedésével számol a portugál jegybank elnöke az idei és a jövő évre vonatko­zóan. Antonio de Sousa szerint 1994-ben 1 százalék körüli ér­tékkel nőhet a portugál bruttó hazai termék, míg 1995-re en­nél az értéknél is magasabb bővülést tart elképzelhetőnek a bankelnök. De Sousa előre­jelzései azonban elmaradnak a hivatalos kormány-előrejelzé­sektől, amelyek már az idén a GDP 2 százalékos növekedé­sét jósolták. (Napi Gazdaság) Az ír gazdaság és a munkanélküliség A magas munkanélküliség el­lenére 1995 során akár 5 szá­zalékkal is növekedhet az ír gazdaság, véli egy helyi gaz­daságkutató intézet. Az ESRI rendszers negyedévi jelentése­inek legutóbbi kiadásában ugyanakkor óvja a dublini kormányt attól, hogy túlhe­vítse a gazdaságot, ehelyett a hosszabb távon is fenntartható növekedési ütem elérését tartja kívánatosnak az intézet. A tanulmány ugyanakkor le­szögezi, hogy az első számú feladat továbbra is az igen magas szinten álló munkanél­küliség enyhítése kell hogy legyen. (Napi Gazdaság) A Kőbányai Sörgyárnak 1993 novemberétől új tulajdonosa van, a SAB-Sout African Brewe- ires. Hét hónap múlva megje­lentek az új sörrel, a Koroná­val. Két és fél hónappal a ná­lunk szokatlan, agresszív piac­építés után jogos a kérdés: megérte? Danny Lewis marke­ting- és terítési igazgató egyér­telműen elégedett:- A magyar sörivók igent mondtak. A Korona vonata 19 városban állt meg, körbejárta az országot: Budapest, Esztergom, Tatabánya, Győr, Székesfehér­vár, Siófok, Pécs, Baja, Szeged, Makó, Szentes, Békéscsaba, Kisújszállás, Debrecen, Mis­kolc, Cegléd, Kecskemét, Mo- nor, Gödöllő, Vác állomásain­kon egyértelmű sikert aratott. Az elmúlt két és fél hónapban már kétszáz Korona sörözőben árulják az új italt, és további bővítést tervezünk.- Mik a feltételek, hogyan le­het valaki Korona sör árus?- Sörünket nem kell kizáró­lagosan árusítani, más sörökkel együtt jól megférnek az üzle­tekben, nem kizáró ok tehát, ha más gyár termékeit is árusítják.- Önök igen rövid idő alatt befutottak, a magyar szakembe­rek miért nem tudták ezt elérni?- A SAB 1993. december 16-án 1,87 milliárd forintról 4 milliárd 50 millió forintra emelte a gyár alaptőkéjét. A tő­keemelés lehetővé tette, hogy a kőbányai cég rendezze pénz­ügyi helyzetét, és megkezdje az évek óta elmaradt beruházások pótlását. Ma Kőbányán üzemel a legkorszerűbb hordófejtő be­rendezés, korszerűsítették a pa­lackozóüzemet. A SAB a világ hatodik legnagyobb sörgyár­tója, nagy hagyományokkal, marketing-tapasztalatokkal rendelkezik. Angol megfogal­mazással: nem volt rossz a kő­bányai sör, csak magasabb szintre emeltük a minőségét.- Miért pont a vízilabda-vá­logatottat támogatják?- Úgy találtuk, a vízilabda il­lik a Koronához, mert itt is minden csapatmunkában szüle­tik, a szövetség vezetői is igen segítőkészek voltak. Egyébként is, a magyar vízilabda-váloga­tott nyerte meg a Korona-kupa pólótomát.- A magyar piacon a sörfo­gyasztás az elmúlt 3 évben drasztikusan csökkent. Van a Koronának jövője?- Igen. Először a magyar pi­acon kell megerősödni. Jön ide a turista, s a mi 200 sörkocs­mánkban megkóstolja, megsze­reti a Koronát, megveszi otthon is. Mi nem a gyorsan szerzett profitban, hanem a biztos, szi­lárd piacban vagyunk érdekel­tek.- A Korona tehát kész, sike­res. Hogyan tovább?- Az emberek állandóan ugyanazt a minőséget követe­lik, sőt egyre jobbat. A piacot megtartani nehéz munka, a gyártó egy percig nem lehet nyugodt. A visegrádi Top-100! A közelmúltban adtuk közre olvasóinknak a Figyelő című gaz­dasági lap által közzétett Top-200-as listát, amely a legna­gyobb hazai cégeket vonultatja fel. Nemrég arról is értesülhet­tünk, hogy a nagy hírű angol The Economist szeptemberi kö­zép-európai számában - egyebek között -a „visegrádi négyek" nagyvállalatainak százas toplistájáról közöl összeállítást. En­nek érdekessége, hogy felhasználták a Figyelő tavalyi Top- 200-as kiadványának adatait. Az angol lap szakértői ezúttal a tavalyi eladások alapján állí­tották össze listájukat. Ebben 37 lengyel, 30 magyar, 24 cseh és 9 szlovák cég kapott helyet. Az élen két lengyel vállalkozás: a CPN elnevezésű kereskedelmi cég és a Petrochemia Plock SA. áll, 4,53, illetve 2,91 milliárd dolláros értékesítéssel, míg az előkelő harmadik helyet a hazai Mól Rt. foglalja el 2,63 milli­árd dolláros forgalmával. A cseh cégek közül legelöl - az ötödik helyen - az energia- szektorban érdekelt CEZ nevű vállalat szerepel, megelőzve a nyolcadik helyen álló Skoda-autógyárat. A szlovákok éllovasa a VSZ Ocel Kosice kohászati vállalkozás, amely a tizenkettedik helyen található. A listán szereplő többi céget is érdemes átte­kinteni. A magyarok közül a mezőny első felében a kilencedik helyen található a Magyar Villamos Müvek, huszonkettedik a Matáv Rt., eggyel lejjebb áll a Mineralimpex. A listán harmin­chatodik a Budapesti Elektromos Művek, harminckilencedik a Magyar Posta, negyvenkettedik a Hungaropharma. A negyven- harmadik - nagyságrendben - a Tiszai Vegyi Kombinát, negy­venhetedik a Shell Interag, és ötvenedik a Malév. Az érdekes, és a maga nemében szinte páratlan lista rendkí­vül tárgyilagosan sorolja fel azt a száz céget, amelyek ma nagy­ságukat tekintve meghatározók nemcsak a „visegrádi né­gyek” -nél, hanem Kelet-Európa gazdaságában is. Mentusz Károly MEGRENDELŐLAP Megrendelem a HEVES MEGYEI HÍRLAP c. napilapot ...........példányban, é s kérem az alábbi címre kézbesíteni: Megrendelő neve: ......................................................................................................................... Címe (irányítószáma, város, község):........................................................................................... (utca, tér, emelet, ajtó)................................................................................................................... Az előfizetés díja változatlan: egy hónapra 375 Ft. Az előfizetési díjat a fenti címre nyugtával jelentkező AS-M kézbesítőnek fizetem. aláírás A megrendelőlapot borítékban az AS-M Kiadói Kft. Heves Megyei Irodája, 3301 Eger, Pf. 23. címre kérjük feladni. Vidéken a Heves Megyei Hírlap terjesztőjénél lehet előfizetni. A lap megrendelhető továbbá a 36/412-646 telefonszámon is. Dr. Agárdi Tamás vezetésével működő GRAFOLÓGIAI INTÉZET EGRI REGIONÁLIS IRODÁJA az év szeptemberében is indítja EGER városában, a^államilag elismert felsőszintű végzettséget adó 2 éves OKLEVELES GRAFOLÓGUS képzését. Jelentkezni lehet: Egri Regionális Iroda Eger, Szálloda út 5- Tel.: 36/312-622 (9-15 óráig) | kiváló minőségű KOMPOSZT -TRÁGYÁT KÍNÁL 22,- Ft/q akciós áron, egy hónapon kérésziül, amíg a készlet tart. Árusítás: Eger, Kistályai úti telep Gyöngyös, Karácsondi úti telep Niytva tartás: 7.00 -14.00 óráig KERESSE A EMBLÉMÁT! V__________________ V ALUTA Vételi Eladási Pénznem árt. 1 egységre forintban Angol font 168,70 171,70 Ausztrál dollár 79,07 80,41 Dán korona 17,61 17,91 Finn márka 21,92 22,26 Francia frank 20,25 20,59 Görög drachma (100) 45,33 46,13 Holland forint 61,66 62,70 ír font 166,73 169,53 Japán yen (100) 108,54 110,40 Kanadai dollár 79,68 81,20 Kuvaiti dinár 359,66 366,32 Német márka 69,06 70,26 Norvég korona 15,78 16,06 Olasz líra (1000) 68,70 69,92 Oszt. schilling (100) 981,16 997,86 Spanyol peseta (100) 83,32 84,78 Svájci frank 83,33 84,65 Svéd korona 14,34 14,58 USA-dollár 106,99 108,99 ECU (Közös Piac) 132,04 134,28

Next

/
Oldalképek
Tartalom